Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr !

A következő a problémám: sajnos most halt meg a férjem és az örökösödéssel kapcsolatban nem ismerem a hatályos jogszabályokat. Van egy házunk, amit a férjemmel közösen építettünk 1984-ben. Házasságot 1973-ban kötöttünk, melyből 2 gyermekünk született. A problémám az, hogy a házépítés előtt vettük meg az ingatlant/melyen egy kicsi ház volt,amit lebontottunk/ és a vásárláskor a férjem nevére került bizonyos okok miatt. Az uj házat már együtt építettűk, hitelt együtt vettünk fel rá. A férjem sosem tagadta ,hogy a fele jogosan az enyém, csak azt mondta,hogy ő utána nézett és
sokat kellene fizetni utána, ha átkerülne a nevemre és mindig halogattuk pénzhiány miatt a dolgot. Most nem tudom ebben a helyzetben mit tudok tenni. 37 év hosszú idő és rengeteg munkám és pénzem van benne. Szeretem a gyerekeimet, de a felére igényt tartanék azt gondolom, jogosan. Még nem volt hagyatéki tárgyalás jó lenne ha a válasza előbb jönne meg.
Előre is köszönöm. Tisztelettel: Elyza

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán Úr!

A 34813 kérdésemre adott válaszában további információkat kér tőlem, amit az alábbiakban pótolok:
A bírósági tárgyaláson készült jegyzőkönyv értelmében az ingatlan osztott használatában állapodtunk meg, melyben 2 szoba az exférjem kizárólagos használatába került. Ekkor megkérdeztem jegyzőkönyvön kívül, hogy akarja-e azt, hogy ezeket a szobákat kulccsal bezárjam, mert ha igen, akkor megteszem, erre a válasza NEM KELL volt. Ezért azokat most is használjuk, de ha kell ezek után lezárom a további nézeteltérések végett (akkor még nem tudtam, hogy kérhető használati díj). Tegyek így?
Ne is takarítsak azokban a szobákban, ha már itt tartunk?
Megállapodtunk a rezsiköltségek fele-fele arányban történő vállalásában (jegyzőkönyv), ami azóta szóbeli megállapodás után 90%-10%-ra módosult. Az elköltözése után, mivel nem lakik itt, miért fizessen rezsit volt a kérdése, rendben elfogadom (2-3 napot itt tölt havonta, ezért lett a 10% megállapítva).
Kirészletezve, hogy értehőbb legyen:a gyerektartást rendszeresen fizeti (30.000,- Ft), abból én rendszeresen visszafizetem a házra felvett kölcsön havi díjának 50%-át (26.000,- Ft), a maradékból levonom azt a 10%-ot amit rezsi költségeihez számítok (5.000,- Ft). Azaz 21.000 Ft-ot minden hónapban visszakap, ami marad az 9000,- Ft/hó.
Most azt mondja, hogy azt a 10%-ot nem arra adta, hanem a házban időközben előforduló újítgatásokra. Nekem ez nincs rendben, mert a ház számláit ki kell/kellett fizetnem, az a pénz azok kifizetésére fordítódott, azon felül nem kaptam plusz pénzt újítgatásokra.
Most azzal állt elém, hogy én csak lelakom a házat, és ő az, aki javítgat benne ezt-azt (saát magától), ami nincs arányban a kazán megjavításának árával, amit továbbra sem fogad el és kijelentette nem fizet bele egy fillért sem. Korábbi válasza mivel számomra kedvező, milyen módszerrel tudom érvényesíteni azt (konkrétan csak 25.000,- Ft-ról van szó)? A ház eladásakor levonható a javítási költség rá eső része? Polgári pert kell indítani ellene, ami szintén költség?
A használati joggal élni akar, milyen megoldást tanácsol nekem azzal kapcsolatban, hogy minél kedvezőbben jöjjek ki belőle? Azt akarja, hogy menjek én is albérletbe a 2 gyerekkel, és a ház költségeit tovább viseljük, ami számomra lehetetlennek tűnik, mert nem tudok két ingatlant 1 fizetésből fenntartani. Ő sem tudja már ezt tovább viselni (saját ingatlan + albérlet Pesten), ezért akarja általam a költségeit csökkenteni, ami megint engem terhel. Miből? Mekkora összeg az, ha már egyszer neki jár, ha jár?

Válaszát előre is köszönöm, maradok tisztelettel!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2008-ban elváltunk a férjemmel, a családi házunk 50%-50% tulajdonban van. A válás után az exférjem önként elköltözött, a családi házat nem tudtuk értékesíteni én a házban maradtam a 2 gyerekkel.
Első kérdésem, hogy az exférjem jogosan kérhet-e használati díjat tőlem, hiszen ő velünk is lakhatna?
Másik kérdésem, hogy a ház tartozékát képező kazán meghibásodása utáni javíttatás kinek a költsége? 100%-ban az enyém, aki a házban lakik a 2 gyerekkel, vagy 50%-50%-ban az enyém és az exférjem feladata is (a tulajdonjog miatt).
Előre is köszönöm válaszát!

Tiszteletem.Azt szeretném megtudni hogy,ha a telket ajándékba kaptam az édesapámtól ,de ház az nem állt rajta ,azt már a férjemmel épitettük,akkor a ház is osztatlan közös tulajdonnak számit.Ha igen akkor azt hogyan tudjuk értékesiteni?És eggyáltalán mi ennek az egésznek a menete?Köszönöm Aczél Jánosné Kálmán Éva.

Szeretném tudni mit tegyek..
Az idén váltam el, de vagyon megosztás a válás alkalmával nem történt. Csak az ingóságok és a gyermek elhelyezés került eldöntésre, gyermek nagykorú. A közösen épített házunkból elköltöztem, a volt férjem kifizetni nem tud, és a ház eladásával kapcsolatban sem tesz semmit hogy előrébb haladjon az ügy. Kérdésem: azért mert elköltöztem, ér e valamilyen anyagi hátrány, a lakásból kizárhat-e? A bíróság váláskor közös lakáshasználatot itélt meg a lakás felosztását is jelölni kellet egy tervrajzon.
Hogyan kaphatom meg a lakásból a nekem járó összeget, a tulajdoni lapon fele-fele arányban van a bejegyzés. Hogyan kell elindítanom a vagyonmegosztási pert, és milyen eredmény várható?
Előre is köszönöm segítségüket.

Tisztelt Ügyvéd Úr!Azzal a kéréssel szeretnék önhöz fordulni,hogy van egy 18 éve a tulajdonomban lévő lakás,egy 12 éves élettársi kapcsolatom,ami most megszünne és egy közös 11 éves gyermek és rengeteg adósság amit a volt élettársam okozott/be nem fizetett csekkek,hitelek(providencia),amit a tudtom nélkül vesz fel stb./A kérdésem:kitehetem e a lakásból a nőt úgy, hogy a gyermek velem maradna vagy joga van a gyerekkel neki is ott maradni?Ha nem, akkor mi a teendő ilyen esetben ,már a lakást is szeretném eladni,hogy az adósságokat rendezzem és én a szüleimhez költöznék a gyerekkel.Válaszát előre is köszönve tisztelettel :Mihály

Üdv. Egy olyan kérdéssel fordulnék önhöz, hogy:
10 évig élt együtt egy pár, akiknek közben született egy gyerekük, aki most 8 éves, és vettek egy lakást 50-50%-ban, de 800e forintot kapott a kislány, de mivel nem akarták a gyámügyet is belevonni, ezért azt a férfi nevére íratták. 10 év alatt a férfi masszív alkoholista lett, 2szer megverte a nőt, a gyerekével sem foglalkozik. A bántalmazás után kihívtam a rendőrséget, és lett jegyzőkönyv is felvéve. Kb 5 hónapja vagyok azzal a bizonyos nővel együtt, szeretjük egymást, a kislány is szeret engem. A férfi egész nap trágárságokat beszél és terrorizálja a családot, bár testi erőszakot nem alkalmaz, én ezt nagyon egészségtelennek tartom, mert egy nő és gyerek sem érdemli meg. Nem történt semmi olyan, hogy "jogos" lenne ez a viselkedés, mert nem csalta meg. Most úgy áll a dolog, hogy összejött egy másik nővel, akivel összefog költözni, de a közös lakással kapcsolatban gondok vannak. El fogja hagyni a lakást, de nem akarja fizetni a havi törlesztőrészletet, elment a közös számláról, nem akarja fizetni a kötelező kiadásokat sem, illetve gyerektartásnak is csak a jog által meghatározott összegnek a 2/3át akarja fizetni. Ezenkívűl a lakásnak a kulcsát se akarja leadni, bármikor be akar menni a lakásba. Ilyenkor mit lehet tenni ? Ennek a vége csak a lakás értékeinek a lerabolása lenne, így is sokkal többet visz, mint amit megérdemelne. Szóval, ha nem fizeti az ő részére eső kötelezőknek a felét, akkor megoldható, hogy jogilag a lakásba való belépését valamilyen módon (gyorsan, ha lehet) meg lehessen tiltani ? A lakás eladás alatt áll. Persze megbeszélés alapján szinte bármikor bemehetne! Nagyon szépen megköszönném a választ!

T. Ügyvéd Úr.

Szeretnék tájékoztatást kapni bejegyzett élettársi kapcsolatnál a közös ingatlannal kapcsolatban.

2008-2009 ben építettünk párommal egy ingatlant Dunakeszin, ahol én voltam az építtető... István. 1/1 tulajdoni hányadban.
Szeretném a páromat is feltüntetni a tulajdoni lapon, mint bejegyzett élettárs, 1/2-1/2 tulajdoni megosztással.
Páromat ...Gábornak hívják, és arra szeretnék kérdést feltenni, hogy a melegek élettársi kapcsolatánál van-e valami mód arra, hogy az illeték mértéke kevesebb legyen, vagy esetleg meg lehet-e úszni a tulajdonjog megosztást illeték mentesen.?

Köszönettel István, és Gábor.

Üdvözlöm,
Segítséget szeretnék kérni abban,hogy házastársammal kapcsolatunk megromlott 5 év házasság után,a közös ingatlanunkból(50-50% tulajdonjog) zárcsere után kizárt,azzal,hogy amíg ő nem volt otthon én elköltöztem és kipakoltam a lakást.Joga van e ezt megtenni?Vagy lehet e egyáltalán zárcserét csinálni?Milyen esetben teheti ezt meg velem?
Hogyan bizonyíthatom be,hogy én nem "pakoltam" ki a lakást?
A lakásban vannak még személyes holmijaim,egy részét viszont már elhoztam a szüleimhez és visszaköltöztem hozzájuk.Ő most ügyvédet fogadott és perelni akar,nála van az autónk,készpénz,és az ingóságok is.Miért vagy mivel perelhetne be?Ön szerint nekem is kellene ügyvédet fogadnom?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel Kata

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvédúr!
Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy tájékoztasson a következő ügyben a lehetőségeimről. Ez év folyamán 20 évi házasság után elváltam. A volt nejemtől külön költöztem. A közös tulajdonunkban 1/2- 1/2 arányban van egy ötszobás családi ház. A házban a volt nejem egyedül lakik. A válást követő bírósági határozat szerint a házat értékesítjük és az eladásból származó bevételt egymás között megosztjuk. A bíróság asszonytartás fizetésére kötelezett, így a volt nejem a saját jövedelme és az általam fizetett tartásdíjból kényelmesen megél és nem erőlteti a ház eladását. A kérdésem a következő, amig nem kerül eladásra az ingatlan, kérhetek-e a tulajdonrészem arányában bérleti díjat, vagy valamilyen használati díjat a volt nejemtől.
Megtisztelő válaszát várva fáradozását köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A feleségemmel válunk. A lakásban mindkettőnknek 50-50%-os tulajdonunk van a bankkal kötött szerződés szerint. A lakás felét készpénzből vettük, melyet teljes mértékben az én szüleim álltak, míg a másik felét hitelből. Szeretném megvásárolni az Ő részét, de nem vagyok hajlandó kifizetni az 50%-ot, csak maximum 25%-ot már csak amiatt, hogy a lakás felét a szüleim állták.
Van egy a szüleimmel ügyvéd előtt kötött szerződés (szüleim és közöttem), mely szerint a lakásra kapott pénzt én kaptam kölcsön. Mennyire lehet ennek a szerződésnek perdöntő szerepe az én követelésemmel kapcsolatban, mármint hogy a lakás értékének ne 50, hanem csak mondjuk 25%-át fizessem ki a feleségemnek?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Gábor

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Különvagyonnal kapcsolatban szeretném kérdezni álláspontját.
Külföldi állampolgárságú feleségemmel 1976 áprilisában kötöttünk házasságot külföldön.
Az esküvő után én hazajöttem Budapestre, feleségem még egy évig - az egyetem befejezéséig – külföldön maradt.
1976 májusában meghalt nagymamám testvére, aki egy 50 m2-es II. kerületi bérlakásban lakott. Én is ide voltam bejelentve és vele együtt laktam. A közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány e lakás címét tünteti fel lakcímemként és engem jelöl meg egyedüli örökösként.
1976 szeptemberében a II. kerületi Tanács jogcím nélküli jóhiszemű lakásban maradottnak minősített és a bérlakást nekünk kiutalta. Mivel feleségemmel vállaltuk 2 gyerek születését, a lakás használatba vételi díjnak csak 50%-át kellett megfizetni.
Feleségem 1977 júniusában települt át Magyarországra és ekkor jött létre az életközösség.
1978 márciusában a XII. kerületi Tanács minőségi csereként egy 60 m2-es lakást utalt ki számunkra. Ezt a lakást később kedvezményes feltételekkel megvásárolhattuk és most közös tulajdonunk.
- Megítéli-e a Bíróság, hogy egy II. kerületi bérlakás bérleti joga az én különvagyonom?
- Elegendő bizonyíték-e az öröklési bizonyítvány, valamint a XII. ker. Tanács minőségi cseréről hozott határozata, vagy feltétlenül szükséges a II. ker. Tanács kiutaló határozatának beszerzése a II. kerületi Önkormányzat archívumából?
- Megállapítható-e a bérleti jog értéke egy adott esetben 12 M Ft. értékű II. kerületi öröklakás értékének 50 %a-ban, azaz 6 M Ft.-ban, vagy más értéket állapítanak meg?
Köszönettel:
János

Tisztelt ügyvéd! A férjem ajándékozás címén kapott egy házat az ö nevén van! A házat fel kell újítani, amihez az én nagyszüleim anyagilag nagyban hozzájárulnak ehhez!De ha történne valami és elválnánk én követelhetnék e abból a házból a nekem járó részt??Egy 1 éve vagyunk házasok!Köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Válás során felmerülő tulajdonjogi problémáról szeretnék érdeklődni.
Anyukám és második férje (nem az apám) 10 év után elválnak. A házasságkötés előtt anyukám tulajdonában volt 2 lakás, mindkettőt az édesapjától, vagyis a nagypapámtól örökölte.
Ezek tehát ezideáig különvagyonnak számítanának. Csakhogy, a házasság alatt anyukám számomra rejtélyes okból az egyik lakást a férje nevére íratta. A másik lakáshoz szerintem a férjnek semmi köze. Megjegyzem, a házasság előtt a férjnek semmilye nem volt.
Most, közös megegyezéssel akar elválni a férj, vagyis az ő nevén lévő lakás felét követeli, ami annak idején anyukám öröksége, és így az enyém is volt. Én azonban úgy gondolom, hogy a lakáshoz neki még ennyi köze sem szabadna, hogy legyen.
Önnek mi a véleménye?
Én úgy gondolom az örökségemhez nekem is jogom van, és csak most tudtam meg, hogy néhány éve megtörtént az átiratás..

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdezni szeretném, hogy a vagyonmegosztási per illetékét melyik félnek, vagy a feleknek milyen arányban kell megfizetni?
Köszönettel:
János