Hozzászólások

  • Melinda 48634 számú kérdése
  • 2019-05-12

A lakoparkban az erkélyemtől 5 6 méterre a ház kertjében van egy olyan fa.amely mivel a harmadikon lakom a teljes lombkoronåjával eltakarja az erkélyemet. A közgyűlésen a lakok leszavazták a fa kivágását. Mit tehetek hogy a fa ágai ne vegyenek el minden fényt a lakásban?már egyszer volt gallyazva, de nem tudom lehet- e egyoldalról csak. Ki fizeti a felmérőt? Egyáltalán mit tehetek?
Köszönöm válaszukat

Kedves Melinda!

Egyik lehetőség a társasház vonatkozó közgyűlési határozatának a megtámadása bíróság előtt. A másik - és ebben tudok kevesebb segítséget nyújtani - hogy a fa ritkítását és/vagy metszését úgy elvégezni, hogy ne zavarja Önt. A kivágás feltehetően egyébként úgy lenne keresztülvihető, hogy vállalnia kellene,hogy újabb fát vagy fákat telepít a kivágott helyébe.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Jani 48624 számú kérdése
  • 2019-05-02

Tisztelt Cím!
Újépítésű társasházban vásároltunk lakást az építtetőtöl aki értesítés és a többi tulajdonos jóváhagyása nélkül a közös udvart kizárolagos használatra odaadta egy a házban több ingatrlant is megvásárló befektetőnek, így a többi tulajdonos nem használhatja a közös tuljdont/udvart.
Kérdésem, hogy ezt önkényesen megtehette-e? Van-e valami jogorvolati lehetőség?
A másik kérdésem, hogy az építtető kiválasztott és szerződést kötött egy társasház kezelő céggel akik jócskán a piaci ár fölött teszik dolgukat a fent említett befektetői társaság kedvére. Van-e rá mód, hogy a megkötött szerződést ezzel a társasággal felbontsuk?
A harmadik probléma, hogy a fent említett befektetői társaság a saját és a kizárólagos használatban lévő társasházi udvaron és garázsban a sáját kénye és kedve szerinti átalakításokat akar elvégeztetni az összes tulajdonos terhére/kültségére. Mivel kb 40% -os tulajdoni hányaddal rendelkeznek ezért a közgyűlésen meg is szavazták a társasház kezelő aszisztálásával.
Ebben az esetben lehet-e valamilyen jogorvoslattal élni, esetleg feljelentést tenni ellenük?
várom válaszuk
üdvözlettel
Béla

Kedves Jani!
1. Az Ön(ök) adásvételi szerződését és a történtek kronológiai leírását is kellene ismerni ahhoz,hogy korrekt választ tudjak adni.
2. A szerződést szintén ismerni kellene ahhoz, hogy a megszüntetési, felmondási lehetőségekről tájékoztatást lehessen adni.
3. A közgyűlési határozatok a meghozataluktól számítva 60 napon belül bírósági úton megtámadhatóak.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 48599 számú kérdése
  • 2019-04-09

Tisztelt Dr. Menczel-Kiss Gergely,

Egy többlakásos társasház földszinti lakását vásároltuk meg. A lakással együtt az egész társasház felett lévő padlásteret is megvásároltuk mivel az már az előző tulajdonos tulajdonába volt és a lakással együtt adta el. A padlástér két részből áll egy kissebb 50m2 és egy nagyobb 180m2-s részből. A két padlástérnek kettő kölönböző helyrajzi száma van.
Be szeretnénk építeni a padlást, 3-4 lakást szeretnénk kialakítani.
A kérdésem az lenne, hogy a társasház megakadályozhatja e a padlástér beépítését, lakások kialakítását?

Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel,
Tibor

Tisztelt Tibor!

Társasházi közgyűlés hozzájárulása szükséges, illetve a beépítés helyi szabályaival is tisztában kell lenni. Javaslom, hogy mielőtt bármibe belekezd, konzultáljon tervezővel az engedélyeztetés végett, illetve ügyvéddel, a jogi lebonyolítás miatt.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Közösségi oldal:


  • László 48557 számú kérdése
  • 2019-02-28

Lakásszövetkezetből szeretnénk kiválni. Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Lépcsőházanként 14 lakás. Ha jól adtuk össze (tulajdoni lap betekintés után), akkor 96 tulajdonossal. A kiválással kapcsolatban a lakásszövetkezeti törvény értelmezésében kérnénk segítségét:

"Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § * (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki."


1. Mit jelent pontosan a műszakilag elkülönült? Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Kiváláskor előfordulhat, hogy bár összeségében meg lenne 2/3-ad a kiváláshoz, viszont társasházzá alakuláshoz az alapító okiratot mindenkinek el kell fogadni. Ekkor lehet B terv, hogy ha lehet külön lépcsőház(ak) válnának ki, attól függően melyikbe írnák alá 100%-osan az alapító okiratot. Persze olvastuk a lakásszövetkezetté alakuláshoz elég lenne 2/3-ad az alapszabály elfogadásához, de beszéltünk már társasházkezelővel, ebbe az irányba haladnánk.

2. Mivel vannak közös költséggel tartozók a lakásszövetkezet felé. S ugye ez akadálya még a kiválásnak, hogy lehet ez megoldani, ha ezen tulajdonosok a kiváláskor nem tudják kifizetni a hátralékukat? Vállalhatja-e a közösség (kilépéskori szavazáskor), hogy majd a lakás szövetkezet vonja majd le a vagyon megosztásakor egy-egy lakó fennálló tartozását? Vagy mi erre szabályos megoldás?

3. Haszonélvező vagy családtag részére írt általános meghatalmazás a tulajdonostól az ügyeinek intézésre, megfelelő-e egy kiválási szavazásnál?

Tisztelt László! A házak akkor minősülnek műszakilag elkülönültnek, ha "önállóan elbonthatók", azaz ha nem egy közös, hanem két saját határolófallal és különálló tetőkkel rendelkeznek, lépcsőházak pedig nem lehetnek műszakilag elkülönültek. A közös költség tartozásokat vélhetően úgy lehet rendezni, hogy a különváló közösség kiegyenlíti a hátralékot a szövetkezet felé, és köt egy (írásbeli) megállapodást a tartozókkal, hogy azok milyen ütemezésben törlesztik a helyettük kifizetett összeget. Az általános meghatalmazás a kiválási szavazásra is kiterjed.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Sándor 48523 számú kérdése
  • 2019-01-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Amennyiben bizonyítani tudom, hogy szövetkezetünk elnöke nem csak az éves beszámoló közgyűlésre, hanem az utolsó, évközi rendkívüli közgyűlésre is meghívta szövetkezetünk nem tag tulajdonosait (és a közülük megjelentek még szavaztak is majdnem minden napirendi pontban), akkor jogosan támadható meg a teljes közgyűlés bíróság előtt? Úgy vélem, hogy ez súlyos jogsértés.
És ha igen, akkor a közgyűlés jogszerűtlen összehívása kimeríti a tisztségviselők kötelességeik megszegésének fogalmát, és így a közgyűlés a feltételesen megnyert peres eljárás után a tisztségviselővel szembeni kártérítési igényét (a peres eljárás költségét) jogosan érvényesítheti bíróság előtt? Vagy ezért a közgyűlés felelős? Ki a felelős, ha az elnök rosszul tájékoztatja a lakástulajdonosokat arról, hogy kik szavazhatnak a közgyűlésen, a jogsértés ellen felszólalókat pedig személyeskedő hangnemével lehetetleníti el a tájékozatlan lakók előtt?
Illetve tisztségviselő választásnál kötelező a megüresedett posztot meghirdetni a tagok között, kötelező jelölő bizottságot felállítani, vagy elegendő a (vezetőség által kiválasztott) jelölteket a közgyűlésen bemutatni? Előírja valamilyen törvény a jelölő bizottság választását, vagy azt kihagyhatja egy belső szabályzat?
Önök vállalnak ilyen ügyet, ügyeket (közgyűlés megtámadása, kártérítési igény érvényesítése)?
Még nem telt el a 60 napos perindítási határidő, de tisztelettel várom mihamarabbi válaszát!

Kedves Sándor!
Tekintettel a kérdés összetettségére és arra a tényre, hogy az okiratokat nem ismerjük, de jogosnak tűnő igényei merültek fel, így visszadobnám a labdát, és javaslom, hogy a következő lépés a megfelelő ügyvéd kiválasztása legyen. Mi most ebben némi kapacitáshiány okán nem tudunk segíteni, de ha ír nekem egy e-mailt, akkor adok elérhetőséget a terület szakértő ügyvédhez.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Vera 48521 számú kérdése
  • 2019-01-20

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!
2010-ben vásároltam egy ingatlant, amelynek tényleges nagysága nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő mérettel. (Valószínűleg ez abból adódik, hogy a befektető-kivitelező cég, akitől a lakást vásároltam, két szomszédos ingatlant újított fel, amelynek során a két lakást elválasztó falat arrébb helyezték-de ez csak feltételezés.) A lakás ténylegesen 36, míg a tulajdoni lapon 45 nm.
Most szeretném eladni ezt az ingatlant, de előtte szeretném rendezni ezt a problémát, azaz szeretném elintézni, hogy a tul.lapon a tényleges méret szerepeljen.
A kérdésem az volna, hogy milyen hivatal illetékes ebben az ügyben, azaz hová forduljak ezzel a problémával?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Sz. Vera

Kedves Vera!
A másik társasházi ingatlan hasonló helyzetben lehet, így érdemes lenne annak tulajdonosával összefogni, és a társasházi alapító okirat módosításával - egy hatósági bizonyítvánnyal kiegészítve - aktualizálni az ingatlan-nyilvántartásban lévő adatokat!
Megjegyzem, hogy az ingatlana így is forgalomképes, de a vevő részére korrekt tájékoztatást kell adnia a lakás főbb paramétereiről.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: