Hozzászólások

  • László 48557 számú kérdése
  • 2019-02-28

Lakásszövetkezetből szeretnénk kiválni. Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Lépcsőházanként 14 lakás. Ha jól adtuk össze (tulajdoni lap betekintés után), akkor 96 tulajdonossal. A kiválással kapcsolatban a lakásszövetkezeti törvény értelmezésében kérnénk segítségét:

"Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § * (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki."


1. Mit jelent pontosan a műszakilag elkülönült? Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Kiváláskor előfordulhat, hogy bár összeségében meg lenne 2/3-ad a kiváláshoz, viszont társasházzá alakuláshoz az alapító okiratot mindenkinek el kell fogadni. Ekkor lehet B terv, hogy ha lehet külön lépcsőház(ak) válnának ki, attól függően melyikbe írnák alá 100%-osan az alapító okiratot. Persze olvastuk a lakásszövetkezetté alakuláshoz elég lenne 2/3-ad az alapszabály elfogadásához, de beszéltünk már társasházkezelővel, ebbe az irányba haladnánk.

2. Mivel vannak közös költséggel tartozók a lakásszövetkezet felé. S ugye ez akadálya még a kiválásnak, hogy lehet ez megoldani, ha ezen tulajdonosok a kiváláskor nem tudják kifizetni a hátralékukat? Vállalhatja-e a közösség (kilépéskori szavazáskor), hogy majd a lakás szövetkezet vonja majd le a vagyon megosztásakor egy-egy lakó fennálló tartozását? Vagy mi erre szabályos megoldás?

3. Haszonélvező vagy családtag részére írt általános meghatalmazás a tulajdonostól az ügyeinek intézésre, megfelelő-e egy kiválási szavazásnál?

Tisztelt László! A házak akkor minősülnek műszakilag elkülönültnek, ha "önállóan elbonthatók", azaz ha nem egy közös, hanem két saját határolófallal és különálló tetőkkel rendelkeznek, lépcsőházak pedig nem lehetnek műszakilag elkülönültek. A közös költség tartozásokat vélhetően úgy lehet rendezni, hogy a különváló közösség kiegyenlíti a hátralékot a szövetkezet felé, és köt egy (írásbeli) megállapodást a tartozókkal, hogy azok milyen ütemezésben törlesztik a helyettük kifizetett összeget. Az általános meghatalmazás a kiválási szavazásra is kiterjed.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Sándor 48523 számú kérdése
  • 2019-01-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Amennyiben bizonyítani tudom, hogy szövetkezetünk elnöke nem csak az éves beszámoló közgyűlésre, hanem az utolsó, évközi rendkívüli közgyűlésre is meghívta szövetkezetünk nem tag tulajdonosait (és a közülük megjelentek még szavaztak is majdnem minden napirendi pontban), akkor jogosan támadható meg a teljes közgyűlés bíróság előtt? Úgy vélem, hogy ez súlyos jogsértés.
És ha igen, akkor a közgyűlés jogszerűtlen összehívása kimeríti a tisztségviselők kötelességeik megszegésének fogalmát, és így a közgyűlés a feltételesen megnyert peres eljárás után a tisztségviselővel szembeni kártérítési igényét (a peres eljárás költségét) jogosan érvényesítheti bíróság előtt? Vagy ezért a közgyűlés felelős? Ki a felelős, ha az elnök rosszul tájékoztatja a lakástulajdonosokat arról, hogy kik szavazhatnak a közgyűlésen, a jogsértés ellen felszólalókat pedig személyeskedő hangnemével lehetetleníti el a tájékozatlan lakók előtt?
Illetve tisztségviselő választásnál kötelező a megüresedett posztot meghirdetni a tagok között, kötelező jelölő bizottságot felállítani, vagy elegendő a (vezetőség által kiválasztott) jelölteket a közgyűlésen bemutatni? Előírja valamilyen törvény a jelölő bizottság választását, vagy azt kihagyhatja egy belső szabályzat?
Önök vállalnak ilyen ügyet, ügyeket (közgyűlés megtámadása, kártérítési igény érvényesítése)?
Még nem telt el a 60 napos perindítási határidő, de tisztelettel várom mihamarabbi válaszát!

Kedves Sándor!
Tekintettel a kérdés összetettségére és arra a tényre, hogy az okiratokat nem ismerjük, de jogosnak tűnő igényei merültek fel, így visszadobnám a labdát, és javaslom, hogy a következő lépés a megfelelő ügyvéd kiválasztása legyen. Mi most ebben némi kapacitáshiány okán nem tudunk segíteni, de ha ír nekem egy e-mailt, akkor adok elérhetőséget a terület szakértő ügyvédhez.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Vera 48521 számú kérdése
  • 2019-01-20

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!
2010-ben vásároltam egy ingatlant, amelynek tényleges nagysága nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő mérettel. (Valószínűleg ez abból adódik, hogy a befektető-kivitelező cég, akitől a lakást vásároltam, két szomszédos ingatlant újított fel, amelynek során a két lakást elválasztó falat arrébb helyezték-de ez csak feltételezés.) A lakás ténylegesen 36, míg a tulajdoni lapon 45 nm.
Most szeretném eladni ezt az ingatlant, de előtte szeretném rendezni ezt a problémát, azaz szeretném elintézni, hogy a tul.lapon a tényleges méret szerepeljen.
A kérdésem az volna, hogy milyen hivatal illetékes ebben az ügyben, azaz hová forduljak ezzel a problémával?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Sz. Vera

Kedves Vera!
A másik társasházi ingatlan hasonló helyzetben lehet, így érdemes lenne annak tulajdonosával összefogni, és a társasházi alapító okirat módosításával - egy hatósági bizonyítvánnyal kiegészítve - aktualizálni az ingatlan-nyilvántartásban lévő adatokat!
Megjegyzem, hogy az ingatlana így is forgalomképes, de a vevő részére korrekt tájékoztatást kell adnia a lakás főbb paramétereiről.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: