Hozzászólások
- Kornélia 34829 számú kérdése
- 2009-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
1991-be meghalt édesapám. Egyetlen gyermeke vagyok.
Anyámmal ketten 1/2-1/2 arányban örököltük a családi házat, de a haszon élvezet az anyámra szállt!
Az anyám pár éve idegösszeomlást kapott, valamelyest az állapota javult, de azóta az életünk egy pokol!
Kérdésem a következő lenne!
Kérhetem-e, vagy követelhetem-e a részemet az örökségből, azzal az indokkal, hogy szeretnénk egy kis lakást venni, hogy végre nyugodtan élhessünk!
Válaszát előre is megköszönöm!
Tisztelettel: Bné K. Kornélia
Tisztelt Kornélia! Elvileg a közös tulajdon megszüntetése lehetne a cél és a megoldás, ez akár bírósági úton is elérhető, ha az édesanyja ebben nem partner...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Mónika 34797 számú kérdése
- 2009-12-21
Tisztelt Ügyvéd úr! Szövevényes történetem megoldására kérnék Öntől tanácsot. 26 éves vagyok, bátyám 29 éves. Édesapám 2005-ben, édesanyám 2008-ban halt meg. Örököltünk közösen egy családi házat fele-fele arányban (amelyben együtt laktunk 2009 tavaszáig) és termőföldeket (50-50%), valamint én külön egy családi házat, bátyám pedig hasonló értékben egy tanyát földekkel (100%-ban). Én az öröklési eljárás során lemondtam a részére egy autó és egy utánfutó rám eső részéről (fele). A történet bonyolultsága ott kezdődik,hogy én a párommal összeköltöztem a testvéremmel közös házba, ahol kb fél évig éltünk együtt hároman. Majd a viszonyunk megromlott a testvéremmel, akinél közben paranoid skizofréniát állapítottak meg. A viselkedése veszélyes, ezért a közös otthonból távozni kényszerült (nem önszántából). Már többször jeleztem neki, hogy megvenném a részét, vagy cseréljük el az én földrészeimet és a másik házamat (persze értékarányt figyelembe véve), ő azonban semmit sem akar. Sem eladni, sem venni. Azt mondja, hogy neki ez így jó. Mindeközben hajnalonként bejár a közös ház udvarába, és általában valami kárt okoz nekem és az élettársamnak (pl. állatok lemérgezése.) Mit lehet ilyenkor tenni? Betegsége mennyire befolyásolja egy esetleges per kimenetelét? (Pénze nincs, betegsége miatt munkahelyét is elveszítette, és kezdi eladni a közös dolgainkat is, mely ellen egyelőre nem tudok mit tenni.) Köszönettel: Mónika
Tisztelt Mónika!
A közös tulajdon megszüntetése iránti per - közös eladások, cserék stb - indokolt lenne, ez megindítható függetlenül a testvére egészségi állapotától.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Mihály 34791 számú kérdése
- 2009-12-20
T. Ügyvéd Úr! Köszönöm a 34708 sz.kérdésemre a válaszát.Azóta újabb verzió lépett elő az exem részéről.Azt állítja ugyanis,hogy ha a felét kifizetem a házból ,kocsiból,mindenből akkor kimegy a házból.Állítólag ügyvéd javasolta neki ,hogy kérje mindennek a felét ,mert jár neki./csak nem tudom miből fizetett ügyvédet/ Én ugyanis úgy hallottam,csak a közös szerzemény az amit el kell osztani+/- adósság.Érdekődnék Így van -e? Köszönettel Mihály
Tisztelt Mihály!
Jól tudja Mihály, így van.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Mariann 34787 számú kérdése
- 2009-12-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A problémám a következő: van egy lakásom, melynek fele részben én, fele részben pedig a nevelőapám a tulajdonosa. A bírósági végrehajtó december 29-re tűzte ke az ingatlan árverését, ahol a nevelőapám tulajdonrészét fogják árverezni. Szeretném megvásárolni az árverésen az ő lakrészét, de nem tudom mit jelent pontosan az a tény, mely az árverési hirdetményen így szerepel: az ingatlan becsértéke LAKOTTAN 2.500.000 ft.Most a lakottan azt jelenti, hogy ha én megveszem ezt a lakrészt, akkor a nevelőapámnak utána sem kell kiköltöznie a lakásból???
Mert úgy tudom,hogy árvereznek "beköltözhető" címzéssel is.
Tisztelt Mariann!
Pontosan azt jelenti, ahogy leírta, azaz ha azt szeretné, hogy a nevelőapja elköltözzön, akkor meg kell vele egyeznie, és úgynevezett lelépési pénzt fizetni neki, aminek alapján kiköltözik az ingatlanból, és ki is jelentkezik az okmányirodánál.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Ibolya 34740 számú kérdése
- 2009-12-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Közös megosztatlan tulajdonban levő ingatlanok /garázsok/ tulajdoni hányad meghatározási perében
amelyben csak egy személy érintett minden tulajdonost per alá vontak. Sok változás öröklés, értékesítés miatt a tárgyalást évek óta nem tudják megtartani .Kérdésem, hogy van-e valamilyen lehetőség a nem érdekelt tulajdonostársak perbe fogásának elkerülésére?Igazából Ők nem érintettek és nem is érdekli Őket csak mi nem tudunk haladni.
Köszönettel:Ibolya
Tisztelt Ibolya! Elnézést kérek a késői válaszért, sajnos az év végi hajrában erre nem volt időm. Egyet tudok tanácsolni: azokat a tulajdonostársakat, akiket érdemben nem érint a per, megfelelő formában nyilatkoztassák a bíróság felé, hogy nem ellenzik a kereseti kérelem teljesítését.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu
- Gyula 34718 számú kérdése
- 2009-12-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémában kérném segítségét.
A feleségemtől idén elváltam, a közös vagyont megosztottuk. Egyedül a közös lakás maradt még, melyet most árulunk folyamatosan. Mivel a mai ismert gazdasági helyzetben nem tolonganak a vevők, ezért ugy gondoltam, hogy megveszem az ő részét. De ezt csak úgy tudnám megtenni, hogy eladnám a kizárólagos tulajdonomban levő termőföldeket.
Az lenne kérdésem, hogy a termőföld eladásból származó jövedelemből, igy hogy lakástulajdont kívánok szerezni keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
A földeket, amit eladni szeretnék, részben örököltem 2004-ben, illetve vásároltam 1996-ban.
És egy másik kérdés, hogy gondolom a megváltani kívánt rész amely 3.2 MFt, azután nekem illetéket kell fizetnem?
Le lehet írni valamilyen költséget?(Például a nevemre szóló számlával rendelkezem lakásfelújítás kapcsán, ez kb. 1 MFt)
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Gyula!
A földterületek értékesítéséből származó bevételének adómentességét az teremti meg, hogy az eladást megelőzően 5 éven túl szerezte. Ha az 5 év elmúlt, semmilyen adót nem kell fizetnie.
A közös tulajdon Ön által felvázolt módon történő megszűntetése minden napi dolog, mondhatnám, leggyakrabban így szűntetik meg. Illetéket a megszerzett rész után arányosítva (2%-4%) kell majd fizetnie, de az értéknövelő beruházásnak ebből a szempontból nincs jelentősége.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Mihály 34708 számú kérdése
- 2009-12-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!Azzal a kéréssel szeretnék önhöz fordulni,hogy van egy 18 éve a tulajdonomban lévő lakás,egy 12 éves élettársi kapcsolatom,ami most megszünne és egy közös 11 éves gyermek és rengeteg adósság amit a volt élettársam okozott/be nem fizetett csekkek,hitelek(providencia),amit a tudtom nélkül vesz fel stb./A kérdésem:kitehetem e a lakásból a nőt úgy, hogy a gyermek velem maradna vagy joga van a gyerekkel neki is ott maradni?Ha nem, akkor mi a teendő ilyen esetben ,már a lakást is szeretném eladni,hogy az adósságokat rendezzem és én a szüleimhez költöznék a gyerekkel.Válaszát előre is köszönve tisztelettel :Mihály
Tisztelt Mihály!
A gyermekelhelyezés ügyében a bíróság jogosult dönteni, ezért a felvetett kérdéseket bírósági eljárás keretében tudja rendezni. Feltehetően az élettársa lakcím kártyáján is az Ön lakása van bejelentve, állandó lakásként, amit abban az esetben törölnek, ha más lakcímet tudnak beírni a helyére. Amíg ez nem történik meg, az élettársa jogszerűen tartózkodik a lakásban, még a rendőrség sem tudja kitenni. Feltehetően közös megállapodás keretében tudják ezeket a kérdéseket rendezni, amit a bíróság is tudomásul vesz, ha az nem ütközik jogszabályba.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Edina 34691 számú kérdése
- 2009-12-10
Jó napot!
Érdeklődni szeretnék,hogy lenne egy családi ház amit szeretnénk megvásárolni,és használati megosztással rendelkezik!
A kérdésem az lenne hogy a másik ház tulajdonosának belekell e egyeznie abba hogy hitelt vegyünk fel rá! Mert ő nem akar aláírni ilyen papírt ilyenkor nem elég a használati megosztás?
előre is köszönöm a válaszát!
további szép napot kívánok!!!
Tisztelt Edina!
Nem kell a beleegyezés, még a finanszírozó bank is el szokta fogadni a használatmegosztási megállapodásokat, hiszen ezzel egyértelmű, hogy csak az Önök megvásárolandó tulajdoni hányada, ill. az Önök által használt ingatlanrészek kerülnek megterhelésre.
Amennyiben további kérdései merülnek fel, vagy az Irodánk a lebonyolításban tud a segítségükre lenni, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Attila 34647 számú kérdése
- 2009-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődnék mi a véleménye a problémámmal kapcsolatban.Vásároltunk 1 osztatlan közös tuljdonban levő ikerházat.mi szeretnénk a tetőteret beépíteni, a szomszéd szeretne hozzáépíteni.Jelenlegi helyzetben,a szomszédnak teljes szélleségben be van építve, a mi telkünkön van egy kocsibejárószélesség.A településen 30% a telek beépíthetősége.Én építettem a bejáróval szemben egy garázst,mely nem engedély köteles.A szomszéd a telekhatár vége felé szeretne terjeszkedni,de a garázsom beleszámít a telekbeépíthetőségbe,így a szomszéd 30m2 helyett csak 16m2-t építhet.Ő most azt mondja én így elvettem a lehetőséget, hogy beépítse,de az ő háza közel 70m2,az enyém pedig 38m2 a garázsom pedig 24m2.én ugy gondolom Ö kimerítette már a beépítési lehetőségét.Mi a teendő ebben a helyzetben?A telek kerítéssel meg van osztva.a szomszéd csak a lakásán keresztül tud a kertjébe jutni.most követeli bontsam le a garázst,mert az én telkemen keresztül szeretne a kertjébe járni.Van-e ehhez joga?Hogyan tudom az osztatlan közös tulajdont megszüntetni?(mindkettőnk telekrésze azonos m2.)Válaszát elöre is köszönöm.
Tisztelt Attila!
Elméletileg a használat - így a beépítés - aránya a tulajdoni arányokhoz igazodik, azaz az önök esetében egyenlő.
Ha a garázs miatt nem tud a kerbe bejutni a szomszéd akkor jogos a kérése.
A közös tulajdont szerződéssel tudják megosztani, vita esetén perben, vagy társasházzá alakíthatják azt.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
+36 30 289 2889
mail@drszegedi.hu
- Edit 34640 számú kérdése
- 2009-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy olyan családi ház, ahol a 70%-os tulajdonos életjáradékos szerződés fejében eladta a tulajdoni arányát. Erről a 15%-os szlovákiai tulajdonos budapesti képviselője nem tud, továbbá van még egy tulajdonos, pontosabban egy örökös, akinek a kilétéről jelenleg érdeklődünk az illetékes helyeken. Az lenne a kérdésem, hogy jogszerű volt-e a 70%-ban tulajdonos hölgy életjáradékos szerződés fejében történt ingatlanrészének eladása? Itt az elővásárlási joggal nem kellett volna törődni? Vagy megtámadható lenne... Neki ebből a vagyonszerzésből mennyi adót-illetéket kell fizetnie? Egy kívülálló ebben az esetben megvásárolhatja az életjáradékos szerződő féltől (eltartótól) a 70%-ot? Illetve a maradék 15-15%-ot elővásárlásról történő lemondással lemondathatjuk-e, a 70%-os tulajdonos megkérdezése nélkül, elvégre ő se fordult a maradék 15-15%-os tulajdonosoktól? Előre is köszönöm válaszát: Andrea
Tisztelt Edit! A 70 %-os tulajdonos életjáradéki szerződés jogccímén szabadon értékesíthette az ingatlanát, ebben az esetben elővásárlási jogukk sincs a tulajdonostársaknak. Az elidegenítés nyomán adót, a szerző félnek pedig illetéket kell fizetnie, ezek kiszámításához használhatja az ingatlanjog.hu oldal kalkulátorait.
Az elővásárlási jog alkalmazása függ a jogcímtől, az ugyanis csak adásvétel esetén korlatozza az eladást.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gabriella 34637 számú kérdése
- 2009-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm válaszát a 34619 sz. kérdésre. A kérdésem az lenne még, hogy akkor a férjem és sógorom tulajdonjogát mi védi? Az egykori eltartónak ugyanúgy fél ház lesz a tulajdona - még nincs is a nevén -még is lakja az egészet. Minket nem véd a Törvény? Az eltartási szerződés pontosan leírja az eltartó kötelezettségeit - lakás tisztantartása, ellátás, temetés költségeinek állása - ezt mind-mind megszegte az eltartó. Ha valaki köt egy szerződést és bármilyen pontját megszegi az nem támadható meg? A férjem és sógorom nem használhatja a saját tulajdonát illetve nem is értékesítheti? Köszönettel: Gabriella
Tisztelt Gabriella!
Amennyiben nem tudják használni a saját részüket, akkor ún. többlethasználati díj iránti igénnyel léphetnek fel, akár bírósági úton és ugyanilyen módon kérhetik a közös tulajdon megszüntetését is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ági 34604 számú kérdése
- 2009-12-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
9 éve vásároltunk egy ingatlant,mely ikerház,de osztott telken,külön tulajdonossal.
Mi az ingatlant felújítottuk.Az ikerház másik felének tulajdonosa azonban azóta nem gondozza a másik felét az épületnek,(kivétel az gaz levágása az udvaron)borzalams állapotban van.(hullik a külső vakolat,a csatorna le van szakadva,beázik,attól tartunk a tető egyszer megindul és viszi a mienket is)Ezzel úgy érzem a mi hátfelünknek az értéke is csökken,hisz ikerházról van szó.
Lehet esetleg valamit tenni ez ellen?Vagy el kell viseljük a borzalmas körülményeket?
Tisztelt Ági! Igazán jó lehetőség nem áll rendelkezésükre... javaslom a meggyőzést...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Soma 34597 számú kérdése
- 2009-12-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Sürgős segítségét kérem ügyünk, jogaink tisztázásban.
Tulajdonostársunk építkezni kíván az osztatlan közös tulajdonú, kizárólagos használatot képező telkén és épületén.
A mi házunk épp eladás alatt van. Nem akarunk hozzájárulni az építkezéshez, mert az egyértelműen hátrányosan befolyásolja a mi ingatlanunk értékét, használhatóságát, intimitását. Úgy érezzük, a következő tulajdonosnak megadnánk a lehetőséget a döntésre, illetve a műszaki egyeztetésekre.
Ezt a tultárs. nem hajlandó kivárni, mitöbb jognyil.pótlási perrel fenyeget.
A kérdésem az, hogy van-e bármi jogalapom megtagadni az engedélyhez való hozzájárulásomat?
Azzal fenyeget, hogy ha beperel nem tudom eladni a házat. Ezt valóban meg tudja-e tenni? A tulajdonlapot meg tudja terhelni egy ilyen per?
Illetve, ha a per alatt megtörténik a tulajdonosváltás, akkor mi történik velünk?
Nagyon várom válaszát, ugyanis a hét végéig kaptunk haladékot a válaszadásra és rendkívül igazságtalannak és méltánytalannak tartjuk a hozzáállást. Hogy rögtön fenyegetéssel indul a játszma...
Van bármi esélyünk velük szemben?
Tisztelettel:
Soma
Tisztelt Soma! A használatmegosztási szerződés ismerete nem "ártana" a probléma megoldásához. A jognyilatkozat pótlása iránti per jogossága is ez alapján dönthető el, de a per az Önök tulajdoni hányadát nem érintheti, lévén nem tulajdonjogi perről van szó.... Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zuzi 34581 számú kérdése
- 2009-12-01
Tisztelt ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdononban lévő lakásom bővítéséért jognyilatkozat pótlási pert indítottam, mert a kedves tulajdonostárs csak magas összeg fejében lett volna hajlandó hozzájárulni.
Ha a per folyamán megszűnik az alperes tulajdonjoga, kit fogok perelni, ill. kinek kell a jognyilatkozatát pótolni?
Üdv.
Zuzi
Tisztelt Zuzi!
A jogutód léphet be a perbe, ha Ő sem írja alá "peren kívül"...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- István 34566 számú kérdése
- 2009-11-30
Tisztelt Ügyvéd úr!
A mi problémánk a következő.Ikerházunk-mely osztatlan közös tulajdon-tetőterét be szeretnénk építeni.Mivel a tulajdonostárs nem járult hozzá,elutasították.Ügyvédhez fordultunk,mire Ő kiküldött egy levelet.15 napos határidőt kaptak,hogy írják alá mielőtt bírosághoz fordulunk.A tulajdonostárs kitalálta,hogy társasházzá nyilvánítassuk.Mi egyenlőre csak a hozzájárulást szeretnénk tetőterünk beépítéséhez.Ügyvédünk mindenáron társasházat akar alapítani.A tulajdonostárs nem kezdeményezi,de aláírni sem akar.Kérdésem a következő.Ez a levél és ami benne áll az most már semmis?Menjek másik ügyvédhez?És eleve tehet -e ilyet egy ügyvéd?(Előleg már ki van fizetve.)Válaszát nagyon várom .Üdvözlettel István.
Tisztelt István! A társasház alapítását én is értelmesnek ötletnek gondolom, de egyebekben nem tudom megítélni az ügyvéd eljárását.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu