Hozzászólások

  • László 49457 számú kérdése
  • 2021-03-23

Üdvözlöm.
Szeretném megtudni, hogy törvényileg kötelezhető-e egy szülő ha a (50éves) gyereke akit pár hétre befogadott, lakcímileg be akar jelentkezni! A szülő özvegy, egyedül szeretne élni és nem akar senkit az ingatlanba bejelenteni!
Az említett gyerek nem állandó, de agresszív,italozó életvitelt él. 10 évvel korábban több alkalommal kellet a rendőrséget kihívni mert életveszélyesen fenyegette a szüleit, akik már akkor is kérték, hogy költözzön el albérletbe, hagyja nyugodtan élni őket idős korukra. 7 éve aztán a gyerek kiment Svédországba dolgozni, de előtte felhalmozott tetemes adósságot amit a bankok tovább adtak behajtó cégeknek. Ezen cégek hetente küldtek izmos erős embereket akik agresszívan szerettek volna foglalni. Olyan erőszakosan, hogy még a rendőrséget is ki kellet hívni. Két idős 70 év feletti nyugdíjast fenyegettek zaklattak. Mindig az volt a válasz, azért jönnek ide mert az adós ide van bejelentve, ide szól a lakcíme. Az évek szaladtak, időközben már 5 éve külföldön dolgozott,nem is tervezte a hazajövetelt.Így az egyik hivatal azt javasolta, hogy a szülők indítsák meg a kijelentését az ingatlanból, az ismétlődő zaklatásokat kivédése miatt.. Több hivatalos át nem vett levél után az önkormányzat kijelentette a gyereket. Az izmos emberek is lassan elfogytak amikor látták a határozatot, hogy xy nincs oda bejelentve. Hatodik Svédországban eltöltött év után hazajött az illető, mert állítólag Magyarországon egy bizonyos munkát neki kell elvégezni, de utána majd vissza megy külföldre. Ezért megkérte az édesanyját aki időközben megözvegyült, hogy arra a pár hétre engedje haza. Az anyai szív milyen. Persze fiam de csak addig.. Eltelt több mint egy év, időközben kiderült, hogy agresszív viselkedés miatt rúgták ki munkahelyéről és azért jött haza , nem a munka miatt.
Itthon Új munkahelye lett, dolgozott, ám még mindig nem talált megfelelő albérletet, mert az igény magas de a pénztárca üres. Tehát Magyarországon él egy éve úgy, hogy nincs bejelentett lakcíme. Ezt tudta mert jelezték anno neki a kijelentését . Tudomásul is vette , nem nyomdai szavakba formálva. Ám most szeretett volna egy értékesebb műszaki eszközt venni (hitelt nem kap mert a bankok tiltó listára tették) Ám a szolgáltató ahol vásárolt volna jelezte, hogy a papírjai nem stimmelnek, anyja neve és a lakcíme sem. Be ment az okmányirodába, hogy ezeket rendezze, de kiderült, hogy nincs bejelentett lakcíme így be kell jelentkeznie.Mert a kijelentése törvénytelen volt.(állítólag)
Most azzal fenyegeti az idős hölgyet, hogy a hivatalban megmondták neki, hogy köteles bejelenteni mert már több mint egy éve ott lakik.
Innen a kezdő kérdés. Törvényileg kötelezhető-e a tulajdonos, hogy akarata, szándéka ellenére egy agresszívan viselkedő embert bejelentsen magához. Ugye 10-éve amikor életveszélyesen megfenyegette a szüleit, időnkét tettlegesen is bántotta őket , akkor a kiérkező rendőr azt állapította meg, hogy jogosan tartózkodik ott, mert oda volt bejelentve, olyan dolog meg nem látható, hogy nekik fel kellene lépni. Így teltek az éveik. Ám most a jog tényleg arra kötelezi, hogy hozzájáruljon a bejelentkezéshez vagy van más jogi álláspont is!
Bocsánat a hosszú történet miatt. Igyekeztem az okt is felvázolni.
Előre is köszönöm válaszukat.
László

Kedves László!
A bejelentésre abban az esetben kötelezhető, ha a lakó állandó jelleggel vagy tartózkodási címként használja az ingatlant. Ha ezt nem engedi meg a gyermekének, akkor nem is kell bejelentenie. A bejelentés egyébként önmagában nem jelent a birtoklásra és a használatra
jogcímet - mint azt sokan gondolják - tehát nem ez a probléma kulcsa, hanem az, hogy engedi-e használni az ingatlant a gyerekének.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Alexa 49449 számú kérdése
  • 2021-03-17

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsát szeretném kérni a következő ügyben:
2015-ben vettem egy 1021 nm területű alsóörsi telket, amely egy nagyobb telek kettéosztásával nyeles telekként lett kialakítva. Az adásvételi szerződés aláírásakor derült ki, hogy a nekem eladott telek határvonalán található egy kövezett lejáró, amely kizárólagos bejárást biztosít az eladó szomszédos telken levő háza alatti pincéjébe. Az ügyvéd javaslatára beleírtuk a szerződésbe, hogy az eladónak személyhez fűződő használati jogot biztosítunk ehhez az általuk 50 nm-esnek mondott (semmilyen okirattan alá nem támasztott) lejáróhoz. A szerződésben nincs rögzítve sem az, hogy ingyenes a használat, vagy díj ellenében történhet. A használati jog nem került bejegyzésre semelyik tulajdoni lapon.
Tavaly tavasszal elkezdtem egy telekalakítási eljárást, ami egy út kialakítását célozza a fent említett telekből. A földmérő számításai alapján megállapítást nyert, hogy nem is 50 nm-ről van szó, hanem 75 nm-ről, valamint nem csak a pincelejáróról, hanem a felette levő ház egy részéről is, ami egy korábbi, még az én vásárlásom előtti (valószínűleg 10 évnél régebbi) hozzáépítés és nem szerepel a földhivatali térképvázlaton (vagyis nem kaptak rá használatbavételi engedélyt).
A történethez tartozik, hogy a korábbi eladó, aki a szomszédos telek (és a ráépített pince és ház) tulajdonosa, árulja az ingatlanát. Kérdés, hogy így eladhatja-e, illetve nekem mi lehet ebben a szerepem (az új tulajdonosra már nem lesz érvényes a használati jog). Lehet-e ezt valamiképpen jelezni a telekkönyvi iratokban, a szomszéd tulajdoni lapján, illetve tekinthető-e tehermentesnek így az ő ingatlana? Eladhatja-e anélkül, hogy ő vagy a vevője megállapodna velem? Kérhetem-e a hivatal eljárását a ráépítéssel kapcsolatban? Akadályozhatja-e a fenti vita az én telkem esetleges eladását?

Előre is köszönöm szépen a választ!

Kedves Alexa!

Nem fogom tudni érdemben megválaszolni a kérdését, látnom kellene az adásvételi szerződést is. De azt megismerve is azt mondanám, hogy mindkét ingatlannak "jót tenne", ha rendezett lenne a jogi helyzete, így érdemes lenne egy kompromisszumos megoldást keresni/találni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tímea 49426 számú kérdése
  • 2021-02-26

Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő esetben szeretném a segítségét kérni: Az örökhagyó 2020. szeptember 1-jén hunyt el és egy ingatlan képezi a hagyatékot. 4 fiúgyermeke közül 1 már nem él. Az elhunyt fiúgyermeknek 3 gyermeke van, így ők örökölnek helyette. Eszerint az örökhagyó 3 élő gyermeke egyenként 6/24 arányú tulajdonosa az ingatlannak, míg az elhunyt testvérük 3 gyermeke egyenként 2/24 arányú tulajdonosa az ingatlannak. Az ingatlant már meghirdették eladásra.
Az örökhagyó hosszú évekig együtt élt az ingatlanban az unokájával, aki tulajdonképpen ott is nevelkedett fel. Az örökhagyó legkedvesebb unokája volt. Az unoka az egyik élő fiúgyermek gyermeke. A 6/24 arányú tulajdonosok megegyeztek róla szóban, hogy az unoka egészen addig ott lakhat a házban, amíg az ingatlan eladásra nem kerül, csak a rezsit kell fizetnie. A többi tulajdonosnak sem volt eddig kifogása ez ellen. Azonban most szót emelt az egyik 2/24 arányú tulajdonos és ügyvédi levelet küldött az unokának, amiben a Ptk. 5:11 § (3) bekezdésére hivatkozva visszamenőleg 2020. szeptember 1-től minden hónap 10. napjáig 15.000 Ft használati díjat követel. Ez alapján 2020. szeptember 1-től 2021. február 28-ig terjedő időszakra 90.000 Ft hátralékot követel 8 napon belül. Ezenfelül 2021. március 1. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig követeli a 15.000 Ft használati díj megfizetését. Ezen elmaradások esetén jogi úton kívánja érvényesíteni követelését. Az ingatlanban lakó unoka családjával, vagyis feleségével és 2 éves gyermekükkel lakik bent és kevés jövedelemből élnek meg. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2/24 arányú tulajdonosnak valóban joga van használati díjat követelni, akár visszamenőleg is és az elkövetkező időszakra, annak ellenére, hogy a nagyobb hányaddal rendelkező tulajdonostársak megállapodtak róla szóban, hogy csak a rezsit kell fizetnie az ingatlan használójának, semmi mást? Egyáltalán visszamenőleg lehet ilyen fajta követelést érvényesíteni? Tudna esetleg paragrafusokat is írni? Előre is köszönöm szépen a válaszát!

Tisztelt Tímea!

A tulajdonostársak megállapodhatnak akár szóban is arról, hogy az ingatlan használatát ingyenesen biztosítják valakinek. Amennyiben ez nincs írásba foglalva, a bizonyítása lehet nehézkesebb, de amennyiben a tulajdonostársak közül hárman az alperessel egyezően nyilatkoznak, az erős bizonyíték lesz a megállapodás tartalmára. A követelésre akkor kötelező nyilatkozni, akkor viszont határidőben és a nyomtatványban foglaltak pontos betartásával(!) ha a használó ún. fizetési meghagyást kap közjegyzőtől. (A perindítást meg kell hogy előzze a jelen esetben a fizetési meghagyásos eljárás)


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Viktor 49418 számú kérdése
  • 2021-02-21

Tisztelt Ügyvéd Asszony / Úr!

7 éve vásároltam egy felújítandó ingatlant édesapám nővérétől. Az ingatlan a szüleim szomszédjában található. Az adásvétel a hölgy és köztem jött létre, 100%-ban az én tulajdonom lett, nincs rajta haszonélvezeti és egyéb más jog sem. A vételár részben általam, részben édesapám által lett rendezve. A felújítás során további anyagi segítséget kaptam szüleimtől. Ez az anyagi segítség és a vételár szüleim általi 'részének' rendezése nem lett külön papíron rögzítve. Most el szeretném adni a 7 évvel ezelőtt vásárolt és felújított ingatlant piaci áron. Követelhetnek-e bármit szüleim az eladási árból akár polgári jogi úton (például az akkori vételár általuk rendezett részét, a felújítás során nyújtott anyagi segítség összegét, a felújítás során az esetlegesen az ő nevükre kiállított számla összegét) ? Köteles vagyok-e nekik eladni az ingatlant így, hogy a szomszédban élnek vagy szabadon értékesíthetem bárkinek?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Viktor,
Az ingatlant természetesen kötelezettségek nélkül értékesítheti, semmiféle olyan irányú kötelezettsége nincs, hogy a szüleinek kellene eladnia.
Az ez előtti kérdésére pedig a válasz a következő:
Követelni bármit lehet, leginkább ez esetben ajándék visszakövetelése jogcímén, ez azonban csak peres úton lehetséges, és elég komoly bizonyítást igényelne a szülők részéről, leginkább azt, hogy az a feltevés, amire az ajándékot adták, utóbb meghiúsult, vagy Ön érdemtelenné vált, stb.
Részletesebb válaszhoz ennél jóval több információra lenne szükség, de a lényeg ez.




Tisztelettel
Dr. Bese Julianna ügyvéd
2800 Tatabánya, Fő tér 3. fsz./1.
+36 34 788-523

iroda@drbesejulianna.hu

Közösségi oldal:


  • Gergely 49390 számú kérdése
  • 2021-02-09

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ingatlanomon van egy több, mint tíz éve épült melléképület, amely nincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartási térképen. A telek külterületen van, mint kivett lakóházés udvar szerepel a nyilvántartásban. A melléképületnek van egy utólag hozzáépített része (ez is több mint 10 éves), amelynek az egyik fala a telekhatáron van.
Úgy tudom, hogy 2020. márciusától már csak építési engedély nélkül építhető épületre kérhető hatósági bizonyítvány alapján ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Az épület jelen állapotában, mint 100 m3 nettó térfogatnál kisebb tároló, ennek megfeleltethető, bár van rajta egy kémény. Víz, villany jelenleg nincs az épületben.
A fent vázolt körülményekre való tekintettel, felkerülhet-e a nyilvántartásba?
Az igénybejelentésnél meg kell-e határozni a rendeltetést, vagy mint melléképület kerülne be?
Tervezem az épület felújítását, és lehetőség szerint igénybe venném hozzá a felújítási támogatást. Ez a megjelent rendelet alapján elviekben a nyilvántartásba vételt követően megtehető, a támogatható tevékenységek között szerepel:"a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása".
Ezzel kapcsolatban további kérdésem, hogy bevezethetem-e a vizet az épületbe?
A nyilvántartásba vételt követően megváltoztatható-e az épület rendeltetése, mosókonyha, nyári konyha lehet-e belőle a felújítás előtt vagy akár utána?
A rendeltetés megváltoztatásának hatályos jogi háttere alapján:
"építési munka elvégzése nélküli, vagy nem engedélyköteles építési munkával történő rendeltetésváltás nem építési engedély és bejelentés köteles tevékenység".
Ha szeretném megváltoztatni, azt hol lehet kérvényezni, egyáltalán kell-e?

Tisztelt Gergely!

A kérdése építésügyi szakigazgatási jellegű, amelyre elsősorban nem ügyvéd, hanem földmérő-/építészmérnök tud felelősségteljes választ adni, magam erre nem vállalkozom, hiszen ilyen kérdésekben "élesben is" ilyen szaktanácsadót veszünk igénybe.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Péter 49386 számú kérdése
  • 2021-02-07

Üdvözlöm!
Vásároltunk egy ingatlant Vecsésen (970nm telek, 120nm ingatlan) ami erősen felújítandó állapotban van. A telek nagysága miatt a megosztása és rokonnak való értékesítése mellett döntöttünk. A hideg zuhany ekkor ért, a főépítész jelezte, hogy semmilyen engedélyt nem ad ki mert a telek fejlesztés alatt álló terület, ott út fog vezetni. (Az ingatlan adás-vétel ügyvéd közreműködésével zajlott)
Annyit sikerült megtudni, hogy kisajátítás keretében fog az önkormányzat az ügyemben eljárni, viszont a lég fontosabb kérdésemre, hogy mikor nem kapok választ hónapok óta.
A ház felújítását nem merjük elkezdeni, mert nem tudni, hogy 2év múlva vagy 8év múlva történik bármi is az önkormányzat részéről. (Mert ha 8év múlva történik bármi akkor felújítom és beköltözök az ingatlanba)
A kérdésem az lenne, hogy lehet "rávenni" az önkormányzat illetékesét a konkét válaszadásra? Esetleg elindíthatom én a kisajátítás folyamatát?
A jelenlegi part helyzetről szeretnék elmozdulni..
Segítségüket előre is köszönöm.

Kedves Péter!
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy pontosan milyen önkormányzati lépéseket születtek az ingatlan kapcsán, és azok alapján meghatározni a lehetőségeket. Lehetséges, hogy a tulajdonosnak van esélye lépni, de ezt egyelőre csak tájékoztató jelleggel tudom mondani...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kriszta 49370 számú kérdése
  • 2021-01-28

T. Cím!

Anyukánk ügyben kérnénk jogi segítséget az alábbi élethelyzettel kapcsolatosan:

1992-ben vett egy házat vidéken. 1998-ban összejött egy ottani férfival, aki alkoholista volt már akkor és sajnos anyukánkat is belevitte ebbe az életmódba.
1999-ben (mivel a házba nem volt bevezetve a gáz és anyukánk önerőből nem tudta megoldani annak megfizetését) ez az ember rávette, hogy kifizeti az összeget amennyiben ezzel a házban fél tulajdonjogot szerezhet. Sajnos anyukánk a mi megkérdezésünk nélkül, ebbe belement és eladta nagyon csekély összegért a fél tulajdoni részét és a megmaradt tulajdoni részén lévő haszonélvezeti jogát is. Erről mi mostanság szereztünk tudomást és az adásvételi szerződés átnézése után kétségeink lettek, hogy ez alapján, hogyan jegyezhették be a földhivatalban.
A fenti férfinak van két lánya. A férfi 2002-ben elhunyt, betegségéről nem tudott senki. Anyukám olyan állapotba került az akkor már jócskán alkoholbetegsége miatt, hogy zártosztályon kezelték és gyámságot rendeltek ki. Az idők során nagyon nehezen és sok segítség árán, de kilábalt az alkoholizmusból. (Gyámságról és az igazságügyi szakértői véleményről rendelkezik papírokkal, melyben kimondják, hogy 20 éve vannak/voltak alkohol problémái. "Félrevezetés kapcsán lakását majdnem elvesztette" Ezt a megállapítást is tartalmazza.)

Fenti rövid leírással kapcsolatosan az alábbi kérdések merültek fel bennünk:
- Az adásvételi szerződés megtámadható-e ilyen esetben? (összegszerűség nem stimmel, szárazbélyegző nincs az okiraton, az aláírások sem teljes névvel ellátottak stb...)
- A férfi két lánya örökös a ház felén. Nem tudjuk, hogy esetleg (mivel elég jogtalannak tartjuk, hogy ők bármit is örököljenek) ezzel mit lehet kezdeni? A házat anyukánk tartja rendben, újítgatja. A lányok semmilyen kapcsolatban nincsenek anyukámmal. Mivel idősödik és szeretne hozzánk közelebb kerülni, ezért felmerült, hogy eladnánk a házat, de sajnos ha ki kellene a vételár felét fizetnünk, akkor ez lehetetlennek tűnő feladat. Nem azt mondjuk, hogy nem jár semmi, úgy gondoljuk, hogy amennyiért apukájuk - félrevezetve anyukánkat és kihasználva annak állapotát - megvette a fél házat, annyit fizetnénk nekik. Nem tudjuk, ez járható út-e jogi szempontból?

Segítségüket előre is köszönöm!

Kedves Kriszta! Húsz év távlatából nem látom a szerződés megtámadásának lehetőségét. Ha visznt eben igazam van, akkor az eladás nyomán a vételárat az örökösökkel meg kell felezni. Nyilván meg lehet állapodni velük az ettől eltérő megoszlásban, de miért is lennének ők ebben partnerek, "amikor az ő édesapjuk a világ legjobb embere volt és semmi nem igaz abból, amit Ön mond"? Legalábbis ez lehet a legvalószínűbb hozzáállásuk.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 49349 számú kérdése
  • 2021-01-17

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy szövetkezeti lakással kapcsolatos a kerdés.
1. Anya 2/6 tulajdoni hányadban tulajdonos
2/6 öröklés által tulajdonos
2. Lánya 1/6 öröklés által tulajdonos
3. Fia. 1/6 öröklés által tulajdonos
2-3. részre özvegyi jog
Anya a fiával lakik a lakasban, anya szeretné a tulajdonrészét gyerekeinek ajándékozni a haszonélvezet fenntartása mellett. A z ajándékozás után a lánya szeretné, ha a testvére megvenné a részét és ezáltal lemond a tulajdonrészéről, mert csak így tud önálló lakást venni (férjezett, 1 gyermeke van, albérletben élnek).
A kérdésem, hogy ez járható út ezzel a megoldással? Ha igen értékbecslő szükséges, vagy elég ha ők ketten megegyeznek?
Válaszát köszönöm.

Kedves Éva!
A terv végrehajtható, és az átruházások forgalmi értékét elégséges a feleknek meghatározni, nem szükséges külső szakértő igénybevétele.
Az ügylet - tekintettel a szereplők közeli hozzátartozói viszonyára - illetékmentesen valósítható meg, így az sem jelent veszélyt, ha a piaci árak alatt határozzák meg az átruházott ingatlanhányadok értékét, így a NAV felülvizsgálati - és módosítási jogköre - nem érinti az ügyleteket.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 49335 számú kérdése
  • 2021-01-07

Tisztelt ügyvéd úr .Érdeklődni szeretnék vásárolt ingatlannál amiben rejtett hibákat fedeztünk fel a falazatban mennyi idejig tudjuk érvényesiteni az un kellékszavatosságot az eladó felé ?? Választ tisztelettel köszönöm

Tisztelt László!

Köszönettel fogadtuk megkeresését. Az alábbi válasszal tudunk szolgálni:

Az Ön esetében a hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) rendelkezései alapján az eladó a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ha olyan hibával találjuk szembe magunkat, amit a birtokbavétel előtti szemle során nem ismerhettünk fel, továbbá, amit nem közölt velünk az eladó, a Ptk. 6:163. § (3) bekezdése alapján ingatlan esetén a teljesítés időpontjától öt évig érvényesíthető az eladóval szemben a kellékszavatossági igény. Abban az esetben, ha a falazat hibája nem fér össze a rendeltetésszerű használattal - írásban való késedelem nélküli közlést követően - kérhetjük az eladótól, hogy javítsa ki a hibát, vagy más módon adjon kompenzációt. Amennyiben a falazat rejtett hibáit nem közli késedelem nélkül az eladóval, ez jogvesztéssel járhat, így igénye nem lesz többé érvényesíthető. Amennyiben az eladó nem vállalja a felelősséget, érdemes saját költségén javíttatnia a hibát, melyet alapos dokumentálás kísérje (fotók, vállalkozói dokumentáció, számlák) annak érdekében, hogy egy esetleges későbbi perben valamennyi költségét érvényesíteni tudja az eladóval szemben.

Amennyiben egyéb kérdés merülne fel Önben, keressen bizalommal minket.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal: