Hozzászólások

  • István 48268 számú kérdése
  • 2018-04-03

Tisztelt Jogászok!
A következő kérdésben kérem segítségüket.
Ikerházban lakom, amelynek 1/8 arányú tulajdonosa én vagyok, 2/8 arányban édesanyám, illetve 1/8 arányban a testvérem, ebben a részben életvitelszerűen lakunk édesanyámmal.
A további 4/8 részben egy másik család lakik, 2 testvér a tulajdonos. Bár külön bejárata van a két résznek, kerítéssel is el van választva, jól megkülönböztethető a két lakórész, de ugyanaz a házszám és a helyrajzi szám.
Jelenleg felújítást tervezek a saját lakórészünkön, amelyhez lakástakarékot veszek igénybe és hitelt is felvennék. A tulajdoni lap lekérése során szembesültem azzal, hogy különböző jogcímeken végrehajtási jog került bejegyzésre az ingatlanra, a másik család terhére - mivel nekünk ilyen tartozásaink nincsenek.
Kérdésem, hogy ebben az esetben bármilyen kellemetlenség érhet-e minket, ha esetleg árverezésre kerül sor, vagy csak az adós tulajdonrésze érintett? Illetve jelzáloggal terhelhetem-e az ingatlant ennek ellenére, ha hitelt akarok felvenni?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Kedves István!
A tulajdonostársat terhelő jogok, eljárások csak az Ő részét érintik - ennek ténye a tulajdoni lapról is kiderül, Önnek annyi változást hozhat az életében egy árverés, hogy megváltozik a tulajdonostárs személye.
Nincs akadálya annak, hogy a saját részüket jelzáloggal terheljék, de ehhez a bank minden bizonnyal kérni fog egy ún. használatmegosztási megállapodást, ezt érdemes - és szükséges - velük tisztázni, ami ügyvédi közreműködést és a tulajdonostárs részéről is aktív közreműködést igényel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Judit 48254 számú kérdése
  • 2018-03-24

Kérdésem:: 1/2 -1/2 arányban örököltük meg húgommal a szülői házat.Kérdésem melyikünknek van elsődleges megváltási joga.Mivel ő is igényt tartana a házra ,viszont két év alatt részletekben akarja a részemet kifizetni.Én ezt egy év alatt vállalnám.A közüzemű számlák felét követeli ,mondván télen fűteni kell hogy a központi fűtés rendszer ne fagyon el.Egyéb felújításokat tervez ,a költségek felét szintén rajtam követeli.Ha nem fizetek , végrehajtással fenyeget.{A házat senki nem lakja}Nekem még kulcsom sincs a lakáshoz ,ő viszont használja a gazdasági épületeket és a kertet beleegyezésem nélkül.Mit tehetek vele szemben,mihez van jogom ?
Válaszát köszönöm !

Kedves Jolika!

Nincs ilyen előjog a megváltás kapcsán. Amennyiben nem tudnak megállapodni - mellesleg egy senki által nem lakott házról beszélünk - úgy bírósági utat tudnak igénybe venni, és a bíróság majd az ügy összes körülményének ismeretében fog dönteni...

A költségek a tulajdonostársakat a tulajdoni arányaik és a tényleges használat figyelembe vételével terhelik, a jelek szerint itt ebben vita van/lesz, bár osztom azt, hogy a háznak a költségeit közösen kell viselni, ő pediglen a többi rész használatával felmerült költségeket - és akár ún. többlethasználati díjat is - lenne köteles fizetni.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48250 számú kérdése
  • 2018-03-18

T. Dr. Nagy és társa Ügyvédi Iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor ha valaki örököl egy lakás felét és csak az egyik tulajdonos hajlandó kifizetni az örökölt lakás terheit ami évek alatt ráterhelődött a lakásra. Mivel én mint a másik tulajdonos nemrég szereztem tudomást arról, hogy örököltem, így számos tartozás terhelődött a lakásra, de a másik tulajdonos semmit sem tett annak érdekében hogy engem megkeressen vagy hogy bármit is kifizessen. Szeretném Öntől megkérdezni, hogy mik a lehetőségeim, jogaim mit tegyek, hogy a lakás a másik fél trehánysága miatt el ne vesszen, és hogy a másik tulaj se nézzen madárnak hogy én mindent kifizetek ő meg élvezi ennek az előnyeit.
A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Ildikó

Kedves Ildikó!

Az ilyen esetekben - értem ezalatt a nemkívánatos közös tulajdont - a közös tulajdon megszüntetése alkalmas a jogvita végleges lezárására. Ez megtörténhet közös megegyezéssel, tehát pl. az egyik tulajdonos kivásárolja a másikat vagy közösen értékesítik az ingatlant. Amennyiben ez a törekvés meghiúsul, mert valamelyik érintett nem partner benne, úgy ugyanezeket a megoldásokat bírósági úton is ki lehet kényszeríteni. A költségek kapcsán - bár az a kisebb horderejű kérdés - lehetőség van az elszámolásra a fenti eljárások során.
Amennyiben további információkra van szüksége vagy az Irodánk a lebonyolításban lehet a segítségére, úgy kérem, hogy keressen!


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 48246 számú kérdése
  • 2018-03-14

Kedves Zoltán!
Egy négylakásos téglaépitésü sorházban lévő ingatlanomat szeretném eladni,de ez osztatlan közös telken van.
Nevezzük a négy tulajdonost A, B, C, D nek.
A "B" tulajdonos telekrésze egy ügyvédi elirás miatt egy korábbi tulajdonosok nevén maradt, ők testvérek egyikük dunakeszin másikuk ausztráliában él. Mivel rosszindulatúak igy nehéz megszerezni eladásoz szükséges aláírásukat.
Igy nem tudom eladni saját ingatlanomat, ezt meddig tehetik meg. van mód hogy valahogy értékesítsem a házamat.
Ha kérdése lenne hívon nyugodtan :
Gábor

Kedves Gábor!
Közkeletű tévedés, de nem kell a hozzájárulásuk az eladáshoz! Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd kolléga nyilván ismerni fogja az elővásárlási jog kezelésével kapcsolatos eljárást, és a folyamat a tulajdonostársak aláírása nélkül is lefolytatható lesz! Keressenek vevőt és induljon az eladás! Ha szükséges, és a vevő elfogad minket, akkor köszönettel vesszük a megbízást!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Balázs 48237 számú kérdése
  • 2018-03-05

Tisztelt ügyvédnő!

Egy olyan ügyben kérném a segitségét, hogy 4-en unokatestvérek öröklünk egy lakást egyenlő arányban, illetve egy családi házat. Én szeretném a másik örököstől kivásárolni a részüket a lakásból. Elegendő mindegyiket felkeresnem és megállapodni velük az árban majd ügyvéddel megirni a papirokat külön, külön vagy egységesen mindegyiknek ugyan annyi pénzt kellene kapnia? Csak mert valószinuleg lenne akivel olcsóbb árban megtudnék állapodni és lenne akivel drágábban. Olyan megoldás is lehetseges lenne esetleg hogy valamelyikükkel elcserélném a lakásrészét a családi ház részemre? Nagyon köszönöm a válaszait!

Tisztelt Balázs!

Az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdoni illetőség megvásárlása esetén csak harmadik személyekkel szemben van a tulajdonostársnak elővásárlási joga, ezért Ön külön-külön is megállapodhat a tulajdonostársakkal és nem szükséges közölnie a másik tulajdonossal kialkudott árat.
Ha külön állapodik meg a tulajdonostársakkal,akkor minden megállapodást külön okiratba kell foglalni, aminek a költségei (ügyvédi munkadíj, eljárási díj) más, mintha egy okirat készülne és egy eljárásban történne a földhivatali bejelentés.
Annak sincs jogi akadálya, hogy megegyezés esetén csere útján szerezze meg valamelyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Szilvia 48233 számú kérdése
  • 2018-03-02

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az én problémám, hogy van 2 közös tulajdonunk a testvéreimmel, 1 garázs és 1 lakás. Egyformán, 1/3 részben örököltük. Én a párommal benne lakok a lakásban, a rezsit fizetjük. El szerettük volna adni, de az utolsó pillanatban a bátyám vissza lépett... Ő eddig be volt ide jelentve, időnként haza járt, megkeseríteni az életünket, volt hogy tetlegességig fajultak a dolgok... Szeretnénk ettől megszabadulni! A másik testvérem nincs ide bejelentve, 20 éve nem él itt. 1 héttel ezelőtt bedobott a postaládába 1 irreálisan alacsony árral 1 szakvéleményt, amin se bélyegző, se aláírás... Megakarta venni 1 ismerős a részemet, de olyan alacsony árat ígért, hogy ennyiért nem adom el... Szeretném tudni, mik a lehetőségeim, és a testvérem mennyire tud "kibabrálni" velem??? Őt milyen költségek terhelik? A garázsba, -és a lakáshoz tartozó- tárolóhoz hozzá sem férek... Irdatlan mennyiségű szemetet halmozott fel... Lakáskulcs van nála... Szabad bejárása van...
Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Szilvia!

A közös tulajdon megszüntetése irányába kellene/lehetne elmozdulni, ezt pedig első lépésben peren kívül kezdeményezni a tulajdonostársakkal. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor bírósági úton is el lehet ezt érni. A fentiekben az irodánk is segíteni tud Önnek, de első lépésként ki kellene "találniuk", hogy a közös tulajdon megszüntetése milyen módon valósulhatna meg. Ki tudják vásárolni a testvéreket legalább a lakásban? Ha nem, akkor marad a közös értékesítés. Érdemes lenne minderről konzultálnunk, elég összetett - még a fentieken túl is - a kérdés, ill. a megoldási lehetőség.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 48230 számú kérdése
  • 2018-02-28

Tisztelt Ügyvéd úr! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy élettársi kapcsolat megromlott,én elköltöztem,van 2 gyermek is akik az anyjukkal maradtak,gyermektartást fizetek,és a lakásra is kizárolagos használat lett megállapitva az ő javára! A tulajdon rész 60:40% az ő javára...a lakásbol tudom e érvényesíteni a részemet ha ő nem akar kifizetni belőlle?

Tisztelt Zoltán!

Igen, tudja érvényesíteni az Önre vonatkozó tulajdoni hányadot, feleségét a törvény kötelezi. A használatának joga nem szűnik meg. Közös lakás használatára vonatkozó Ptk. 4:77. § alapján házastársa nem rendelkezhet a lakással az Ön hozzájárulása nélkül.

Természetesen ezek az információk tájékoztató jellegűek, pontos felvilágosítás iránt keressen fel egy ügyvédet!


Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Közösségi oldal:


  • Vivien 48198 számú kérdése
  • 2018-02-05

Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvédúr,

Jogi tanácsért fordulnék Önökhöz. A párommal a közeljövőben szeretnénk közös lakást venni Pesten. Neki 20 millió forintja van, nekem 3-4, így a tulajdonrészt is ebben az arányban osztanánk el. Banki hitelt nem veszünk fel, ebből az összegből tudunk és akarunk gazdálkodni. Így kb. 15 szálakban lenne a lakás az én nevemen.
És emiatt merül fel bennem néhány kérdés, amire szeretnék választ kapni, mielőtt egyáltalán bármilyen döntést hoznánk.
Mivel mi nem vagyunk összeházasodva, ezért érdekelne, hogy milyen jogaim is kötelezettségeim lennének, amég résztulajdonos vagyok.
És ha esetleg kenyértörésre kerül a sor közöttünk, akkor a jog szerint ő kitehet-e engem az utcára, kérhet-e tőlem lakbért, stb. Megvásárolhatja-e a részem, erre van-e elővásárlási joga. Mi van akkor, ha én el akarom adni a részem, de ő nem akarja megvenni?, stb.
Szóval cask szeretném biztosan tudni a jogi hátterét egy ilyen együttműködésnek.
Számomra az lenne a fontos, hogy mindketten a lehető legjobban járjunk és anyagi biztonságban legyünk, csak szeretném tudni, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha esetleg mégsem maradnánk együtt örökre, ahogy az gyakran előfordul az életben.
Hálásan köszönöm válaszukat

Kedves Vivien!

A közös tulajdon azt jelenti, hogy a tulajdonostársak mindegyik jogosult birtokolni, használni és hasznosítani a lakást, természetesen a többi tulajdonostárs hasonló jogainak tiszteletben tartása mellett. Annak nincs jelentősége, hogy kinek mekkora tulajdoni hányada van. Ez a helyzet a tulajdonostársak között egyfajta együttműködési kötelezettséget teremt,a közös tulajdon fenntartása, esetleges megszüntetése a felek közös döntése alapján valósítható meg leginkább. A megszüntetés esetén - ha a közös megegyezés nem vezet eredményre - akár perben is megvalósulhat, amely azt is jelentheti, hogy a bíróság valamelyik felet arra kötelezi hogy a másik tulajdoni hányadát vegye meg (váltsa meg), de akár közös értékesítésre való kötelezés is elképzelhető. Hasonló témában sokat olvashat az ingatlanjog.hu oldal közös tulajdonról szóló archívum rovatában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kata 48194 számú kérdése
  • 2018-01-31

Tisztelt Ügyvédnő,

Édesapám és testvérei örökségével kapcsolatosan érdeklődöm. 3 évvel ezelőtt nagymamám halála előtt kb. 4 hónappal végrendelkezett, amelyről haláláig- a hagyatéki tárgyalásig, kb. 1 év- csak két testvér tudott. A hagyatéki tárgyaláson- ahol a két másik testvér nem jelent meg- derült ki, hogy legidősebb gyermekét, akit egyébként első házasságából hozott a családba, teljes egészében kitagadja az anyai részből. Ez a legnagyobb döbbenetet váltotta ki, ami feloldhatatlan ellentétekhez vezetett. A nagyapám részének 1/4 részben, mind a négy testvér jogosult, azaz a ház felének az árából mind a négyen egyenlő arányban részesülnek. Az anyai fél ház 1/4 ed részét viszont ennek a végrendeletnek az értelmében nem jogosult a legidősebb testvér. A végrendelettel a két ,,beavatott" testvéren kívül senki sem ért egyet, a benne foglaltak, nem igazak- véleményünk szerint-, ezért a körülményei vitatottak. A legidősebb nővér eddig nem folyamodott perhez, mert nem vállalta egészségi állapota miatt a pereskedést. Édesapám úgy döntött, mert nem ért egyet, hogy a nővérének eső részt átadja, amennyiben az ingatlan értékesítésre sor kerül. Erről tájékoztatott is mindenkit, aki érintett az ügyben. 3 év elteltével most vannak komoly vevők a házra és a családi vita kiéleződött. A két lánytestvér nem hajlandó lemondani mamám végrendeletére hivatkozva nővérük részéről. A legidősebb lánytestvér viszont addig nem írja alá az adás- vételi szerződést, amíg meg nem egyeznek az egész ház értékének egyenlő elosztásáról. A helyzet az, hogy akkor az egyik testvér, ha nem írja alá az eladást, akkor azt mondja, hogy kiadja az egyik szobát albérlőnek és addig húzza ezt az ügyet, amíg kisajtolja a legidősebb testvérből az aláírást. Makacs helyzet és mindenki a maga igazát fújja.
1. kérdésem: A kérdés az, hogy a legidősebb testvér egyedül megakadályozhatja- e az eladást, ha nem írja alá az adás- vételi szerződést.
2. kérdésem : Az ingatlan eladást ki lehetne kieszközölni esetleg, ha nincs közös megegyezés, ilyen tulajdonviszonyok arányában.
3. kérdésem: Kiadható lenne-e ez ingatlan, úgy hogy a többi testvér nem egyezik bele a kiadásba, ill. a költségek szempontjából hogyan terhelné a testvéreket a házzal kapcsolatos további kiadások, rezsi számlák, adók egyebek- ha erre kerülne sor. (Hozzáteszem, hogy ezt a négyből két testvér biztosan nem szeretné.)

Válaszát előre köszönöm,
Üdvözlettel,
Kata

Tisztelt Cím!!

Az ingatlan hasznosításának joga mindenkit megillet, de, ha valaki olyan használja az adott tulajdonos tulajdoni hányadát, akinek az engedélyezve nincs, használati díjat köteles fizetni. Az ingatlan birtoklásának a jogát a kulcs fejezi ki. Akinél a kulcs, gyakorlatilag az tud intézkedni a bérbeadás iránt, de ez nem jelenti azt, hogy az egész ingatlant kiadhatja. Ha viszont úgy adja ki, hogy azt mondja, hogy a kamrát, egyik szobát a bérlő nem bérli, tehát a bérlethez hozzá nem járuló személy részét nem használja senki, - és tényleg így is van, - akkor nem sérül az adott személy joga.

A közös tulajdon megszüntetését egy ember nem tudja megakasztani, ki van erre találva a közös tulajdon megszüntetése iránti per. Bárki megindíthatja, bármely tulajdonos, de nem feltétlen érdemes. 6% a peres illeték, ügyvéd igénybe vétele nem kötelező, de forgalmi értékvita esetén a szakértő díj 100.000.-Ft - 200.000.-Ft lehet. Aztán, ha valakinek ügyvédje van, akkor az a pertárgyérték 5% kiadással jár. A per kockázata tehát az ingatlanérték 11%-a, és a szakértő díja. Ezért, lehet, olcsóbb megegyezni, mert mindenki ráfizet a perre.

A költség a tulajdonosokat tulajdoni hányad arányában terheli.

1. A legidősebb testvér a saját részét megtarthatja ideig-óráig, ha nem írja alá a szerződést, és ha lesz olyan vevő, aki a többiektől megveszi, és a legidősebbel pereskedik, a pici rész 11% költségét vállalva. Ez nem szokott előfordulni, hogy ilyen vevő legyen. Általában azt szokták csinálni, hogy vagy az egyik tulajdonos perrel megszerzi a többi részét,és ő adja el, vagy bírósági árverést kérnek, aminek a lényege az, hogy a reménybeli vevő megveszi az ítélet alapján, szerződés nélkül az ingatlant, és a már fentebb leírt költségeken túl a tulajdonosok még a végrehajtási illetéket (1%) és a végrehajtó díját (pontosan nem becsülhető, több tétel adja ki, de szerintem 50.000.Ft - 150.000.-Ft) közötti összeget szintén buknak. Tehát, a bírósági fix áras, nem csökkenthető áras árveréssel való tulajdoni hányad azzal jár, hogy a vevőnek olcsóbb, nem fizet ügyvédet, mert nincs szerződés, az eladóknak meg a vételár kb. 15%-a kimegy az ablakon.
2. Azt hiszem, az előző válaszom a második kérdést is megválaszolta.
3. Az ingatlan kiadható, csak a bérletbe bele nem menő személyek tulajdoni hányadának megfelelő rész ne legyen használatba adva, vagy, ha használatba van adva, akkor legyen nekik kifizetve az arányos rész. Havonta, mindig.

Fontos, hogy vannak kérdések, amikhez egyhangú határozat kell. Értelemszerű, hogy a többihez viszont nem.

Egyhangú kell pl.a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz. Ilyenek lehetnek vagy a munkálatok méretére tekintettel (például felújítás), vagy a kiadás összegszerűségének szokatlan magassága miatt. A bírói gyakorlat idevonja például az épületben új helyiségek kialakítását is.


A Ptk. (2013. évi V. tv. szabályai:

5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik

5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.










Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Regina 48191 számú kérdése
  • 2018-01-28

Tisztelt dr.Nagy Zoltán ügyvéd úr!
A kérdésem a következő lenne,négy testvéremel örököltünk egy családi házat szüleink halála utàn.Jelenleg két testvérem él az ingatlanban. Hárman szeretnénk az ingatlant eladni majd 1/4 részben osztozni a vételárban, azonban sajnos ez egyik testvérem kijelentette (aki az ingatlanban él) hogy az ingatlanból nem megy el , és nem hajlandó belemenni az eladásba.Jelenleg csak abba hajlandó belemenni ha áron alul 9 millió forintert megvenné tőlünk.Az ingatlan értéke szerintünk 13 millió forint körűl van. Tőbbet sajnos nem akar fizetni.Az örökségünkre minden testvérnek szüksége lenne.Nem tudjuk hogyan tovább? Tisztelettel, és köszönettel: Regina

Kedves Regina!

A tulajdonostársak bármikor kérhetik a közös tulajdon megszüntetését - ennek peren kívüli módját önök gyakorlatilag már megtették - amelyet akár peres úton is tudnak érvényesíteni. Több módozata van a közös tulajdon megszüntetésének, végső soron a bíróság kötelezi a tulajdonosokat a közös értékesítésre a per során szakértő által meghatározott forgalmi értéken.
Szintén perben tudnak a bennlakó testvértől ún. többlethasználati díjat követelni arra tekintettel, hogy jelenleg az Önök tulajdoni hányadait is birtokolja és használja. Amennyiben további kérdése merül fel, vagy a perben jogi képviselőre lenne szükségük, úgy az aláírásom alatti módok valamelyikén érheti el az Irodánkat.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • KOKO 48189 számú kérdése
  • 2018-01-27

T. Ügyvédnő : Édesapám elhunyta után - a hagyatéki tárgyalás még nem volt meg , de az adott ingatlan lakás 1/4 részét öröklöm - a másik részét a testvérem- Édesanyám lesz a haszonélvező ( jelenleg erős demencia . 3 strooke -fekvő beteg ápolásra szorul 93 éves... )- utána ez az öröklés 1/2 - 1/2 arányban öröklődik. Kérdésem hogy jelen pillanatban akár az 1/4 részre, vagy majdan az 1/2 részre igényelhetek e ? BANKI kölcsönt és megterhelhetem e a rám eső részt jelzáloggal. További kérdésem mi történik abban az esetben ha valamilyen oknál fogva nem tudom teljesíteni a kötelező törlesztést - ilyenkor mit tesz a bank ? - még további kérdésem , mint örökös 1/4 vagy 1/2 résznél van e jogom be jelentkezni az örökölt tulajdonomba ??? - vagy csak akkor amikor a haszonélvező ( Édesanyám ) már sajnos elhunyt. Milyen jogaim vannak az örökölt részre- megjegyzem, hogy sem Édesanyámmal sem testvéremmel nincs semmilyen probléma normális családi kapcsolat van, de sajnos sok mindent lehet hallani- ezért is próbálok előre gondolkodni. Köszönettel várom válaszát .

Tisztelt Cím!

A lakcímbejelentéshez legjobb tudomásom szerint elég lesz Ön, és a tulajdonjog igazolása. A vonatkozó jogszabály:

1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról


27/A. § (1) A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
------------------------------
Az 1/4-ed részét önállóan megterhelhetné, jogi akadálya nincs, de a bankok nem fogadnak el rész-ingatlant fedezetként. Maximum akkor, ha teljesen két külön lakrész van az ingatlanban, külön árverezhető, értékesíthető, és van használati megosztás. Egyébként nem foglalkoznak tulajdoni hányadokkal, csak egész ingatlannal.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • József 48187 számú kérdése
  • 2018-01-27

Szèp napot! Csak azt szeretném kérdezni ,hogy 3/4 résszel be lehet e költözni egy házba? Ha igen akkor az akinél van a másik negyed rész ő kérhet e valamit tőlem az ottlakásért vagy gondol 1et és odaköltözhet? Előre is köszönöm a választ

Tisztelt Piller József!

A tulajdonosnak, így a résztulajdonosnak is joga van az ingatlan arányos részének használatára. Mind a kisebb, mind a nagyobb rész tulajdonosának. Aki a tulajdonrészéhez képest többet használ, ún. túlhasználati díjat lehet köteles fizetni a másik tulajdonosnak.

A közös tulajdont megszüntetni szinte bármikor, végső soron perben lehet.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Márti 48181 számú kérdése
  • 2018-01-21

Tisztelt Ingatlanjogász! Kérdésem lenne, hogy egy osztatlan telek tujajdonosai vagyunk, sajnos! Nem lehet szétiratni a telek nagysága végett! A szomszéd telket megvették amire egy 14lakásos társasházat épitenek! A mi ingatlanunk kettő lakásból áll, és minket is társasházzá akarnak nyilvánitani, amit mi nagyon nem szeretnénk! Kérdésem, hogy jogilag kötelezhetnek-e rá! Köszönöm szépen válaszát!

Kedves Márti!

Az nem világos, hogy a szomszédos ingatlannak mi köze van az Önök társasházzal összefüggő problémájához. A TH- alapítás egyébként - mint a közös tulajdon megszüntetésének speciális módja - a tulajdonostársak által bármikor kezdeményezhető eljárás, azt akár bíróság is elrendeli a feltételek fennállása esetén. Megjegyzem, hogy a TH egy külön törvényben szabályozott működési forma, ennél fogva nem feltétlenül hátrányos az Önök számára sem.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Altmann Mariann 48166 számú kérdése
  • 2018-01-11

Tisztelt Cim! Azt szeretném megkérdezni, hogy egy közös tulajdonú lakást miután 20 év után elhagyott az élettársam. Köteles vagyok-e eladni és az ő részét kifizetni. Én ebből a lakásból nem szeretnék kiköltözni/érzelmi okokat most itt nem sorolnék fel és az előéletemet sem/ .Mihez van neki joga a lakással kapcsolatban? Ki lehet-e az otthonomból "üldözni",mert ő szerelmes lett másba és szüksége van pénzre. Válaszukat várva, tisztelettel: Mariann

Kedves Mariann!
Tekintve, hogy az ingatlan közös tulajdon, így bármelyikük kérheti, hogy ezt a közös tulajdont szüntessék meg - pl. megváltás (kivásárlás) vagy közös értékesítés útján - és ez akár bírósági úton is kikényszeríthető. A fentiek miatt érdemes megállapodni peren kívül, a per egy ilyen jogvita esetében "felesleges", mivel prognosztizálható a bíróság döntése.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: