Hozzászólások

  • Krisztina 49179 számú kérdése
  • 2020-09-09

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kecskemét külső területén van egy örökölt ingóságom.
Édesanyám sajnos elhunyt, és a testvéreimmel 3-an örököltük a részét, mely ingatlan fele tulajdon.
Másik fél az élettársa tulajdonában.
Jelenleg nem lakik senki a tanyán.

Az ingatlanra az élettárs, tehát fele tulajdonnal rendelkező fél, építési törmeléket rakott le a belső udvarra. A lánya elbontott mellék épületét.
Erről mi nem tudtunk, engedélyt rá nem adtunk. Kérdés hogy kinek kell ebben az esetben elszállíttatni?

Illetve az egyik nővérem most közöltem, megvenné a tanyát.

Nem tudom még az összeget, mennyiért, mert nem árulja el.
Másik testvéremmel is megegyezett már de nem tudom mennyiben.
Az élettárs fele részt is kiváltaná, de itt sem tudom miben egyeztek meg.

Kérdés! Mit tehetek? Mondhatom hogy nem adom el nagyon olcsón? Kérhetek hogy becsültesse fel értékebcslővel? Ilyenkor ennek költségét ki állja?
Ha nem megyek bele az adás -vételbe, mert az összeg méltánytalanul alacsony, a másik két fél igen, mi történik?
Használhatja az ingatlant?
Engedélyeznem kell hogy a tanyát bármi célra használja? Stb.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Üdvözlettel:
Krisztina

Tisztelt Hölgyem!

Amikor Ön megörökölte a tanya 1/6 részét, a közjegyzői hagyatékátadó végzésben szerepelt, hogy mennyire értékelték az örökség tárgyát képező ingatlant. Ez az összeg irányadó lehet abban a kérdésben, hogy mennyiért adja el Ön a saját részét.
Mivel nem olyan nagy értékű lehet az elmondása alapján a tanya, az értékbecslést felesleges költségnek gondolnám.
Javaslom, hogy fontolja meg az eladást, mivel így a továbbiakban az építési törmelék elszállíttatása - amely legvégső esetben a tulajdonosokat terhelné - nem az Ön gondja lesz.
Ha nem adja el a saját részét, a nővére pedig megszerzi a többiekét, akkor elméletben Ön követelhetne többlethasználati díjat a testvérétől az egész ingatlan használatáért, ennek az érvényesítése azonban problémás lehet.

Tisztelettel:

dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
www.drlaszlotamas.hu
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • József 49178 számú kérdése
  • 2020-09-09

Üdvözlöm

Közlekedés céljára használt, osztatlan terület használható e saját tulajdonú gépjármű állandó parkolására?
A tulajdonosok között nincs megállapodás.
Válaszát köszönöm.

Kedves József!

Ki a tulajdonos? Enélkül nem lehet megadni a választ. Ha azok a tulajdonosok, akik használják is, akkor pedig nagyban függ a parkolás attól, hogy akadályozza-e közlekedést... Egyébként a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, azaz mindenki jogosult használni az ingatlant, a többiek hasonló jogát nem sértve.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 49173 számú kérdése
  • 2020-09-03

Üdvözlöm!
Lakásvásárlás előtt állok és a kiválasztott ingatlan úgy tünik egy helyrajzi számon van bejegyezve a felette lévő ingatlannal, de külön lakásként árulják. A tulajdoni hányad 69/130. Kérdésem az lenne, hogy ez jogi szempontból milyen buktatókat rejt és erdemes-e ilyen ingatlant vásárolni.
Köszönöm szíves válaszát.

Kedves Andrea!

Nem kizárt, hogy jó ötlet egy ilyen lakás megvásárlása, de ez közös tulajdont jelent, amelynek a szabályait - használati viszonyok, költségviselés stb. - külön megállapodásban le kell fektetni, elkerülendő a későbbi vitás helyzeteket.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49168 számú kérdése
  • 2020-08-29

Üdvözletem! Férjem 1/12-ed részben tulajdonosa a szülői háznak,amitől 350 km-re lakunk. A ház lakhatatlan, a kert elhanyagolt. Két testvér él még a közelben, de egyiket sem érdekli az ingatlan. Felszólítást kaptunk a jegyzőtől kaszálásra és állagmegóvásra. Kérdéseim: hogyan tudna megszabadulni a tulajdonrésztől, ha egyik testvér sem fogadja el ajándékként. Büntetés esetén 1/12-ed részt kell-e fizetni, vagy az egészet. Lehet-e esetleg az önkormányzatnak ajándékozni. Elsősorban szeretnénk valamilyen módon kilépni a tulajdonosok közül, lehetőleg minél előbb. Nagyon köszönöm a segítséget.
Krisztina

Kedves Krisztina!
A tulajdonosoknak meg kellene állapodni a közös értékesítésben, ha jól értem, egyikük sem használja az ingatlant. Ez lenne a leggyorsabb és legkézenfekvőbb megoldás. Ezt egyébként - tulajdoni megállapodás nélkül - akár perben is ki lehet kényszeríteni.

Az ajándékozás során az ajándékot a másik félnek el kell fogadnia, tehát elvileg szóba jöhet az önkormányzat, de ez is csak a velük kötött megállapodáson alapulhat.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szandra 49166 számú kérdése
  • 2020-08-27

Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvédúr!

lenne egy fontos kérdésem. Van egy ház, melynek 2 tulajdonosa volt, az édesanyám és a nagymamám. Édesanyám 2017.09.13-án elhunyt, így az Ő ház részét megörököltük a testvéremmel. Tavaly 2019.10.14-en elhunyt a nagymamánk (a mamánknak 3 lánya volt, így az Ő ház része 3 felé oszlik) viszont Anyukánk meghalt így az Ő 1/3 át a bátyámmal örököltük, aki lemondott az Ő részéről a javamra. A másik két élő lánya miután meghalt az Anyukánk, felvettek németországban ( ott élnek) hitelt a nagymamám( édesanyjunk) el tartásához. Na már most, hogy szegény meghalt a két élő lány tőlem akarják azt a hitelt és "temetkezési díjat" el kérni, pontosabban követelik. Tudtommal magyarországon szülőtartási kötelettség van érvényben, a gyerekek részéről nem az unokákéról. (Azért irtam " " így mert a mama hamvait antsz engedély nélkül ki vitték németországba és otthon tartják. ) Tartási jogcímen követelik ezt az összeget, mondván az anyukámra (aki meghalt) járó részt nekem kéne ki fizetni, de a hitelt nem a nagymamám vette fel hanem a lányai. Szerintük nekem a nagymamám részéből nem jár és, hogy Tőle veszem el ( már elhunyt... ) Tudna nekem segíteni, hogy jogos-e a követelésük? Előre is köszönettel: Szandra

Kedves Szandra!
A hagyatéki végzések ismeretében lehetne választ adni a kérdésére, hogy ki és mivel tartozik, de addig az a véleményem, hogy "hadd követeljenek".

Abban természetesen nincs igazuk, hogy önnek és a testvérének a nagymama után ne járna örökség, természetesen jár, hiszen az elhunyt édesanyjuk része Önöket illeti meg!

Ami viszont a fentieken túl problémás lehet, hogy közös tulajdonban van/lesz velük, annak a használata, esetleges eladása újabb konfliktusforrás lesz majd.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Katalin 49157 számú kérdése
  • 2020-08-24

T. Ügyvéd Úr/Hölgyem!
Az alaphelyzet szerint édesanyám és testvére öröklés útján szerzett 50-50% tulajdonjogot a szülői ingatlanon (telek+ház). (Édesanyám tulajdonjoga 2/4 rész, a testvére hányadát csak feltételezem hogy ugyanennyi, arról a határozatot nem láttam, földhivatali bejegyzése még folyamatban).
Kérdésem abból adódik, hogy a testvére mindenképp szeretné eladni az ingatlant édesanyám viszont még nem. Ennek tudomásom szerint a legegyszerűbb módja, ha kivásárolja az ő tulajdonjogát. Viszont a testvér édesanyám megkérdezése nélkül (illetve valószínűleg feltételezve, hogy ő se akar mást), már vevőt keres. Kérdésem, hogy adás-vételi szerződést édesanyám beleegyezése nélkül köthet a teljes ingatlanra vagy csak a saját tulajdoni hányadát értékesítheti a saját nevében? Amennyiben mégis szerződést kötne a teljes ingatlan eladásáról, az elővételi jog szerint annak csak a felét kéne édesanyámnak fizetnie vagy a teljeset?
Amennyiben jelenleg nincs édesanyámnak annyi vagyona, hogy egészben kifizesse a testvére tulajdonjogának értékét, milyen lehetőségei vannak a ház megtartására és az értékesítés elkerülésére? Mire kell figyelni? Kényszeríthetik a tulajdonjoga eladására?
Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Katalin!

1. Mindenki csak a saját tulajdoni hányadát adhatja el, így a testvér is. Ha talál egy vevőjelöltet a fél ingatlanra, akkor az édesanyjának elővásárlási joga van, azaz meg fogják őt nyilatkoztatni arról, hogy a vevőjelölt által adott ajánlat szerint megvásárolja-e a nevezett ingatlanrészt. Ha nemlegesen vagy nem nyilatkozik, akkor eladható a harmadik személynek az ingatlanrész.
2. Ha nincs elegendő pénze az édesanyjának, meg úgy egyébként is, célszerű lenne megállapodni a testvérrel, akár egy halasztott fizetésben, vagy bármi más megoldásban.
3. A tulajdonostársa közös tulajdon megszüntetési pert indíthat, amelyben árverési értékesítést is kérhet, de ennek költsége és időigénye miatt szerintem a testvérnek is jobb lenne a megállapodás.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Brigitta 49129 számú kérdése
  • 2020-08-02

Tisztel ügyvéd úr /hölgy!
Ingatlan adásvétellel kapcsolatban írok.
5 évvel ezelőtt örököltünk 4-en gyerekek zártkerti ingatlant. Az ingatlant senki nem használja, én és a férjem gondozzuk, tartsuk rendben. Mostanra elegünk lett a sok munkából ami ezzel jár , és el szeretnénk adni az ingatlant. 3-an beleegyeznek az eladásba, de a 4-dik testvér, akinek 2/10-ed része van az ingatlanban, hallani sem akar róla. Megvenni tőlünk nem akarja, vagdalkozik minden rosszal. Beszélni sem hajlandó velünk. Mivel lenne az ingatlanra vevő (nagyon nehéz ezen a részen eladni ingatlant) sürgős lenne a dolog, hogy ő is eladja. Mit lehet ilyenkor tenni?
Választ előre is köszönöm.

Kedves Brigitta! Sajnos gyors megoldást nem tudok mondani, de a közös tulajdon megszüntetési per legalább lassan eredményt kínál. A honlap archívum rovataiban - közös tulajdon - további részleteket is olvashat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Dániel 49086 számú kérdése
  • 2020-07-09

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

Az volna a kérdésem, hogy adott egy családi ház, melynek én és húgom vagyunk 50%-50%-ban a tulajdonosok. Most házasodtam meg és feleségemmel igényelünk baba váró támogatást, melyből az elöbb említett ingatlanhoz építünk hozzá egy szintet. Mely felső lakrészben szeretnénk élni és jövőbeli gyermekeinket felnevelni.
Na már most lehet e olyat csinálnom, hogy húgom alsó szint 50%-os tulajdonjoga érínetetlen marad illetve az én 50%-om is, viszont a felső szint a feleségemé és az enyém szintén 50%-50%ban.
Szíves válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Dániel! Megvalósítható a tervük. Társasházat kell alapítani, ahol az egyik lakás - a jelenlegi - tulajdonosai 50-50 %-ban lesznek a testvérével, a másikban - kiépítésre kerülő felső szinten lévőben - pedig ugyanez az arány lesz a feleségével közösen.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mónika 49077 számú kérdése
  • 2020-07-06

Tisztelt Ügyvédi Iroda.
Adott egy ingatlan, aminek a 11/12-ed része az enyém. Akié a 11/12-ed rész volt, átadta nekünk az ingatlant. A maradék 1/12-ed részt a jelenlegi tulajdonos megörökölte. Ezt eleve nekünk köszönheti, egyáltalán nem tudott arról, hogy neki jár ebből az ingatlanból. Mi még a földhivatali díjat is kifizettük, hogy átkerüljön az elhunyt nevéről az ő nevére. De ez nem is lényeg.
Próbáltunk vele megállapodni, hogy rendezzük a tulajdonviszonyokat, de elérhetetlen, nem veszi fel a telefont, nem reagál az üzeneteinkre. Így mi nem tudjuk megvenni tőle ezt az 1/12-ed részt.
A kérdésem az lenne, milyen módon juthatnánk hozzá ehhez a tulajdoni hányadhoz? Ha nem érjük el őt, akkor mi használhatjuk az ingatlant? Felújíthatjuk? Bent lakhatunk? Ha ő mégis megjelenik és be akar költözni abba az 1/12-ed részbe, vagy azt használni akarja, akkor mit tehetünk? Illetve ha irreálisan magas összeget kér, amennyiért mi nem akarjuk megvenni, mit tehetünk mi és mit tehet ő? Kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak?
Ha mi el szeretnénk adni az ingatlant, nem tudjuk, hiszen 1/12-ed rész nem a miénk. De ő sem akarja megvenni a mi részünket. De még közösen sem tudjuk eladni, mivel elérhetetlen, tehát nem lehet megegyezni, ügyvédhez menni. Mit tehetünk jogi úton ez ellen?
Köszönöm.

Kedves Mónika!
Közös tulajdon megszüntetése iránti per vezethet eredményre. A bíróság ebben a perben - szakértő útján - meghatározza az ingatlan forgalmi értékét és a kereseti kérelmük függvényében az Önök tulajdonába adja az 1/12 részt az arányos megváltási ár megfizetésével vagy árverési értékesítést rendel el. Ebben a perben nem lesz akadály - sőt - ha a másik fél nem található meg, ügygondnok fogja majd képviselni.

Egyebekben: Az ingatlan jelenleg közös tulajdon,azt közösen jogosultak használni, és nem javallott - max. nagyon dokumentáltan - felújítani, beruházni stb.

A témáról többet is olvashat az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Laller 49066 számú kérdése
  • 2020-06-29

Kérdésem:1+2 félszobás lakás osztatlan közös tulajdon 50-50% tulajdonosok vagyunk benne lakunk testvéremmel én elakarom adni de ő nem tud kifizetni én 1.5 millióval kérek kevesebbet mint ő,és ő meg nem hajlandó eljönni ügyvédhez hogy kifizessem mert megvásárolnám a részét amennyit ő mondott,ilyenkor mit tudok tenni?

Tisztelt Laller!

A közös tulajdon megszüntetésének bíróság előtt is helye van. A megszüntetés sorrendje, amit a bíróság be kell, hogy tartson: 1.) természetbeni megosztás (ez itt nem lehetséges), 2.) valamelyik fél megváltása, 3.) Értékesítés és a vételár megosztása.

Ha a felek nem tudnak az ingatlan értékében megegyezni, a bíróság szakértői bizonyítás során állapíthatja meg az értéket. Ennek költségei tetemesek lehetnek és végső soron mindkét felet terhelik (a perköltségviselés szabályai eltérnek az általánostól).

A megegyezett, vagy megállapított értéken történik a megváltás. Ha ön képes és akarja is megváltani a testvére részét, úgy ezt a vételárat kell megfizetnie.

Ha nem lehetséges a megváltás, a közös értékesítés akár végrehajtás során is megtörténhet (szintén költséges és bizonytalan ideig tart), ebben az esetben is a minimum-ár a bírósági ítéletben (a szakértő véleménye alapján) megállapított érték.

A perindításhoz ügyvéd igénybevétele a szigorú pereskedési szabályok miatt ajánlott.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • L.Zoltánné 49060 számú kérdése
  • 2020-06-26

Tisztelt Ügyvéd Úr.
Édesapám után örököltem tartási szerződés alapján 1/4 házrészt,minden ingó vagyonnal együtt.
A másik 1/4 rész a volt felesége tulajdonában van. Osztatlan közös tulajdon az ingatlan. Egy vastag fallal van elválasztva a két épület, egy mérőóra tartozik mindkét épülethez de egy a porta.
Az első rész tulajdonosa a volt feleség édesanyja, aki még él és otthonban van és 4 gyermeke van.
Mire számíthatok,hiszen Édesapám mindig azt mondta hogy akkor lesz majd gondom ha elhalálozik a néni.
Köszönöm szépen a segítséget.

Kedves L.Zoltánné!
Nem világos, hogy mi a kérdés? Milyen gondról van/lesz szó?

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 49049 számú kérdése
  • 2020-06-18

Tisztelt Ügyvédnő (Úr) !
2008-ban párommal közösen vásároltunk egy családi házat,hitelre,melynek induló költségeit én és szüleim adták. Párom csak tartozással járult hozzá az ingatlanhoz. Az ingatlan 1/2-1/2 részben közös tulajdon.
2010 április óta egyedül élek az ingatlanban,költségeit is egyedül viseltem. 10 év alatt sokminden változtatás volt a házon,ezekhez nem járult hozzá.
A lakáshitel svájci frank alapú hitel volt,amit nem tudtam rendesen törleszteni és a követeléskezelőhöz került. Velük megállapodtam,azóta rendesen fizetem a törlesztőrészletet.
2020 Júniusban a hölgy felkeresett,hogy az ő lakhatása is kilátástalanná vált,nem tudja fizetni a több havi kaucióval hirdetett albérleteket. Így arra döntésre jutott,hogy élne tulajdonosi jogaival és ideköltözne.
A hölgy bejelentett lakcíme az ingatlan címe,de évekkel ezelőtt fiktiválva lett.
Kérdésem az,hogy van-e joga ideköltözni.
Amennyiben nincs,hogyan tudnám távol tartani?

Kedves Attila! A történetben annak nincs jelentősége, hogy be van-e jelentkezve vagy sem a lakásba a tulajdonostárs. A lényeges körülmény, hogy tulajdonostárs, és mint ilyen, jogosult az ingatlant használni, birtokolni, nyilván az ön - mint másik tulajdonos - ezen jogának tiszteletben tartásával. Ez a közös tulajdon lényege.
A megoldás? Közös megegyezéssel a közös tulajdon megszüntetése, akár közös értékesítés útján is, a vételár megosztása, elszámolás és teljes elválás anyagi értelemben is.
B-megoldás: ugyanez peres úton, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsanna 49039 számú kérdése
  • 2020-06-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy Hajdúszoboszló településen hat lakásos társasházban élek, melyből 3 magán lakás 3 pedig a Közalkalmazottak Szakszervezetének üdülője, a lakás nincs társasháznak nyilvánítva. A lépcsőházat szeretnénk kifesteni, mert 6-7 éve már nem volt kifestve , de a Szakszervezeti lakások képviselői ebben nem nyújtanak semmilyen támogatást, hogyan tudnánk elérni, hogy a Szakszervezetek is partnerek legyenek a felújításban, hiszen az Ő érdekük is az érték megtartása. Az én lakásomhoz tartozik egy garázs, amivel többlet tulajdonom van a többiekkel szemben.

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Zsuzsanna!

Köszönettel vettük megkeresését.

Teljes körű tájékoztatással a megadott információk alapján nem tudunk szolgálni. Pontos választ csak az ügy részletes ismeretében tudnánk adni. Ha a társasház alapítására nem került sor, akkor abban az esetben közös tulajdonnak minősül. A törvény szerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni, azonban az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Amennyiben a tulajdontársak nem járulnak hozzá önkéntesen a közös helyiség karbantartásához, akkor bírói úton van lehetőség kikényszeríteni a támogatást.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.




Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Kata 49024 számú kérdése
  • 2020-06-07

Tisztelt Cím, adott egy ingatlan melynek 2 tulajdonosa és 2 haszonélvezője van. Az egyik tulajdonos és a két haszonélvező szeretné eladni az ingatlant, a másik tulajdonos viszont nem. Van bármi jogi lehetősége azoknak akik szeretnék eladni az ingatlant vagy ebben az esetben ez lehetetlen? Köszönöm a válaszukat!

Kedves Kata!
Van rá lehetség! A közös tulajdon megszüntetés iránti per megoldást jelent, de tapasztalataim szerint sokszor már a per felemlegetése is meg tudja változtatni a vonakodó tulajdonostárs hozzáállását. Ha mégsem, akkor viszont az ítélet végérvényesen megoldja a helyzetet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 49018 számú kérdése
  • 2020-06-01

Tisztelr Ügyvéd Úr!
A nővéremmel 50-50% arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak. Édesapánk a holtig tartó haszonélvezője. Mi nem használjuk a lakást, pár éve nem is voltunk benne, viszont a haszonélvező használja. Én szeretném megvenni a nővéremtől az Ő 50% tulajdonát. A kérdés, hogy erről kell e értesíteni a haszonélvezőt, és ott kell e lennie az adásvételi szerződés aláírásánál? Ha nem,akkor milyen formában szerez tudomást a lakásvételről (kell az ügyvédnek küldeni neki adásvételi szerződés példányt, vagy esetleg földhivataltól kap dokumentumot)? Ugyanis nem szeretnénk a tudtára adni. A másik kérdésem: Ha csak a haszonélvező használja a lakást, és nem fizeti a közüzemi számlákat (közös ktg., egyéb), akkor ezt kinn hajtják be?
Köszönettel: Anikó

Tisztelt Anikó!
Ha haszonélvezettel terhelten adják-veszik egymás között az ingatlant, akkor ott a haszonélvező nem lesz részese a szerződésnek, viszont egyéb érdekeltsége miatt a földhivatal a határozatot, amiben a tulajdonjogot átvezeti, közölni fogja vele is, tehát utólag meg fogja tudni az édesapjuk.
A közüzemi tartozások főszabály szerint minden esetben a fogyasztó saját tartozásai, azt jelen esetben az ingatlanra nem fogják ráterhelni, azonban a víz esetében van olyan szabály, hogy amíg tartozás van nyilvántartva, addig nem köteles a szolgáltató mással szerződni.



Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal: