Hozzászólások

  • Alexandra 49182 számú kérdése
  • 2020-09-12

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Adott egy panel lakás 7. Emelete ahol a férjemmel és a 4 hónapos kisfiammal élünk.
Olyan problémába ütköztünk,hogy a felső szomszédunk erkélyéről folyamatosan hullik a mi erkélyünkre a galambürülék. Mivel a tulajdonost nem ismerjük és jelenleg albérlők laknak az ingatlanban akik nem beszélik a magyar nyelvet, így a közös képviselőhöz fordultam segítségért telefonon.
Másfél hónappal ezelőtt jeleztem először a problémát mert nemcsak a galambürülék volt bosszantó hanem a szaga is. Akkor azt mondták, hogy jelzik a tulajnak szóban és írásban is. Nemtudom , hogy ez megtörtént e akkor.
Legutóbb 2 hete újra jeleztem,hogy a probléma fenn áll ugyanúgy,de ekkor is csak azt mondták, hogy jelzik a dolgot a tulajnak.
Azóta is folyamatosan teli van az erkélyünk galambürülékkel, de ami talán még aggasztóbb hogy galamb tetem is látható a szomszéd erkélyén.
Amitől félek, hogy ez a folyamatosan hulló galambürülék és galambtetem potenciálisan fertőzésveszélyt hordozhat magában, és mivel van egy 4 hónapos kisfiunk aki abban a szobában van ahol ez a dolog történik, félünk hogy egészségi károsodás is lehet a következménye.
A kérdésem leginkább az,hogy ebben a helyzetben nekem mint tulaj és mint ember, édesanya milyen jogaim/lehetőségeim vannak, hogy ez a probléma megszűnjön? Kihez kellene fordulnom , hogy a kisfiam egészségét ne károsítsa meg a hanyag szomszéd? A közös képviseletnek semmilyen beleszólása sincs?

Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel: Alexandra

Kedves Alexandra!
Elsőként azt kellene tisztázni, hogy ezek háziállatként tartott galambok, akik a bérlő hobbijából vannak ott, vagy vadon élő állatok. Ha előbbi, akkor a bérlővel szemben kell - akár a jegyző előtt indított birtokvédelmi eljárással - fellépni, ha utóbbi, akkor a társasháznak kellene valamilyen eszközt igénybe venni - riasztás - hogy elszoktassák onnan a madarakat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Samu 49163 számú kérdése
  • 2020-08-27

Utcáról nézve a jobb oldali kerités az enyém. Ha az én oldalamon teszek nádszövetet végig akkor aszomszéd az ő oldalárol tehet e még fel nádat , esetleg magasabbat mint az enyém ami ebben az esetben nem lenne indokolt. Válaszukat előre is köszönöm

Kedves Samu!
Ez nagy problémát jelent? A kerítés az öné, elvileg nem is tehetne rá semmit, de miért probléma ez?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Miklós 49154 számú kérdése
  • 2020-08-24

Tisztelt Ügyvéd Úr !
A 49110 számú kérdésemre adott válaszát köszönöm. A kérdésem egyik része a "mit tehet ilyen esetben az eladó" volt. Csak szubjektív módon állapíthatom meg a vevőről a belátási képesség meglétét? Van-e olyan joggyakorlat, amely képes megállapítani a szerződés pillanatában az ügyfél belátási képességét. Például, ha én ragaszkodom, hogy közjegyzői meghatalmazotti megbízással rendelkezzen az adásvételhez az állítólagos „élettárs”, akkor a közjegyző köteles-e vizsgálni az idős úr belátási képességét valamilyen, nem szubjektív módon? Van-e ebben az esetben jogi felelősség a közjegyzői gyakorlatban?
Köszönöm előre is a nem szokványos ügyemre adható válaszát.
Üdvözlettel
Miklós

Kedves Miklós! A közjegyzőnek sincs egyéb eszköze, legfeljebb nem készíti el a kért okiratot, ha úgy ítéli meg, hogy az aláíró nem cselekvőképes.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • N 49152 számú kérdése
  • 2020-08-22

Tisztelt Ügyvéd Úr, Ügyvéd Asszony!
Házfelújításba kezdtünk.
Egy ismeretlen az utcáról lefotózta a befejezetlen házrészt, és Facebookon megosztotta egy 'Építőipari Szégyenfal' nevű csoportban, megjelölve a település nevét is. Több komment is érkezett alá.
Egy ismerősünk értesített erről. Ez nagyon bánt, és felháborít.
Mit tanácsol?
Köszönettel!

Kedves Nóra! Az ismeretlen sem fotót nem készíthetett az Önök házáról, és főleg nem tehette azt közzé. Az más kérdés, hogy egy ismeretlen ellen lehet-e, van-e értelme fellépni?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gabriella 49145 számú kérdése
  • 2020-08-16

Tisztelt Ügyvéd úr! Budapesti ingatlanon idős rokonunknak haszonélvezeti joga volt, idősotthonba került a néni, azonban az ottani költségeket a nyugdíja nem fedezte, ezért az ingatlan bérbe adta. Édesanyám mint segítő (nem gondnok) is szerepel a bérbeadási szerződésen, Ő intézte az adózást (a haszonélvező adózott), valamint a bérlőkkel való kapcsolattartást. Az idős néni elhunyt, így a haszonélvezet megszűnt. A kérdésem az lenne, hogy édesanyám (mivel szerepel az bérbeadási szerződésben) köteles továbbra is intézni a bérbeadást? Azt az információt kapta, hogy a hagyatéki tárgyalásig köteles továbbra is bérbe adni az ingatlant, és az addig befolyt bérleti díjat félre tenni a tulajdonosnak (ebben az esetben ki adózik?). A tulajdonos a hagyatéki tárgyalásig nem hajlandó semmit intézni az ingatlannal kapcsolatban (a közüzemi szolgáltatóknál sem jelentette be, hogy az haszonélvező elhunyt). Édesanyámnak van bármi teendője, vagy megszüntetheti a bérbeadási szerződést? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Gabriella

Kedves Gabriella!
Érdekes probléma ... Az édesanyja "pozíciója" is kérdéses, meghatalmazottja volt a haszonélvezőnek, hogy intézze a bérbeadás ügyeit? Ha igen - és erre hajlok - akkor a néni halálával megszűnt a "megbízatása", és nincs további kötelezettsége. Akik szerint van további kötelezettség, azok nem tudom, hogy mire alapítják ezt, érdemes lenne megtudakolni, de egyebekben én a fentebb említett véleményen vagyok. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erika 49141 számú kérdése
  • 2020-08-13

Tisztelt Ügyvèd úr.
Egy osztott portán ingatlanba èlek. Enyèm a külső házrèsz s van egy belső házrèsz. Közös a bejáratunk.13 ève èlünk így hol jobb ,hol rosszabb kapcsolatba.Sajnos az utobbi mostanába állandósúlt. Règi ingatlanok. Az ő háza falán van a villanyórám. 1hónapja leszakadtt a teteje a házának s tönkre vágta az egèsz áramellátásomat. Règ rossz vezetèkek voltak. Nem volt pènzem felujítani. Na most meg lett nagyából csinálva .Azt mondta hogy a felèt kifizeti. Szerintem mivel ő okozott kárt neki kelett volna az egèszet de nem vitatkoztam. No de a felèt most nem akarja kifizetni csak ha az órát áthozatom magamhoz. De az 70ezer ft. Nekem erre nincs pènzem. Tehetek valamit? A másik kèrdèsem az volna,hogy a kedves szomszèdom albèrletbe ki akarja adnia a lakását. Igazából valami munkásoknak. Rajtam keresztűl járkálnának idegen emberek. Ezt a bele eggyezèsem nèlkűl megtehet? Ès ha kirabólnak ?Köszönöm a vállaszát előre is.
Tisztelettel: Erika.

Tisztelt Hölgyem!

A Ptk. 6:560. § (1) bekezdése értelmében az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felel. Álláspontom szerint az Ön áramhálózatában keletkezett kárt teljes mértékben a szomszédjának kellene kifizetnie, mivel a kár abból fakadt, hogy ő elmulasztotta a tető kötelező karbantartásának elvégzését. Véleményem szerint, ha annak idején volt egy érvényes megállapodás annak tárgyában, hogy a villanyóra oda kerüljön, ez továbbra is érvényes Önök között.
Sajnos az albérletbe adás ellen nem tud mit tenni, maximum az előbérleti jogával élhet, mint társtulajdonos.

Tisztelettel:

dr. László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Anikó 49140 számú kérdése
  • 2020-08-12

T. Ügyvédi Iroda !

Azt szeretném kérdezni, hogy ha valaki 50 % -ban tulajdonos anyukájával egy lakásban, és kivásárolja az 50 %-ot az édesanyjától, akkor az adásvételi szerződésben csak az anyukát jelölheti meg kedvezményezettként, vagy az anyuka a saját bankszámlája helyett megadhatja-e másik lányának a bankszámlaszámát, ahová a fizetést kell teljesíteni ? Ezeetben annak a testvérnek, aki a pénzt kapja a nővérétől, kell-e fizetnie adót vagy illetéket kapott összeg után ? Köszönöm.

Kedves Anikó!
A vételárat az eladó tetszése és nyilatkozata szerinti helyre lehet - és kell - fizetni, ez akár a másik lány számlája is lehet!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Miklós 49110 számú kérdése
  • 2020-07-24

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van-e ingatlan eldáskor, mint eladónak felelősségem a vevő cselekvőképességével kapcsolatosan?
Ingatlanunkat egy 91 éves úr nevében eljáró élettárs, illetve annak fia bonyolítja. Az úr nem beszél, számomra nem tűnik tiszta elmeállapotúnak. Tudomásom van, az élettárs elmondása alapján, hogy az úr házát eladták és annak összegéből vásárolják a panellekást. (!) Az adásvételi szerződést fogalmazó vevő ügyvédje szerint semmi oka nincs, hogy a vevő belátási képességét megkérdőjelezze. Hogyan előzheti meg a joggyakorlat, a későbbi szerződés semmisség lehetőségét egy esetleges beszámíthatósági nyilatkozattal, vagy egyéb módon?
Köszönöm a lehetséges választ.
Üdvözlettel
Miklós

Kedves Miklós!
Érdekes felvetés! A szerződő felek célja - az ingatlan eladásán-megvételén túl - hogy a szerződéses szándékukat egy érvényes okiratba foglalják. Abban az esetben, ha egyik vagy másik fél - gondnokság alá helyezés nélkül is - cselekvőképtelen állapotban van a szerződés aláírásakor, úgy az a szerződés semmis. Azaz ez nem lehet célja az eladónak sem, még akkor sem, ha a vételárat megkapva mondhatná azt, hogy utánam a vízözön. Ha ugyanis ezt a szerződést, ennek érvényességét valaki utóbb - vevő rokona, örököse, etc. - megtámadja, és a kereseti kérelme megalapozott lesz, akkor a bíróság jó eséllyel eredeti állapot visszaállítást is elrendelhet.

Szóval eladói oldalról is felmerül ennek a problémafelvetésnek a jogossága, nem is teljesen világos az ügyvéd kolléga hozzáállása, bár az is lehet, hogy neki további ismeretei is vannak.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ilona 49083 számú kérdése
  • 2020-07-08

T Ügyvèd Úr!
Elvàltunk 7 ève,fèrjem önkèntesen itthagyta az ingatlant,1/2 tulajdon,èn lakom az ingantlant,azota fentartom,az összes közüzemi szàmlak a nevemen vannak fizetem,de a volt fèrjem tartozkodàsi bejelentèse ide szòl.Ki lehete e a tulajdonbòl jelenteni?

kedves Ilon! Amennyiben életvitelszerűen nem lakik az ingatlanban, úgy fiktiválhtja a lakcímét.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 49056 számú kérdése
  • 2020-06-24

Tisztelt Ügyvédnő!

Több, mint 20 éve olyan önkormányzati bérlakásban élek, amelynek bérlője édesanyám.
A bérleti szerződésben én is szerepelek, mint együtt költöző.
Később megnősültem és gyermekünk is született, így később feleségem és a gyermekünk is ide lettek bejelentve.
A gyermekünk már nagykorú. Házasságom megromlott, válni készülünk, lehetőleg közös megegyezéssel.
Ha jól értem, akkor a lakás nem tekinthető házastársi közös lakásnak:
"Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak."
A válás után szeretnék a lakásban maradni, úgy hogy a feleségem költözzön ki. A nagykorú gyermekünk dönthet, hogy hol szeretne élni, valószínűleg ő is maradna.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nem sikerül így a közös megegyezés, akkor is van esély a bíróságon a fent említett végkimenetelre?
Ha más oldalról közelítjük meg a dolgokat, akkor az is felmerülhet, a válástól függetlenül, hogy édesanyám, mint a lakás szerződött bérlője kérheti-e az oda bejelentett együttélők kiköltöztetését? Akár az enyémet is?
Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelt Zoltán!

Főszabályként, a lakás használatot az életközösség megszűnésekor a felek megállapodásban rendezhetik, ennek hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról - bármelyik házastárs kérelmére - a bíróság dönt.

Szintén főszabály, hogy ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme (az Ön esetében a bérleti szerződés szerint a bérlővel együtt költöző)alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén, ha nincs kiskorú gyermek, akinek a lakhatását biztosítani kell, a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Zs. Làszló 49050 számú kérdése
  • 2020-06-18

Jó napot kívànok.A kèrdèsem az lenne,hogy àllami tulajdonú cèg,indíthat e kisajàtítàst lakóingatlanra?Vagy ezt a cèg nem teheti meg,csak maga a Magyar àllam?

Tisztelt Zs.Làszló!

A törvény szerint a kisajátítási cél a fontos, ezért a válaszom az, hogy nem csak az állam kezdeményezhet kisajátítást. A http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=111418.377018 linken elvileg látja a 2007. évi CXXIII. tv-t, ami a kisajátításról szól.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Petra 49042 számú kérdése
  • 2020-06-16

Tisztelt Hölgyem/ Uram!

Vásároltam egy telket, mely jelenleg belterületen, üdülőövezetben helyezkedik el, a tulajdoni lapon a megnevezése: kivett, beépítetlen terület.
A telek helyrajzi számmal és utcanévvel, házszámmal is rendelkezik. Az utca egy patak 2 oldalán terül el, a jobb oldalon hivatalos úttal, építési engedélyt is adnak ki. A bal oldalon, ahol a telkem van, nem adnak ki építési engedélyt, mondván nem közelíthető meg közútról. Minden telek jogi határa a patak partjáig ér ki, a fizikai kerítések azonban kb. 40 éve úgy lettek kialakítva, hogy 6-8 méterre vannak a pataktól, tehát autóval is járható. Az önkormányzat álláspontja az, hogy ha mindenki visszaadja a telkének első felét, lesz út és ezáltal építési engedély, azonban van egy szomszéd aki erre nem hajlandó (az ő telke a közút és az én telkem között van), az önkormányzat pedig nem szeretne pereskedni, kártérítést fizetni az említett szomszédnak. Az ingatlanok értéke megnövekedne és mindegyik telek a kialakítható minimum telekméretnél nagyobb maradna.
A kérdésem az lenne, hogy kinek a feladata/felelőssége az, hogy úgy alakítsa ki a telkeket, hogy azok jogilag is megközelíthetők legyenek? Amennyiben az önkormányzaté, kötelezhetőek-e arra, hogy ezt megtegyék és milyen módon? Ha nem, milyen lehetőség van elérni, hogy út legyen ha egy szomszéd nem egyezik bele a terület visszaadásába? Az adott szomszéd esetleg kötelezhető a visszaadásra valahogyan?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel:
Petra

Kedves Petra! Tartok tőle, hogy nem tudok válaszolni. És még az sem biztos, hogy nagyobb időráfodítással meg tudnám tenni, nagyon nincs ötletem ... A vonakodó szmszéd meggyőzése segítene, de hát van aki saját magának is ellensége.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Edina 49017 számú kérdése
  • 2020-05-31

Tisztelt Ügyvéd Hölgy/Úr!
Azzal a kérdéssel fordulók Önhöz, hogy a telkem megvásárlása és azon történő építkezést követően 2 évre rá a szomszédos telket, megvette az önkormányzat, melyen közösségi parkot hoznak/hoztak létre. Az építési szabályzatnak megfelelően a házam szorosan a szóban forgó telek határára épült és határos 50 méter hosszan, a teraszom is azon a részen van, így teljes lett az intimitás hiánya. Idegen emberek jönnek mennek, folyamatos a zaj és a sok ember. 2 kisgyerekem van és egyedül a kertbe ki sem merem őket engedni, mert egy alacsony, nem túl biztonságos oldalkerìtésünk van, melyre nincs keretem hogy belátás ellen, illetve zaj ellen megfelelően kialakítsam. Az iránt érdeklődnék, hogy érdemes-e ügyvédhez fordulnom és sikerülhet-e kártérítést követelnem, hiszen így a házam értéke is csökkent, mivel a nyugodt, vidékies életünknek vége(nem önkormányzati telek mellett vettem annak idején telket) illetve biztonságban sem érzem magam az idegen emberek közvetlen jelenléte miatt az oldalsó kerítésem mellett folyamatosan, mely könnyen átugorható.
Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm!
Üdvözlettel,
Edina

Kedves Edina!
Véleményem szerint itt nem merül fel a megalapaozott kártérítési-kártalanítási igény. Az intimitás akkor is elveszett volna, ha a szomszédban lakóház épül pl. négy lakással és lakásonként 2-2 gyerekkel. Értem, hogy a közpark esetleg nagyobb volumenben enged belátást az életébe, de én a megoldást a megfelelő kerítés kialakításában látom. Értem, hogy erre jelenleg nincs keret, de az ügyvédi közreműködés is pénzbe kerülne, és az utóbbit ráadásul nem látom indokoltnak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andräs 49013 számú kérdése
  • 2020-05-28

Tisztelt dr. Nagy Zoltán ügyvéd és dr. Lados Melinda Szibilla ügyvéd!

Hivatalos, ällando lakcimem az anyam tulajdonat kepezö ingatlan.
Nincs tulajdoni reszem oda bejegyezve. Egy vegrehajtasi ügy miatt levakartam magam a tullaprol.
Kerdesem az, hogy van -e elövasarlasi jogom egy esetleges külsö ajanlat eseten, annak ellenere, hogy nem vagyok tulajdonos vagy nincs es ezert nem talaltam.

Sajnos a hatam mögött adogatja el a birtokanak reszleteit (garazs , gyümölcsös, mühely, stb). Ezt nem tartom fairnek.

Valaszukat köszönöm szepen.
Tisztelettel,

Andräs.

Kedves András!
Nincs elővásárlási joga.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Balázs 49012 számú kérdése
  • 2020-05-28

Tisztelt Ügyvédnő!

Mi kérdezni szeretnénk, hogy az Édesanyám a nővérével együtt örökölte egy panellakás felét a Nagybátyjuk után, aki 24 éve hunyt el, de mivel a Nagybátyjának a felesége még él, így a szóban forgó ingatlan másik fele az ő tulajdona, természetesen haszonélvezeti jogokkal együtt.
Azonban a Hölgy már eléggé idős és egyedül képtelen ellátni magát már 2-3 éve, így az ő lánya (nem közös gyerek, a Hölgy előzőházasságából született), felajánlotta, anno hogy megvenné az ingatlan ránk eső részét (Édesanyámtól és a nővérétől), de akkoriban sajnos nem sikerült közösen megegyezni az árban, így az adás-vétel meghiúsult, de az elmúlt hónapban ismét jelentkezett és felajánlotta, hogy ismételten kifizetné őket.

A kérdésem az lenne, hogy amennyiben sikerül megegyezni az árban, akkor ez esetben milyen kötelezettségeik lennének édesanyáméknak, hiszen a lakást 24 éve örökölték és nem egyeneságon szülőktől, hanem nagybácsitól.
Milyen adókötelezettségek, illetékek terhelnék?
Továbbá kérdezni szeretnénk, hogy a haszonélvezeti jog, mennyire befolyásolhatja az ingatlan értékét ez esetben, hogyan oszlana meg mondjuk ez egy 10 millió forintos értékű ingatlannál, 50% -50% (együtt édesanyáméknak) vagy a haszonélvezőnek valamennyivel több járna ?
Illetve, hogy a haszonélvezeti jog, az örökölhető-e?

A másik kérdésem az lenne szintén a szóban forgó ingatlannal kapcsolatban, hogy közben kiderült, hogy az említett Hölgynek a kedves lánya kiadta pár éve albérletbe a szóban forgó ingatlant, hiszen az édesanyja már nem a lakásban lakik, mindezt a tudomásunk és a beleegyezésünk nélkül.
Ezt Ő jogszerűen megteheti, hogy kiadja másnak azt az ingatlant, aminek a fele nem az ő tulajdona, hogy egyáltalán nem tájékoztat minket?
A haszonélvezeti jog feljogosítja erre őt, főleg úgy, hogy a haszonélvező se ott lakik már évek óta?
Amennyiben nem, akkor ez esetben van valami lehetőségünk, hogy ezt számon kérhessük rajta, akár visszamenőleg is?
Arról, hogy az albérlő be van-e jelentve az adott ingatlanban vagy sem, erről sajnos még nincs tudomásunk. Ez egyébként mennyire befolyásolná az egészet, hogy bejelentett albérlő lakja vagy sem?

Előre is nagyon szépen köszönöm a megtisztelő válaszát és segítségét!!

Köszönettel;
Balázs

Tisztelt Balázs!

Értékesítés esetén, mivel több mint 5 éve már tulajdonolják az ingatlant ezért személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük az értékesítés után nincsen.
Illetéket a vevő fizet, az nem az eladókat terheli.
A haszonélvezőt a haszonélvezeti jog értéke alapján illeti meg a tulajdonosok terhére a vételár egy részére. Erre az Illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 72 §-a alapján van egy számítási módszer. A haszonélvezet 1 évi értéke az azzal terhelt dolog 1/20-ad része. Ezt kell annyival szorozni, amelyik kategóriába az életkora alapján a haszonélvező tartozik.
A haszonélvezeti jog nem örökölhető, az a halállal megszűnik.
A haszonélvező jogosult a dolog használatára és hasznosítására, és e jogát másnak átengedheti, a haszonélvezeti jogot azonban nem ruházhatja át. 5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]  
(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
Ezek alapján tehát, a bérbeadás előtt Önöket nyilatkoztatniuk kellett volna.
Ha a haszonélvező, vagy annak a lánya veszi meg az ingatlant azt a jogügyletet a bérlet nem befolyásolja, mivel a vevők adták bérbe az ingatlant.



Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal: