Hozzászólások

  • Norbert 48428 számú kérdése
  • 2018-09-21

Tisztelt Címzett!





Olyanban kérném a segítségét, hogy barátnőmmel 4 évvel ezelőtt vásároltunk egy családi házat 50-50%-ban. Az Ő szülei adták a szükséges ingatlan fedezetnek a házukat jelzálognak.

A kapcsolatunk megromlott, és elválnak útjaink, és szeretnénk rendezni a ház sorsát, de a volt párom azt mondta ad 500e ft-ot és kész, mondván nem tud többet. Ezt igen keveslem, mivel 4 éve fizetjük

havi 50e ft-al, és még 1,6m ft-ot bele is fizettünk. Milyen összeget követelhetek ami jogosan jár Nekem, illetve lenne-e lehetőségem hogy én kapjam meg a házat, ha az Ő szüleié az ingatlan fedezet?



Köszönettel: Norbert



Tisztelt Norbert! A közös tulajdont megszüntethetik úgy, hogy a volt párja megveszi az Ön tulajdoni hányadát, vagy úgy is, hogy Ön veszi meg az övét. Azt hogy mennyiért, a ház értéke és ha jól értem, akkor egy pénzintézeti kölcsönből még fennálló tőketartozásuk összege határozza meg, amit le kell vonni a ház értékéből. Az ingatlanfedezetnek ebből a szempontból nincs jelentősége.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Marianna 48421 számú kérdése
  • 2018-09-12

Tisztelt Ügyvéd!
Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, hogy van egy ingatlan, amiben 3 tulajdonos van.
Mindhárman szeretnénk eladni. Volt már rá több komoly érdeklődő is, de az egyik fél mindíg eláll az adásvételtől.
Az lenne kérdésem, hogy ha a három tulajdonosból kettő eladná az ingatlant akkor a harmadik fél miatt, mert ő meggondolja magá el kell e állni az adásvételtől?

Valaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel, Marianna

Tisztelt Marianna! Mivel mindenki csak a saját tulajdoni hányadáról rendelkezhet, ketten nem adhatják el az egész ingatlant, csak azt a részét, ami az Önök tulajdonát képezi. Ha viszont a vevőt csak az egész ingatlan érdekli, akkor szükség van a harmadik tulajdonos együttműködésére is.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Károly 48405 számú kérdése
  • 2018-08-31

Tisztelt Hölgyem vagy Uram!

A párom 1/3 tulajdonosa egy Ózdi ingatlannak .Rajta kívül még két testvére van akik szintén 1/3-al rendelkeznek.
A párom már felköltözött Pestre 13 éve és vettünk is itt egy lakást magunknak. Hitelünk van meg kisbaba ...stb. Ott hagyta az ingatlant a két tesvérének, hogy használják .A probléma ott kezdődött, hogy az egyik testvére hitelt vett fel és elvitte a behajtó cég az ő részét a másik testvére pedig életvitel szerűen benne él és már egy jó ideje nem akar és nem is fog dolgozni, ezzel eldósítja a lakást. És már sajnos mivel a párom is tulajdonos most őt kezdték el hívogatni, követelni a közüzemi számlák miatt! Elajándékozni és eladni sem tudjuk de ez így érthető is ebben a formában, de sajnos a két tesvérnek sem kell, illetve nem tudjuk odaajándékozni mondván ők nem fizetik ki a tartozást. Pedig ők halmozták fel!
A kérdés a következő,hogy tudnánk az 1/3 részünktől megválni ha a fent említett módokon nem tudtuk.
Tudnának esetleg ebben segíteni

Tisztelettel: L. Károly

Kedves Károly!
Bírósági úton, közös tulajdon megszüntetése iránti perben. Sajnos - vagy szerencsére - az ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni azaz nem lehet egy másik tulajdonszerző nélkül megoldást találni, ilyen pedig jelen esetben nincs. Ezért csak a bírósági utat látom kivitelezhetőnek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Viktória 48395 számú kérdése
  • 2018-08-25

Üdvözlöm!
Tanácsot szeretnék kérni. Egy olyan problémával fordulok Önhöz,miszerint : lakunk egy ingatlanban,amelyből férjemnek 45%-a van. Rajta kívül még résztulajdonosok (örökségből) testvérei. Édestestvére 35% két féltestvére 10-10%-ban tulajdonosok.
Az ingatlant szeretnénk-benne lakók - értékesíteni-vásárló is van már rá-azonban az egyik 10%-os tulaj nem egyezik bele az értékesítésbe. A maradék 90% tulaja viszont igen. Mi ilyenkor a teendő ha nem sikerül őt szép szóval meggyőznünk? A vevőket nem szeretnénk elengedni,azonban ha még várniuk kell az ingatlanra,el fognak állni a vásárlástól. Egy hónapot vártak már az ingatlanra végrehajtási eljárás miatt. Licitálásra került az a tulajdoni hányad,amit sikerült megnyernünk. (5.tulajdonos: 10%)
Mielőbbi válaszát várom.
Köszönettel:
Viktória

Tisztelt Viktória!

Nem kényszeríthető arra a tulajdonostárs, hogy értékesítse a tulajdoni hányadát. Rövid idő alatt a probléma nem oldható meg. Közös tulajdon megszüntetése iránti perben megszerezhetik a 10%-os tulajdoni hányadot, majd ezt követen értékesíthetik a teljes ingatlant.


Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

Közösségi oldal:


  • Katalin 48391 számú kérdése
  • 2018-08-23

Tisztelt Ügyvéd úr,
Fél panel lakás tulajdonjogával rendelkezem több éve. Öröklés útján a másik fél lakás felét is megorokoltem. Idő közben, kb egy éve testvérem, aki egyedül neveli kiskorú gyereket bekoltozott a Lakásba., es a hagyatéki targyalason gyermeke javára lemondott az oroksegerol. Így a gyermek 20 százalékban es en 80 százalékban vagyunk tulajdonosok. Én eladni szeretném a lakást, o természetesen nem . Milyen lehetosegem van a lakás eladásra, illetve mit tehetek, ha a testvérem rezsitartozast halmoz fel. Sajnos, mióta nagyszüleink meghaltak es o bekoltozott a lakásba, egyszeruen tárgyalni, megbeszélni semmit nem lehet vele. Úgy gondolja őt a kiskorú gyérek miatt úgysem teszik utcára.
Válaszát várva, üdvözlettel Katalin

Kedves Katalin!

A közös tulajdon megszüntetésének van/lenne helye, amelyet peren kívül, de akár bírósági perben is ki tudna kényszeríteni. Amennyiben a testvérével nem jutnak az előbbi megoldásban közös megegyezésre, úgy a bíróság megszüntetné a közös tulajdont. Tekintettel arra, hogy a testvére az Ön tulajdoni hányadát is használja, így még ún. többlethasználati díjra is jogosult lehet, ezt is megbeszélhetik peren kívül, de perbeli igényérvényesítésre szintén lehetősége van.

A további részletekről a honlapunk archívum rovataiban bővebben is olvashat, de akár személyes tanácsadással, vagy pere képviselettel is állunk az Ön rendelkezésére.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bederna Noémi 48371 számú kérdése
  • 2018-07-31

Tisztelt hölgyem, uram!

Olyan ügyben kerestem fel önt, hogy válaszaimra kérdést kapjak. Kicsit bonyolult az ügy, de megpróbálok minden részletet leírni.

Adott egy családi ház, édesanyám a tulajdonosa. Úgy tudom, hogy mikor apám (nevelő) elhunyt, a ház teljes terjedelmében édesanyamé lett. Van két húgom, akik nem édes testvéreim. Én apám halála óta családot alapítottam, két gyermekem van, szeretnénk a férjemmel házat vásárolni, jelenleg albérletben élünk.
Minden pénzre szükségünk volna, így arra gondoltunk, hogy kikérném a családi házból a rám eső résznek az összegét, vagyis fizessék ki a részemet, én abból a házból teljesen elköltöztem.
Kérdéseim a következők:
-volna-e lehetőség a kifizetésre, ha édesanyám, mint tulajdonos még él
-kinek a kötelessége engem kifizetni, édesanyámnak vagy a hugaimnak, mint örökösök
-van-e határidő, ha határozat születik a kifizetést illetően
-anyám szerint (nem tudja pontosan) mivel apámmal ketten voltak tulajdonosok, így én csak ötöd részben vagyok örökös. (szerintem nem, mert ha anyám a tulaj akkor, mint vér szerinti lánya, illetve lányai 3 felé oszlik a tulajdon.) kitől lehetne ezt konkrétan megtudni? Nem vagyunk olyan viszonyban, hogy erről tudjunk érdemlegesen beszélni. Sajnos..

Bármilyen információt szívesen fogadok az elérhetőségeim egyikén.

Tisztelettel és köszönettel
Noémi

Kedves Noémi! A tulajdoni lap ismeretében lehetne elindulni a közös tulajdon megszüntetése - peren kívül vagy perben - útján.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ibolya 48365 számú kérdése
  • 2018-07-25

Tisztelt Ügyvéd Úr! 2015-ben osztatlan közös telek (melyen egy nagy családi ház és egy kisebb ház állt)egy részét megvásárolva, a kisebbet lebontva építkeztem. A résztulajdonomat, melyre a családi házam épült, kerítéssel választottuk le. Az osztatlan közös telek másik résztulajdonosa bonyolította le a házam építésének kivitelezését, engedélyek bekérését, lakhatási engedélyt, stb. Az ő telkén fut a lebontott kis ház közművesítésének nyomán a csatornavezetékem, vízvezetékem és gázvezetékem. Először az "osztatlan közös telken" felújított házának emeletét adta el egy fiatal családnak, majd a házának külön lakásként kialakított földszintjét is el kívánja adni. Kérdésem: az új tulajdonos kötelezhet-e a lekerített telekrészemen vízóra akna építésére, és arra, hogy a gázvezetéket és vízvezetéket saját telkemről köttesem be az utcán futó vízvezetékre, illetve gázvezetére. Ez váratlan nagy anyagi kiadással járna számomra. Lehet-e az adásvételi szerződésbe jelezni, hogy az új tulajdonos továbbra is fogadja el az eddigi "rendszert az osztatlan közös telken", (pl. a vízóra leolvasást, az udvari vízcsap télire történő lezárásának bíztosítását), hogy a későbbiekben ne érjen váratlanul negatív hozzáállása ez ügyben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sz. Miklósné

Kedves Ibolya!
Az lenne a kívánatos, ha ezt valóban tudnák az adásvételi szerződésben rendezni, mert ellenkező esetben a tulajdonostársnak lehetnek jogos lépései a közüzemi hálózat kapcsán.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48358 számú kérdése
  • 2018-07-19

T. ügyvédnő/úr
Adott egy telek, melyen áll egy három szintes ház, valamint a telek sarkában egy régi sufniból kialakított fedett terasz. A ház két lakásból áll, a teljes alsó szint egy lakás, az emeleti két szint pedig egy másik lakás. Az ingatlan 1 helyrajzi számon van bejegyezve, melyen tulajdonosai 4000/10000 és 6000/10000 tulajdoni hányadban osztoznak. Jelenleg nagynéném, és én vagyunk a tulajdonosok. Az én részemben lakott haláláig, haszonélvezeti joggal nagymamám. Mielőtt nevemre került volna a részem, édesanyám és nagynéném nevén szerepelt, 1/2 1/2 arányban. plusz a teljes egészen nagymamámnak volt haszonélvezeti joga. Mivel még nem voltak tisztázva a tulajdonlási arányok, így készült egy szerződés, mely a már fent említett arányban rögzítette a tulajdoni hányadokat, felsorolva tételesen, kinek, melyik, mekkora m2 terület kerül kizárólagos használatába. (szoba, fürdő, stb. ennyi és annyi m2) Valamint nagymamám haszonélvezeti joga átkerült az édesanyám tulajdoni részére. Így, elvileg, letisztázódtak a tulajdoni viszonyok. A kert részt mindenki közösen használja, és használta eddig is.
Csakhogy!
Ebben a szerződésben van egy pont, mely szerint, nagymamám, és nagynéném kizárólagos és közös használatában áll, a kertben álló terasz. De ez a terasz, sem m2, sem elhelyezkedés, sem más paraméter alapján nincs pontosítva. Ezen szerződés után nem sokkal, került át édesanyám tulajdonjoga az én nevemre, nagymamám haszonélvezeti jogát megtartva. Nagymamám tavaly elhunyt, így megszűnt haszonélvezeti joga a már az én tulajdonomban álló részre.
Nemrégen nagynéném bejelentette, hogy szándékában áll a már említett teraszt körbeburkolni, és tárolóhelyiségként használni, kvázi raktárként. Mivel ez egy mindenki által használt pihenőhely, nem nagyon tetszik az ötlet. Ő viszont a már említett szerződésre hivatkozik, mondván kizárólagos használatában áll az építmény.
Kérdésem az, hogy megteheti e?

Kedves László!
A tulajdoni lap, a hivatkozott szerződés - és néhány további körülmény - ismerete nélkül csak tájékoztató jelleggel tudom azt mondani, hogy nem, erre nem terjed ki a nagynéni lehetősége az ingatlan használata kapcsán.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Maria 48344 számú kérdése
  • 2018-07-07

Osztatlan kozos tulajdonu ingatlanom van. Hasznalati megosztasi megallapodasunk van. Ez mennyire befolyasolja az ing. erteket eladas eseten.

Kedves Mária!

Egy közös tulajdonú ingatlannak a jogi értelemben leginkább rendezett helyzete - ide értve a birtoklás, a használat és a hasznosítás kérdését egyaránt - a társasházi vagy szövetkezeti forma, ha erre egyáltalán van lehetőség, pl. egy lakóház esetén. Ez az a megoldás, ami nem érinti negatívan a forgalmi értéket és az eladhatóságot. Ha erre nincs lehetőség, vagy rendelkezésre áll az Ön által említett használati megállapodás, úgy ez a "második" legrendezettebb helyzetet teremti. Ez lehetővé teszi, hogy a majdani vevő banki finanszírozást is igénybe vegyen, így véleményem szerint érdemi negatív hatással nincs a forgalmi értékre. Megjegyzendő, hogy a megállapodásnak ügyvéd által készítettetnek és ellenjegyzettnek kell lennie ahhoz, hogy a bankok a finanszírozási eljárásban elfogadják.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mariann 48338 számú kérdése
  • 2018-06-26

Tisztelt Szakértők!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz ,hogy az ingatlanomat eladnám.Jelzálog hitel terheli.9 éve fizetem ebből 5 éve teljesen egyedül ,mert a volt férjemnek külső kapcsolata lett ami azóta is tart.A hitel az közösen lett felvéve 50 -50 % arányban,adóstárs de nem fizet semmit mióta elköltözött ,önszántából. Az ingatlan 1/4 része csak tulajdon joga A kérdésem az ,hogy ha értékesítem a lakást amit én fizetek egyedül és tartok fenn, és ápolom ,karban tartom ,hogy az állapota, értéke annak növekedjen ,.Miután eladom a lakást illeti e pénz a volt férjemet ?
Köszönöm Válaszukat!

Kedves Mariann!

Azt nyilván tudja, hogy az eladás csak úgy mehet végbe, hogy a férje is együttműködik, azaz aláírja az adásvételi szerződést. Ez viszont azt is feltételezi, hogy aláírásra csak az Önök - egymás közötti - megállapodása esetén kerül sor. A leírt körülmények okán egyébként Ön joggal követeli az elszámolás keretében az ön által fizetett törlesztések részbeni megtérítését, hiszen a visszafizetés a közös - egyenlő arányú - kötelezettségük.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Béla 48332 számú kérdése
  • 2018-06-17

Tisztelt Ügyvéd úr! Szüleim és és nagybátyám a 60-as években vásároltak közösen egy ingatlant. Nagybátyám az ö rá eső részt eladta a 70-es években. Az új tulajdonos 84-ben építési engedéllyel új házat épített és kerítést húzott. Szemmel láthatóan jóval nagyobbat kerített le a telekből. Édesapámék akkor nem tiltakoztak a jó szomszédi viszony miatt. Először édesanyámat veszítettük el, Ezt a részt húgommal megörököltük, majd édesapám életjáradék formájában ránk íratta az ő részét is. Húgom részét sajnos vitte a bank , és árverésen a szomszéd lánya és férje megvette meg. Sajnos édesapám most meghalt. És az én részem is így eladásra került. A szomszédék szeretnék megvásárolni, de arra hivatkoznak hogy a telek kisebb mint az övék , így kevesebbet is ér. az a kérdésem , mivel édesapámék nem ellenkeztek a kerítés miatt akkor , akkor most már nincs is jogom a megosztást kérni,, vagy így tényleg kevesebbet ér a tulajdonom. Tisztelettel Béla

Kedves Béla!
Minden korábbi történéstől és érvtől függetlenül jelenleg egy "piaci" alku folyhat, azaz szabadon állapodhatnak meg az árban. Amennyiben nem sikerül, úgy természetesen "elő lehet venni" a korábbi történéseket,de az egyelőre számomra kérdéses, hogy azt érdemben miként lehetne a magasabb ár elérésének szolgálatába állítani.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 48330 számú kérdése
  • 2018-06-16

Kérdésem a következö lenne . Apám 2009 -es halála és Anyám 2016 -os halála után Hugomal megörököltük a családiházat fele fele arányban melyben hugom lakik .Szeretnék örökségemhez hozájutni de a testvérem nem hajlando a házat eladni kifizetni a részemet nemtudja . Mit tehetek ,?

Kedves Attila!

Kezdeményeznie kell(ene) a közös tulajdon megszüntetését, amelyet - további vonakodás esetén - perben is érvényesíthet, amelynek végén az ítélet az lehet, hogy a bíróság közös értékesítésre kötelezi a feleket. További részleteket még olvashat az ingatlanjog.hu oldal közös tulajdonról szóló rovataiban, vagy közvetlenül is keresheti az Irodánkt.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 48327 számú kérdése
  • 2018-06-13

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan közös tulajdonlásának bírósági megszüntetése kapcsán érdeklődök. Ott tartok jelenleg, hogy az első két megszüntetési mód (természetbeni megosztás és társasházzá történő alakítás) nem járható út, a soron következő az egyik tulajdonos által a többi tulajdonos tulajdonrészének magához váltása.
Ha ezen a ponton több tulajdonos is jelentkezik, hogy ő magához váltaná a többiek tulajdoni részét, mi alapján mérlegel a bíró, hogy kit jogosít fel erre?
A helyzet az, hogy én ajándékozás révén kaptam szüleimtől egy nyaralóban kb. 80 %-ot, tehát most lettem tulajdonos (mindkét szülőmnek holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelten, akik a nyaraló építésénél is már tulajdonosok voltak). Rajtam kívül van 2 másik tulajdonos összesen kb. 20 %-al, de ők már több mint 10 éve tulajdonosok. Az ingatlant végig mi tartottuk rendben, a másik két tulajdonos évek óta oda se nézett. Nyaralóról beszélünk, nincs állandó benntlakója. Családomnak az építésétől kezdve kvázi második otthona, a többiek érdemben nem jártak lent az utóbbi években. Én ajánlottam nekik egy árat, amit nem fogadták el, helyette ezt követően ők nagyobb árat ajánlottam nekem, de én nem kívánom eladni, tekintettel a gyerekkori kötődésre, előszereteti értékre.
Mi a bírói gyakorlat ilyenkor? Ki kerül feljogosításra? Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy melyik tulajdonos adja be előbb az eljárási kérelmet?
Köszönettel, Anonymus

Kedves Zoltán!

A közös tulajdon megszüntetési perben nem lesz annak jelentősége, hogy ki és milyen jogcímen szerezte a tulajdoni hányadát. Sokkal inkább fontos körülmény, hogy készülni fog egy szakértői vélemény az ingatlan értékéről, ami a megszüntetés alapja lesz, ehhez az értékhez képest vizsgálja majd a bírság az egyéb körülményeket, ill. a felek teljesítési képességét és hajlandóságát.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 48312 számú kérdése
  • 2018-05-27

Tisztelt Ügyvéd Úr
Következőkről szeretnék tájékozódni.
Testvéremmel örököltünk egy ingatlant 50-50%-ban.
Én szeretnék odaköltözni, de ellenzi. Szerettem volna a kertet megművelni, de ez ellen is kifogása van.
Szerettem volna pályázat útján felújítani, de ebbe sem egyezik bele. Azt mondja nincs rá pénze. Mondtam, hogy nem kérek tőle, írásba is adom, de akkor sem.
Semmit nem tudok tenni?
Köszönöm segítségét.
Tisztelettel
Éva

Tisztelt Éva!

Ön és a testvére között a tárgybani ingatlan vonatkozásában – egyenlő tulajdoni hányadok mellett – közös tulajdon jött létre. Fontos lenne tudni, hogy a közös tulajdonú ingatlan milyen művelési ágú, mivel a mezőgazdasági művelési föld ingatlanokra (termőföld, ilyen lehet adott esetben egy zártkerti ingatlan is) különleges szabályok vonatkozhatnak.

A Ptk. közös tulajdonnal kapcsolatban rögzíti, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére (Ptk. 5:74. §).
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is (Ptk. 5:75. §).
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell (Ptk. 5:76. §).
Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni (Ptk. 5:80. §). A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet (Ptk. 5:82. §).
Úgy gondolom, el kell döntenie, hogy mit kíván tenni a későbbiek során (pl. továbbra is fenn akarja tartani a közös tulajdont vagy sem, a közös tulajdonban álló ingatlant hasznosítani kívánja-e vagy sem) és ennek függvényében tud továbblépni.

Javasolom, hogy előzetesen írásban jelezze a tulajdonostársnak, hogy mit kíván az ingatlannal tenni (pl. felújítás, birtokba vétel stb.) és kérje, hogy működjön közre, mivel őt is terheli a polgári jog által megkövetelt együttműködési kötelezettség. Ha a tulajdonostárs elzárkózik az együttműködéstől, úgy bírósághoz fordulhat, ahol kérheti, hogy a bíróság kötelezze a tulajdonostársat a szükséges felújítási munkálatok elvégzésének tűrésére vagy kérheti a bíróságtól a közös tulajdonra vonatkozó használati rend megállapítását vagy legvégső esetben kérheti akár a közös tulajdon megszüntetését is. Ennek keretében felmerülhet a természetbeni megosztás vagy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának az Ön tulajdonba adása vagy ingatlan társasházzá alakítása (Ptk. 5:84. §), de a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljeskörű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Varga 48296 számú kérdése
  • 2018-05-11

Tisztelt Ügyvéd Úr,

érdeklődöm mit lehet tenni olyan esetben-
illetve mi a folyamata:

ha árverezésen megszerzett tulajdonjog 1-sö esetben 50 %-át
2-ik esetben 90% ban szerzek tulajdonjogot egy ingatlanban.

Mi a módja amennyiben valaki bent lakik, hogy megszerezzem a fent maradó hányadokat?
Ajánlatot kell tennem?
Mi van ha azt a tulajdonostárs elutasítja?
Illetve, hogy használni vagy hasznosítani tudjam az ingatlant?

Tisztelt Varga!

Vagy megegyezik a tulajdonostársával, és szerződést kötnek, vagy bírósághoz fordul. Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Perrel el tudja érni azt az eredményt, hogy megveszi a tulajdonostárs részét.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Közösségi oldal: