Hozzászólások

  • tranquille 30047 számú kérdése
  • 2008-12-31

Tisztelt Ugyved Ur,

Lakasvasarlas utani birtokbavetellel kapcsolatban lenne kerdesem. A lakas Budapesten talalhato.
A fietesi hatarido betartasaval ugyvedi letetbe utaltam az ingatlan vetelarat, mivel az elado nem tudta rendezni a kozmu szamlait - igy a megallapodas szerint ez az ugyved altal levonasra kerul a vetelarbol.
Az elado most tajekoztatott, hogy nem tud kikoltozni a lakasbol, amig a penzt meg nem kapja es abbol nem fizeti ki az uj lakasat.
A szerzodes szerint a vegso fizeteskor at kellene adnia az ingatlant. (A szerzodes alairasakor azt mondta van hova koltoznie)
Az ugyved arrol tajekoztatott, hogy ez az adasvetel ´bizalomra epulo resze`, de ugy tunik en nem bizhatok az eladoban.
Mivel az elado fizeteskeptelen, hiaba kernek berleti dijat vagy a kozuzemi szamlak tovabbi fizeteset tole.

Mit tehetek ebben az esetben? Mivel reszemrol a szerzodes minden pontjat teljesitettem van-e jogom rendelkezni a lakassal (zarat cserelni) es ha igen, milyen modon? Ha nem, erdemes-e visszatartani a fizetest illetve a vetelar egy reszet (az ugyved szamlajan)?

Nagyon koszonom a segitseget (elnezest az ekezetekert).
boldog uj evet kivanok

tranquille

Tisztelt Zsófia!
A vételár egy részének a visszatartását javasolnám - sokkal inkább, mint az önhatalommal történő birtokbavételt. A szerződés módosítását szintén javasolnám, mivel Ön most enged(ni kénytelen), ezért ennek "kérje meg az árát", azaz a birtokbaadás további elmulasztására szabjanak meg jelentős kötbért, ami egyrészt serkeni a másik felet a teljesítésre, másrészt az elmuasztás esetén legalább kompenzációt nyújt az Ön számára.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 29988 számú kérdése
  • 2008-12-22

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Két évvel ezelőtt kezdődött a vitánk az egyik társtulajdonossal.
Kénytelenek voltunk birtokháborításért eljárást indítani ellene.
Az első fokon eljáró bíróság nekünk adott igazat, mely ellen fellebbezéssel éltek. A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasította, de az első fokú itéletet csak részitéletnek tekintették és arra utasították az első fokon eljáró bíróságot, hogy a károkozásban is hozzon határozatot. Félévenként van is tárgyalás és szakértői szemle is volt már. A részítéletben eltiltották a birtokháborítástól.
Nem a folyó perről hanem az időközben bekövetkező eseményekről szeretném a tanácsát kérni.
A per ideje alatt felújításba kezdett, felverte az összes aljzatot elbontott egy falat, leverte a vakolatokat (ettől is eltiltották a részítéletben) és az ebből keletkező
törmeléket (kb. 10m3) a közös használatú udvaron tárolja.
7. hónapja nem hajlandó elszállíttatni. Nekünk csak egy 80 cm széles csapást hagyott. Ráadásul két esőcsatorna elé van a törmelék rakva így a víz a falat áztatja. Nincs építési engedélye sem. A bíróság eltiltotta a társtulajdonos kizárásától, arra kötelezték, hogy a zárat cserélje vissza vagy adjon kulcsot a társtulajdonosnak mert a lakás tulajdoni hányadának csak 30 %-ával rendelkezik.
Most nem zárat cserélt hanem ajtót és az abban lévő zárat zárja.
Kérdéseim:
Ilyen esetben (peres eljárás közben) újabb birtokháborítási eljárást kell kezdeményezni?
Ha igen akkor a Jegyzőnél vagy a Bíróságon?
Levelet kell írni, jelezni kell a Bíróságnak, hogy időközben mi történt?
Meg kell várni a következő tárgyalást és ott elmondani a panaszunkat
ami csak négy hónap múlva lesz?
Addig kénye-kedve szerint használhatja mások tulajdoni illetőségét?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Tibor! Új - jegyzőnél indítandó - eljárásnak is helye lehet, de akár a bírósági eljáráson is előtárhatják ezt. Javaslom az előbbit, annál is inkább, mert gyorsabb és még helye lehet, hiszen nem egy évnél régebbi a "történet".
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ilona 29918 számú kérdése
  • 2008-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben kérem szíves segítségét! a szomszédom ingatlanát új tulajdonos vásárolta meg. Arégi házat lebontotta és úgy épített újat, hogy 1,5 méterrel jött be az én udvaromba. 1,5 méterrel beljebb símáb egy is betonozett az udvaromba, egy kerítést is húzott és meglévő kishazm tatetjére lógatta rá az ő tetőszerkezetét.Sőt meglévő házam tetejéből egy darabot levágott, hogy az ő háza elférjen. a szabálytalan éptést jeleztem az Önkormányzat felé és nem rtam alá szomszédom építési engsdélyét. Mindez 2004 évben történt. Abban reménykedtem, hogy az Önkormányzat eljár építéshatósági ügyben, de nem tette. Az én bekjelentésem, birtokhábprítási ügykénrt ketzelték és 2008 ősszén közölték, hogy az nem kezelhető, mert egy éven túli, és bíróságrí küldték át az ügyet. Az lenne a kérdésem, hogy építéshatósági ügy keretében , hogyan kérhetnáém a szabálytalanság megszűntetését, miután az Önkormányzat nem kérte azt. Nagy szükségem lenne a segítségére, mert egyedülálló nőként egyedül nevelem édesanyámat.

Tisztelt Ilona!
Egy éven túl valóban nincs lehetősége a jegyzőnek eljárni a birtokháborítási ügyben, az már bírósági ügyre tartozik. Véleményem szerint - függetlenül attól, hogy a jegyző "aludt" - a bírósági döntést kell elérnie, és nem is csak birtokháborítási ügyben, hanem más igényei is lehetnek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • zsuzsa 29887 számú kérdése
  • 2008-12-11

tanácsot szeretnék kérni.10.hó.10-én lett kifizetve a ház amit megvettünk.3 hónapos szerződést kötöttünk velük hogy a kifizetéstől számított 3 hónapig bent lakhatnak a házba.olyan problémánk van hogy az udvarban álló fészert lebontották a tujákat kiszedték a konyhába felszerelt vízmelegítőt leszedik és elviszik.tehetnek e ilyet?a z ügyvéd aki csinálta a szerződést azt mondta hogy levélben szólítsuk fel hogy a házat úgy szeretnénk átvenni ahogy láttuk és ahogy megvettük tanuk aláírásával.a levelet megkapta de az utcán találkozva azt mondta hogy mi ezzel megfenyegettük és megfogjuk ütni a bokánkat meg hogy állandóan zaklassuk őket.pedig még júniusban voltam fent a házba hogy megnézzem.tisztában szeretnék lenni a jogszabályokkal hogy neki mihez van joga és nekünk mihez van jogunk úgy hogy még benne lakik a házba.mi tévők legyünk ebben az ügyben?az ügyvéd aki csinálta a szerződést azt mondta hogy ha nem reagál a levélre akkor jelentsük fel.

Kedves Zsuzsa,

az eladónak olyan (megtekintett) állapotban kell(ene) átadnia az ingatlant, mint amilyen állapotban az a szerződéskötéskor volt. Jogellenes az is, hogy határidőn túl nem költöztek ki belőle, illetve az is, hogy a megállapodással ellentétesen jártak el a tujákkal és a többi ingósággal kapcsolatban.

Valóban érdemes lenne ajánlott tértivevényes levélben felszólítani, hogy adja át az ingatlant az Önök részére.

Amennyiben nem reagálnak, birtokháboritás miatt a jegyzőhöz, illetve a bírósághoz fordulhatnak.

A tujákkal kapcsolatban az ügyvédi és a birósági költség meglehet, hogy magasabb lenne, mint a nyereség....

Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • beáta 29854 számú kérdése
  • 2008-12-10

T Ügyvéd Ur kettő éve lakunk társasházban .A szomszédból átt hajló fenyőfa teljesen a háztetönket éri.Lehet-e tenni ellene valamit?Mivel a szomszéd nem hajlandó.Köszönöm.

Tisztelt Beáta!
Igen, lehet tenni valamit. Egyrészt vissza lehet vágatni a szomszéddal, vagy ezt az ő költségén megtenni, de a fa kivágása - vagy az erre vonatkozó kötelezés - csak rendkívüli esetben merülhet fel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsanna 29810 számú kérdése
  • 2008-12-05

Tisztelt Ügyvéd úr!
Tényállás röviden:
Megvásároltam egy ingatlant, kifizettem a vételárat, a birtokba adásnak dec.1.-én meg kellett volna, hogy történjen.
Az eladó a megbeszélt időben nem jelent meg, nem lehetett elérni telefonon sem. nagy nehezen adott egy újabb időpontot, ahol szintén nem jelent meg, és nem veszi fel a telefont azóta sem.
Ráadásul a szerződésben benne volt, hogy megvásárolok a lakással együtt egy 500 e ft.-os étkező garnitúrát. Ez most nincs bent a lakásba (azt mondta, az eladó, hogy MEGGONDOLTA MAGÁT).
Abban szeretném a tanácsát kérni, hogy kerülhetek birtokon belülre illetve, hogyan kerül vissza hozám az étkezőgarnitúra?
Előre is köszönöm a válaszát
Üdvözlettel:Zsuzsanna.

Tisztelt Zsuzsanna!
A szerződés ismerete "nem ártana" a válaszhoz, de a jogszerű eljárás a per a birtokbaadás iránt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mónika 29777 számú kérdése
  • 2008-12-02

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsát szeretném kérni az építési telkünket érintő problémával kapcsolatban.2006-ban vásároltunk egy 1300 négyzetméteres területet,amely (még) TSZ tulajdont képezett.Ezt a területet megosztattuk, mivel egy út is van benne, és kialakult egy 670 n.méteres építési terület és 630 n.méteres kivett útként nyilvántartott terület.Ezen az építési területen van egy telefonoszlop,amely a T-Com telefontársasághoz tartozik.Kérvényeztük,hogy helyezzék telekhatáron kívülre,ugyanis a jövőbeni építkezésnél útban lesz.A válaszlevélben a 2003.évi C. törv.97.§(1.) bekezdésére hivatkoznak. 2008.októberben beadtuk az építési engedély kérelmünket,most újra írtam levelet,de ugyanerre a tv-re hivatkoznak, és 120 eFt+Áfa értékű tervezési költségre,amely az oszlop áthelyezéséhez kell.Természetesen a mi költségünkre értendő. A tulajdoni lapon nem szerepel szolgalmi jog az oszlopra vonatkozóan. Annakidején voltam bent az építési osztályon és a helyi T-Com irodában is, egyik helyen sem foglalkoztak velem érdemileg. Az oszlop a telekhatártól kb. 5,8-6 méternél van, ugyanettől a telekhatártól 3 méteres előkertet kell hagynunk. Mivel a telek 18*37 méter hosszú keskeny, így eléggé be van határolva a létesítendő épület elhelykedése.Az oszlop a nappali területébe kerülne... Szeretném megkérdezni a véleményét, milyen lehetőségeink vannak a telefontársasággal szemben?Egyáltalán lát-e esélyt arra,hogy kihelyezzék az oszlopot,vagy fogunk-e tudni építkezni ez miatt?Nagyon köszönöm tanácsát,véleményét.
Tisztelettel:Seregélyné Mónika

Tisztelt Mónika!
Ha bizonyítani tudják, hogy az oszlop a földtulajdonos hozzájárulása nélkül került elhelyezésre, birtoksértésért perelhetik a telefon-társaságot. Az általuk hivatkozott jogszabály:"Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott."

Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Közösségi oldal:


  • gina 29763 számú kérdése
  • 2008-12-01

Tisztelt Ügyvéd!
Három honapja lakunk az uj otthonunkban.Mielött beköltöztünk volna szoltunk a szomszédnak hogy keritsen el mert nekünk van egy 2,5éves kisfiunk neki kutyája(nekünk is)nem szeretnénk ha bármi baj történne.Juliusban történt ez hogy megkértük öt.Nem tetszését kimutatta de azt mondta keritést fog huzni.Szeptemberben beköltöztünk 3napja laktunk ott mikor nekünk esett(szoban)hogy ö nem hajlndo elkeriteni mert az elözö lakonak is jo volt igy...stbSzeptember 22.én felmentem egy irott kérelemmel a helyi önkormányzatra ott azt mondták felszolitják öt.Eltelt a 30nap semmi sem történt,ujbol felmentem a tanácsra akkor kijöttek fotok készültek de azota sem történt semmi.most 2.5honap után lassan azt állitják az önkormányzaton hogy kiküldik a levelet hamarosan de nem büntethetik nem tudnak mit tenni a szomszéddal max. felszolitják.Nos ez valoban igy lenne vagy máshoz forduljak?A 2.5 gyerekemmel nem mehetek ki a saját kertembe mert átjöhet a kutya...???Én ugy tudom mindenki köteles elkeriteni a telek jobb oldalát.
Elöre is köszönöm a válaszát.

Tisztelt Kérdező!

Ha helyi rendelet nem írja elő a telekhatáron kerítés létesítését, akkor semelyik tulajdonosnak nem kötelező kerítést építenie.
Ha előírja, akkor félig az egyik tulajdonosnak, félig a másiknak kell megépítenie.
A keretjogszabály(OTÉK) ugyanis csak a kerítés építésének lehetőségét rögzíti, kötelezést nem tartalmaz.
Javaslom a probléma birtokvédelmi vagy ebtartási vonatkozású megközelítését. Ezek egybe is kapcsolódhatnak, amennyiben a szomszéd a szabálytalan ebtartással akadályozza az Önök ingatlanának zavartalam használatát. Ezen ügyekben elsődlegesen a helyi önkormányzat az illetékes. Nézetem szerint - a helyi szabályozás függvényében - helyen lehet kötelezésnek illetve birságolásnak is.


Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031

sandor.czudar@czudarugyved.hu

Közösségi oldal:


  • Mihály 29751 számú kérdése
  • 2008-12-01

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő lenne: Szüleim, haláluk előtt jó pár évvel vásároltak egy lakást, amiben a bátyám is velük élt . A lakás amiben laktak az én nevemre lett megvéve, de a szüleimé volt a haszonélvezeti jog. Szüleim halála után, 1/1 enyém lett a lakás. A bátyámnak papíron semmi köze hozzá, és a mai napig ott lakik. Szeretném, ha lányom és barátja költözhetne abba a lakásba, de a bátyám nem hajlandó elköltözni, albérleti díjat nem fizet, és semmiféle szerződésünk nincs vele.
Egy ügyvédnő megírta a beadványt, amit beadott az újpesti bírosághoz, de a bíróság visszadobta az ügyet, mert a bátyám nem önkényesen költözött az ingatlanba.
Kérdésem a következő lenne: Milyen megoldások vannak ebben a helyzetben? és ha netán pereskedés lesz belőle az mennyi ideig tarthat?

Előre is köszönöm a válaszát!

Üdvözlettel:
K.Mihály

Tisztelt Mihály! nem értem a bírósági elutasítás okát, én is hasonlóképpen jártam volna el, és szerintem az ingatlan kiürítése iránti eljárásnak lenne helye.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 29736 számú kérdése
  • 2008-11-30

Tisztelt Ügyvéd Úr!Már volt kérdésem Önhőz amit most is megköszönök.A mostani kérdésem:,egy sorház jellegü két lakásos osztatlan közöstulajdonról van szó.Én a tulajdon hátsó részében lakom,amit társtulajdonosom,úgy beépitett kereszbe,hogy nekem 1.50 széles szolgalmi utat biztositott.A szolg.út,és a téglaépitménye között,3m szélességben,7m hosszúságban körben üvegezett verandát létesitett.Tavasztól őszig,egésznap ott élik az életüket.A probléma akkor vált elviselhetetlenné,amikor a főzésre,ételmelegitésre,stb. gáztűzhelyt tetetett a tőlem legközelebb eső pontra,ami egésznapos teljes rám,és a lakásba belátást nyújtott neki,én rögtön kértem függőnyözze el a terasznak ezt az oldalát,de Ő ennek nem tett eleget,így a rámlátást kénytelen voltam én megszüntetni.Az Önkormányzatnál birtokvédelmet kért,amit helyszini szemlét követően elutasítottak.Fellebbezésnek sem adtak helyt.Ezt követően a birósághoz fordult egy jogász segítségével,és a beadványba egy olyan fényképet mellékeltek,mintha a lakásának konyha ablaka elé tettem volna az átlátást megakadályozó függönyt.S hogy ne csak ennyi legyen a vétkem,egy olyan kitalációt is kreáltak,hogy én létesítettem volna az utcára kijárási lehetőséget /szolgalmi utat/30 éve,hogy így vagyok kényszerülve élni amit már megszoktam oly annyira,hogy mostmár nem is engedném összenyítni a telket.Ebben a történetben a legszomorúbb az,hogy 2009 febr.kapott idézésem mellé nem kaptam a beadványukból egy páldányt sem,s mikor irat betekintésre elmentem a biróságra,az elmondottakról ott szereztem tudomást,és másolatot szerettem volna venni,MEGDÖBBENTEM,HOGY NEM KAPHATTAM!!Nagyon érdekes mert az idézésben az áll,hogy az ügyre vonatkozó okiratokat ,feljegyzéseket vigyem magammal.Ez már nem arról szól mint amit az önkormányzatnál sérelmezett.Ha nem kérek betekintést, akkor csak lesek mint első nap az iskolába?Szépen kérem válaszóljon,HOGY VAN EZ?Maradok tisztelettel,köszönettel Éva

Tisztelt Éva! Önnek kellett volna iratot kapni, legalább másolatban, hiszen peres fél.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Sziroviczáné Gál Katalin 29663 számú kérdése
  • 2008-11-24

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem szíves segítségét az alábbi üggyel kapcsolatban:
Mártélyon van egy szomszéddal közös falú, iker üdülőnk. A szomszéd telkén van egy hatalmas, kb. 30-40 méter magas tölgyfa, ami a mi épületünktől kb. 60 cm-re van. Már akkora a gyökérzete, hogy az üdülőnk alapját nyomja fölfelé, repedezik a konyhánk fala, illetve az ajtót is alig birjuk már becsukni a fa gyökérzete miatt. Mivel ez a terület a Kiskunsági Nemzeti Park tájvédelmi területe, ezért engedélyt kértem a fa kivágására, mivel veszélyezteti az épületet. Az engedélyt meg is kaptam, de a szomszéddal vitás helyzetbe kerültem, mert ő azt mondja, hogy hozzájárul a fa kivágásához, de annak költségét nem hajlandó megfizetni. Ilyen esetben mi a teendő, kinek kell fizetni a költségeket? Kötelezhető-e a tulajdonos a fa kivágattatására, illetve az épületemben a károk megfizetésére?
Válaszát és segítségét várva, köszönettel:

Sziroviczáné Gál Katalin

Tisztelt Hölgyem!A fenti tényállás alapján a tulajdonos a jegyző előtt indítandó birtokvédelmi eljárásban is kérheti e szükségtelenül zavaró magatartás helyett az eredeti birtokállapot helyreállítását, ill. zavarás megszüntetését. A jegyző a kötelezéssel együtt a hasznok, károk, költségek kérdésében is határozhat. Határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni. Amennyiben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városhoz tartozó üdülőterületen helyezkedik el az ingatlan, ennek jegyzője illetékes, hozzá kell fordulni birtokvédelemért.
Egy év eltelte után a bíróságtól is kérhető a kötelezés. A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálna a bíróságnak, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. Az Ön esetében ez nem kétséges, ezért a bíróság az érdeksérelem egyéb módon (pl. csonkolás, áttelepítés) elháríthatóságának hiányában, erre irányuló kereseti kérelem esetén kötelezheti a tulajdonost a fa kivágattatására (tehát a költségeket is viselnie kell, amennyiben nem határvonalon álló növényről van szó). Ezen az igényen kívül kártérítés is kérhető a bíróságtól az épületben beállott károk miatt, ennek feltételei valószínűsíthetőek a leírása alapján, a részletes ismeretek azonban árnyalhatják a helyzetet.
Tisztelettel
dr. Adamik Péter ügyvéd
6800 Hódmezővásárhely, Medgyessy Ferenc. u. 6/c. fsz.6.
+36 30 9747027

adamikpeter@invitel.hu

Közösségi oldal:


  • Mihály 29648 számú kérdése
  • 2008-11-23

T ügyvédúr!
A házam régi építésű és telekhatárra épűlt,a szomszédom milyen távolságra űltethet fákat?
A pöcegödör pedig KB.fél méterre van a telek
határhoz.Szabályos-e ez?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Szomszédjával kapcsolatos problémájával keresett meg a napokban.
Kérdésére az alábbi választ tudom Önnek adni:

A Polgári Törvénykönyv szomszédjogi szabályainak értelmében azt tudom Önnek mondani, hogy a tulajdonjog gyakorlásának korlátja, hogy az adott személy a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A leveléből nem derülnek ki azok az információk, amelyek alapján el lehetne dönteni, hogy a szomszédja által tanúsított magatartás ezt a keretet kimeríti-e.

Amennyiben igen (tehát a szomszédja Önt szükségtelenül zavarja, illetve jogainak gyakorlását veszélyezteti), úgy Ön birtokvédelmi igénnyel léphet fel.
A birtokvédelmet egy éven belül a jegyzőtől kérheti, egy éven túl pedig közvetlenül a bíróságtól.

Az építésügyi előírások meghatározzák, hogy ingatlanok építése esetén mekkora az a terület, amit a felépített ingatlan és a szomszédos telek határa között az építkezőnek szabadon kell hagynia.
Ezeket a szabályokat az Önkormányzatok határozzák meg rendeleti formában.
Ezek alapján azt tudom Önnek javasolni, hogy a területileg illetékes Önkormányzat építésügyi/műszaki osztályát lenne célszerű felkeresnie, ahol valószínű, hogy az illetékes szakemberek részletes felvilágosítást tudnak arra vonatkozóan, hogy az Ön konkrét esetében pontosan mekkora is az a terület, amit a szomszédjának szabadon kellene hagynia.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Mu 29647 számú kérdése
  • 2008-11-23

Három oldalról szomszéd van. A hátsó szomszéd bepánikolt, hogy egyszer kétszer átment a kutya és leverte a csatos táskáját. Egy kézzel írt levélben megfenyegetett minket, hogy 2 héten belül csináljuk meg a kerítést vagy illetékes hatósághoz fordul. Ezzel azt akarom kérdezni, hogy hogy van a jogszabályban nekünk melyik felét kellene megcsinálni?
Köszönettel

Kedves Mu,

én azt tartom valószínűnek, hogy fele-fele arányban kellene viselniük a kerités költségeit.

Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Gyula 29643 számú kérdése
  • 2008-11-23

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyámnak 100%-os haszonélvezeti joga van azon a lakáson, aminek édesapám az 1/1-es tulajdonosa. Régóta elváltak úgy, hogy édesapám maradt a lakásban, a jogi felállás változatlan maradt. Édesanyám most szeretne beköltözni, élve haszonélvezeti jogával. Kérdésem az lenne, hogy gyakorlatilag mit kell tennie édesanyámnak, hogy apám kiköltözzön és ő meg beköltözhessen?
Tisztelettel: Gyula

Tisztelt Gyula! Ha nincs ebben a kérdésben megegyezés közöttük, akkor pert kezdeményezhet a kiürítés érdekében.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gabriella 29329 számú kérdése
  • 2008-11-03

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Családi házban lakunk, s a szomszédunk betonalapon álló faszerkezetű gépkocsibeállót épített, oly módon, hogy az építmény a közös telekhatárra esik. Az építkezést követően helyenként csupán 80 cm szabad hely van a házunk és az új építmény oszlopai, illetve teteje között (egyenlőre esőcsatorna még nem került a beállóra). Építési engedély hiányában épült (bár nem tudom kell-e?), s kérésünk ellenére ilyen közel. A gondot az okozza, hogy jelenleg az esővíz házunk tövébe folyik, valamint a későbbiek során házunk szomszéd felőli oldalán javítási, felújítási munkákat nem lehet majd végezni, mivel a felállványozáshoz szabad hely nem maradt.
Véleménye szerint milyen módon lehet a számunkra nyivánvalóan hátrányos és kárt okozó helyzetet megoldani?

Tisztelt Gabriella!

Valószínűleg engedély nélkül építhető a beálló.
Az esővíz elvezetésre hívják fel a szomszéd figyelmét, ez az ő kötelezettsége, s a saját területén kell megoldania. A telekhatártól elmaradó 80 cm általában elég a karbantartási munkák elvégzésére,amennyiben nem, a szomszéd köteles lehetővé tenni a területe használatát a munkák elvégzéséhez.

A helyzet megoldására a békés, megbeszéléses módot javaslom.Amennyiben ez eredménytelen, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek a polgármesteri hivatalban.

Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Közösségi oldal: