Hozzászólások

  • Anita 48264 számú kérdése
  • 2018-04-01

Ha ház eladás esetén kapott foglalót vissza kell e fizetni? Ha a vevő még sem veszi meg a házat?

Tisztelt Anita !

A foglaló legfontosabb szabálya, hogy ha valaki felelős a szerződés meghiúsulásáért, akkor ha adta a foglalót (vevő), akkor elveszíti, ha kapta (eladó) akkor kétszeresen tartozik visszafizetni. A felek általában nem állhatnak el egy megkötött ingatlan-adásvételi szerződéstől, tehát a vevő nem gondolhatja meg utóbb magát. Ha mégis, akkor Önök elállhatnak a szerződéstől, a vevő hibájára hivatkozással. Ebben az esetben a foglaló nem jár vissza. Fontos kérdés azonban, hogy volt-e már írásbeli szerződésük (akár egy kézzel, egymás között írott)

Tisztelettel:


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • István 48257 számú kérdése
  • 2018-03-25

Tisztelt Jogászok!Ez úton szeretném fel tenni kérdésemet önökhöz.Ingatlan tulajdon jogának megállapítása ügyében Bírósági perben vagyok a Magyar Állammal.Az indítvány be adásakor még volt jogi képviselőm.Az óta két tárgyalási nap is történt,jogi képviselő nélkül.Jelenleg szakértő kirendeléséről beszélnek/felét nem értem/valamiért úgy érzem mint ha.... .Mostanság nem valami rendezett az anyagi helyzetem,de úgy gondolom ügyvédre van szükségem.Az el múlt 17 év munkája az ügy tárgya részemről.Segítségre szorulok,jogilag minden kép.Az igazság a környékbeli ügyvédeket jelenleg meg fizetni nem tudom.Ahhoz pedig nem vagyok fel készülve hogy magamat tudjam határozottan képviselni.Amennyiben módjukban áll valamilyen megoldás kérem mielőbbi válaszukat.Tisztelettel:István.

Kedves István!

Sajnos ez egy 22-es csapdája. Egy 17 éves jogvitát, ill. pert nem fog egyetlen kolléga sem bevállalni ingyen, annak kockázatát viszont így Önnek kell viselnie, ha nem lesz kellő mértékben képviselve a perben. Azt megerősítem, hogy egy tulajdonjogi igény érvényesítés - különös tekintettel a megfelelő kapacitásokkal rendelkező állammal szemben - "komoly" dolog, még a jogi képviselő részéről is felkészültséget és felkészülést igényel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szofi 48239 számú kérdése
  • 2018-03-07

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Párom egy 2x16 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonában lévő területre épült garázst szeretne megvásárolni. A garázs az egyik társasház lakójáé volt(B), de kb.15 éve értékesítve lett a másik házban(A) lévő lakónak. A párom az eredetileg a társasházban(B) lévő házban lakik. A garázs nincs albetétesítve az alapító okirat szerint a B épület egyik önkormányzati tulajdonban lévő lakásához tartozik. Az lenne a kérdésem,hogy ebben az esetben ő csak a felépítményt veszi meg így lehet-e ennek bármilyen következménye a későbbiekben.Kb.10 másik garázs is van az udvarban és azok is így szerepelnek. A társasház lakói nem kérnek semmit a használatért. Az eredeti lakáshoz csatolt tulajdonos az Önkormányzat a későbbiekben érvényesíthet-e bármilyen követelést a garázzsal kapcsolatban? (a bérlő saját nevén volt a garázs). Annak idején az Önkormányzaté volt a terület is amelyekre a garázsok épültek, de az Önkormánytattól évekkel ezelőtt meg lett véve a terület, de úgy tudom,hogy attól függetlenül a társasház telke. Hogyan milyen típusú szerződéssel vagy bármi más módon tudnánk lefedni magunkat, hogy a későbbiek során a társasház vagy más ne tudja elvenni tőlünk a garázst. Segítségét előre is köszönöm!

Kedves Szofi!

Az alapító okiratot mindenképpen megnézném előtte, de hajlok arra, hogy csak felépítményt és használati jogot lehet szerezni a garázs vonatkozásában. Azt is tisztázni kell, hogy mit vett meg a jelenlegi tulajdonos, hiszen annál többet Ő sem adhat el. Szóval nincs triviális válasz, utánjárást igényel már az előzmények feltárása is.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Róbert 48238 számú kérdése
  • 2018-03-06

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Agy éve vásárolt telkem melletti teljesen elhanyagolt apró telek tulajdoni lapján 1937-es tulajdonjogszerzés dátummal szerepel 2 tulajdonos, akiknél egyetlen cím szerepel: Amerika. Róluk senki nem tud semmit, se leszármazottat nem ismernek a faluban, senki lehetséges örököst nem sikerült felkutatni.
Ha ezt a telket elkezdem rendbe tenni, és használni, akkor 15 év után (amennyiben nem jelentkezik senki tulajdonos/örökös), akkor elbirtoklással megszerezhetem a tulajdonjogot?

Segíthet ügyemben az, hogyha a jegyzőnél jelzem, hogy elhanyagolt a telek, kötelezzék a tulajdonost feladatai elvégzésére? (Van bármi hivatalos eszközük ilyenkor egy örökös felkutatására, akivel megegyezhetnék?)

Köszönöm szépen előre is a választ!

Kedves Róbert!

A terve elvileg jó lehet, bár nyilván hosszútávú türelmet igényel. Nem szükséges felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, és az sem várható, hogy ő bármilyen lépéseket tennének az örökösök felkutatására. Ráadásul Önnek inkább az a jó megoldás, ha nem kerül elő az örökös, bár az a majdani elbirtoklási perben éppen hogy nehézséget fog jelenteni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsolt 48231 számú kérdése
  • 2018-03-01

T. Ügyvéd Úr!

A testvéremnek szeretnénk 6-7 M ft. nagyságrendben lakást vásárolni aminek kb.felét én állnám.Az életvitele miatt már a korábbi közös ingatlanunkra is ráterheltek végrehajtást,kártérítést.Az új lakása tulajdonlapján legyen bejegyezve tulajdonrészem nekem is haszonélvezettel, hogy ne tudja eladni csak úgy az ő részét,illetve a közüzemi szolgáltatókkal ő legyen leszerződve mindenképpen és akkor csak az ő tulajdonrészéig jegyezhetnek be bármilyen tartozást.Haszonélvezőként a használattal összefüggésben felmerülő kötelezettségek terhelnének engem még ha nem is laknék ott?Olyan megoldást keresek amiben anyagi felelősség engem nem terhel,lehetőleg az ingatlant se tudja csak úgy eladni.

Üdvözlettel,

Zsolt

Kedves Zsolt! Az elképzelései megoldhatóak, mindössze a szerződést szerkesztő ügyvéd kollégát kell ezek írásba foglalására felkérni.
Ez akár az adásvételi szerződésben,akár külön okiratban megszövegezhető. Amennyiben további kérdései merülnek fel vagy az Irodánk a lebonyolításban lehet a segítségükre, úgy kérem, hogy keressen!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • József 48217 számú kérdése
  • 2018-02-21

T. Ügyvédnő,Ügyvédúr!

Szeretnék megvásárolni egy ingatlant márciusban az általam eladásra kínált ingatlan árából amire adásvételi szerződés van már, amiben a vételár megfizetési határidő április közepe.Mit tartalmazzon a vételi szándéknyílatkozat a kiszemelt ingatlanra hogy ne legyen rám nézve jogi következménye abban az esetben ha mondjuk amit eladásra kínálok lakást a vevő még sem tudja időben kifizetni vagy visszalépne a vásárlástól?
Elállási jogot rögzíthetünk a vételi szándéknyilatkozatban,határidő kikötésének a vételi ajánlat elfogadására van e jelentőség,mit lehet,kell ilyen estben az ajánlatba rögzíteni, ha el kell állnom a adásvétel megkötésétől amire a szándék nyilatkozat kötelez rajtam kívűl álló ok miatt?
Válaszukat előre is köszönöm!
József

Kedves József!

Ebben a kérdésben elsősorban az a fontos, hogy foglalót ne határozzanak meg, azaz az esetleges elállás esetére pénzügyi veszteség nélkül tudjon kilépni a kötelemből. Az más kérdés, hogy ilyen tartalmú nyilatkozat az eladó számára nem kedvező, hiszen ő -a másik oldalról nézve - kap ugyan egy vételi ajánlatot, de abból a vevőjelölt anyagi konzekvenciák nélkül kiléphet. Ez nem fog neki "tetszeni".
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ágnes 48213 számú kérdése
  • 2018-02-16

Tisztelt Dr Nagy és Társa Ügyvédi iroda !
Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz.
A kérdésem az , hogy egy 12 éves gyerek hogyan mondhat le egy ingatlan tulajdonjogáról?Nem szeretné, hogy tulajdonosa legyen az ingatlannak . A nagypapa a haszonélvező és tőle kapta az ingatlant, körülbelül 5 évvel ezelőtt . Fontos és sürgős lenne a gyerek védelme érdekében , hogy ne legyen tulajdonos .
Válaszukat előre is köszönöm !
Tisztelettel : Ágnes

Kedves Ágnes! A kiskorú tulajdonos nyilatkozata csak gyámhatósági hozzájárulással érvényes. A gyerek helyett a szőlői felügyeleti jogot gyakorló szülő(k) ír alá, és ezt fogadja el - vagy tagadja meg a hozzájárulását - a gyámhivatal. Tekintve, hogy itt a tulajdonjogról mondana le a kiskorú, így nagyon jó indokolás kell ahhoz, hogy a gyámhivatal ehhez a hozzájárulást megadja. További probléma, ill. megoldandó feladat, hogy a tulajdonjog nem szűnhet meg a kiskorú egyoldalú nyilatkozata alapján, szükség van egy másik félre, aki megveszi vagy ajándékba kapja ezt az ingatlant. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • H.Katalin 48192 számú kérdése
  • 2018-01-30

van egy garázsunk, és egy zártkertünk fele-fele arányban..szeretnék lemondani a garázsról, a párom meg a zártkertről,cserélnénk..mi a teendőnk. Közös megegyezéssel..
Üdvözlettel

Tisztelt H. Katalin!
Először azt kell tisztázni, hogy a zártkerti ingatlan a Földforgalmi törvény szerinti földnek (termőföldnek) minősül-e vagy a korábbiak során a tulajdonosok éltek a művelés alóli kivonás lehetőségével. Javasolom, hogy ezt ellenőrizzék le a zártkerti ingatlan aktuális tulajdoni lapjáról. Amennyiben a zártkerti ingatlan zártkerti művelés alól kivont ingatlannak minősül (azaz nem föld), úgy lehetséges a garázs ingatlanak kapcsolatos csere. Amennyiben a zártkerti ingatlant nem vonták ki a művelés alól, azaz még termőföldnek minősül, úgy annak cseréjére a Földforgalmi törvény 12. §-ának alábbi rendelkezései vonatkoznak.
A Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.”

Vagyis amennyiben a zártkerti ingatlan földnek minősül, úgy az abban fennálló tulajdoni hányadot nem lehet elcserélni a garázs ingatlanban (nem földben) fennálló tulajdoni hányadra.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal: