Hozzászólások

  • Niki 48754 számú kérdése
  • 2019-10-06

Tisztelt Ügyvédúr!
Árverezésen vettem ingatlant jó pár hónappal ezelőtt és többlethasználati díjat kértem a lakás másik tulajdonosától, nem is volt gond ezzel.Viszont most már szeretnék a párommal venni egy kislakást és külön nekem pénzem erre most nincsen.A páromnak van, de csak a fele részére.Két dologra gondoltam, az egyik,hogy felajánlom az általam árverésen vett lakás másik résztulajdonosának hogy vegye meg tőlem a részemet piaci áron.
Vagy ha ebbe nem egyezne bele mert mondjuk nincsen pénze rá, akkor felajánlhatom neki az ingatlan közös értékesítését szintén piaci áron?Ehhez nekem jogom van?Hogyan működik ez?
Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kedves Niki!

Amit Ön szeretne, az a közös tulajdon megszüntetése. Ez megtörténhet megváltás - közismertebb nevén kivásárlás - de akár közös értékesítés útján is. Ezeket a megoldásokat akár közös megegyezéssel, akár peres úton is el lehet érni, nyilván érdemesebb az elsővel kezdeni.

Az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában rengeteg kérdés - és válasz - foglalkozik ezzel a témával, javaslom, hogy keresse fel, és olvassa el azokat.

Ha olyan kérdés merül fel, amire nem talál választ vagy a lebonyolításban lehetünk a segítségére, akkor pedig az alább látható módok valamelyikén kereshet!

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Annamária 48742 számú kérdése
  • 2019-09-26

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem segítsen.Az mbvk oldalán van egy panel lakás amelynek 50%-ra árverezés van elrendelve, de nyilván ez a folyamat csak az ingatlan felére vonatkozik így ugye nem beköltözhető állapotban van.Én nem is szeretnék beköltözni,ellenben befektetésnek venném meg az ingatlant. Ezen a lakáson nincsen senkinek sem haszonélvezete.

Két rövid kérdésem lenne: 1.- hogyha én tudnám megvenni az ingatlan 50%-át amire a végrehajtás vonatkozik,akkor kérhetek bérleti díjat az ingatlan másik 50%-os tulajdonosától és ha igen mekkora összeget? Hiszen az én 50%-os részemet is ő használja és nincsen rajta senkinek sem haszonélvezete.
2.- ha úgy veszek bármikor ilyen résztulajdont,hogy az egész ingatlanon van haszonélvezet akkor is kérhetek bérleti díjat és mennyit?

Köszönettel fogadom megtisztelő válaszát.

Kedves Annamária!
1. Igen, bár nem bérleti díjnak hívjuk, hanem ún. többlethasználati díjnak, de a lényege és a mértéke ugyanakkora. Az adott ingatlan piaci bérleti díjának az 50 %-ra jogosult azért, mert az ön részét is a másik tulajdonos használja. Ezt akár bírósági úton is ki tudja kényszeríteni, ill. ítélet birtokában végre is tudja hajtatni.
2. Nem, mivel a haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni és használni, azaz ezekben a jogokban még a tulajdonost is megelőzi. (Ezért szokás azt mondani - mellesleg tévesen - hogy a haszonélvezeti jog erősebb jog, mint a tulajdonjog.)
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tamás 48716 számú kérdése
  • 2019-08-30

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Tulajdoni jogom van egy ingatlanban és ezt szeretném értékesíteni.
Úgy tudom, megosztási megállapodás nélkül ez csak jóval alacsonyabb áron és nehezebben sikerülhet, de a tulajdonostársam sajnos nem akar se megállaponi se egyben értékesíteni az ingatlant.
A kérdésem az lenne, hogy jogi úton mekkora esély van arra, hogy nem több év múlva születik ítélet, ha bírósághoz fordulok, valamint hogy van-e bármi más módja hogy megoldjam ezt a helyzetet.
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

Kedves Tamás!

A közös tulajdon megszüntetése jelentené a végleges megoldást ebben a helyzetben. Ezt Önnek kell/lehet kezdeményezni, és - amennyiben peren kívül nem jutnak megállapodásra - akár bírósági úton is érvényt lehet neki szerezni.

Tapasztalatunk, hogy hasonló ügyekben a kezdeményezés és a per lehetőséének felvetése gyarkan megváltoztatja az adddig vonakodó tulajdonostárs gondolkodását, és nyitottabb lesz a megállapodásra, így mindenképpen érdemes elindítani ezt a folyamatot.

A közös tulajdon megszüntetése körében kérheti egyébként, hogy a tulajdonostárs váltsa magához (vásárolja meg) az Ön tulajdoni hányadát, vagy a közös értékesítést.

Egy per ritkán vesz igénybe rövid időt, nehéz is becsülni, főként, hogy egyelőre azt sem tudni, hogy melyik bíróság lenne az illetékes.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Magdi 48707 számú kérdése
  • 2019-08-22

Tisztelt ügyvéd úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltük a házat 10 éve. Először is a tudtom nélkül lakókat költöztetett be, majd ezek a lakók egy Kft-t alapítottak, arról nemrég szereztem tudomást. Nemrég kaptam egy levelet, miszerint a testvéremnek 2,5 millió adóssága van, és az ő részét árverésre bocsájtották. A levélben az áll, hogy beköltözhetően 2 millió, lakottan,1600000. Testvéremről tíz éve nem tudok semmit, a levelei oda mennek a közös házunkba, de én erről sem tudtam, a napokban mentem el megnézni mi van a házzal, és akkor mondták a lakók, de ők nem vehetik át a leveleket, így vissza megy a feladónak. Azt sem tudom, hogy a testvérem tudja-e hogy árverésen van a része. Én szeretnék túladni a házon, mit lehet ilyenkor tenni? 10 éve én szerettem volna a közös tulajdont megszüntetni, de már akkor se találták, így az sem sikerült. Elvileg az ott lakók azt mondták, hogy megvennék a házat,, licitálnának, az én részemet meg megvennék. Ez lehetséges? Vagy olyat tényleg lehet csinálni, hogy az én részemet is felajánlom, hogy elárverezzék? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Tóthné Ivánkó Magdolna!

A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet, a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.
A közös tulajdon megszüntetésének elsődleges és legcélszerűbb módja a tulajdonostársak megállapodásával történő megszüntetés.A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik tulajdonostárs megvásárolja a másik tulajdonostárs hányadrészét, vagy pedig az érintettek a dolgot közösen értékesítik, és a vételárat felosztják egymás között. Az is előfordul, hogy ingatlanok esetén a felek a közös tulajdonú ingatlant fizikailag felosztják. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni - mert az egyikük a tulajdonközösség megszüntetését egyáltalán nem kívánja -, akkor a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, ez esetben a bíróság fogja meghatározni a megszüntetés módját is.Ha a közös tulajdon bírósági megszüntetésére kerül sor, akkor a megszüntetés elsődleges módja a dolog természetbeli(azaz fizikai) megosztása, amennyiben ez lehetséges. Ezzel egyenértékű megoldás, ha az egyik tulajdonostárs közös tulajdon hányadrészét a bíróság megfelelő ellenérték fejében a másik tulajdonostárs tulajdonába adja. Ehhez rendszerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges. Ha a közös tulajdon a fenti módokon nem szüntethető meg, akkor a bíróság a dolog értékesítését rendeli el. Ez lényegében – a felek megegyezése hiányában – árverésen való értékesítést jelenti, és a befolyó vételárat kell felosztani a tulajdonostársak között.
Közös tulajdonú ingatlan esetén az is megoldást jelenthet, ha a bíróság az ingatlant társasházzá alakítja, amennyiben az ingatlan megfelel a társasház alapítás jogszabályi feltételeinek.


Tisztelettel
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd
3530 Miskolc, Rákóczi F. u. 14. 1/5.
iroda@jtkiroda.hu

Közösségi oldal:


  • Viktória 48697 számú kérdése
  • 2019-08-12

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ingatlan szeretnék vásárolni az ingatlan két helyrajzi számon van.
Az egyiknél az eladó mellett a magyar állam a tulajdonos mivel az a rész egy apácáé volt aki elhúnyt és nem volt örököse.
Kérdésem a következő:
- Megtudom így venni az ingatlant.
Amennyiben igen akkor a magyar álllam mint társtulajdonos marad?
Köszönöm: Viktória

Tisztelt Viktória!

Igen, megvásárolható az ingatlan így, de tudjon róla, hogy a Magyar Államnak, mint tulajdonostársnak elővásárlási joga lesz, de ha nem él az elővásárlási jogával, akkor is tulajdonos marad a Magyar Állam.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 48691 számú kérdése
  • 2019-08-06

Tisztelt Ügyvednő!
Arról szeretnék információt kapni, hogy van egy ingatlan, amelynél én 1/4,testvérem 1/4 és édesapám 1/2 rész tulajdonos, ill. Neki az egész ingatlanon özvegyi joga van. Sajnos 8 éve sujos beteg, kizáró gondnokság alatt áll, én vagyok a gondnoka. Sok időt kórházban töltött, voltam vele 2 évig ápolásin otthon, de 4 éve kb. az állapota rosszabbodott és állandó felügyelet szükséges mellé. Szociális otthonban helyeztem el. Lassan 2 éve megromlott a testvéremmel a viszonyunk...Olyan szinten elmérgesedett, hogy azóta nem is beszélünk. El kellett költözöm a közös ingatlanból. Szerettem volna értékesíteni, de ő semmihez nem járul hozzá. Se engem, se édesapámat nem fizette ki. Azóta a tartózkodási helyét megváltoztatta, de benne lakik. /ő is az élet társa, közös gyerek, sőt azon kívül már a élet társ öccse és a testvérem előző kapcsolatból született fia/közülük senkinek sem szól oda a lakcím kártyája. Ill. a testvérem ott üzemeltet 1 vállalkozást, amihez szintén nem járultam hozzá, és a mai napig kint van az utcán a tábla is, amin hirdeti magát.
Tegnap voltam a gyámhivatalba, hogy el mondjam mi folyik az ingatlanban... És kb. azt a választ kaptam, hogy őket nem érdekli,forduljak ügyvédhez. Itt Szeghalmon próbálkoztam, de senki nem vállalja.
Ezért szeretném az Ön segítségét kérni, hogy milyen lehetőségeim vannak.
Köszönöm

Tisztelt Cím!

A megoldás egyrészt a közös tulajdon megszüntetése, de egyszerűbb, költségben kevesebb, bár nem gyorsabb az ingatlan kiürítése.

Mind a kettő peres eljárás lenne, mivel gondolom, felszólító levél alapján nem lenne eredmény. Ennek ellenére a felszólító levelet a per előtt el szoktuk küldeni, és így biztossá válik, hogy nem kerülhető el a per.

A per hosszú, lassan indul,kb. 3-4 hónapig nem sok esemény van benne, de utána sokat variálni, húzni, nem lehet.

Tehát lehetőség az, hogy az apja nevében, az ő haszonélvezete alapján Ön kéri az ingatlan kiürítését.

A másik lehetőség a bírói árverés alapján a közös értékesítés elrendelése a bíróság által. Ez a nehézkesebb, és szerintem nem lenne sok haszna.

Inkább kérje az ingatlan kiürítését, és ha nem nagy értékű a testvére 1/4-ed része, ami értékét csökkenti a haszonélvezet, amíg az apjuk él, kifizetheti a testvérét a bíróság által meghatározott áron. Persze, az árat először Önnek kell kereseti kérelemként meghatározni. Ezt követően Ön egyedül értékesítheti a kiürített ingatlant, amely egyedül az Öné.

Az eljárás, a per, és a per után az esetleges végrehajtás nem gyors, de ez az ÖN lehetősége, ha a felszólítás nem eredményes.

A cég székhely miatt Ön a cégbíróságnál (5700 Gyula, Kossuth tér 9) előtt kezdeményezhet eljárást, ami költséggel jár, tehát szerintem csak tegyen egy bejelentést, és ne kérjen eljárást, aztán csinál a cégbíróság, amit jónak lát.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48677 számú kérdése
  • 2019-07-16

Üdvözlöm,az a gondom,hogy apukám után örököltünk egy házat még 23 évvel ezelőtt hárman vagyunk a félházra örökösök,én az öcsém meg a féltestvérem.A féltestvérem anyukájának haszonélvezete volt az egész házra,a fele meg az ő tulajdona,idén januárba meghalt a féltestvérem édesanyja.Szeretném megtudni hogy érvényesíthetem a jogaimat,mert a féltestvérem hallani se akar arról ,hogy kifizessen,se a ház eladásáról,a ház mindössze 28 nm-es tehát természetbe se lehet megosztani,a kérdésem milyen jogi segítséget kérhetnék hogy valami módon megkapjam a nekem járó örökségemet.Megtisztelő válaszát előre is megköszönöm.

Kedves Ildikó!
Javaslom, hogy az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában olvassa el az ebben a témában írt korábbi kérdéseket és válaszokat.

Nagyszámú tájékoztatást fog találni, Ön is ezen a vonalon indulhat el.

A lényeg pedig, hogy a féltestvér vonakodása ellenére a közös tulajdon megszüntetése kezdeményezhető és akár peres úton is kikényszeríthető.

Amennyiben további kérdések merülnek fel, úgy Irodánkat az alábbi módok valamelyikén érheti el:

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tímea 48668 számú kérdése
  • 2019-07-07

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az édesanyámmal osztatlan közös tulajdonú házunk van, amit 70/30 százalékos arányban vásároltunk meg, az ingatlanhoz tartozó üzlethelyiséggel együtt. Az a kérdésem, hogy jogos e az ő részéről, hogy kisajátította az ingatlan bejáratát, zárat cserélt a kapun, így én csak a hátsó kocsibejárón át tudok közlekedni, valamint kisajátította az üzlethelységet is, amit lakattal lezárt.
A másik probléma, hogy egy szobát az ő részéből évekkel ezelőtt átengedett a lányomnak, így én oda felípétettem egy cserépkályhát, ami az én kéményemre csatlakozik, és a kémény tisztítónyílása is ebben a szobában lett kialakítva. Most azonban visszaköveteli ezt a szobát is.
Jogi segítségre lenne szükségem, mert úgy érzem mindez jogtalan, és nem tzdom hogyan védhetném meg magam és a lányomat. Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Tímea!
Semmi nem jogos, amit egyik vagy másik tulajdonos a birtoklás és/vagy használat körében tesz a másik ellenében, tekintve, hogy a közös tulajdonosok ezen jogukkal közösen jogosultak élni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • FP1126 48663 számú kérdése
  • 2019-06-29

Tisztelt Ügyvéd(nő)
Osztatlan közöstulajdon fele a miénk a feleségemmel, a másik fele pedig egy mási házaspáré. Az ingatlan egy kerítéssel teljesen elválasztott, két különálló házzal. A CSOK igénybevételéhez szükségünk van használati megállapodásra. A szomszédok közben külföldre költöztek nem ismerjük a címüket csak az országot. Ilyenkor hogyan tudnánk őket hivatalosan megkeresni a problémával? A másik és nagyobbik probléma, hogy mivel nem túl jó a viszonyunk, lehet, hogy nem is akarják majd aláírni amíg nem érdekük nekik is. Próbáltuk külön ingatlanná válni de az önkormányzat nem ad rá engedélyt, mert az ingatlanok túl kis alapterülettel rendelkeznének és ez a helyi jogszabályba ütközik. Ezt esetleg a bíróság felülbírálhatja? Ha emiatt nem tudom igénybe venni a CSOK-ot, a bíróság kötelezheti őket aláírásra ? Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves FP1126!

A használatmegosztási megállapodás mindkét félnek - azaz minden tulajdonostársnak - előnyös lenne, mert a Ptk. által szabályozott közös tulajdont a használat vonatkozásában még szabályozottabbá teszi, ami egyrészt a további közös tulajdonlás során, de akár még az ingatlan forgalmi értékében is megmutatkozhat.
A külföldön való felkutatásban nem tudok érdemi segítséget nyújtani, elsőként az ingatlan-nyilvántartásban szereplő címükre küldenék postai küldeményt, bízva abban, hogy intézkedtek az ilyen küldemények átvételéről.
A használat rendezése - amennyiben ebben nem partnerek - elképzelhető bírósági úton is, egy per "szokásos" idő-, energia- és költségigényével, tehát ezt érdemes lenne elkerülni, talán az első bekezdésben írtak meggyőzhetik őket.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kinga 48646 számú kérdése
  • 2019-05-25

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van egy ingatlan, ami már nagyon régóta üresen áll, mert a tulajdonosok nem tudnak megegyezni.
Az ingatlan tulajdonosai:
1. személy : 1/2 rész
2. személy : 1/4 rész
3. személy : 1/4 rész

Az 1. és 2. tulajdonos szeretné megvenni a 3. tulajdonostól az ingatlant.
Ami eddig történt:
- értékbecslés
- szóbeli ajánlat (nem fogadta el)
- 3. tulajdonos is hívott értékbecslőt
- írásbeli ajánlat (nem fogadta el)

Sajnos azért az 1/4 részért többet kér, mint a jelenlegi piaci árnak a duplája, ami természetesen nem jogos.
2 független értékbecslő is kint volt, egyik a 3. tulajdonos jelenlétében is. Mind a 2 értékbecslő hasonló összeget állapított meg.

Mit lehetne tenni, hogy az első 2 tulajdonos megvehesse a 3. tulajdonostól az ingatlan 1/4 részét reális áron?

(Az első 2 tulajdonos fizet minden fenntartási költséget, közműveket, biztosítást a háznál, karban tartja, füvet nyír...
a 3. tulajdonos nem fizet semmit, tehát úgy gondolom igazság szerint még ennyi sem járna neki, ennek ellenére fel lett ajánlva a reális ár azért az 1/4 részért.)

Köszönettel várom válaszát,

Kedves Kinga!
A közös tulajdon megszüntetésének - azaz a kérdésben leírt tervüknek - két lehetséges platformja van. 1. A tulajdonostársa megegyeznek a megszüntetésben, annak módozatában, a fizetendő összegekben és egyéb feltételekben és mindezt egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglalják, teljesítik és ezzel megszüntetik a közös tulajdont. A jelek szerint ennek itt akadálya az egyik tulajdonostárs magatartása, amelynek megváltoztatására azonban csak üzleti alapon van lehetőségük. 2. A másik megoldási lehetőség a közös tulajdon megszüntetése iránti per. Ekkor egy bírósági eljárás keretében - és a perben kirendelt szakértő által megállapított értéken - szűnik meg a közös tulajdon.
Nyilván riasztónak hangozhat a per lehetősége annak idő- és költségigénye miatt is, de azt a tapasztalatainkra hagyatkozva el tudom mondani, hogy sokszor a per felemlegetése és/vagy megindítása rábírja a vonakodó tulajdonostársat a korábbi magatartása megváltoztatására, és az ilyen perek egy része egyezséggel tud zárulni, ami mind időben, mind költségekben kedvezőbb eredményt vonz magával.
A perben sor kerülhet a ráfordítások elszámolására is.

Amennyiben további kérdései merülnek fel, vagy a per részletei is érdeklik, úgy kérem, hogy keresse az irodánkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén!


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Melinda 48619 számú kérdése
  • 2019-04-29

Tisztelt Ügyvédi Iroda! Egy társasházi lakásban 4-en vagyunk tulajdonostársak édesanyámmal és két testvéremmel. Édesanyánk meghalt március közepén. Más jelentősebb dolgot nem öröklünk, csak egy szőlőbirtokot, ami egyikünknek sem kell és némi banki és NAV-os tartozást a műveletlen szőlőbirtok miatt, amit Anyukánk nem akart eladni. Édesanyánk kisnyugdíjas volt, évtizedekig én segítettem anyagilag, ahogy tudtam. A hagyatéki ügyintézőnek minden rendelkezésére áll tudomásom szerint, de a hagyatéki tárgyalás hónapok múlva lesz. Ketten biztos hogy mindenképpen minél gyorsabban és jó áron szeretnénk eladni a lakást, a harmadik testvér viszont húzná halasztaná a dogot. Nem tettszik neki, hogy mindent megteszek a gyors eladás érekében: takarítás, fotók, hirdetés az interneten és a környező házakban. Ő nem csinál semmit, mert nem ér rá...Ajánlatot nem tett a vásárlásra, pénze valószínűleg nincs rá. Gyermeke örökölt lakásában él, nem az eladni kívánt lakásban. Van lakástakarékja neki és a gyermekének is, van jó állása, nyaralni járnak, tehát nem egy hajléktalan, hanem egy rendesen dolgozó, normális életet élő emberről van szó. Nem nyilatkozik arról, hogy megkívánja-e venni a lakást. Tudom, hogy elővásárlási joga van a tulajdonostársaknak. A lakást meghirdettem. Vonakodó testvérem szerint várni kell a hagyatéki végzésre. A postaládakulcsot eltette. Nem tudom, mit fizet be, mit nem a rezsiből. Nem jutok hozzá a fizetnivaló csekkekhez. Még szerencse, hogy Anyukánk mindegyikünknek adott kulcsot a lakáshoz. Félek, hogy tartozásunk lesz és a végén elárverezik majd a közös lakást. Fizetem a közös költséget és megrendeltem az Energetikai Tanúsítványt. Szerintem viszont vehetnénk át foglalót és köthetnénk előszerződést az eladásra, elvégre 1/4 része már most is van mindegyikünknek. Miről tárgyalhatok egyedül az érdeklődő vevőjelöltekkel? Foglalót fogadhatok-e el, esetleg valamilyen kikötéssel? Hogyan képviselhetem a tárgyaláskor az együttműködő testvéremet? Mit tegyek, hogy a vonakodó testvérem elővásárlási szándéka jogilag tisztázódjon? Mennyi ideig kell várni a tisztázódásra? Küldhetek neki a teljes ingatlan megvételére vonatkozó írásos vételi szándékot ? Telefonon már lenne jelentkező. Szerinte őszig kell várni az 1/4 hagyatéki miatt, és addig fizessük a rezsit. Nem tudom mire készül. Viszont úgy tűnik eddig csak ketten fizetünk az együttműködő testvéremmel. Az együttműködő testvéremmel más településen élünk, utaznunk kell intézkedéskor. Vonakodó testvérem helyben él. Nem szeretném húzni a dolgot idő-és a lehetséges pénzveszteség miatt.

Előre is köszönöm a segítségét

Kedves Melinda!

Nincs akadálya annak, hogy előszerződést kössenek a vevőjelölttel, még akár foglalót is vehetnek át, ha biztosak abban, hogy Önök hárman maradnak továbbra is tulajdonos, nem fog előkerülni egy öröklési szerződés vagy egy végrendelet. A leveléből úgy tűnik, hogy ez nem lesz gond. Viszont gondot jelent a vonakodó testvér. Az ingatlan egészének eladásához mindenképpen szükség van az Ő közreműködésére, aláírására is. Ennél fogva nélküle nem javaslom az előszerződés aláírását, mert utóbb - további vonakodás esetén - nem fogják tudni teljesíteni az előszerződésbe foglalt kötelezettségüket.
A javaslatom az, hogy írásban nyilatkoztassák meg a vonakodó testvért a szándékairól. Az Ő szándéka lehet az eladás, az önök kivásárlása vagy akár a "nemcsinálnisemmit" is. Ha a nem lehet vele megállapodásra jutni, akkor tartok tőle, hogy meg kell várniuk a hagyatékátadás jogerőre emelkedését, és majd azt követően kezdeményezni a közös tulajdon megszüntetését - akár bírósági perben is.
Ön a testvérét meghatalmazás útján képviselheti, annak tartalma és formája attól függ, hogy milyen eljárásokban szeretnék helyettesíteni egymást.

Egyébként tipikus, vagy legalábbis gyakori az Önök problémája, és - tekintve, hogy többfelé "ágazhat" el - indokolt lenne jogi képviselőt bevonni a saját oldalukon.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Nikoletta 48613 számú kérdése
  • 2019-04-23

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2018-ban, 10 év házasság után elváltam. Vidéki közös házunkban maradtam a gyerekekkel, a használat joga engem illet, de a tulajdonjog közös. A házon szocpol van. A válás folyamata alatt a férjem örökölt egy lakást a városban. Az öröklési szerződésben fel volt tüntetve az én nevem is, olyan minőségben, hogy segítek a férjemnek a hozzátartozójáról való gondoskodásban, de a lakást csak ő örökli. Ez a hozzátartozójának az elhalálozásig így is történt. Szeretném, ha a közös vidéki házunk feléről lemondana a két kiskorú gyerekünk javára, de az ingatlanon még szocpol van. Kérdésem, hogy ha nem akar lemondani a közös ingatlanunk feléről, akkor igényt tarthatok-e az öröklött lakás felére? Mit tehetek, hogy a 2 ingatlanból 1 az enyém és a gyerekeimé maradhasson?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Nikoletta!

A közös tulajdonú ingatlanon kérheti a tulajdonközösség megszüntetését a bíróságtól, az más kérdés, hogy akkor lehetséges, hogy a "szocpol" összegét letétbe kell helyezni új ingatlan vásárlásáig.
Az öröklött lakásra önnek tulajdoni igénye nincs, legfeljebb - ha sikerrel bizonyít - a munkája ellenértékét kérheti a volt férjétől.

Tisztelettel:

dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Csaba 48606 számú kérdése
  • 2019-04-16

Tisztelt Ügyvéd Úr,

ingatlanunk 1000nm telken található ikerház, amelyeknek fala 3 méteren ér össze. A telek osztatlan közös tulajdon, írásbeli használati megállapodással, amelyben rajzal fel van tüntetve a telekhatár.A szomszéd egy idős bácsi, aki minden lehető esetben belénk köt. Mivel a szomszéd rendszeresen bejárkál a mi részünkre,a ház egyik oldalán elkerítettem a két telekrészt egy 150cm magas kerítéssel, amelyet a saját részemen húztunk fel. Az önkormányzatnál bejelentsét tett, ők a helyszíni szemle után kötelezni akarnak minket hogy bokrokra cseréljük a kerítést. A másik oldalon ahol autóval bejövünk szintúgy szerenék egy kis kerítést elekrtomos kapuval, mivel elegem lett hogy rendszeresen átjár hozzánk minden ürüggyel, pedig ott semmi keresni valója nincs, az ő háza utcafronton van, a miénk pedig kertfelöli.
Az önkormányzati szemle során még azt is megemlítették, hogy bármit akarunk is csinálni a saját részünkön (pl. homokozó) ahhoz kell a szomszéd beleegyezése. Viszont akkor nem értem hogy mire jó a használati megállapodás.
Válaszát előre is köszönöm

Kedves Csaba!

Jó kérdés ... Illetve a válasz attól függ, hogy mit tartalmaz a fenti problémák kapcsán a megállapodás. Egy jól megszövegezett használatmegosztási szerződés elvileg kizárná a fentiekkel kapcsolatos problémákat, ill. lehetőséget teremtene a megsértőjével szemben.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Angéla 48581 számú kérdése
  • 2019-03-23

Jó napot kívánok!

Szeretnék az alábbi ügyben választ kérni.

Adott egy budapesti lakás,melynek 3 tulajdonosa van.Az ingatlan 50%-ban édesapám része, 25%-ban az enyém és 25%-ban a volt férjemé. Az ingatlanon banki jelzáloghitel van.Édesapámmal el szeretnénk adni az ingatlant, mert az értéke jóval meghaladja a banki tartozást.A bankkal már sikerült megállapodnunk hogy mekkora összeget kér, már megvan a vevőjelöltünk is azonban a volt férjem nem hajlandó az együttműködésre, úgy érzem ez egy bosszú a részéről a válás miatt.
2 rövid kérdésem lenne:

Mivel a volt férjem aláírása is kell az adás-vételi szerződés megkötéséhez - hiszen ugye a vevőjelölt az egész ingatlant szeretné megvenni - mit tudnék akkor tenni ha nem együttműködő velünk?

Ha a volt férjem mégis úgy döntene hogy aláírja, akkor ugyanúgy jár neki a 25%-os részesedése az ingatlan eladási árából akkor is ha évekig nem segített nekünk fizetni a havi törlesztőrészleteket?

Tisztelettel várom válaszaikat,előre is hálásan köszönöm!

Kedves Angéla!
Valószínűleg a közös tulajdon megszüntetése jöhet szóba. Ennek peren kívül már megtette a kísérletét, a jelek szerint sikertelenül. De ezt jogosult perben is követelni, ez esetben a bíróság fogja kötelezni a tulajdonostársakat az ingatlan közös értékesítésére. A per önmagában eléggé riasztóan hangozhat, de arra is van remény, hogy ennek felemlegetése, ill. az elő lépések a per irányába megváltoztatják az ex hozzáállását, mert rájön - vagy az ügyvédjétől kapott korrekt tájékoztatás ráébreszti - hogy jobban jár a közreműködéssel, mint a per felvállalásával.
A vételár 25 %-a a férjét illeti, de
abból jogosan követelik a többlet törlesztések kiegyenlítését

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48575 számú kérdése
  • 2019-03-17

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
2002-ben elváltam,volt feleségemmel van egy közös tulajdonú házunk,gyermekeink nagykorúak,külön laknak ,és én is egy önkormányzati tulajdonú bérleményben,így a közel 200m2-es ingatlant egyedül lakja,ezért a válási jegyzőkönyvre hivatkozva,(melyben az áll hogy az ingatlant közösen adjuk el) kértem,hogy az ingatlant értékesítsük.Többször írtam levelet,üzenetet küldtem,melyben felszólítottam az együttműködésre,de nem reagál rá,ezért úgy érzem,hogy ez az ingatlan kisajátításának minősül.Szeretném tudni mi ilyen esetben a teendő.Válaszukat előre is köszönöm.Üdvözlettel: László

Kedves László!

Az ítéletet ismerni kellene, de valószínűleg a közös tulajdon megszüntetése jöhet szóba. Ennek peren kívül már megtette a kísérletét, a jelek szerint sikertelenül. De ezt jogosult perben is követelni, ez esetben a bíróság fogja kötelezni a tulajdonostársakat az ingatlan közös értékesítésére. A per önmagában eléggé riasztóan hangozhat, de arra is van remény, hogy ennek felemlegetése, ill. az elő lépések a per irányába megváltoztatják az ex hozzáállását, mert rájön - vagy az ügyvédjétől kapott korrekt tájékoztatás ráébreszti - hogy jobban jár a közreműködéssel, mint a per felvállalásával.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: