Hozzászólások

  • Erzsi 38344 számú kérdése
  • 2010-12-30

Tisztelt Ügyvédnő!

A következő ügyben szeretnék segítséget kérni.
Hárman vagyunk testvérek.
Van a szülői ház melynek tulajdonosai 1/3-2/3 arányban az édesapám és az édesanyám.Az édesapám 1997-ben elhunyt és az ő része(1/3) rászállt a három gyermekre.2003-ban bátyánk sajnos elhunyt,akinek van 2 gyermeke.Halálával a felesége özvegyi és a két gyermek tulajdon jogot szerzett.
Ebben az évben édesanyánk,agytrombózis miatt folyamatos ápolásra szorul,amiben a bátyám gyermekei és felesége abszolút nem vesznek részt,amit ki is jelentettek ,hogy ők ezt a feladatot nem tudják válalni.
Anyukánk ápolását a testvéremmel közösen látjuk el, a nap 24 órájában.
Édesanyánk állapota a fent említett ok miatt elég elszomorító de stagnál.A tudata teljesen tiszta,melyről neurológiai szakvélemény is van,de mivel az agytrombózis lebénította a jobb oldalát ezért mozgás és beszédkoordinációs problémák vannak.(Mivel jobb kezes ezért írásképtelenné vált.)Fellett neki vetve az eltartási szerződés,hogy kössön velem és a testvéremmel.Ebbe ő beleegyezett.DE a fent említett elhunyt tesvérünk felesége,két gyermeke már a küszöbön állnak és tartják a markukat.
Kérdésem a következő lenne.:
A már megörökölt apai 1/3-ot és a feleségnek lévő haszonélvezeti jogot ,-mivel említettem már ,hogy viszonyunk nem túl családias- ezért ki lehetne-e zárni őket 100%-osan egy eltartási szerződéssel.
Válaszát előrei is köszönöm.Tisztelettel :Erzsi

Tisztelt Erzsi!

100%-osan nem, mert amit már megörököltek, azt nem lehet "elvenni" tőlük. Édesanyjuk csak a saját tulajdonát képező 2/3-os tulajdoni hányadból tudná "kizárni" őket a tartási szerződéssel, melyet Önnel és másik testvérével kötne meg.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Valéria 38302 számú kérdése
  • 2010-12-20

Tisztelt ügyvédúr!
Köszönöm a gyors és megtisztelő válaszát.
Arra nem válaszolt a T. ügyvédúr, hogy az elhunyt örőkhagyó után közjegyzői hagyatéki átadást is megtámadta ( amit csak ideiglenesen adott át nekem a kőzjegyző ) a volt anyósom hogy azzal a bíróság fog-e érdemben foglalkozni, mivel még élete végéig ez a kapcsolatunk kifogástalanul müködött, és soha semmilyen panasszal egyik fél sem lépett fel ellenem. Igaz -e az a jogszabály hogy ha az örőkhagyó életében nemtámadta meg a szerződést utána már a jogutodja, a követelést nem érvényesitheti.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Valéria!

Tudomásom szerint a hagyaték átadásával a bíróság a szerződés megtámadása kapcsán nem fog foglalkozni, illetve a főszabály valóban az, hogy csak saját jogon lehet a tartási/öröklési szerződést megtámadni.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • VALÉRIA 38299 számú kérdése
  • 2010-12-19

Tisztelt ügyvédúr!
Öröklési szerződést kötöttem? a volt férjem szüleivel.Az óta a volt apósom elhunyt.
Az anyósom mára már meggondolta magát és a szerződés megszüntetését kéri a bíróságtól.
Tíz éve hogy havonta 2-3, alkalommal elutaztam hozzájok? és a szerződésben leirtaknak eleget tettem. A szerződést 2008,-ban készitették ügyvéd által irt okiratot, amit két tanu előtt mind a ( hárman alá is irtuk. Ez a két örökhagyóra értem és rám ) Közben én a volt anyósomnak egy adóságot rendeztem vissza amire ő megkért,mivel ő már nembír utazgatni igy egy pénzkövetelési átruházást készitettünk az én nevemre és az elhuny fiam nevére 2002-ben. A pénzt a végrehajtón keresztül megkaptuk amit a volt anyósomnak oda is adtam. Nyolcév elteltével arra hivatkozik hogy azt a pénzt nem adtam neki vissza, mert hogy azt nekem ők a tartásba adták. Erröl természetesen papirt nem csináltunk, megbiztunk egymásba. Ekkor még öröklési szerződésről szó sem volt. Az lenne a kérdésem hogy igy utólag a bíróság be számitsa -e a tartásba az anyósom által letagadott összeget? Mivel én igazolni nemtudom hogy vissza adtuk neki a szóban forgó pénzt! Közben a fiam is meghalt, ez idáig soha szóba sem hozta. A szerződést azért akarja megszüntetni velem szemben mert hogy érdemtelen lettem rá, én az égvilágon semmit nem követtem el ellenne.
A kérdésem az lenne, hogy a T. bíróság ezt hogyan fogja elbirálni? ha egyáltalán ellehet egy ilyen szerződésben! A pénzátruházás igyenesen történt.

Tisztelt VALÉRIA!

Az öröklési szerződést, ha a bíróság megszünteti, akkor az eltartottaknak az addig teljesített szolgáltatásokat ki kell fizetni az eltartónak, azaz Önnek, és a feleknek el kell számolniuk egymással.

A 2002-es ügylet elképzelhető, hogy elévült, mivel eltelt 5 év azóta, hogy Önnek azt a pénzt, amit átvett, vissza kellett adja. Ha az anyósa 5 év után követeli, az elévült, nem kizárt azonban, hogy beszámítási kifogásnak még helye van - részben.

Azt javaslom, hogy a per tárgyalását megelőzően forduljon személyesen ügyvédhez, mert a leírtak alapján nem jósolható teljes bizonyossággal meg az ügy kimenetele.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Tamás 38161 számú kérdése
  • 2010-11-28

Tisztelt dr. Lados Melinda Szibilla ügyvédnő / dr. Nagy Zoltán ügyvédúr!

75 éves egyedül élő idős hölggyel kötnék életjáradéki szerződést egy budapesti belvárosi ház tulajdonjogáért cserébe. A fórumot végigolvasva választ kaptam azon kérdésemre, miszerint a vagyonszerzési illetéket a szerződéskötéskor meg kell fizetnem. Arra vonatkozó információt is találtam, hogy van mód ezen illeték megfizetésével kapcsolatban részletfizetési kérelmet benyújtani.

Kérdésem: amennyiben életjáradéki szerződés helyett örökösödési szerződést kötök a hölggyel, érhet-e bármilyen hátrány azon kívül, hogy a tulajdoni lapra csak a hölgy halála után kerülök bejegyzésre?! Illetve miben tér még el a két szerződés egymástól?

Megmondom őszintén, hogy nagyon tartok olyan örökösök felbukkanásától, akikről jelen pillanatban nem tudok, valamint olyan szerződésektől is, amik korábbi megkötéséről szintén nincs tudomásom. Személy szerint az életjáradéki szerződést szimpatikusabbnak találom, mivel rögtön bejegyzésre kerülök a tulajdoni lapra, kivédve ezzel az utólagos megtámadás lehetőségét.

Másik kérdésem: a vagyonszerzési illeték a szerződésben rögzített ingatlanérték alapján kerül kiszámításra?

Melyik szerződést javasolják?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Tamás!

A leírt különbség a fő különbség, tehát a tulajdonszerzés időpontja amelynek "folyományaként" az illetékfizetés időpontja is eltér. Ezen kívül nincs jelentős különbség, még abban sem, hogy mindkét szerződés megtámadható, de ha érvényesek a szerződések és azok teljesülnek, akkor a megtámadás nem lehet megalapozott... de azt nem lehet kizárni, hogy az eddig nem látott rokonság esetleg bírósághoz forduljon...

Az illeték alapja a szerződésben meghatározott forgalmi érték lesz, de azt tudnia kell, hogy az APEh-nek megvan az a jogosultsága, hogy ezt az értéket felülbírálja, és a módosított (általa meghatározott) érték alapján vesse ki az illetéket.

További kérdéseivel az alábbi elérhetőségeken kereshet bennünket, csakúgy az esetleges közreműködésünk kapcsán a lebonyolítás során...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 38152 számú kérdése
  • 2010-11-26

Tisztelt Ügyvédnő!


Nevelt gyermekként szeretnék eltartási szerződést kötni nevelő apámmal. Egy 15 000000 ft értékü házban élünk( édesanyám nevelőapám-->házastársak, élettársam, gyermekem) Az itt található kalkulátor segítségével az illeték 280 000ft-ra jött ki!
Kérdéseim:
1)Édesanyám haszonélvezeti joga valóban csökkenti az illetéket? "igen, terhelt és valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed "
Esetleg rosszul értelmeztem?
2)
Nevelő apámnak van két (saját) gyereke: évek óta nem tartják a kapcsolatot: ők bele tudnak ebbe szólni? Azaz az eltartási szerződés létrejötte után lehet bármilyen anyagi követelésük n.apám halála után?
3)
Ha élettársammal együtt kötjük meg a szerződést,
Az illeték mértéke magasabb ez esetben?

Köszönettel: Németh Gábor

Tisztelt Gábor!

A tartási szerződés visszterhes jogügylet, amelyben a tartás ellentételezéseként az eltartott részéről felajánlott ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjoga még az eltartott életében, a tartási szerződés alapján bejegyzésre kerül az eltartó, ill. eltartók javára.
1.Nem értem ezt a kérdést. Már rajta van a kérdezett ingatlanon az édesanyja haszonélvezeti joga? Ha igen, milyen mértékben? Egyáltalán ki vagy kik az ingatlan-nyilvántartási tulajdonosok?

Ezen információk hiányában nem lehet a konkrét tulajdoni hányadok, és a tartási jogok biztosítására kikötött vagyoni értékű jogok (holtig tartó haszonélvezeti jog, tartási jog) után fizetendő illetéket kiszámítani, ennek ugyanis az átruházásra kerülő tulajdoni hányad forgalmi értéke képezi a számítás alapját. Általánosságban véve nyilvánvalóan jól kalkulált.
De tartási szerződést egy eltartott köt egy vagy több eltartóval. Külön kell tartási szerződést kötnie/ük az édesanyjával és a nevelőapjával.

2. Életében bármely cselekvőképes nagykorú személy szabadon rendelkezhet a teljes vagyonával, abba nincs beleszólási joga senkinek. Ha a nevelőapjának a tartási szerződéssel átruházott ingatlan-vagyonán kívül nincs más vagyona, akkor a vér szerinti gyermekei nem fognak örökölni a halála után semmit.

3. Ha az élettársával kötik meg a tartási szerződést, összességében ugyanannyi illetéket kell fizetniük, mintha egyedül kötné meg, hiszen az illetékfizetés alapjául szolgáló tulajdonrészt Önök osztják mg egymás között, és az illetékfizetési kötelezettség a megszerzett tulajdon, ill. tulajdoni hányad forgalmi értékéhez kapcsolódik.

Tisztelettel
dr.Czilli Teréz ügyvéd
H-8200 Veszprém, Kossuth u. 10.
+ 36 70 3772031

czilliterezdr@t-email.hu

Közösségi oldal:


  • István 38145 számú kérdése
  • 2010-11-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Menyasszonyom nagyanyja elhunyt a közelmúltban. 12 éve öröklési szerződést kötött a lánya fiával, ezzel (időközben elhunyt) fia örököseit kizárta.
A szerződést a közjegyző előtti örökösödési eljárásban látta először a család, az ingatlannyilvántartásban sem szerepelt.

Kérdéseim:
1. Az örökösödési eljárás lezárása megakadályozható -e a szerződés megtámadásával, és ha igen mi módon?
2. Megtámadható -e a szerződés azzal, hogy a törvényes örökösök nem tudtak róla, vagy hogy az ingatlannyilvántartásba nem került be?
3. Milyen lehetőségek vannak a szerződés megtámadására?

István

Tisztelt István!

A három kérdés kapcsán összegezve a véleményem az, hogy ennyi info alapján nem lehet rájuk érdemi és korrekt választ adni, egyelőre nem lehet kizárni a szerződés érvényességét, ami feleslegessé tes minden egyéb jogi lépést, mint ahogyan ezek ellenkezőjét sem...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tury Sándor 38126 számú kérdése
  • 2010-11-24

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném megtudni, hogy öröklési szerződés esetén, ha a hagyatékátadó végzés után szeretném eladni az örökölt ingatlant, mi számít a szerzés időpontjának?! Az elidegenítési tilalom bejegyzésének, vagy az ingatlan birtokba vételének időpontja?
Válaszát köszönöm!

Tisztelt Tury Sándor!

Az elhunyt halálának napja.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 38082 számú kérdése
  • 2010-11-20

Tisztelt Ügyvédúr!

Segítségét szeretném kérni az alábbi ügyben.

Édesapám szerződést kötött ügyvéd előtt életjáradékkal és tartással vegyesen címen. Mely az alábbiakról szól:

2.000.000.- kap azért, hogy megvegyenek egy ingatlan( le is írják melyiket). A továbbiakban havi 23.000.- az adás-vételitől számolva holtáig kap. A tartást, hogy mikor lép hatályba nem részletezik.

Ezek után egy héttel később másik ügyvédhez mennek és megkötik az adás-vételi szerződést. Az eltartóból tulajdonos lett édesapám pedig haszonévező.

Az életjáradéki szerződés földhivatalba nem lett leadva és titkolva volt a mai napig.

Megkerestem az ügyvédeket is. Akinél az életjáradéki lett kötve nem értette a továbbiakban miért nem hozzá fordultak. A másik pedig titoktartásra hivatkozva csak annyit nyilatkozott, hogy nem tudott az életjáradékiról és meg van a véleménye az ügyről, de nem nevesíti.

Az ingatlan vétel ára 13.800.000.- forint apukám pedig 67 éves volt akkor és anyukámtól külön költözött, de nem váltak el.
Elég komoly betegsége is volt (hepatitis c, nyaki és agyér elmeszesedés).

Az életjáradéki és tartás vegyesen szerződés 2006 –ban. Íródott. Az adás-vétel 2007 -ben vált teljessé.
Apukám 2010 nyarán öngyilkos lett elégé érdekes körülmények közt, de a rendőrség idegenkezűséget kizárta bár még a nyomozás nem zárult le. Ekkor derült fény a szerződésre az irati közt volt az Ő példánya.
Hagyott búcsúlevelet, ebben minden egyebet rám és kislányomra hagy.

Tudomásom szerint az életjáradékiban kikötött havidíjjakról nincs átadás átvételi elismervény pedig szerződés kiköti. Pénzre sem igazán volt szüksége, mert a bankszámlája mutatja volt abban az időszakban pénze. A hagyatéki eljárás során kiderült, hogy már csak 30.000.- volt a bank számláján.

A temetés után kiderült nem ez az egy ember volt, akivel ilyen jellegű szerződést akart kötni. Köztük egy ügyvéd is van, aki nem tartotta helyén valónak, azért mert kijelentette édesapám, hogy engem, mint egyetlen lányát akar ezzel kizárni.

Tehetetlenül és csalódottan álok a dolgok előtt mivel nem voltunk rosszban, sőt összejártunk. Az unokáit sokszor vittem még édesanyám is jött velünk.

Kérdésem:

Van- e lehetőség a szerződésnek megsemmisítésére vagy támadására?

Színleszerződésre való hivatkozás megállná-e helyét az ügyvéd tanúvallomásával?
Mit tehetek, tehet-e valamit egyáltalán?

Az ügy áttekinthetősége érdekében csatolom a a szerződések vázlatát.

Köszönettel várom válaszát:

M-né Andrea

Tisztelt Andrea!

Elvileg lehet lehetőség a megtámadásra, de ennyi info, ill. a szerződés ismeretének a hiánya miatt nem tudok ennél többet vagy érdemibbet mondani. Lehet, hogy érdemes lenne egy konzultációt folytatni a leheőségekről, ha egyetért, akkor az alábbi módok valamelyikén érhet el bennünket!


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • zsuzsa 38056 számú kérdése
  • 2010-11-17

Tisztelt Ügyvédnő Tartásiszerződésem van egy idős bácsival . A szerződésben az is benne van , hogy haláláig gondoskodom róla. Eddig -tiz éve- nemvolt gond ,most azonban a lányomnak is szüksége lenne rám. Elhelyezhetem-e a bácsit idősek otthonába ? Válaszát köszönöm.

Tisztelt zsuzsa!

A szerződés ismeretében lehet csak megválaszolni ezt a kérdést.

Amennyiben nem szerepel benne, esetleg életjáradéki szerződésre módosíthatják a bácsival, természetesen közös megegyezéssel.


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Heléna 38049 számú kérdése
  • 2010-11-15

Tisztelt ügyvédnő!

A barátom eltartási szerződést kötött a nagymamájával a fél házra, két negyed rész a mama két lányának a tulajdona. A mama 7 hónapja agyvérzést kapott és azóta otthonban van el helyezve mert állandó orvosi ellátásra szorul. Az ellátását a barátom fizeti. A mama nyugdíja bankszámlára megy és ahhoz hozzá sem lett nyúlva és már több mint 600 ezer forint van.
A kérdésem az lenne ha a mama meghal akkor a pénzt öröklik-e a gyerekei vagy az is az eltartónak jár?

Tisztelt Heléna!

A tartási szerződés pontos ismerete nélkül a Polgári Törvénykönyv tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján a következőket válaszolom:
Az eltartott a nyugdíjáról jogosult szabadon rendelkezni. Amennyiben az eltartott a bankszámláját érintő végintézkedést, vagy a banknál halál esetére szóló kedvezményezetti megnevezést nem tett, úgy halála esetén a számlán lévő pénz a törvényes örököseit illeti meg. Önök az eltartási szerződéssel megszerzett ingatlan fejében kötelesek saját költségükön a nagymamáról gondoskodni.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Krisztina 38000 számú kérdése
  • 2010-11-09

Tisztelt ügyvédnő!
Nagyapám 2 hónapja eltartási szerződést kötött titokban egy fiatal nővel.Persze ez kiderült mivel apám kapta a levelet a földhivataltól.Nem tudta mire vélni ,papa azt mondta mert mindig egyedül van,senki nem segít neki.Ez persze nem igaz .Papa most vasárnap meghalt.Olyan kérdésem lenne,hogy úszott apám öröksége? Üdv.:Krisztina

Tisztelt Krisztina!

Amennyiben a tartási szerződés érvényesen létrejött és teljesítette az eltartó, úgy nagyon szűk körben van lehetőség még bírósgi megtámadásra is...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Henrik 37968 számú kérdése
  • 2010-11-05

Tisztelt Ügyvédnő!

Öröklés kontra életjáradék szerződés kapcsán kérdezném, ha semmilyen konfliktus nem volt elhunyt édesapám és köztem, utolsó éveiben, mikor már nem csak anyagi nehézségei voltak én gondoskodtam róla, elláttam szükségleti szerint és orvosi/kórházi kezelésekre én hordtam, majd tisztességgel eltemettettem. A szerződött másik féllel mondhatni jó kapcsolatban vagyok, róla tudom, hogy vállalásának folyamatosan eleget tett, mégis a temetés után úgy nyilatkozott hogy mivel nem tart igényt az ingatlanra (nem nagy értékű 1-2m ft. külterületen, és más indítéktól vezetve- inkább mecénási szándékból fizetett) lemondana a javamra, azonban vállalkozása rosszul teljesített az elmúlt időben, és most mégis értékesítené azt. Közben hozzájárulásával a villanyt már a nevemre vettem, közel egy éve fizetem (eddig kb. 130e ft), a házat karban tartottam, kijártam-füvet nyírtam, kerítést javítottam és hasonló munkákat végeztem...

Van-e ilyen helyzetben helye kötelesrész iránti esetleges igényemnek? Vagy bármi más kárpótlásnak?!

Előre is köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: H.Henrik

Tisztelt Henrik!

Kötelesrészre csak végrendeleti öröklés esetén jogosult a törvényes örökös.

Kötelmi igénye lehet az ingatlant életjáradki szerződés alapján megszerző személlyel szemben.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Közösségi oldal:


  • AmErica 37961 számú kérdése
  • 2010-11-04

Tisztelt Dr.Nagy és Társa ügyvédi Iroda!

Egy a kérdéssel fordulok Önökhöz. Problémám a következő:
Édesanyám szeretne eltartási szerződést kötni velem lakásáért cserébe, 60 éves elmúlt és szeretné magát biztosítani arra az időre, ha sokkal rosszabb lenne az állapota, bár én enélkül is megtennék érte mindent, de ő ragaszkodik hozzá. Szüleim külön élnek, jó barátságban, de nem váltak el, ám édesapám is támogatná ezt a szerződést. Van egy testvérem is, aki jó ideje megszakított minden kapcsolatot a velünk, sőt kígyót-békát kiabál felénk, anélkül, hogy bántottuk volna őt. Félünk, hogy édesanyám halála után a testvérem megtámadná ezt a szerződést.
Kérdéseim:
1. Meg tudja-e támadni a szerződést a testvérem? És mit tudunk tenni ellene? Ha megtörténik a szerződés, nekem milyen illetéket kell utána megfizetnem?
2. Ha ajándékozás történne inkább, akkor az is megtámadható-e, ill. öröklésnél beleszámít-e az örökségbe? Itt milyen illetéket kell fizetni, vagy a mostani törvények értelmében egyenes ági öröklésnél nem kell fizetni?

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt AmErica!

A leírt helyzetben a tartási szerződés teljesen érthető és vállalható tulajdonátruházási jogcím. A szerződést ugyan megtámadhatja a testvére - ezt kis túlzással bárki megteheti - a lényeg azonban az, hogy a megtámadás eredménytelen lesz, ha a szerződés érvényesen létrejön - itt az eljáró ügyvédnek van nagy felelőssége - és az az eltartó részéről teljesítésre kerül - itt pedig természetesen az Ön szerepe a fontos!
Az illeték mértéke a lakás értékéhez kapcsolódik, 4 mFt-ig 2, az azt meghaladó rész után 4 %, de a lakás értékét csökkenti az édesanyja javára fenntartott haszonélvezeti jog - amit ilyen esetekben - akár az Ő megnyugtatása végett is - érdemes fenntartani.
Az ajándékozás és a végrendelet, mint ingyenes szerzési módok a testvére számára kötelesrész iránti igényt alapítanának, így nem Ön lenne a kizárólagos tulajdonos.
Az ügyletnek az illeték a nagy hátránya, hiszen ha örökölné az az ingatlant, akkor nem kellene illetéket fizetni, de az pedig - ahogyan írtam - a kizárólagos tulajdonszerzésének lenne aadálya.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Livia 37912 számú kérdése
  • 2010-10-30

Tisztelt Ugyvedno!
Noverem 15 eve eltartasi szerzodest kotott az egyik rokonaval. A tulajdoni lapra bejegyeztettek, hogy az ingatlan nem adhato el, es a noverem mar nem is rendelkezhet felette/vegrendelet,stb/
Az utobbi evekben a rokon csak reszben tesz eleget kotezettsegeinek. Noverem mar idos, nem akar birosagra menni.Az egyetlen orokose en volnek. Kerdesem: halala eseten nekem jar-e a koteles resz?/legalabb ezt szerette volna ramhagyni/ Egy 2 szobas lakasrol van szo.
Koszonom a valaszt.

Tisztelt Livia!

Nem teljesen értem e történetet, mert tartási szerződés alapján az eltartó meg szokta szerezni az ingatlan tulajdonjogát, és csak tartási jogot jegyeznek be a javára. Nem inkább öröklési szerződést kötöttek? Amúgy a testvér nem kötelesrészre jogosult, így a testvére sajnos csak a szerződés felbontását kezdeményezheti, de akkor meg el kell számolni az eltartókkal. A tartás értéke nekik jár.


Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+36 96 618628 begin_of_the_skype_highlighting              +36 96 618628      end_of_the_skype_highlighting;

baimoni@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Valika 37782 számú kérdése
  • 2010-10-17

Tisztelt Címzet'

A nagymamám szeretne velem egy eltartási szerződést kötni ,és 7 gyermekéből 5 élnek édesanyámmal együtt ,de senki nem akar róla gondoskodni
A nagyapa 23 éve meghalt és akkor meg volt a hagyatéki tárgyalás .Azt szeretném kérdezni ,hogy a hagyatéki tárgyaláson lefektettek ma is érvények-e
vagy megtámadható

Kedves Valika!

Ennyi idő távlatából már nem lehet megtámadni a 23 éve meghalt nagyapa hagyaték átadó végzését. A normál megtámadhatósági idő 1 év a hagyaték átadását követően. A nagymama viszont a saját 1/2 tulajdoni hányadának ellenértékével köthet Önnel tartási megállapodást.


Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Közösségi oldal: