Hozzászólások

  • Adrienn 34747 számú kérdése
  • 2009-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nekem szántófölddel kapcsolatba lenne kérdésem! A páromnak a testvérrével együtt van egy 1,4054 ha területű, szántó megnevezésű 4. osztályú ingatlana, fele-fele arányban. Azt szeretném kérdezni, hogy hány %- át lehet beépíteni? Vagy egyáltalán lehet-e rá építeni? Vagy előbb építési telekké kell nyílvánítani? Szeretném tudni, hogy milyen lehetőségek vannak és milyen költségekkel járnak. A segítségét elöre is köszönöm.

Tisztelt Adrienn!

A helyi építési hatóság fog tudni választ adni az Ön kérdésére, mert az önkormányzatok eltérően szabályozzák ezt a kérdést.


Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 34738 számú kérdése
  • 2009-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Földterületünk, a szabályozási terv szerint gazdasági kereskedelmi övezetben fekszik (gksz5). Jelenleg külterületi szántó a tulajdoni lap szerint. A szántó 3%-os beépítésével szerettünk volna élni, de a szabályozási tervre hivatkozva ezt elutasították. Telekalakítás, belterületbe vonás, átminősítés, nélkül van e mód a területen bármilyen építményt elhelyezni?
A szabályozási terv sajnos mellőzi a gazdasági alapokat, így az abban foglaltakat kb. 10 éves távlatban nem érdemes végrehajtani, addig is szeretnénk hasznosítani a területet.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Zoltán!
Nem tudok ötletet adni a probléma kapcsán...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 34681 számú kérdése
  • 2009-12-09

Lányom 2007-ben Alsópáhokon, külterületen , vásárolt földterületet gazdasági épülettel. Az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa. Ő Dániában él, a vásárlás időpontjában magyar állampolgár volt. Időközben nevet változtatott (válás miatt), valamint f. évben felvette a dán állampolgárságot. Mivel Dánia nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezért le kellett mondania a magyar állampolgárságáról. Tehát ma dán állampolgár. Úgy tudom, hogy ez nem befolyásolja tulajdonjogát, mert a vásárlás időpontjában magyar állampolgár volt. Kérem válaszát, hogy valóban így van e és mi a teendője a változások (név- és állampolgárságváltozás) bejelentésével kapcsolatban, (mely hatóságoknál és hogyan kell eljárnia).
Válaszát előre is nagyon köszönöm:
Gábor

Tisztelt Gábor! Az, hogy a tulajdonjog megszerzését követően le kellett mondania a magyar állampolgárságáról, valóban nem befolyásolja a tulajdonjogát. A névváltozást elméletileg be kell jelentenie a földhivatalnak.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Lívia 34558 számú kérdése
  • 2009-11-29

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm előző válaszát földbérlet felmondásával kapcsolatban, de lenne még kérdésem:
Mután a földhasználat földhivatali bejegyzéséhez elég a bérleti szerződést bemutatni a nem fizetés miatt/amely lehetőséget abérleti szerződés tartalmaz/ a szerződés felmondásához miért kell bírósági végzés? Biztos hogy nem elég a felmondólevél másolatát a tértivevény igazolóval bemutatni?
Ha a szerződésben benne van hogy vitás esetben a pesti kkbíróság van megjelölve és a földterületek Heves megyében van a bérlő kft székhelye is ott van lehet a pesti bírósághoz fordulni ha nincs más megoldás és mit kell beadni?Külön pert kell indítanom a bérleti díjért és ezért kérhetem a kft felszámolását mint hitelező? A bírósági eljárás ideje alatt köthetek mással bérleti szerződést? Hogy tudom megakadályozni, hogy felvegye a földhöz kapcsolódó támogatásokat?Elöre köszönöm üdvözlettel lívia

Tisztelt Lívia! Ezekre a kérdésekre a szerződés ismeretében könnyebb lenne válaszolni. Javasolnám, hogy keresse meg az ingatlanjog.hu oldal Heves megyei tanácsadóját, Boros ügyvéd Urat!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • hajnalka 34519 számú kérdése
  • 2009-11-26

Tisztelt Ügyvedur!
Örököltem a nyáron szántóföldet, amit most eladok 400 000ftert. kirottak rám 45 ezer ft örökösödesi illetéket. östermelőnek adom el igaz hogy akkor nekem nem kell adoznom utana? ki tudom valahogy kerülni hogy ki kelljen fizetnem a 45 ezer illetéket? lakast veszek decemberbefizetem az utolso reszletet, erre hivatkozva nem lehet hogy erre hasznalomfel az összeget? köszönöm

Tisztelt Hajnalka! Az öröklési illetéket nem tudja elkerülni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mercsek Tímea 34514 számú kérdése
  • 2009-11-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Először is, köszönöm a válaszát.
Mint közben kiderült, a földünket (1998-ban, édesapánktól örököltük ketten a 32 aranykorona értékű földet) a vevő úgy venné át, hogy az terület-összevonásnak minősül, mert az ő földje a mienké mellett van. Ő azt állítja, hogy sem neki, sem nekünk nem kell adóznunk így. Igaz ez?
És még egy kérdés. Az 5 év, ameddig visszamenőleg kérhetjük a földhasználat díját, az a tárgyév + 5 év visszamenőleg, vagy összesen 5 év (11 éve halt meg apu, akkor örököltük)

Köszönettel és üdvözlettel!

Mercsek Tímea

Tisztelt Tímea! Összesen öt év az elévülés, tehát pl. a mai naptól visszamenőleg 2004. november 26-ig követelheti a használati díjat. A másik kérdést most nem tudom megválaszolni, mert nincs nálam jogszabály, de - úgy emlékszem - valószínűsítem, hogy igaza van...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ami 34498 számú kérdése
  • 2009-11-25

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Sajnos a Férjem aug,-ban elhunyt és az Ö nevén van egy 9.21ha-os földterület amit egy Kft.-nek 2012 márc.17.-ig bérbeadott.Most én vettem fel a 8000.-Ft évi bérleti dijat /amit nagyon kevésnek tartunk a Fiaimmal együtt/ . A bérlő kérdezte, hogy továbbra is bérbeadjuk vagy pedig 40000,.-Ft.-ot tud 1 ha földért fizetni.
Szeretném megkérdezni, hogy mivel a bérleti szerződés még nem járt le ,hagyatéki tárgyalás még nem volt meg lehet kötni egy új bérleti szerződést és ha igen akkor kinek a nevére a két Fiam vagy az én nevemre?
Ha viszon úgy határozunk, hogy mégsem ennek a Kft.-nek szeretnénk bérbeadni mivel mástól jóval több bérleti díjat kapnánk akkor ezt megtehetjük?
Arra is gondoltunk, hogy mi lenne ha eladnánk ?
Nem tudom , hogy mit jelent az, hogy elővásárlási joga van a mostani bérlőnek? Ha más többért vásárolná meg a földet mint Ő akkor nem adhatjuk el csak neki?


Egyenlőre teljesen tanácstalanok vagyunk , hogy mit lehet és mit nem. Én úgy tudtam még a hagyatéki tárgyalás nem zajlott le addig nem tehetünk semmit a bérlő viszont sürget bennünket .
Ezért szeretném kérni az Ön segítségét! Amit előre is nagyon szépen megköszönök!
Tisztelettel.

Tisztelt Ami!
A szerződést ismerni kellene a pontos válaszhoz, de néhány megállapítást így is tudok tenni:

1. A bérleti szerződés megkötésére a tulajdonos jogosult, Önök még nem azok, de előszerződést már köthetnek.

2. Elvileg a haszonélvező jogosult szerződni, de természetesen más megoldás is elképzelhető.

3. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy a vételi ajánlatot tett vevővel azonos feltételekkel vásárolhatja meg az elővásárlási jogosult. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy van-e jelen esetben elővásárlási joga a bérlőnek, feltehetően igen...

4. Mind a bérleti díj, mind az eladási ár kapcásn az ár a szabad megállapodásuk tárgya, tehát ha nem kapják meg azt a bérleti díjat, amit elvárnának, akkor elválnak útjaik...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Marika 34462 számú kérdése
  • 2009-11-23

Tisztelt ügyvédnő!
Föld tulajdon értékesítéséről és adózásáról lenne szó.
A kérdésem az lenne,hogy egy helyrajziszám alatt 4 tulajdonos pl.189/6/7/8/9 licitálással 1993-ban szerzett de,1997.-ben bejegyzett földterületet szeretnénk értékesíteni egy BT 4 fős tagjainak akik jelenleg is bérlik a földet. Továbbra is a bt tagjai magánszemélyként vennék meg és bérbeadnák tovbbra is a BT-nek.
5-évig tovább használná a Bt.
Lehet e adózás szempontjából igy birtok összevonásról szó?
Következő kérdésem?
75-éves édesapám 1993-ban szintén licitálással vásárolt 11 ha földet ez is 1997-ben lett bejegyezve de a földterület között van egy út lehet e birtokösszevonás adózás szempontjából ilyen esetben?
Segítségét előre is nagy tisztelettel köszönöm !

Tisztelt Marika!

Az adómentes értékesítés szempontjából az nem elég, hogy négy fős társaság tagjai vásárolják meg az ingatlant. A birtokösszevonás nem azonos a tulajdonközösség megszüntetéssel. Ha egy ingatlannal a korábbi több helyett csak egy tulajdonosa lesz, akkor az tulajdonközösség megszüntetés. A birtokösszevonás lényege, hogy több ingatlanból lesz egy ingatlan. Egyébként csak a magánszemély részére való birtokösszevonási célú értékesítés adómentes. Adózás szempontjából a tulajdonszerzés ideje az, amikor a szerződés, hatósági határozat be lett adva a földhivatalba. Ha ez 1995-ben történt meg, akkor 1995 a szerzés ideje az adózás szempontjából akkor is, ha csak később szerezte meg a földhivatali határozattal a tulajdonjogot a szerző fél.
Az édesapja ügyében akkor lehet szó birtokösszevonásról, ha az út nem közút. Vagyis magántulajdonba kerülhet. Ellenkező esetben a telkek nem fognak összeérni.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Közösségi oldal:


  • Mercsek Tímea 34459 számú kérdése
  • 2009-11-23

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

Édesapám 1998-ban halt meg. Mint nemrégen kiderült, több, kisebb földtulajdonnal rendelkezett, melyről nekünk 3 éve van csak tudomásunk. Az egyik földet 11 éve használja egy általunk ismert személy. Most el akarjuk neki adni a földet, de visszamenőleg csak az elmúlt három évet akarja kifizetni, plusz a vételárat. 32 aranykorona értékű a földterület (a nővéremmel ketten örököltük), vételárként 1000 ft/aranykoronát akar adni, holott korábban a kétszeresét ígérte (szóban). Kérdésem, hogy hogyan lehet rávenni, hogy ne 3, hanem 11 évet fizessen, illetőleg, hogy a magasabb árat? Bizonyítani papírokkal nem tudjuk, hogy ő használta, csak hallomásból tudjuk. Ő maga 5 évet ismer el, de csak 3-mat akar fizetni és valami törvényre hivatkozik, mely szerint csak 5 évig visszamenőleg lehet követelni a "jussunkat". Valóban létezik ilyen törvény?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Tímea! A vételár a felek megállapodásának függvénye, ha nem jutnak megállapodásra, akkor nem lesz szerződés...
A használati díjban részben igaza van a használónak, öt évnél régebbi díjakat - tekintettel az elévülésre - már bírósági úton sem jogosultak követelni... De öt évre vonatkozóan lehetnek határozottak, az megilleti Önöket.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erzsébet 34456 számú kérdése
  • 2009-11-23

Tisztelt Ügyvédnő!

Tudomásom szerint a zártkerti ingatlanokat nem kell kifüggeszteni az illetékes önkormányzat hirdetőtáblájára. Amennyiben a művelési ág szőlő, akkor a hegyközségi bírót azért meg kell keresni, hogy vannak- e elővásárlási jogosultak?

Köszönettel: Erzsébet

Tisztelt Erzsébet!

Mindkét kérdésére válaszom: igen.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Lívia 34391 számú kérdése
  • 2009-11-17

Tisztelt Ügyvédnő/ Úr!
Élő földbérleti szerződésem van, de a bérlő nem fizet.A szerződésben benne van, hogy ebben az esetben a szerződés felmondható. Felhívtam a földhivatalt és ott azt a tájékoztatást kaptam, hogy a bérlőnek tudomásúl kell vennie a felmondást különben a fh. nem törli. Ha ez nem történik meg akkor bíróságra kell menni.Az iránt érdeklődnék hogy ez hogy zajlik és főleg mennyi idő? Köszönettel lívia

Tisztelt Lívia!

A tudomásulvétel nem feltétlenül a legjobb kifejezés, a tájékoztatás jobb lenne... ehhez pedig egy tértivevényes levél megküldése is elegendő lenne. A bírósági eljárás egyébként relatíve gyors és rövid lenne, de az is néhány hónapot jelent(het).

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsolt 34319 számú kérdése
  • 2009-11-10

Tisztelt Doktor nő,köszönöm válaszát!

Van még egy nagy gondunk,problémánk a föld használatával is,mert az a bizonyos testvér használta korábban,aki az eladás előtt pár nappal hamisitott egy haszonkölcsön szerződést...
A kméti,és a megyei földhivatal is hozott már vagy 5-6 határozatot az üggyel kapcsolatban,bizonyitva:a törvények értelmezése sem egységes a hatóság részéről..

Mielött untatnám,utolsó kérdésem:
Melyik hatóság döntése "erösebb"??
A földhivatal földhasználati bejegyzése,vagy az illetékes jegyző birtokvédelmi határozata???

Az a speciális helyzet állt elő a szobanforgó termőfölddel,hogy a jegyző nekünk adott igazat(csak biroságon támadható)tehát mi vagyunk birtokban,vagy a földhivatal határozata,amiben a másik fél a földhasználó(még)!
Ki vethet,szánthat,stb a földön??

Tisztelt Zsolt!

Nem lehet rangsort állítani a két döntés között, mert mindkettőnek más a jogi alapja. Így - ennyi információ birtokában - én sem tudom megmondani, hogy ki használhatja ténylegesen a földet...

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Rigó Caba 34258 számú kérdése
  • 2009-11-05

Tisztelt ügyvéd Úrhölgy!
A kérdésem a következő:
Külterületi termőföld (gyep,szántó művelési ágban) haszonbérleti szerződést szeretnénk kötni az osztatlan közös tulajdonosokkal, milyen esetben nem kell kifüggeszteni a helyi önkormányzatnál a szerződéseket?
Állattartással foglalkozunk, ez előny vagy sem?
Eddig is művelési kötelezettség alapján műveltük az adott területeket, rendezni szeretnénk a bérleti jogviszonyt a tulajdonosokkal.

Köszönöm válaszát

Tisztelt Rigó Caba!

Ha nincsenek Önök földhasználónak bejegyez a Földhivatalban, akkor mindenképp ki kell függeszteni.


Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 20 3593147; + 36 96 618628;

baimoni@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • peter 34257 számú kérdése
  • 2009-11-05

Tisztelt Ugyved ur! A testverem Kulfoldon el,es a kozos fold tulajdonreszemet szeretnem neki att adni ,csereben a kozos ingatlanert.Mivel o kulfoldi alampolgar [usa] ,szerezhet e igy termofoldet?Tisztelettel Peter.

Tisztelt Péter!
Külföldi állampolgár egyelőre nem szerezheti meg magyarországi termőföld tulajdonjogát. Ha tehát csak amerikai állampolgársága van a testvérének, úgy a tervük nem végrehajtható.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zita 34225 számú kérdése
  • 2009-11-03

Ingatlanvásárlás előtt állok. A megvásárolandó ingatlan külterületen van, szántó, illetve kivett tanya minősítésű.
A kivett tanya minősítésű területen jó állapotú, lakható épületek állnak, jelenlegi funkciójuk szerint lakó-, illetve gazdasági épületek (tárolók, ólak). Mivel a nyilvántartásban nem úgy és ott szerepelnek, ahol valójában állnak, az adásvételi szerződés létrejöttének feltételéül kikötöttük, hogy a nyilvántartást a jelenlegi tulajdonos tetesse rendbe, azon a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek.
Kérdésem: milyen lehetőségek vannak a kivett tanya minősítésű területen belül, hogyan nevezi az ingatlannyilvántartás ezeket az épületeket?
Egyszerűen lakó- és melléképületnek, vagy lakásnak, gazdasági épületnek, vagy van még más lehetőség is?
A minősítésnek milyen következménye van az illetékfizetési kötelezettségünkre?
Az illetékmegállapítás hogy történik: a földhivatali nyilvántartásban szerepelnek-e ilyen részletezettséggel az ingatlanok, vagy nyilatkoznunk kell?
Külön számítják a melléképületeket 10%-kos illetékkel, vagy a kivett tanya minősítésen belül minden lakáscélú épületnek számít?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Zita!

Külterületen nincs más megnevezési lehetőség, mint a "tanya", ugyanis az egy összefoglaló megjelölése a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint a lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos hrsz. alatti legfeljebb 6000 m2-nyi területű föld együttesének.
Az APEH Illetékfőosztályának munkatársai ki fognak menni nagy valószínűséggel helyszíni szemlét tartani, és általában a nem lakás célú épületeket, valamint a szántót - ha atekintetben nincs kedvezményre jogosító körülmény - 10 %-os illetékkel fogják számítani.


Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal: