Hozzászólások

  • Katalin 49222 számú kérdése
  • 2020-10-12

Tiszteletem!
Milyen jogi lépéseket van jogom eszközölni,ha....
16 éve a szülői ház a nevemre kerūlt,hivatalos ügyvéd által irt adás- vételi szerződéssel.A szerződès tartalmazza hogy lakottan és használtan vettem meg az ingatlant es hogy szüleim életük végéig benne lakhatnak.
2018 aprilisaban bátyam,elettarsa es akkor meg 3 gyermekük az utcára kerültek volna( közüzemi tartozások miatt) de szüleim ( az én engedélyem nèlkül) befogadták a családot a 62nm-es lakasba.Többszor felszólìtottam testvéremet hivatalosan( 2.szer levélben) es telefonon is hogy költözzenek ki,ami a mai napig nem történt meg.A lakásban laknak idős szüleim es testvérem a parjaval es mar 4 gyermekukkel.
A szüleim rokkant nyugdijasok,es ők fizetnek minden koltseget,mivel battyamek nem dolgoznak.Sőt mindig van ujabb es ujjabb kifogas mire kell szamukra penz,amit szuleimtol vagy szüleim altal mas emberektol kernek kölcsòn.Szüleim sajnos egyre rosszabb állapotban vannak,mivel anyukam két széken alszik 2 es fel eve,es anyagilag es lelkileg is padlora kerultek.
Folyamatosan kapcsolatban vagyok a varosban mukodo családvedelmi szolgálattal ,Ők pedig testvéremékkel.
A családommal külföldön élek pár éve,így nehezebb az intézkedés,de szeretnék most már megoldást találni hogy szüleim akik ledolgozták az egész életüket,nyugodtan élhessenek.
Varom válaszukat!
Tisztelettel:Katalin

Kedves Katalin!
Ha van a szülőknek haszonélvezeti joguk, akkor a szüleivel "összefogva", ha nincs, akkor egyedül is jogosult ún. kiürítési pert indítani a testvére és a családja ellen. Nyilván nem lesz egyszerű ezt érzelmileg - főleg a szülőknek - megélni, de ez vezethet el oda, hogy a sikeres pernyerés esetén - amelyhez nem sok kétség férhet - a végrehajtó kiteszi őket onnan.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bernadett 49203 számú kérdése
  • 2020-09-30

Tisztelt ügyvéd úr! Problémáink adódtak a nemrég ide költözött szomszédainkkal... sajnos ott kezdődött a vita,hogy a mi tanyánkhoz tartozik egy út ami a mi tulajdonunk,és szeretnénk lezárni. Szomszéd ordibál háborog,hogy meg ne merjen tenni mert az az övé is. Nincs neki hál istennek bejegyezve szolgalmi jog. Neki nincs behajtó a,de sajnos nem is akar rendezni magának. Azóta bosszúságokat tesz . Múlthét szombaton kiverte a szobája falát ami a mi udvarunk fele néz de nem falazta vissza. Most ott tátong egy kb egy négyzetméteres lyuk. Ami nagyon zavar,mert átjön minden hang. A zenéjét is úgy hallgatja,hogy sajnos még én is hallom a lakásba. Pihenésünk nagyon nincs. Sajnos nagyon közel van egymáshoz a két tanya. Durván 4 méter. Mit tehetek? Mennyi ideig kell várják türelmesen,hogy vissza falazza a ház falat ? Köszönöm válaszát

Tisztelt Bernadett!

A leghatékonyabbnak a leírt helyzetben a jegyző birtokvédelmi eljárása tűnik.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Anna 49139 számú kérdése
  • 2020-08-12

Ingatlan egyedüli tulajdonosa vagyok.A régi házamba kizárólagos lakáshasználó voltam,amibe kilátástalan helyzete miatt volt férjemet szívességi lakáshasználóként/ szóbeli megállapodásunk alapján/oda
fogadtam.A több meg állapodásunkból semmit nem tartott be.Majd be kőltöztem a jelenlegi házamba,amit kizárólagos lakáshasználatomért a másikért cserébe kaptam.A volt férj is jőtt velem.A megállapodásunkat itt sem tartsa,tartotta be.Egy éve csúcsosodott ki a helyzet,ami már akkor tarthatatlan lett.Akkoriba több nálunk járt hívatalos személynek is megígérték hogy elköltőznek/a 17 éves közős gyerekkel eggyűtt/albérletbe.Pár napig keresgéltek csupán, aztán a volt férjem ki jelentette,ő nem ad 30.-ezret egy szobára neki igényei vannak.Igy maradtak.Meg neki joga van itt lakni.Mint élettárs 5évet kell kihúzni/és a feleházam az ővé.Hollott a rezsihez sem járult hozzá mindig,most már végkép nem.Az ő fízetése az ő pénze,ezt mondja nekem. Én a kis pénzem /53.000-kapok/fízetem a rezsit vásárolok /ő,ők kénye kedve szerint vett,vesznek meg Ők meg tőlem kővetelőznek.A szóbeli megállapodásunk a kőzös kőltség víselése a rendszeres tísztálkodás a kézmosás a férfi munkák házkőrűli elvégzése a házonbelüli tísztaság megóvása,azingatlan és ingóságaim
megóvása.Egyik sem valósult meg.Azon nevetnek hogy olyan villanyszámlát csinálnak hogy nem győzőm kifízetni kikőtik mint gázt.A gáórát már tavaly elvitték
A házamba sajnos be vannak jelentve.Hogy tudom őket a házamból a nagyon rővid idő alatt kijelenteni?Egyáltalán elkőltőzésre bírni?Kérem segítsen.


Tisztelt Anna!

A kijelentést az önkormányzatnál lehet kezdeményezni, előtte viszont hivatalos levéllel fel kell szólítani őket, hogy hagyják el a házát.

Ha nem mennek el, bírósághoz tud csak fordulni, más egyéb megoldási lehetőségről nem tudok sajnos.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Samu 49105 számú kérdése
  • 2020-07-21

A mellettünk lévő ingatlant nemrég megvásárolták, és az új tulajdonos a meglévő eredeti bejárat mellet egy másikat is nyitott a ház tűzfalánál amely pont ami bejáratunkra néz. az itt történő ki-be járás jelentős zavarást okoz az életünkben és nem igazán indokolt mivel nem iker és nem is társasház. A kérdésem ,hogy birtokvédelmi eljárásban a jegy ző kötelezheti -e
az eredeti állapot visszaállítására, illetve a tűzfalnál való indokolatlan közlekedés megszüntetésére.

Kedves Samu! Egy kísérletet mindenképpen megér a jegyző előtti próbálkozás, de annak sikertelensége esetére megnyílik a bírósági út, amiben én jobban hinnék az adott esetben.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bea 49082 számú kérdése
  • 2020-07-07

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy társasházi lakás földszintjén lakom, alattunk mélygarázs van. A mélygarázs beázott a mi fürdőszobánk alatt, a mélygarázs tulajdonosa jelezte felénk, hogy gond van, csöpög a víz a garázsukba, és elzárták a vizünket. Ők jelezték, hogy másnap el kívánnak utazni, mi másnap reggelre találtunk vízszerelőt, aki megnézte a garázst és a fürdőszobát, de nem tudta elvállalni a munkát. Ezt követően a közös képviselővel is felvettük a kapcsolatot, aki egy másik szerelőt tudott hívni, azonban a mélygarázs tulajdonosa őt már nem engedte be. Ezt követően a tulajdonos elutazott 5 napra, azzal, hogy követelte tőlünk, hogy ne merjük megnyitni a vízcsapot, mert akkor szándékosan kárt okozunk nekik (amikor ezt ma említettem a tulajdonosnak, azt mondta én rágalmazom őt). Ma visszaért a tulajdonos, beengedte ugyan a szerelőt, de jelen pillanatban nem hajlandó megengedni, hogy a szerelő bármit és tegyen és nem engedi visszanyitni a vizünket. Végtelenül el vagyok keseredve, hogy "emberek" ezt megtehetik másokkal. Mit tehetünk? Hova fordulhatunk jogorvoslatért? Azt még hozzá kell tennem, hogy két mozgássérült, egy lázas beteg kisgyermek és egy gyulladásos bélbeteg van a családban, akik egyenlőre 5 napig, aztán ki tudja még meddig nem használhatták az ivóvizet a lakásban. Jogosult vagyok bármilyen formában kártérítésre a történtek miatt? Azt még hozzá kell tennem, hogy hála Istennek egy kedves szomszéd megengedte, hogy használjuk a vizét, így nem volt teljesen kilátástalan a helyzet.
Megvalósul-e a fenti esetben a garázs tulajdonos által a kiskorú veszélyeztetése?

Köszönettel:
Fürjes Beáta

Tisztelt Bea!

Az Ön által leírtak alapján a mélygarázs tulajdonosa akadályozza Önt abban, hogy az Ön tulajdonában álló társasházi ingatlannal kapcsolatos szükséges és felmerülő javítási munkálatokat elvégezze, illetve elvégeztesse.
Önt mint az ingatlan tulajdonosát megilleti az ingatlan birtoklásának joga és a birtokvédelem (Ptk. 5:21. §). A mélygarázs tulajdonosának zavaró, vagyis a szükségszerű javítást akadályozó magatartása esetén Ön mint a panaszos dönthet úgy, hogy birtokvédelmi eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző előtt (3.000,- Ft illeték megfizetése mellett), kérelmében kérheti a birtoksértő eltiltását a birtoksértő magatartás folytatásától.
Utalok arra, hogy a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják [Ptk. 5:5. § (1) bek.]. Birtokvédelmi eljárás a jegyzőtől egy éven belül kezdeményezhető. Ha a probléma azonban már ennél hosszabb ideje fennáll, úgy a jegyző nem fog érdemben azzal foglalkozni, hanem a hatáskörének hiányát fogja megállapítani. Adott esetben helyszíni szemle lefolytatására és az érintett meghallgatására is sor kerülhet. Ha megállapítható a birtoksértő magatartás, akkor a jegyző a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartás folytatásától. A fél, aki a jegyző döntését vitatja, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha a jegyző határozata – az abban foglaltakkal – jogerőssé és végrehajthatóvá válik, úgy azt a kötelezettnek 3 napon belül végre kell hajtani. Ha ez nem történik meg, úgy az érintett pénzbírságra is számíthat. Fontos kiemelni, hogy a birtokvédelmi eljárásban mindent a kérelmezőnek kell bizonyítania, a hatóság hivatalból bizonyítást nem folytat le. A panaszosnak meg kell jelölnie név és lakcím szerint azon személyt, akikkel szemben a birtokvédelmet kéri. Meg kell jelölni, hogy mi a birtoksértés, és bizonyítékokkal alá kell támasztani, illetőleg konkrétan meg kell jelölni, hogy mire, milyen döntésre irányul a birtokvédelmi kérelem. Eredményes birtokvédelmi kérelem csak megfelelő bizonyítékok benyújtásával terjeszthető elő, önmagában a kérelmezői állítás nem elegendő bizonyíték.

Amennyiben a mélygarázs tulajdonosa mint esetleges károkozó fenti magatartása révén Önnek jogellenesen kárt okozott, úgy köteles azt megtéríteni. Ugyanakkor mentesül a felelősség alól a mélygarázs tulajdonosa mint esetleges károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (Ptk. 6:519. §).

Amennyiben úgy érzi, hogy a mélygarázs tulajdonosa a magatartása révén Önnek kárt okozott, úgy javasolom, hogy (amennyiben lehetséges, úgy) az okozott kár összegszerű megjelölése mellett tértivevényes levélben szólítsa fel a kár megtérítésére (ehhez gyűjtse be a szükséges okirati bizonyítékokat is, pl. a csőtörés miatti megnövekedett vízfogyasztást igazoló vízdíj számlákat, esetleges felmerülő javítással kapcsolatos számlákat stb.). Amennyiben erre nem hajlandó, úgy a kártérítési igényét adott esetben polgári perben tudja érvényesíteni az esetleges károkozóval szemben.

Javasolom, hogy az esetleges perindítást megelőzően feltétlenül konzultáljon ügyvéddel, aki a rendelkezésre álló okiratok és egyéb bizonyítékok alapján el tudja dönteni, hogy a kártérítési igényét eredményesen lehet-e érvényesíteni a bíróságon vagy sem. Ugyanis egy esetleges pervesztesség esetén Önt fogják terhelni a perköltségek (esetleges eljárási illeték, ellenérdekű peres fél ügyvédjének megbízási díja stb.). Egyidejűleg felhívnám a figyelmét a kártérítési felelősség Ptk-beli alábbi általános és közös szabályaira.

Ptk. 6:518. § [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
Ptk. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Ptk. 6:520. § [Jogellenesség] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta;
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Ptk. 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

Ptk. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
(3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
(4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

Ptk. 6:523. § [A károsodás veszélye]
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.

Ptk. 6:525. § [Károsulti közrehatás]
(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
(2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
(3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
Ptk. 6:527. § [A kártérítés módja]
(1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
(2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.
(3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

A kiskorú veszélyeztetése kapcsán a Btk. 208. §-a az alábbiakat rögzíti.
„Btk. 208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

A kiskorú veszélyeztetésének bűntettét tetteseként csak olyan személy követheti el, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles, szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám élettársa, a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös lakásban vagy egy háztartásban él. Mivel az Ön által leírtak nem vonatkoznak a mélygarázs tulajdonosára, így a mélygarázs tulajdonosa nem valósítja meg, illetőleg nem valósíthatja meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdéseivel kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Kinga 49079 számú kérdése
  • 2020-07-06

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kerítés ügyben szeretném a tanácsukat kérni. Sorházban lakom, és a jobboldali szomszédom a kerítésre (amely tudtommal jogilag az én tulajdonom), 2m magasságig felapplikált OSB lapokat a kerítés teljes hosszában, megfosztva engem ezzel a természetes fény egy részéről (a telkemen a kerítés mentén egy fedett gépkocsi beálló van kialakítva, amit én nem gépkocsi tárolására használok).
Kérdésem, hogy ez jogszerű-e és ha nem, akkor mit tehetek az eltávolíttatása érdekében? Az archívumban találtam egy hasonló jellegű kérdést, de azt nyilván nem mutathatom meg a szomszédnak, mert nem erre a konkrét helyzetre vonatkozik, ezért ha lehetséges, egy jogszabályi hivatkozást (is) szeretnék kérni.
Vaálaszukat megköszönve, ödvözlettel
Kinga

Kedves Kinga! Első lépésben a jegyző előtt indítanék egy birtokvédelmi eljárást, talán már az is eredményre vezethet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • N 48984 számú kérdése
  • 2020-05-11

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

A baloldali szomszédommal eléggé pórul jártam. Mindig a ház háta mögött mászkál, leskelődik, beleszól mindenbe, ráadásul már birtokháborításért is be kellett jelentem, amikor harmadjára tűnt fel engedély nélkül az udvaromon (az építkezés idején nem volt utcafronti kerítés, így bejárkált az udvarra). Mivel ő van a szemközti baloldalon, a kerítésépítés az ő feladata. Van is egy sima dróthálós kerítés, de nem szeretném ha átlátna. Szóval szeretnék saját költségemen egy teljesen fedett kerítést csináltatni, de mivel nem vagyunk beszélő viszonyban, és nem is szeretnék a múltbéli tettei miatt egyeztetni vele, szeretném ezt úgy megoldani, hogy a saját területemből feláldozva 10-20 cm-t a kerítés teljes hosszában építenék egy saját kerítést, az övé mellé. Jogilag van-e erre lehetőségem? Ha igen, tud-e küldeni nekem valami jogi hivatkozást, amivel le tudom fedni magam? Illetve az lenne még a kérdésem, hogy mi az a maximum kerítésmagasság, amit megcsináltathatok?

Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm,

Üdvözlettel,
N

Kedves N!

Szerintem ezzel a tervvel nincs gond, a saját telkén elhelyez egy nem építési engedélyhez kötött dolgot (kerítést), ez ellen a szomszédnak nem lesz lehetősége - megalapozottan - fellépni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 48973 számú kérdése
  • 2020-05-07

Családi házban lakom a szomszédom használja a házam mögötti 5-6 méteres területet 2004 óta, ami természetesen az enyém papíron . Kerítés pilléreket épített rá, a tolókapuja az én területemre tolódik és tujákat és növényeket ültetett rá. Viszonyunk 8 éve megromlott és már ott tartunk hogy nem beszélünk. Ő csak ordibál , tehát nem lehet vele beszélni és átmenni a saját területemre hogy megnézzem a házamat hátulról hogy minden rendben van e. Szeretném tudni hogy mi a teendő, hova menjek segítségért. Szeretném visszakapni a területemet. Köszönöm.

Tisztelt Gábor!

Önt mint az ingatlan tulajdonosát megilleti az ingatlan birtoklásának joga és a birtokvédelem (Ptk. 5:21. §).

Ugyanakkor a Ptk. 5:25. §-a a fentieken túl biztosítja a szomszédos telek igénybevételét is az alábbi esetekben:
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

Ugyanakkor utalok arra, hogy a telekhatárokon húzódó (így az oldalirányú) kerítések építésének részletszabályait a helyi önkormányzatok helyi önkormányzati rendeletben szabályozzák, így az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjétől kérjenek felvilágosítást a kerítésépítés helyi szabályozásával, részletszabályaival kapcsolatban (a kerítés pillérek vonatkozásában).

Javasolom, hogy a fentieket követően - a helyzet bérkés rendezése és a felek közötti együttműködési kötelezettség miatt - első körben írjon postai tértivevényes levelet a szomszédjának, amelyben írásban felszólítja, hogy rövid határidő biztosítása mellett a jogalap nélküli birtoklást szüntesse meg, tegye lehetővé Önnek, hogy az ingatlanra beléphessen, valamint állítsa vissza az eredeti állapotot az ingatlanon.

Amennyiben a szomszéd a megadott határidőn belül nem tesz eleget a felhívásának, úgy a szomszéd zavaró magatartása esetén Ön mint a panaszos dönthet úgy, hogy birtokvédelmi eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző előtt (3.000,- Ft illeték megfizetése mellett), kérelmében kérheti a birtoksértő eltiltását a birtoksértő magatartás folytatásától, mivel a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják [Ptk. 5:5. § (1) bek.]. Birtokvédelmi eljárás a jegyzőtől egy éven belül kezdeményezhető. Ha a probléma azonban már ennél hosszabb ideje fennáll, úgy a jegyző nem fog érdemben azzal foglalkozni, hanem a hatáskörének hiányát fogja megállapítani.

Amennyiben a jegyzőtől kért birtokvédelem a fentiek vagy egyéb okok miatt nem járható út, úgy tulajdonosként a tárgybani ingatlanrésszel kapcsolatos birtokát birtokperben szerezheti vissza, amit az illetékes bíróság előtti keresetindítás útján érvényesíthet.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Csaba 48972 számú kérdése
  • 2020-05-05

Családi házas telken lakom,amely kicsit lejtős.A szomszédom a háza körül feltöltötte a terepet kb. 50 cm-el földdel,amit a kerítésemre ráhúzott.A kerítésem aljáig le kellett volna lejtenie a töltő földet kb.45°-ban.Sajnos a szomszédommal a személyes kommunikáció gyenge,így nem tudom megbeszélni vele a problémát.Inkább arra köteleztetett földtöltéskor,hogy majd csináljak oda sávalapot.Nekem sávalapot kellene csinálnom 37 méter hosszon,legalább 60 cm magasan,amibe nem számoltam bele az alapját és egyéb kerítés kellékeit.Most betonoszlopok vannak kerítéshálóval 170 cm magasan.Én csak azt akarom a szomszédomtól hogy lejtse le a földtöltést és akkor ki tudom cserélni a rossz kerítést,új drtófonatosra saját költségből..Érdeklődtem az önkormányzatnál és azt mondták ők nem tudnak segíteni,forduljak bírósághoz.

Kedves Csaba!
A levél alapján nehezen látom át a problémát, de úgy vélem, hogy a birtokvédelmi eljárás - jegyző vagy bíróság előtt - lehet a megoldás, annak ellenére, hogy mit mondott az önkormányzat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kinga 48971 számú kérdése
  • 2020-05-05

Tisztelt Cím !

Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy a szomszédban nagytestű mezőgazdasági állatok vannak (tehén,borjú,ló) az ablaktól kb. 8 métere köti ki a bocikat a tehéntrágya tárolása pedig szabadon van az ablakunk felé. Se ablakot nem tudunk nyitni se az udvaron szárítani a ruhákat. A HÉSZ csak a négyzetméterre írja elő, hogy mennyi és milyen állatot tarthat.
Arra hivatkozik, hogy Állategészségügyi engedélye van, én úgy gondolom, hogy ez arra vonatkozik, hogy az oltást megkapja de nem arrahogy sűrűn lakott területen tartsa. Folyamatosan az orrunk alá dörgöli, hogy jóban van a polgármesterrel és elintézi, hogy ne legyen neki semmi problémája és maradjanak az állatok.
Mit tudok csinálni, hogy a saját ingatlanomban kint tudjak nyugodtan lenni az udvaron és nem a trágya szagot szagolni.
Köszönöm a válaszukat.

Kedves Kinga!
Birtokvédelmi eljárást a jegyzőnél, vagy ennek sikertelensége vagy kizártsága esetén bírósági utat javaslok.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 48931 számú kérdése
  • 2020-03-15

Tisztelt Ügyvédi Iroda!! A kérdésem a következő...Ikerházban lakunk, és a vízóra akna, amiben mind a két ház órája található, a mi telkünkön van..Az építtető a két telek közé berakott egy levehető elemet a kerítésbe, mert előírás, hogy a szolgáltató bemehessen, ha nem vagyunk otthon, a másik telekről..De ezt a szomszéd is igénybe veszi, rendszeresen tudtunk nélkül átjár a vízórához....Megmondtam neki, hogy ezt ne tegye, csöngessen be, és akkor beengedem, mert nem tagadhatom meg, hogy leolvassa a vízórát...Jogosan jön át hozzánk, tudtunk nélkül? Köszönöm a választ előre is...

Kedves Gábor!
Ha ez a szolgáltatónak nyitva álló lehetőség, akor a szomszéd birtokot háborít, ami ellen a jegyzőhöz lehet fordulni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bianka 48917 számú kérdése
  • 2020-03-04

Segîtségre lenne szükségem. Szeretnék egy paragraffust vagy hivatalon linket arról hogy a Tulaj a Bérlők beleeggyezése nélkül, mikor nincsenek otthon bemehet e a lakásba.
Amit találtam nem tudom mennire lehet hivatalosan is felhasználni.
( https://drujvary.hu/az-en-hazam-az-en-varam-maganlaksertes-szabalyozasa/
“Éppen ezért akár a tulajdonos is elkövetheti a magánlaksértést a bérlője sérelmére, annak ellenére, hogy tulajdonjoga van az adott lakáson, ahová hívatlanul bemegy, ha abban az időpontban a lakást a bérlője birtokolja.”

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedve Bianka!
A kolléga úr tájékoztatása helytálló, további részletinformációkata Ptk.-ban talál, amit ezernyi helyen megtalálhat a neten.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: