Hozzászólások
- Gitta 43771 számú kérdése
- 2012-12-19
Tisztelt Rácsai Úr!
Az egyik barátnőm egy ösztöndíj keretein belül külföldre költözik, de tervei szerint nem jönne haza Magyarországra. Kint szeretne munkát vállalni.
Van egy saját tulajdonú lakása. Megkért hogy költözzem be ebbe a lakásba. Milyen papírok kellenek ehhez, hogy később ebből egyikőnknek se legyen problémája. Lakbért nem kellene fizetnem, csak a lakás rezsi számláit.
Ön mit javasol, hogyan oldjuk ezt meg?
Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Nincs jogi akadálya annak, hogy bérleti díj fizetése nélkül lakjon valaki más tulajdonát képező ingatlanban. A tulajdonos és lakó egybehangzó akaratnyilvánítással megállapodhat erről. Ezt nevezik szívességi lakáshasználatnak, amelyekre a haszonkölcsön szerződések szabályait kell alkalmazni, amennyiben szükséges írásba foglalni a megállapodást. Az írásba foglalás nem kötelező, de véleményem szerint ajánlatos, ezen szerződésben lehetne rendezni ugyanis a rezsi kérdését, illetve akár egy meghatalmazást is tartalmazhat, amely alapján a rezsivel kapcsolatos ügyekben eljárhat Ön is a szolgáltatónál.
Amennyiben igényt tart irodánk szolgáltatására a szerződéssel kapcsolatosan, úgy szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a következő címen: www.racsaidr.hu
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Ivett 43752 számú kérdése
- 2012-12-12
Tisztelt Ügyvéd úr!
Panelház 9. emeletén lakunk. Egyik szobánk minden évben beázik a panelhézagnál. Már többször javították, de legutóbb a szakember azt mondta, hogy kívülről a sarkot le kell szigetelni hungarocellel, csak ez a megoldás lenne tartós. Az lenne a kérdésem, hogy ennek a költségét kinek kell állni. Ezt a fajta javítást a közös költségből kell-e finanszírozni, vagy saját költségemen kell elvégezni? A közös képviselő nem akarja megcsináltatni, mert szerinte akkor a többi lakó is előáll, hogy neki is közös költségből végezzék el a javítást.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene a társasház alapító okiratának, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatának tartalmát. Mindezek hiányában kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Első körben tájékoztatom, hogy elképzelhető, hogy a társasház szervezeti- és működési szabályzatában rögzítésre került, hogy milyen módon lehet felhasználni a felújításra, illetőleg javításra gyűjtött pénzalapot, ha egyáltalán ezen feladatok elvégzésére csoportosít-e félre a társasház közösség a közös költség összegéből.
Másodsorban pedig arról tájékoztatom, hogy lehetőség van a közgyűlés előtt felvetni azon kérését, hogy az Ön lakását érintő szigetelési munkálatok elvégzéséhez hozzájárulásukat adja-e a közgyűlés a közös költség összegéből. Amennyiben a közgyűlés hozzájárulását adja a munkálatok elvégzéséhez, úgy annak semmi akadálya.
Álláspontom szerint életszerű a közös képviselő azon nézete, miszerint amennyiben közös költségből kíván felújítást végezni, úgy elképzelhető, hogy a lakótársak is ugyanúgy igénylik majd azon munkálatok elvégzését saját ingatlanuk vonatkozásában is. Ebben az esetben pedig a teljes társasház szigeteléséről kell a közgyűlésnek döntést hoznia.
A közgyűlés tartásával, illetőleg összehívásával kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom:
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. u
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Ferenc 43750 számú kérdése
- 2012-12-12
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Feleségemmel válófélben vagyunk. Két lakóingatlanunk van, mindkettő 8-8 millió forint forgalmi értékkel. A lakásokra 50-50%-ban van vagyunk bejegyezve, pontosabban a másodikra édesanyám (66 éves) is, mint haszonélvező. A nejem szerint váláskor egyszerűen lemondunk a másik javára a fél-fél lakásról. Véleményem szerint ez így nem jó, mivel az enyémre haszonélvezet is van bejegyezve, ami csökkenti az értékét 1,6 millióval, szóval aránytalan. Jól gondolom?
A helyzetet még más is bonyolítja. Azt a lakást, amin a haszonélvezet van, édesanyám építette ’készre’ 80%-ról 100%-ra. Szerinte neki jár az értékéből 20%, amit átadna váláskor nekem. Tehát az egyik lakás 8M, a másik meg 8M mínusz kétszer 1,6M, vagyis 4,8M értéken van. Így 12,8 M értéket kellene feleznünk. Szerintem. Vagy nem?
Várom válaszukat!
Nagy Ferenc
Debrecen
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre a tényállás pontosabb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
A házastársak közös vagyonát képezi mindaz a vagyon, amelyet házasságuk fennállása alatt közösen szereztek. A házasság felbontásakor a közös vagyonból mindegyik felet 50-50% illeti meg.
Amennyiben az Ön által említett ingatlan haszonélvezettel terhelt, annak valóban a haszonélvezeti jog értékén felüli összeget kell forgalmi értéknek tekinteni.
Amennyiben az édesanyja tudja bizonyítani, hogy ő is hozzájárult az ingatlan felépítéséhez, úgy joggal tarthat annak meghatározott hányadára tulajdonjogi igényt.
Álláspontom szerint érdemes az ingatlanok jogi helyzetét közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban rendezni, amihez természetesen szükséges a házastársak egyetértése.
Ha esetleg a felesége nem ismerné el az Ön édesanyjának tulajdonjogi igényét, illetőleg nem sikerülne megállapodniuk, úgy édesanyja tulajdonjog megállapítása iránti keresetet nyújthat be az illetékes bírsághoz.
Amennyiben feleségével nem sikerül okiratban rendezni a közös ingatlanok, illetőleg ingóságok jogi helyzetét, úgy arról a bíróság fog rendelkezni.
Tájékoztatom, hogy Irodánk vállalja a fenti tartalmú okiratok elkészítését, illetőleg bontóperben képviselet ellátását.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a következő címen: www.racsaidr.hu
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Lajos 43739 számú kérdése
- 2012-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Legelőnek vagyok résztulajdonosa osztatlan közös tulajdonban. Több tulajdonostárs elhalálozott. Örököseiket több éve nem sikerült felkutatni. Vannak akik úgy ismeretlenek, hogy csak a férjezett nevük van a tulajdonlapra bejegyezve, ennél fogva felkutathatatlan. A legelő használatát fás növényzet elburjánzása már lehetetlenné teszi, ennek eltávolítását az Erdészeti Igazgatóság nem engedélyezi. Oka a halott tulajdonostársaknak is hozzájáruló nyilatkozatot kell tenniük. Hívatkozás a 153/2009 (XI.13) FVM rend. 43§ (2) bek.-re. A halotti anyakönyvi bejegyzések polg.mesteri hív.igazolásait (halotti anyakönyvi bejegyzés száma) sem fogadják el. Mit lehet tenni - hagyjuk a földet tovább pusztulni?
Tovább bonyolítja a problémát az, hogy a területen olyan facsoport is van amit az erdészet üzemtervébe jegyez, az Ő erdőgazdálkodójával kíván műveltetni. A tulajdonosok erről nem tudnak, 2013-ban a fát erről a magánbirtokról tudtunk nélkül kitermelni (és elvinni) akarják?
Ezt megtehetik?
Válaszát előre köszönöm: Harangi Lajos
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre az ingatlant érintő tulajdoni lap és egyéb okiratok tartalmának ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Feltételezem, hogy az erdészeti hatóság által meghozott határozat ellen a fellebbezésre adott határidő már letelt, így az vélhetően jogerős. A kérelmet újra előterjeszteni pedig csak akkor érdemes, ha a jogszabályban rögzítetteknek az megfelel, tehát ebben az esetben minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a fás növényzet eltávolításához.
Ennek megfelelően rendezni kell a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosi kört.
Álláspontom szerint egyrészről érdemes felkeresni a hagyatéki eljárásokat lefolytató közjegyzőket annak érdekében, hogy a póthagyatéki eljárások lefolyhassanak. Másrészről pedig érdemes lehet az illetékes lakcímnyilvántartót felkeresni azért, hogy az érintettek címeinek kiderítésével fel lehessen velük venni a kapcsolatot. Amikor minden tulajdonost sikerült felkutatni, és a póthagyatéki eljárások is lefolytatásra kerültek, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre kerülhetnek a tulajdonosok.
Másik feltett kérdésére az alábbi tájékoztatást tudom adni:
Erdőgazdálkodó lehet az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha a földrészletnek több tulajdonosa van. Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.
Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba adat bejegyzésének közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
Álláspontom szerint érdemes az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatait megtekinteni, valamint a bejegyzés alapját szolgáló okirat tartalmát megnézni azért, hogy a kérdésére pontos választ kaphasson.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Piroska 43713 számú kérdése
- 2012-11-28
Tisztelt Ügyvédúr!
15 év házasság után férjemmel 2011- ben elváltunk, az ingóságokat kivéve, vagyonmegosztás azóta sem volt köztünk. Az 1/2-1/2 arányban megosztott közös tulajdonú családi házunk használati joga szabályozásra került köztünk. A volt férjem 2010 júliusában elköltözött, de rendszeresen gyakorolta használati jogát, illetve 2011 májusában magam is elhagytam 4 gyermekemmel együtt családi házunkat és beköltöztünk az élettársam családi házába. Ahova be is jelentkeztünk. Elköltözésünket követően volt férjem közös házunknál lecserélte a zárakat és azóta használati jogunkkal sem és sem gyermekeink nem tudtunk élni semmilyen formában. Az ingatlant magas összegű jelzálog terheli,amelynek részletei, volt férjem részéről 2010 júniusa óta és 2011 márciusa óta részemről sincs fizetve. Az ingatlan értékesítésre volt kínálva, de az értékesítés eddig nem valósult meg, mert ez elé is számos akadályt gördített. Ez év elejétől kezdődően három közös kiskorú gyermekünk közül a két idősebb gyermekünket ellenem és testvérei ellen fordította, akik jelenleg az ő háztartásában élnek. Volt férjem ez év szeptember végén házasságot kötött és október első hetében feleségével, annak három gyermekével és két közös gyermekünkkel az én tudtom és beleegyezésem nélkül visszaköltözött a fent említett közös tulajdonú ingatlanunkba, valamint az általam még 2011 év elején kihelyezett az ingatlan értékesítését hirdető táblát eltávolította valamint több számomra ismeretlen ebet helyezett el az ingatlan udvarán. Irányomba semmilyen jelzéssel nem élt, sem a költözésüket illetően sem tulajdonrészem megváltása ügyében. Kérdésem az volna, hogy mindezeket jogilag meg tehette e illetve tulajdon- és használati jogaim milyen mértékben sérültek? Milyen lehetőségeim vannak ezen jogaim érvényesítésére? Hogyan és milyen formában tudom a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezni? Kérhetek e és milyen formában a gyermekeimet leszámítva tulajdonrészem használatáért használati díjat illetve volt férjemtől tulajdonrészem megtérítését?
Köszönettel: Piroska
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadottak alapján a körülmények pontosabb ismerete nélkül kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Kérdésként merül fel, hogy az említett ingatlannak ki milyen arányban a tulajdonosa, illetőleg annak használatáról milyen formában egyeztek meg, szóban vagy okirati formában.
Amennyiben valóban mindegyikőjük jogosult az ingatlan 1/2-1/2 hányadának használatára, úgy a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján az alábbiakról tájékoztatom:
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az Önök esetében elviekben mindketten jogosultak az ingatlan felének a használatára. A volt férjének nincs arra jogosultsága, hogy a zárat lecserélje, hiszen Ön is használhatja az ingatlan meghatározott hányadát.
Természetesen, ha bármilyen okból a zárcserére szükség volt, úgy köteles az új zárakhoz megfelelő kulcsot biztosítani az Ön részére, hogy a használati jogosultságát gyakorolhassa.
Ha a tulajdonostársak között nincs egyetértés a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében, úgy bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz. Tehát amennyiben volt férjével nem tudnak megegyezni az ingatlanhasználatának kérdésében, úgy jogosult az illetékes bírósághoz fordulni.
Álláspontom szerint elsősorban közös nevezőre kellene jutni a volt férjével, hogy mi legyen a közös ingatlan jogi sorsa, kifizetné-e esetleg Önnek a tulajdoni hányadát, illetőleg értékesítésre kerül a teljes ingatlan.
Amennyiben az ingatlant, illetőleg ingatlanhányadot nem sikerülne értékesíteni, úgy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti az illetékes bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait a bíróság döntése alapján elsősorban természetben kell megosztani. Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
Végezetül arról is tájékoztatom, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A leveléből úgy tűnik, hogy komoly tartozás is áll fenn az ingatlanon, így nagy valószínűséggel a hitelező pénzintézet intézkedni fog az ingatlannal szembeni végrehajtás, végső soron akár az árverés érdekében is.
Ez természetesen egy igen összetett kérdés, úgyhogy az ezzel kapcsolatos részletek a tények pontos ismerete nélkül nem válaszolhatóak meg, azonban fontos figyelembe venni a helyzet rendezése érdekében.
Összefoglalva megállapítható, hogy ha Ön felhagyott az ingatlan használatával, de nem mondott le róla hivatalosan, úgy mindenféleképpen a helyzet rendezése indokolt és hogyha ez nem megy az Önök közötti megegyezés alapján, akkor a bíróságtól kell kérni akár a korábbi egyezség vagy ítélet végrehajtását, akár annak módosítását.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Karola 43679 számú kérdése
- 2012-11-22
Tisztelt Ügyvéd UR/Hölgy!
Egy olyan zártkerti ingatlant szeretnék megvásárolni, mely osztatlan közös tulajdonban van 11 tulajdonos személyében. Ebből 10 tulajdonos él és el kívánja adni részemre e tulajdon részét, míg egy elhunyt több éve, de anno a hagyatéki eljárásába nem lett belefoglalva ez a telekhányad. Az elhunytnak van két élő gyereke, akik azzal indokolják a hagyatéki eljárásból való kimaradást, hogy ők ugy tudták, hogy a szüleik már korábban eladták az ingatlanban levő tulajdoni részüket. Egyébként a gyerekek - mint a leendő örökösök - is támogatják a telek számomra való értékesitését. Az élő tulajdonosokkal szeretnék mielőbb adásvételi szerződést kötni, mert szeretném birtokba venni a szóban forgó ingatlant, oda be kívánok fektetni, az idő sürget, nincs idő megvárni a póthagyatéki eljárás lefolytatását. Van-e arra lehetőség, hogy valamilyen módon a tulajdonjogom bejegyezhető legyen az élő tulajdonosok tulajdonrészére vonatkozóan, hiszen az elhalt sem eladni nem tudja, sem pedig az elővásárlási jogáról nem tud lemondani.
Tisztelettel: K. Karola
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre a körülmények lényegesebb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
A póthagyatéki eljárás lefolytatását megelőzően azért nincs lehetőség az Ön tulajdonjogának bejegyzésére az adott ingatlanhányaddal kapcsolatosan, mert az eladóknak az adásvételi szerződés megkötése során igazolni kell tudni a tulajdonjogukat. Ehhez pedig az szükséges, hogy az illetékes földhivatal az örökhagyó tulajdonjogát egyrést törölje a tulajdoni lapról, másrészt pedig az örökösöket tulajdonosként bejegyezze.
Erre tekintettel álláspontom szerint megoldásként merül fel, hogy első körben a többi tulajdonossal köt adásvételi szerződést az érintett ingatlanhányadokra, a póthagyatéki eljárást követően pedig lehetősége lesz a még fennmaradó ingatlanhányad tulajdonjogát is megszerezni.
Másik megoldási lehetőségként pedig az merül fel, hogy olyan előszerződést köt az ingatlan tulajdonosaival, illetőleg az említett örökösökkel, amelyben részletesen körülírják, hogy mikor, milyen feltételek mellett fognak adásvételi szerződést aláírni. Ezzel biztosítékot kaphat arra vonatkozóan, hogy az ingatlant az előszerződésben rögzítettek szerint fogják Önnek átruházni.
Amennyiben bármely kérdése felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Boros Istvánné 43663 számú kérdése
- 2012-11-19
Tisztelt Ügyvéd NŐ!r
r
Az ingatlan amiről szó van egy vidéki ingatlan amit Én és a férjem két fia örökölt. A két fiú 3/4 részben, Én 1/4 részben. Én vettem magamnak a kis lakást, mivel férjem halála után nem akartam ott lakni. Már 4 éve elköltöztem és Én fizetem a lakásban lévő gázóra és villanyóra után a készenléti díjat, pedig nekem van a kevesebb részem a lakásban. A lakás eladását is a két fiú akadályoztatja abban, hogy mikor rájuk kerül a sor a hirdetésre, nem hírdetik, vagy csak nagyon ritkán. Igazán nem is szívesen árulják.r
Az lenne a Tiszteletteljes kérdésem, hogy mivel az Én lakásomon OTP tartozás van, havi 92.000.-Ft, és Én ezt nehezen tudom fizetni a nyugdíjamból, szeretném kérni a részem kifizetését.r
Lehetőség van-e erre? Vagy, hogy eladjam a tulajdoni részemet, anélkül hogy beleegyeznének? Vagy mit lehet tenni ilyen esetben, ebben kérném a segítségét?r
r
Válaszát várva maradok tisztelettel:r
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által felvázolt tényállás alapján kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
A közös tulajdonban lévő ingatlan fenntartásával járó és az azzal kapcsolatos egyéb kiadások tulajdoni hányaduk arányában terhelik a tulajdonosokat.
Tájékoztatom, hogy amennyiben a többi tulajdonos nem kívánja értékesíteni ingatlanhányadát, úgy Önnek elviekben lehetősége van arra, hogy a saját ingatlanhányadát értékesítse. Azonban tájékoztatom, hogy a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg.
Amennyiben az ingatlant, illetőleg ingatlanhányadot nem sikerülne értékesíteni, úgy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti az illetékes bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait a bíróság döntése alapján elsősorban természetben kell megosztani. Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
Végezetül arról is tájékoztatom, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- vértesani 43636 számú kérdése
- 2012-11-13
Tisztelt Ügyvédnő!
Kérdésem a következő: ingatlanomon 2 jelzálog van bejegyezve, az egyik már 5 éve lejárt és törlési határozattal törölni lehet. A másikra nov.22-én megkapon a törlési határozatot. Lehet-e a két törlést egy sürgősségi díjjal egyszerre ügyintézve kérni, mivel egyazon ingatlanról van szó.
Köszönettel várom válaszát.
Vértesani
Tisztelt vértesani!
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját hrsz. és nem jogügyletek után kell fizetni, ezért egy eljárási díjjal intézheti a két törlést.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu
- jános 43618 számú kérdése
- 2012-11-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lakásfenntartó Szövetkezet által kezelt X. emeletes panelházban vettünk egy lakást már 8 éve gyermekünknek. Az eladók eladáskor mondták, hogy a lakáshoz pincerész is tartozik, de Ők nem használták, a kulcsa az emeleti szomszédnál van. A pincéről az adásvételi szerződésben mint -közgyűlési jegyzőkönyvben meghatározott helyiségekkel és eszmei hányaddal együtt- szövegkörnyezetben utaltunk. Később a szomszéd megmutatta a pincerészt, de azt mondta, hogy nála nincs csak a saját kulcsa, de majd másoltatunk... Rajta kívül még egy illetővel kellett osztozkodni a pincerészben. A lányom tanult az egyetemen, igazából nem érezte szükségét a pincerésznek, félt is mert patkány is elő-elő fordulhatott. A szomszédnak néha mondta, hogy adja már oda a kulcsot lemásolni, majd-majd ez volt a válasz. Két éve hogy elvégezte az egyetemet, dolgozik, s az idén férjhez is ment. Közben tűzvédelmi ellenőrzések voltak, szigorú büntetéseket meglebegtetve a lakók előtt, ha a szemétledobóban tárolt "lomot" nem tüntetik el. A lányoméknak egy konyhaajtó, egy szánkó, létra s némi csempelap volt az amit ott tartottak. Most nincs hova tenniük, kerülgetik a lakásban./35m2/. A pincetársai viszont nem adnak neki kulcsot, nem akarják beengedni a pincébe, mert már telepakolták. Milyen módon lehet őket jobb belátásra kérni? Kérhető-e a lakásszövetkezet, hogy utasítsa Őket az összébb pakolásra, s egyáltalán, hogy beengedjék. A lányom kész új lakatot is venni 3 kulccsal, de hajthatatlanok. A szövetkezetnek kell-e nyilvántartással rendelkeznie, hogy melyik pincerész melyik lakóé, ki-kivel közös?
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre az alábbi tájékoztatást tudom nyújtani:
Első körben szükséges lenne utánanézni, hogy az ingatlan tulajdoni lapján szerepel-e a pince, illetőleg az pontosan beazonosítható-e.
Másodsorban pedig, mint ahogyan arról az adásvételi szerződésben is említést tettek, - miszerint a közgyűlési jegyzőkönyvben meghatározott helyiségekkel együtt vásárolják meg az ingatlant - álláspontom szerint a közös képviselőt kellene felkeresni annak érdekében, hogy szíveskedjen utánanézni, mely dokumentumban (pl. alapszabály, házirend) került rögzítésre, hogy az adott pince közös használatú.
Amennyiben a hivatalos dokumentumokból kiderül, hogy az adott pince használatára Önöknek is joguk van, úgy a szomszédokat írásban fel kell szólítani - akár jogi képviselő közreműködésével - , hogy szíveskedjenek a kulcsot másolásra átadni és a tulajdoni hányadnak megfelelő pincerészt rendelkezésre bocsátani tekintettel a Polgári Törvénykönyv rendelkezésére, mely az alábbiak szerint rögzíthető:
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy - egy előzetes telefonon történő időpont egyeztetést követően – szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket a következő internetes oldalon találja meg: www.racsaidr.hu
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Alma 43604 számú kérdése
- 2012-11-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Idén év elején nagypapánk után testvéremmel közösen örököltünk egy családi házat. 3 hónapos kizárólagos szerződést kötöttem egy ingatlan irodával. A szerződést csak én írtam alá, a tetvérem nem. A testvérem nem ért egyet az irányárral, szeretné a szerződést azonalli hatállyal felmondani. Eddig az ingatlanos egyetlen jelentkezőnek sem mutatta meg a házat.
Időközben azonban akadt egy vevőjelölt, (az ingatlanostól függetlenül) aki kisebb házát cserélné a mi házunkra, valamint egy kisebb összeget még ráfizetne. Ezzel a cserével és értékegyeztetéssel testvérem is egyetértene.
Véleménye szerint van-e lehetőségünk az ingatlanos szerződés azonnali felmondására, lévén a testvérem nem írta alá és nem ért vele egyet?
Amennyivben felmondani nem tudjuk, kötelesek vagyunk-e megfizetni a közvetítői díjat a ház eladáskor,(a 3 hónapos szerződés még érvényben van) ha a testvérem a szerződést nem is írta alá (meghatalmazásom nincs tőle)?
Köszönöm választ előre is!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadottak alapján – az ingatlanirodával megkötött megbízási szerződés tartalmának ismerete nélkül – kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Amennyiben a megbízási szerződés a teljes ingatlan adásvételére kiterjed, úgy azt elviekben mindkét tulajdonosnak alá kellett volna írnia, vagy legalább az aláíró tulajdonostársnak a másik tulajdonostárstól meghatalmazást kellett volna szereznie.
Amennyiben csak Ön adott megbízást az ingatlanirodának, úgy elviekben csak az Ön ingatlanhányadát értékesíthetné a megbízott ingatlaniroda. De ismételten hangsúlyozom, hogy az aláírt szerződés tartalma előttem nem ismert, így az általam leírtak csupán feltételezésen alapulnak.
Tájékoztatom, hogy az önálló kereskedelmi tevékenységről szóló szerződés a jutalék megfizetésével összefüggésben az alábbiakról rendelkezik:
Ha a kereskedelmi ügynök kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.
A földrajzi területhez tartozónak minősül
a) az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van;
b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.
A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.
Mindezek értelmében amennyiben az ingatlant a három hónapos kizárólagos közvetítői időtartam alatt értékesítik, úgy álláspontom szerint az ingatlaniroda igényt tarthat a szerződésben meghatározott jutalékra. Azonban elképzelhetőnek tatom, hogy egy esetleges per során bizonyítást nyerhet az a tény, hogy Ön csak a jutalék 1/2 részének megfizetésére köteles, tekintettel arra, miszerint a megbízási szerződés jogszerűen feltehetően csak az ingatlan 1/2 részére vonatkozóan jött létre.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Polgári Törvénykönyv a szerződés felmondásával kapcsolatosan az alábbiakról rendelkezik:
A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
A fenti jogszabályok értelmében álláspontom szerint érdemes lenne az ingatlant a határozott idő lejártát követően értékesíteni az Ön által említett vevő részére, amennyiben az ingatlant mindenképpen neki szándékoznak eladni az ingatlaniroda kikerülésével.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Márió 43577 számú kérdése
- 2012-10-31
Tisztelt Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!
Az allábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni Önöktől:
Egy kölcsöntartozás miatt több éves pereskedés után ítélet született, miszerint a tartozást illetve a tartozással kapcsolatos költségeket az adós ingatlan hányadára terheljék. Ekkor abba a problémába ütköztünk, hogy vagyonkimentéssel az adós az ő ingatlanrészét férjére íratta, amit szintén több év után érvénytelenített a bíróság.
A földhivatalnál a bejegyzést elutasították, mivel az ingatlan a férj nevén van és nem jegyzik be a tartozást, holott ugye a szerződés érvénytelen volt.
Ilyenkor mi lehet a teendő. Kinél kell fellépni hogy a tulajdoni lapon visszaálljon az eredeti állapot és foganatosítani lehessen az ítéletet illetve a végrehajtást???
Segítségüket előre is köszönöm
Tisztelt Márió!
A második perben kellett volna olyan ítéletnek születni,hogy a korábbi tartozás végrehajtható legyen, de lehetséges, hogy nem is az ítélettel van baj, hanem mindezt végrehajtási eljárás keretében kell megtenniük - ez nem derült kia kérdésükből, hogy ilyet kezdeményeztek-e...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- erzsike 43521 számú kérdése
- 2012-10-22
Tisztelt Ügyvédnő!
Közcélú hálózat vezetékjogát jegyezték be utólagosan ingatlanunkra.Most viszont egyéni érdek miatt a hálózat átépítésre kerül /bontás,új nyomvonal,építés/. A tulajdonos saját területén is meg tudná oldani kerülővel,de az költségesebb lenne. Így a mi ingatlanunkon keresztül kéri az engedélyeztetést,amit meg is adnak neki,mert a szakhatóságok nem emeltek kifogást, a mi kérésünk figyelmen kívül lett hagyva,miszerint megszűnhetne területünkön a vezetékjog,ami hátrányosan befolyásolja 1684nm-en. Egy hetünk van még a fellebbezésre. Kérdésem az lenne,van-e esélyünk érdekünk érvényesítésére,vagy ha már egyszer vezetékjogot jegyeztek be,tűrnünk kell-e a kialakult helyzetben? mit tehetünk?
Tisztelettel: Szigeti Péterné
Tisztelt Hölgyem!
Ha az ingatlan-nyilvántartásba az egész ingatlanra van bejegyezve a vezetékjog, akkor nincs esélyük. Ha a tulajdoni lapon az szerepel, hogy vázrajz szerint, vagy egyéb kikötés, és más nyomvonalon szeretnék vezetni, mint a vázrajz, ami csatolásra került bejegyzéskor, akkor lehet keresnivalójuk.
Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+36 96 618628;
baimoni@t-online.hu
- Loránd 43514 számú kérdése
- 2012-10-21
Tisztelt Uram!
Debreceni adóhatóság nemrégiben gépjárműtárolónak minősítette a 4 lakásos, osztatalan közös telken álló házunkhoz tartozó, eredetileg gépkocsi beállónak tervezett "épületet". Eredetileg a beálló úgy lett tervezve, hogy egy épített fala van, ezen egy tetö, ami a ház oldalfalához ér.
Tehát elölröl és hátulról sem zárt. Hátulról 3m-es sáv választja el a telekhatárt képezö kerítéstől mind a házat mind a beállót.
3 lakás épült fel eddig a 4-ből, ideiglenes használatbavételi engedélyt kaptunk 3-an, ezután ketten a beálló tetö szerkezetét meghosszabítottuk a telket lezáró kerítésig, így az eredeti 20nm fedett rész + 13nm-el bővült.
Most sincs ajtó a beállón illetve a kerítés és a ház fala közötti 3m-es sávon szintén nyitott maradt. Tehát nincs 3 folytonos oldalfala a beállónak, ha ez számít valamit.
Az adóhatóság helyszíni ellenörzés során kettönk beállóját gépjármű tárolónak minösítette, 3. szomszédunkét pedig adómentesnek, mivel ő nem hosszabította meg a tetöszerkezetet.
Így 450Ft/nm helyi adó megfizetésére köteleznének bennünket.
Kérdésem az lenne, hogy jogosan jártak e el és van e értelme megtámadni(kézhez határozatot nem kaptunk még, csak felszólítást és adatközlést).
Összefoglalva csak a a tetöszerkezetet hosszabítottuk meg, az oldalhatároló elemek nem változtak.
A 1990.évi C. törvény 52-es §-t átnéztem már, de nem találtam mi a különbség beálló és tároló között, mivel előbbi adómentességet élvezne.
Helyszíni szemle során nem voltam ott, nem tudtam ezen kérdéseket feltenni az ellenöröknek, mivel külföldön tartózkodok.
Decemberig kaptam halasztást ebben az ügyben, akkor kell megjelennem személyesen.
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, miszerint az adóhatóság által az Ön részére megküldött dokumentumok tartalma előttem nem ismert, kérdésére az Ön által leírt tényállás alapján az alábbi általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
A pontos válasz megadásához szükséges lenne ismernem az ideiglenes használatbavételi engedéllyel kapcsolatosan keletkezett önkormányzati határozat tartalmát is, ugyanis abban vélhetően rögzítésre került az építmény minősítése.
A helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján tájékoztatom, hogy adómentességet az alábbi építmények élveznek:
szükséglakás,
a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Az adóhatóság által az Ön részére kiszabott adó helyi adónak, azon belül is építményadónak minősül.
A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelete az alábbiakról rendelkezik:
Mentes az építményadó alól a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye, valamint a lakás céljára szolgáló építménnyel azonos helyrajzi számon lévő, nem lakás célú épületek, épületrészek kivételével:
- a külterületen létesített idényjellegű tartózkodásra (pihenésre) szolgáló építmények alapterületéből 12 m2;
- kérelemre a külterületen lévő építmény, ha az ingatlant a Htv. 12. §-a szerinti tulajdonosa állandó bejelentett lakosként lakás céljára használja, és lakástulajdonnal, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik. A mentesség feltételeinek fennállásáról adózó az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a rendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozatot tesz. A mentesség a kérelem benyújtása évétől illeti meg az adózót azokra az évekre, amely év első napján a mentességi feltételek fennállnak.
Az építmény fogalmát így határozza meg az önkormányzati rendelet:
Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.
A fentiekre, valamint az adóhivatal megállapítására tekintettel álláspontom szerint az Ön által körülírt gépjárműtárolásra szolgáló helyiség építménynek minősül, és mivel nem tartozik az adómentes kategóriába, ezáltal adóköteles ingatlannak számít, ami alapján az adóhivatal követelése jogszerűnek mutatkozik.
Azonban mivel az üggyel kapcsolatosan decemberig halasztást kapott, érdemesnek tartanám az adóhivatal illetékes ügyintézőjével, illetőleg az önkormányzat műszaki osztályának ideiglenes ügyintézőjével felvenni a kapcsolatot a részletesebb tájékoztatás céljából.
Egyebekben arról is tájékoztatom, hogy az adókötelezettség építményadó esetében a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik.
Amennyiben bármilyen további kérdése felmerülne, úgy Irodánk - egy előzetes telefonon történő egyeztetést követően - szívesen áll személyesen is rendelkezésére.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Zoli 43480 számú kérdése
- 2012-10-15
Tisztelt Ügyvéd Asszony!
A napokban a Körzeti Földhivataltól kaptam egy felhívást vázrajz benyújtására, mivel a helyszíni ellenőrzés során a földhivatal munkatársi megállapították, hogy eltérés mutatkozik a tulajdonomat képező ingatlan természetbeni állapota és az ingatlan-nyilvántartás adatai között. Vagyis 1 db melléképület ráépítésre került, amelyet nem jelentettem be.
A ráépítésről nem volt tudomásom, mivel nagyszüleim a település belterületén elhelyezkedő kertet és a mellette fekvő ingatlant (lakóház+kert) 1979-ben egyben értékesítették. Mindkét ingatlan két önálló hrsz. szám alatt szerepelt. Azóta az ingatlanra be sem tettem a lábam, nemhogy bármit is építettem volna. Tudomásom szerint a két ingatlant, azóta is az akkori vevő használja és a tulajdonát képezi. Adásvételi szerződéssel sajnos nem rendelkezem.
A felszólítást követően felkerestem a Körzeti Földhivatalt, ahol megdöbbenésemre szembesültem azzal a ténnyel, hogy két külön hrsz-ú ingatlan közül csak az egyik került az akkori vevő tulajdonába (lakóház+kert), a mellette fekvő ingatlan (kert) esetében a földhivatal 1990-ben a tulajdonjogot öröklés címen a nevemre bejegyezte.
További vizsgálódás során kiderült, hogy az eddigi tudásom szerint a tulajdonomat képező, a település külterületén fekvő zártkert esetében, 1979-ben adásvétel címen a tulajdonjog bejegyzésre került a lakóházat+kertet megvásárló vevő részére. A lakóház+kert valamint a zártkert bejegyző határozat száma megegyezik. A zártkertet a nagyanyám egészen haláláig (1986) használta, azóta pedig egészen a mai napig én művelem, illetve műveltetem. A tulajdoni lap szerinti tulajdonos részéről az ingatlannal kapcsolatban semmilyen igény nem merült fel az évek során. Véleményem szerint tulajdoni lap szerinti tulajdonosnak nincs tudomása arról, hogy a zártkert a tulajdonát képezi.
Kérdésem, hogy a földhivatal felé történő vázrajz benyújtására vonatkozó kötelezettség terhel-e, illetve kinek a kötelezettsége? Mi a teendő?
Feltehetően a zártkert és a kert hrsz. száma az 1979. évben megkötetett adásvételi szerződésben tévesen került rögzítésre, miként lehetséges az eredeti állapot helyreállítása a földhivatali nyilvántartásokban?
Tisztelt Zoli!
Azt tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot először is nagymamája vevőivel, mindenképpen próbáljon beszerezni - vagy tőlük kérni - egy adásvételi szerződést, hogy kiderüljön, hogy mi történt, abban a szerződésben milyen hrsz. szerepel. Ezután nagy valószínűséggel ügyvédhez kell fordulniuk.
Jelenleg a földhivatal nem tud mást kötelezni az épület feltüntetésére, mint Önt. A későbbiekben- ha kiderül -, hogy a vevők ezt tudva és vállalva vásárolták meg azt az ingatlant is (és nem a másikat), akkor nekik kell(ene) az épület feltüntetéséről is gondoskodniuk. De kérdés, hogy evonatkozásban ennyi idő után ki hogyan fog a történtekre emlékezni.
Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605
drbaksae@t-online.hu
- Zsolt 43463 számú kérdése
- 2012-10-11
Nos 1939-ben a bíróság mint tkv-i hatóság megosztotta a telket és egy részét a közterülethez jegyezte. A végzésben az várost jelölte meg mint kérelmezőt.
Ezzel szemben a hivatkozott irat és a változási rajz alapján a kérelmező két magánszemély volt akinek bizonyíthatóan semmi köze nem volt az ingatlanhoz (nem voltak tulajdonosok).
A jelenlegi tkv-i hatóság elutasította a helyesbítési kérést.
Kérdésem: Miként lehetne ezt a nyilvánvalóan alaptalan bejegyzés töröltetni?
Megjegyzésként, az ügy felderítéshez szükséges információk először ~2009-ben váltak hozzáférhetővé amikor egy csomó anyag átkerült a levéltárba és kutatható lett.
Tisztelt Zsolt!
Sajnos nincs ötletem...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu