Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Nagy Pál!
A földről szóló törvény rendelkezései szerint:
„A használó (haszonélvező) köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). A földhasználó köteles továbbá a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.”
Az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelten is eladható, de az eladás ténye a haszonélvezeti jogra nem hat ki, az tehát az új tulajdonosnál is „teherként” fog jelentkezni.
A haszonélvezeti jog egyébként ingyenesen vagy visszterhesen (ellenérték fejében) egyaránt megszűnhet az eladástól függetlenül is.
Az eladás jogi procedúráját illetően első lépés a potenciális vevő felkutatása, az általa adott vételi ajánlatot azonban közölni kell a mezőgazdasági ingatlanokat érintően fennálló elővásárlási jogok jogosultjaival, akik a vevői ajánlatot magukévá tehetik, az abban foglalt feltételekkel az Ön ingatlanát megvásárolhatják. Amennyiben nem kívánnak élni az elővásárlási jogaikkal, úgy az eredeti vevő az általa tett ajánlat alapján válhat az ingatlan tulajdonosává.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Tisztelt Gáleg Attila!

A haszonélvezeti jog alapítása kizárólag a tulajdonos rendelkezési jogosítványai közé tartozik. A tulajdonos bármikor biztosíthat haszonélvezeti jogot más számára, akkor is, ha már az illető korábban volt haszonélvezeti jogosult az adott ingatlanon. Ilyenkor egy megállapodást/szerződést kell kötni, és ez alapján a földhivatal bejegyzi a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba.

Amennyiben az ingatlanon már fennáll egy haszonélvezeti jog, a jogosult hozzájárulása nélkül nem szüntethető meg, illetve nem korlátozható. A tulajdonos így nem rendelkezhet önkényesen arról, hogy halála esetén a haszonélvezet másra szálljon át. (Egyébként a haszonélvezeti jog jogosultja bárki lehet, a törvényes örökösökön kívüli személy is)

Ha a tulajdonos halálának pillanatában nem áll fenn haszonélvezeti jog az ingatlanon, de valakinek a javára szeretne ilyen jogot alapítani, ezt végrendelet formájában megteheti. A végrendeletben rendelkeznie kell arról, hogy halála estén XY számára haszonélvezeti jogot kíván alapítani az ingatlan adott hányadán, vagy egészén, adott vagy határozatlan (holtigtartó) időtartamra. Ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha nem szól az ingatlan tulajdonjogáról, ugyanis ebben az esetben az örökhagyó vagyonának/ingatlanának a végrendelettel nem érintett részét, a törvényes öröklés szabályai szerint örökölik a leszármazók, illetve a felmenők.

A haszonélvezeti jog egy bizonyos értékkel bír, amelyet törvény alapján lehet megállapítani. A haszonélvezeti jog jogosultja, ezen számított összeg után fizet öröklési (amennyiben öröklés útján válik a haszonélvezeti jog jogosultjává), vagy ajándékozási (amennyiben a haszonélvezeti jogot ingyenesen alapítják) illetéket.

Tisztelettel

dr.Nagy Zoltán ügyvéd