Hozzászólások

  • Ágnes 49712 számú kérdése
  • 2021-09-30

Tisztelt ügyvéd úr,

2 évvel ezelőtt megvásároltunk egy ingatlant (1202 Bp, Felvidék utca ___.). Az előző tulajdonos a mai napig ezt a címet használja a vállalkozásához. https://nmgeneral.hu/
Hogyan tudjuk töröltetni a címünkről a vállalkozását? Mi ennek a módja? E-mailen, telefonon hiába keressük ezzel kapcsolatban. Mi ennek a hivatalos módja? Várom válaszát.
Köszönettel,
Ágnes

Kedves Ágnes! Jelentsék be a cégbíróságnál, hogy az adott cég az adott székhelyén nem érhető el, akkor a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság 1. vagy ráveszi a székhely módosítására 2. bírságolja 3. törölteti a céget.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ádám 49706 számú kérdése
  • 2021-09-29

Tisztelt Ügyvéd úr!
Következő hónapban költözöm Budapestre, barátnőmmel fogunk lakni egy olyan lakásban, ami az ő édesapjának a tulajdona. Bérleti díj nélkül használhatjuk ezt az említett lakást, és én (valamint a párom is) ezt az ingatlant szeretném megjelölni állandó lakhelyemként (az ehhez szükséges szállásadói nyilatkozatot ismerem, amit a Járási Hivatal felé kell benyújtani).
A kérdésem az lenne, hogy milyen okiratokra lehet még szükségünk, hogy jogilag is a lehető legnagyobb mértékben rendben legyen minden? Egyáltalán létezik-e még olyan, hogy ingyen lehet lakni legálisan, bejelentve más ingatlanában?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Uram!

A szállásadói nyilatkozat teljes mértékben elegendő, ez amúgy jelen esetben tulajdonképpen egy szívességi lakáshasználatnak minősül, jogilag pedig egy úgynevezett haszonkölcsön szerződés, amelynél fogva Önök ingyenesen használhatják a lakást.

Tisztelettel:

dr. László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Katalin 49696 számú kérdése
  • 2021-09-14

Szentendrén vagy egy nagy értékű ingatlanom 1/1 tulajdon… 9 éve beengedtem ide egy férfit azòta nemtudom kitenni.. felajánlották két éve a családja hogy kisegítenek 15 millio forinttal.. gondoltam kedves tőlük hisz itt lakik a fiuk 9 éve… elfogadtam… utána irattak velem egy papírt nem saját szándékkal hogy a házam 20% őket illeti… nincs belőle másolatom igy pontosan nem is tudom mi áll benne.. a családtagok utána letanuzták nem Közjegyző által..Minden nap azzal fenyeget hogy nem megy el mert az ő tulajdona is a ház… feltettem ingatlanpiacra a házat mert már nem bírom tovább… mondtam neki ha eladtam a házat kap a 15 milliòra 30 milliòt csak legyen végre nyugtom… Ő egy 400 milliòs ingatlan 20% követeli tőlem a 2 éve adott 15 milliò forintra… lakásmaffia… azt nem tudom hogy lehetne kitenni innen… sokszor kihívtam a rendőröket semmi nem történt mert ismer mindenkit Szentendrén… Tisztelettel Katalin

Kedves Katalin! Keressen meg az alábbi, irodai számunkon és keresünk megoldást!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bela 49693 számú kérdése
  • 2021-09-08

Tiszteletem!
Kerdesem a kovetkezo: adott egy telek, rajta egy helyi vedelem alatt allo hazzal, ami eleg rossz allapotban van. Lehetseges elmeletileg az epulet mellekepulette atminositese, majd egy lakoepulet felhuzasa a telken?

Köszönettel:
Kovacs Bela

Tisztelt Bela!

A helyi építészeti örökség védelmére vonatkozó szabályokat a települési önkormányzat vagy a helyi építési szabályzatban vagy külön önkormányzati rendeletben állapítja meg. Javaslom, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnál érdeklődjön a lehetőségei után.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Tibor 49662 számú kérdése
  • 2021-08-20

Tisztelt Ügyvédek,

Van egy földhivatali besorolás szerinti ”szántó” telkem. ( az utcában még 15 ugyan ilyen telek található) A helyi Önkormányzat a telket Üh 3/2 jelű üdülőövezetbe sorolta, de nem beépíthető jelleggel.
Ezután egy Település Fejlesztési Szerződésben megállapodtunk, hogy amennyiben a telkem egy részét elajándékozom ingyen az Önkormányzatnak (útszélesítésre) akkor a telkem üdülőövezeti BEÉPÍTHETŐ építési telekké válik.
Megkaptam a határozatot a földhivataltól a Változási Vázrajz szerinti telekalakítási engedélyről a csökkentett telekméretre.
Majd megkaptam a határozatot a földhivataltól a „termőföld végleges más célú hasznosítás, üdülőépület kialakítás céljára” Vagyis a telken egy 15%-os beépíthetőségre van lehetőség.
Elkészült az Ajándékozási Szerződés és a földhivatal új hrsz.-t adott a teleknek, de „szántó” besorolás maradt.
Mivel én nem akarok építkezni, eladnám a telket , de a „szántó” besorolás miatt a jövendőbeli Vevő joggal bizalmatlan lehet, annak ellenére hogy a telek 15%-ban beépíthető üdülő telek!
Mit lehetne csinálni, hogy a földhivatali besorolás „üdülő” besorolásra változzon (pl. az Önkormányzatnak van módja a változtatásra ) vagy az eladáskor a jövendőbeli Vevő jogutódként építkezhessen, vagy egyéb megoldás ?

Várom tanácsukat (a 15 tulajdonos nevében is): Tibor

Kedves Tibor! Nem biztos, hogy teljesen átlátom a leírtak alapján a lehetőségeket, de a felsorolt, rendelkezésre álló okiratok szerintem megnyugtatónak és elegendőnek kellene lennie. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 49640 számú kérdése
  • 2021-07-29

Tisztelt Ügyvédnő!

Köszönöm szépen válaszát!
Hivatkozva korábban feltett kérdésemre 49634 lenne még egy kérdésem.
Az ingatlan amelyről a korábbi levelet írtam, 2009-ben került a jelenlegi tulajdonos édesanyjának a tulajdonába, öröklés címén, majd 2018-ban a jelenlegi tulajdonos tulajdonába, ajándékozás útján. Az előbb említett két tulajdonos semmilyen rokoni viszonyban nem állt, az ott élő idős bácsival. A bácsi 1982-ben vásárlással jutott a fél ingatlanhoz a másik félhez 1984-ben öröklés útján. Mi a mellette lévő ingatlant, amelynek a telkére építették az előbb említett ingatlant 1992-ben vásároltuk, amely 2004-ben került a nevemre.
A korábbi levelem óta kiderült, hogy papírokat írattak alá édesanyámmal mindenféle meghatalmazást, illetve kiderült, hogy a telekrendezéssel kapcsolatos vázrajzhoz csatoltak olyan papírokat is, amelyen az én aláírásom is szerepelt, amit természetesen én nem írtam alá, hiszen nem is tudtam róla.
Beszéltem ma az ingatlanossal és a földmérővel is, akik már elkezdték a fenyegetést, hogy polgári peres eljárás indítható ellenünk, mivel elbirtoklás történt, vagy már korábban megtörtént a megegyezés a ráépített telekrésszel kapcsolatban ezért mondjunk le a telekről.
Ne haragudjon, nem vagyok egy kötözködő típus, de mivel megkerültek, valaki aláírt a nevemben, édesanyámat is félre vezették, nem gondolnám, hogy le kellene mondani a telkemről ezek után.
Kérem, hogy adjon tanácsot, hogy az általuk említett elbirtoklás a fenti dátumokat figyelembe véve bekövetkezhet-e, vagy, Ön szerint történhetett-e korábbi megállapodás, ha az a tulajdoni lapon nem lett átvezetve, kinél van a bizonyítási teher, az egyesség korábbi bizonyítására?
Köszönöm,
Ildikó

Tisztelt Cím!

Az épület, ami átlóg az Önök területére, már feltehetően több, mint 15 éve átlóg. Azaz a zavartalan használattal a szomszéd azt a részt elbirtokolta, mert sem Ön, sem az édesanyja nem kívánta azt a területi részt használni. Ez az elbirtoklás szabálya, amire a régi Ptk. rendelkezései az irányadóak, mert 2014.03.15. előtt bekövetkezett az elbirtoklás.

2009-től nem telt el a 15 éves elbirtoklás. Az eladó, mint jogelőd azonban számít. Bemásolok Önnek egy eseti döntést. BH+ 2015.5.199 A fél az általa kötött szerződés alapján - jogelődje közbenső elbirtoklására tekintettel - adásvétel útján szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát annak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosától. [1959. évi IV. tv. 121. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. 117. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. 117. § (3) bek., 1959. évi IV. tv. 365. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. 365. § (3) bek.]
A perbeli, 5235 hrsz. alatti ingatlan a felperesek, illetve jogelődeik bejegyzett tulajdonában állt. Az ingatlannal határos 5236 hrsz. alatti ingatlant 1972-ben B. J.-né vásárolta meg, aki a perbeli ingatlant a sajátjával egybekerítette, majd azt kitisztította, rendbe hozta és oda 1976 - 1977-ben támfalat és garázst épített. A bekerített ingatlanokat együtt gondozta és használta, majd azokat 1991. július 29-én eladta az alperesnek. A felperesek 1997-ben hívták fel az alperest a perbeli ingatlan átadására.
A felperesek keresetükben kérték, a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a tulajdonukban álló ingatlant adja a birtokukba.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte annak a megállapítását, hogy az ingatlan tulajdonjogát jogelődje, Bokor Józsefné elbirtoklás jogcímén történt közbenső tulajdonszerzésére tekintettel - az 1991. július 29-én kelt adásvételi szerződéssel - megszerezte.
A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes jogelődje, B. J.-né elbirtoklás jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, amit tőle adásvétel jogcímén az alperes szerzett meg. A felpereseket mindezek tűrésére kötelezte és megkeresni rendelte a földhivatalt a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetése végett.
Az ítélet indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból megállapíthatóan B. J.-né 1972-től kezdődően folyamatosan, háborítatlanul és a sajátjaként birtokolta a perbeli ingatlant, ezért annak a tulajdonjogát 1982. december 31. napjával - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 121. §-ának (1) bekezdése alapján - elbirtoklás jogcímén megszerezte. A felperesek 1997-ig az ingatlannal nem rendelkeztek, ezt megelőzően azonban Bokor Józsefné a perbeli ingatlan tulajdonjogát - a másik ingatlannal együtt - átruházta az alperesre. Az alperes tulajdonszerzésre irányuló viszontkeresete tehát megalapozott, míg a felperesek nem tarthatnak igényt az ingatlan birtokára.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a viszontkeresettel összefüggő rendelkezéseit megváltoztatta és a viszontkeresetet elutasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és kötelezte a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára.
A jogerős részítélet indokolása szerint az alperes és B. J.-né között létrejött adásvételi szerződésben utalás sincs arra, hogy a vevő a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte volna és nem állapodtak meg annak vételárában sem. Mindezek alapján tehát a perbeli ingatlanra vonatkozóan - a régi Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése és a XXV. számú PED értelmében - érvényes adásvételi szerződés nem jött létre. Az eladó a tanúvallomásában mindezt maga is megerősítette, közölte, hogy a szerződéskötési akarata nem terjedt ki a perbeli ingatlan tulajdonjogának az átruházására. Utalt a másodfokú bíróság egyben arra is, hogy a perben felmerült bizonyítékok alapján az sem volt megállapítható, hogy az alperes jogelődje az ingatlant sajátjaként birtokolta volna. A viszontkereset tehát nem volt megalapozott, ezért az elsőfokú bíróságnak a kereset körében is le kell folytatni a szüksége bizonyítást és meg kell állapítani a tényállást.
A jogerős részítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az adásvételi szerződésben a vétel tárgyát a ház és a mellékhelyiségek képezték, az ingatlant pedig az alperes "megtekintett" állapotban vásárolta meg. Életszerű, hogy a vételi szándéka ennek megfelelően a teljes megtekintett ingatlanra és nem csak annak a fele részére terjedt ki, bár az tény, hogy a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem szerepelt a szerződésben. Azt, hogy az eladó ügyleti akarata a perbeli ingatlan tulajdonjogának az átruházására is kiterjedt, alátámasztotta R. I.-né, K. É. és az eladó tanúvallomása.
Az alperes jogelődje tudta, hogy a perbeli ingatlan nem az övé, de a tulajdonosokról senki sem tudott, ezért azt a sajátjával egybekerítette, kitisztította, tereprendezést hajtott végre, valamint azon támfalat és garázst épített. Birtoklását ennek megfelelően véglegesnek tekintette és így az elbirtoklás objektív és szubjektív feltételei egyaránt megvalósultak. Az ingatlant ezt követően eladta az alperesnek, aki 1997-ig, a felperesek jelentkezéséig azt szintén a sajátjának tekintette. A jogerős ítélet megállapításai ellentétben állnak a bizonyítási eljárás adataival, nem kerültek kellőképpen értékelésre a tanúvallomások, köztük az eladó nyilatkozata és annak az önellentmondása. Tévesen került ezért felülmérlegelésre az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős részítélet hatályában való fenntartására és az alperes perköltségben történő marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A jogerős részítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt tényállásból téves jogi következtetéseket vont le, ezért az nem felelt meg a jogszabályoknak.
A bizonyítási eljárás során feltárt bizonyítékokat a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság értékelte megfelelően, helytállóan vetette össze a felek előadását a rendelkezésre álló bizonyítékokkal.
Az alperes jogelődje B. J.-né 1972-től kezdődően szakadatlanul és háborítatlanul birtokolta a perbeli ingatlant egészen 1991-ig az adásvételi szerződés megkötéséig. A telket a saját ingatlanával egybekerítette, kitisztította, azon tereprendezést végzett, majd a későbbiekben oda támfalat és garázst is épített, a garázsba - földvezetéken - még a villanyt is bevezette. Önmagában az a tény, amely szerint tudta, hogy az ingatlan más tulajdonában áll, a sajátjakénti birtoklást és így az elbirtoklást még nem zárta ki. Nem zárta ki ezt az sem, hogy 1972-ben kezdetben még azzal a céllal kerítette körbe az ingatlant, hogy azon idegenek ne járjanak át. A későbbiek során ugyanis az ingatlanon nagyobb értékű beruházásokat végzett, azt a saját ingatlana részévé tette. Tudta tehát, hogy az ingatlan másé, de azt a sajátjának, a birtoklását, használatát pedig véglegesnek tekintette, a két ingatlant egységes egészként kezelte.
Mindezt alátámasztotta a beruházásainak ténye és a meghallgatott tanúk, R. I.-né és K. É. vallomása. A felperesek ezzel szemben az ingatlanról sokáig nem is tudtak, azzal egészen 1997. évig semmilyen módon nem törődtek. Helyesen állapította meg ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság azt, hogy az ingatlan tulajdonjogát B. J.-né - a régi Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése alapján - elbirtoklás jogcímén megszerezte.
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően B. J.-né a teljes egybekerített ingatlanról rendelkezett akkor, amikor 1991. július 29-én a mellékhelyiségekkel ellátott családi házat, a hozzá tartozó megművelt földterülettel együtt eladta az alperesnek. A szerződésben rögzített "megtekintett" állapot a szerződő felek előadása alapján csak a teljes egybekerített, azaz mindkét ingatlant magába foglaló területet jelenthette.
Tény, hogy B. J.-né az eljárás során erősen ellentmondásos tanúvallomásokat tett, hiszen először úgy nyilatkozott, hogy a megtekintett állapot a garázzsal együtt a teljes körülkerített területet jelentette és azt adta el az alperesnek. Ezt követően merült fel a részéről az, hogy közölte a vevővel, hogy a garázs másik ingatlanon áll, de csak a szerződés megkötését követően. Azt, hogy a bejegyzett tulajdonában álló ingatlant a perbelivel együtt adta el a későbbiek során is megerősítette. Később előadásait módosította és közölte, hogy már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatta az alperest arról, hogy az az ingatlan, amin a garázs található nem az övé. Ezzel szemben viszont végül ismételten megerősítette, hogy a perbeli ingatlant a sajátjának tekintette és eladta az alperesnek. A tanú azonban nem volt elfogulatlannak tekinthető, hiszen tarthatott az alperessel kötött szerződéséből eredő esetleges jogkövetkezményektől. Tényszerűen ezért - az elsőfokú bíróság helyes mérlegelésének megfelelően - az volt megállapítható, hogy a felek adásvételi szándéka kiterjedt mindkét egybekerített és együttesen használt ingatlanra és a vételár is ennek megfelelően került megállapításra. Az eladó csak a későbbiekben, az adásvételi szerződés megkötését követően tájékoztatta az alperest arról, hogy a két külön helyrajzi szám alatt szereplő ingatlan közül csak az egyiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa.
Az alperes mindezek alapján az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosától - átruházás jogcímén - megszerezte a tulajdonjogot. A tulajdont szerzett alperessel szemben a felperesek birtokba adás iránti keresete nem megalapozott. A Kúria mindezek alapján a részítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Pfv.VI.20.042/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az Ónodi és Tóth Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ónodi István ügyvéd által képviselt I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r. és XI. r. felpereseknek a dr. Molnár Margit ügyvéd által képviselt alperes ellen ingatlan birtokbaadása iránt a Városi Bíróság előtt 5.P.20.421/2012. szám alatt folyamatban volt ügyben a Törvényszék által 3.Pf.20.397/2013/3. szám alatt meghozott jogerős részítélettel szemben az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 13. sorszámú ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A perbeli, 5235 hrsz. alatti ingatlan a felperesek, illetve jogelődeik bejegyzett tulajdonában állt. Az ingatlannal határos 5236 hrsz. alatti ingatlant 1972-ben B. J.-né vásárolta meg, aki a perbeli ingatlant a sajátjával egybekerítette, majd azt kitisztította, rendbe hozta és oda 1976 - 1977-ben támfalat és garázst épített. A bekerített ingatlanokat együtt gondozta és használta, majd azokat 1991. július 29-én eladta az alperesnek. A felperesek 1997-ben hívták fel az alperest a perbeli ingatlan átadására.
A felperesek keresetükben kérték, a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a tulajdonukban álló ingatlant adja a birtokukba.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte annak a megállapítását, hogy az ingatlan tulajdonjogát jogelődje, Bokor Józsefné elbirtoklás jogcímén történt közbenső tulajdonszerzésére tekintettel - az 1991. július 29-én kelt adásvételi szerződéssel - megszerezte.
A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes jogelődje, B. J.-né elbirtoklás jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, amit tőle adásvétel jogcímén az alperes szerzett meg. A felpereseket mindezek tűrésére kötelezte és megkeresni rendelte a földhivatalt a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetése végett.
Az ítélet indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból megállapíthatóan B. J.-né 1972-től kezdődően folyamatosan, háborítatlanul és a sajátjaként birtokolta a perbeli ingatlant, ezért annak a tulajdonjogát 1982. december 31. napjával - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 121. §-ának (1) bekezdése alapján - elbirtoklás jogcímén megszerezte. A felperesek 1997-ig az ingatlannal nem rendelkeztek, ezt megelőzően azonban Bokor Józsefné a perbeli ingatlan tulajdonjogát - a másik ingatlannal együtt - átruházta az alperesre. Az alperes tulajdonszerzésre irányuló viszontkeresete tehát megalapozott, míg a felperesek nem tarthatnak igényt az ingatlan birtokára.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a viszontkeresettel összefüggő rendelkezéseit megváltoztatta és a viszontkeresetet elutasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és kötelezte a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára.
A jogerős részítélet indokolása szerint az alperes és B. J.-né között létrejött adásvételi szerződésben utalás sincs arra, hogy a vevő a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte volna és nem állapodtak meg annak vételárában sem. Mindezek alapján tehát a perbeli ingatlanra vonatkozóan - a régi Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése és a XXV. számú PED értelmében - érvényes adásvételi szerződés nem jött létre. Az eladó a tanúvallomásában mindezt maga is megerősítette, közölte, hogy a szerződéskötési akarata nem terjedt ki a perbeli ingatlan tulajdonjogának az átruházására. Utalt a másodfokú bíróság egyben arra is, hogy a perben felmerült bizonyítékok alapján az sem volt megállapítható, hogy az alperes jogelődje az ingatlant sajátjaként birtokolta volna. A viszontkereset tehát nem volt megalapozott, ezért az elsőfokú bíróságnak a kereset körében is le kell folytatni a szüksége bizonyítást és meg kell állapítani a tényállást.
A jogerős részítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az adásvételi szerződésben a vétel tárgyát a ház és a mellékhelyiségek képezték, az ingatlant pedig az alperes "megtekintett" állapotban vásárolta meg. Életszerű, hogy a vételi szándéka ennek megfelelően a teljes megtekintett ingatlanra és nem csak annak a fele részére terjedt ki, bár az tény, hogy a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem szerepelt a szerződésben. Azt, hogy az eladó ügyleti akarata a perbeli ingatlan tulajdonjogának az átruházására is kiterjedt, alátámasztotta R. I.-né, K. É. és az eladó tanúvallomása.
Az alperes jogelődje tudta, hogy a perbeli ingatlan nem az övé, de a tulajdonosokról senki sem tudott, ezért azt a sajátjával egybekerítette, kitisztította, tereprendezést hajtott végre, valamint azon támfalat és garázst épített. Birtoklását ennek megfelelően véglegesnek tekintette és így az elbirtoklás objektív és szubjektív feltételei egyaránt megvalósultak. Az ingatlant ezt követően eladta az alperesnek, aki 1997-ig, a felperesek jelentkezéséig azt szintén a sajátjának tekintette. A jogerős ítélet megállapításai ellentétben állnak a bizonyítási eljárás adataival, nem kerültek kellőképpen értékelésre a tanúvallomások, köztük az eladó nyilatkozata és annak az önellentmondása. Tévesen került ezért felülmérlegelésre az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős részítélet hatályában való fenntartására és az alperes perköltségben történő marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A jogerős részítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt tényállásból téves jogi következtetéseket vont le, ezért az nem felelt meg a jogszabályoknak.
A bizonyítási eljárás során feltárt bizonyítékokat a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság értékelte megfelelően, helytállóan vetette össze a felek előadását a rendelkezésre álló bizonyítékokkal.
Az alperes jogelődje B. J.-né 1972-től kezdődően szakadatlanul és háborítatlanul birtokolta a perbeli ingatlant egészen 1991-ig az adásvételi szerződés megkötéséig. A telket a saját ingatlanával egybekerítette, kitisztította, azon tereprendezést végzett, majd a későbbiekben oda támfalat és garázst is épített, a garázsba - földvezetéken - még a villanyt is bevezette. Önmagában az a tény, amely szerint tudta, hogy az ingatlan más tulajdonában áll, a sajátjakénti birtoklást és így az elbirtoklást még nem zárta ki. Nem zárta ki ezt az sem, hogy 1972-ben kezdetben még azzal a céllal kerítette körbe az ingatlant, hogy azon idegenek ne járjanak át. A későbbiek során ugyanis az ingatlanon nagyobb értékű beruházásokat végzett, azt a saját ingatlana részévé tette. Tudta tehát, hogy az ingatlan másé, de azt a sajátjának, a birtoklását, használatát pedig véglegesnek tekintette, a két ingatlant egységes egészként kezelte.
Mindezt alátámasztotta a beruházásainak ténye és a meghallgatott tanúk, R. I.-né és K. É. vallomása. A felperesek ezzel szemben az ingatlanról sokáig nem is tudtak, azzal egészen 1997. évig semmilyen módon nem törődtek. Helyesen állapította meg ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság azt, hogy az ingatlan tulajdonjogát B. J.-né - a régi Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése alapján - elbirtoklás jogcímén megszerezte.
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően B. J.-né a teljes egybekerített ingatlanról rendelkezett akkor, amikor 1991. július 29-én a mellékhelyiségekkel ellátott családi házat, a hozzá tartozó megművelt földterülettel együtt eladta az alperesnek. A szerződésben rögzített "megtekintett" állapot a szerződő felek előadása alapján csak a teljes egybekerített, azaz mindkét ingatlant magába foglaló területet jelenthette.
Tény, hogy B. J.-né az eljárás során erősen ellentmondásos tanúvallomásokat tett, hiszen először úgy nyilatkozott, hogy a megtekintett állapot a garázzsal együtt a teljes körülkerített területet jelentette és azt adta el az alperesnek. Ezt követően merült fel a részéről az, hogy közölte a vevővel, hogy a garázs másik ingatlanon áll, de csak a szerződés megkötését követően. Azt, hogy a bejegyzett tulajdonában álló ingatlant a perbelivel együtt adta el a későbbiek során is megerősítette. Később előadásait módosította és közölte, hogy már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatta az alperest arról, hogy az az ingatlan, amin a garázs található nem az övé. Ezzel szemben viszont végül ismételten megerősítette, hogy a perbeli ingatlant a sajátjának tekintette és eladta az alperesnek. A tanú azonban nem volt elfogulatlannak tekinthető, hiszen tarthatott az alperessel kötött szerződéséből eredő esetleges jogkövetkezményektől. Tényszerűen ezért - az elsőfokú bíróság helyes mérlegelésének megfelelően - az volt megállapítható, hogy a felek adásvételi szándéka kiterjedt mindkét egybekerített és együttesen használt ingatlanra és a vételár is ennek megfelelően került megállapításra. Az eladó csak a későbbiekben, az adásvételi szerződés megkötését követően tájékoztatta az alperest arról, hogy a két külön helyrajzi szám alatt szereplő ingatlan közül csak az egyiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa.
Az alperes mindezek alapján az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosától - átruházás jogcímén - megszerezte a tulajdonjogot. A tulajdont szerzett alperessel szemben a felperesek birtokba adás iránti keresete nem megalapozott. A Kúria mindezek alapján a részítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Pp. 239. §-a és 270. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes javára, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának (2), (5) bekezdése és (6) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenységgel arányosan megállapított ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
Kötelezte továbbá a felpereseket az Itv. 74. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazott 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése és 15. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megfizetésére.
Budapest, 2014. november 18.
Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, Dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró, dr. Szabó Csilla s.k. bíró
(Kúria Pfv.VI.20.042/2014.)

Az irányadó jogszabály-szakasz:

1959. évi IV. tv. 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
(2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(3)
(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Gondolom, hogy Ön szülei 2004-ben ajándékozták Önnek az ingatlant, azaz rendelkeztek a tulajdonukkal, akkor a Ptk. 124§ (1) b) pont szerint az elbirtoklás megszakadt, kivéve, ha addig már nem telt el a 15 év. Valójában már régi bácsi, a 2009 előtti tulajdonos elbirtokolta, csak ő nem hivatkozott rá. Én erre az Ön helyében nem hívnám fel a figyelmét az ellenfélnek. Inkább a viták elkerülése érdekében javasolnám, hogy fizesse ki a megszerzett pici terület árát. Ha nagyon nem akarja, akkor nem erőltetném, mert 15 év alatt már rég elbirtokolta az eladója. Bár, azért ebbe bele lehet kötni, mert , ha az adásvétel az ingatlan-nyilvántartási területet tartalmazza csak, azaz nem tartalmazza az adásvételük a szóban forgó plusz négyzetmétereket, akkor ugyan az öreg bácsi elbirtokolta, 1992 és 2009 között simán, de nem adta el a szóban forgó részt, mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos. Ha eladta volna, akkor lenne a mostani szomszéd jogelődje. Én ezzel érvelnék, megegyezésre törekednék, némi pénzfizetéssel. Gondolom, a ráépítés 1992 előtt történt.





Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Elza 49636 számú kérdése
  • 2021-07-27

Tisztelt ügyvéd úr,
Szerződéskötés és foglaló kifizetése előtt nálunk az a helyzet, hogy az eladó aki az ingatlan állagáért felelős egy 92 éves néni, az ingatlan használója viszont ennek 70 éves lánya, aki a barátait a szerződéskötés után is üdültetni kívánja ott. Amennyiben ezek a birtokbaadásig leamortizálják a házat, jog szerint az öreg mamának kellene helyt állni. Csak én érzem úgy, hogy ebben az abszurd helyzetben nem fogunk tudni kártérítést realizálni? Van valami biztosíték amit még az adásvételibe bele tudnánk venni? Köszönettel, Elza

Kedves Elza!
Az aggodalma jogos lehet, de ennek rendezését az adásvételi szerződésben kell megtenni. Alapvetően az eladónak kell helytállnia, de ezta vételár kifizetési ütemével - egy rész visszatartásával - Önök is tudják biztosítani.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 49634 számú kérdése
  • 2021-07-26

Tisztelt Dr Koczka Judit!

Mezőberényben egy kertes ház tulajdonosa vagyok, ahol édesanyám a haszonélvező. A házunk előtti ház tulajdonosa pár hónappal ezelőtt meghalt, az örökösök a házat értékesíteni próbálják. Az értékesítés során kiderült, hogy az értékesítendő ház rajta van a telkünkön és a telekhatár áthelyezést elkezdték intézni, amit édesanyámmal alá is írattak, én 230 km-re élek, semmiről semmit nem tudtam. Anyukám 81 éves, azt sem tudja, hogy mit íratott alá vele az ingatlanközvetítő illetve a földmérő, hazalátogatásunk során mutatta csak sajnos a változási vázrajzot, ami már a Kormányhivatalba is be lett nyújtva. A kérdésem az lenne, hogy a haszonélvező a tulajdonos tudta nélkül eljárhat-e ebben az ügyben? Bármilyen hátrányom a jövőben ha esetleg a ház értékesítésre kerülne lehet-e ebből? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Ildikó

Tisztelt Cím!

Egy eseti döntés a témában:
BH 2012.10.253 A telekhatár-rendezési eljárásban nem kell csatolni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulását [85/2000. (XI. 8.) FVM r. 3. §, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM r. 18. §].

A vonatkozó jogszabály a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról, melyet a www.njt.hu oldalon megtekinthet.

A telekalakításai kérelmet bárki beadhatja, de Önt az ügyfél jogai illetik meg, ha ellenzi, nyilatkozatot tehet.

Véleményem szerint az az érdekes, hogy a beépített részt ingyenesen, vagy visszterhesen szerzi meg a szomszéd.





Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Dániel 49626 számú kérdése
  • 2021-07-18

Tisztelt Ügyvéd úr!

Azon a részen, ahol lakunk, a felszíni csapadékvíz elvezetést az önkormányzat még nem oldotta meg, illetve csak részben. Ez egy eléggé dombos,-lejtős rész, tehát amikor sok és heves esőzések vannak, az esővíz az utcán hömpölyög. A most megépült családi házunk egy olyan telekre épült, amin korábban a dombos környék egy részének a csapadékvize ment át, az utcáról folyik be a víz és ez a helyzet még fennáll. Az útburkolat murvás-föld.

Amikor a telket vettük, erről az eladó nem tájékoztatott, mi jóhiszeműen jártunk el. El tudom képzelni, hogy az eladó számára nem volt a helyzet nyilvánvaló, mert a telek eléb nagy, füves volt, komoly vízvelvétellel és nem gondolta, hogy beépítéskor ez a tulajdonság jelentős mértékben megváltozhat.

Az első komolyabb áradásos esettel az építkezés alatt szembesültünk 2018-ban. A vízmennyiséget és sebességet egy sebes áramlású 40-50 cm széles és 20 cm mély patakkal tudnám jellemezni, tehát nem csekély vízhozamról van szó, komoly eróziós erővel. Évente 5-10 alkalommal, főleg a tavaszi-nyári zivataros időben.

2019-ben az önkormányzat műszaki ügyekben illetéks ügyintézője volt a helyszínen nem hivatalos szemlén, ekkor annyit mondtak, hogy "igen, ez nem egy szerencsés telekvétel volt", a problémáról tudtak és tudnak. Annyit mondtak, hogy természetesen jogunk van megvédelni az ingatlanunkat.

Az építkezés végén első lépésben a telekhatárra az utcafronton tettünk egy 8m hosszú 40 x 40 cm betonárkot, amivel annyit sikerült elérni, eltérítettük a víz útját, így nem közvetlenül a házra jön a víz, hanem kikerüli és végigmegy a telken. Ez persze szintén nem kívánatos, met nem lehet tőle a kertet építeni. Az erózió is jelentős, 20-30 cm mély árkot vály a víz a telek felszínen.

Az lenne a kérdésem, hogy milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a további védelem megvalósítására és az önkormányat lépéskényszerbe hozására? Mi természetesen ki szeretnénk és ki fogjuk zárni a vizet az ingatlanról.

Nyilván az lenne mindenki számára a legcélszerűbb, ha az önkormányzat rászánná a 700e-1M Ft-ot, amibe becslésem szerint kerülne az utca vízelvezetése, és megoldaná a problémát hosszú távon. Én hajlandó lennék ebben anyagilag is részt vállalni, nyilván csak akkor, ha az önkormányzat nem 3x áron tudja csak kihozni véletlenül, amit én egy kivitelezővel már leegyeztettem.

További megoldásként szóba került, hogy a telekhatárra olyan kerítést rakunk, aminek elég mély és szigetelt betonalapja van, ami egyszerűen kinnt tartja a vizet. Vagy a terepet is tudjuk úgy rendezni, hogy egy emelt rézsüvel kint tartjuk a vizet. Ennek vagy hasonló megoldásnak az lenne a következménye, hogy a víz tovább folyna a lejtős utcán a házunk előtt, és a szomszédunkhoz menne be. Ezt sem szeretnénk, mert nem tartjuk korreknek.

Üdvözlettel
Dániel

Kedves Dániel!
Az önkorm.-mal szemben éppenséggel fel lehet lépni, de tapasztalatom szerint nagyon kicsi hatásfokkal. Valószínűleg a tárgyalásos-kifárasztásos elv működhet inkább.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Hajni 49603 számú kérdése
  • 2021-07-02

Tisztelt Ügyvéd Nő,Úr! Anyukám eladná ingatlanát egyedüli 1/1 tulajdonosként, aminek bevételét én kapnám ,neki adófizetési kötelezettsége már nincs.Megadható egyszerűen az adás vételi szerződésbe az én számlaszámom az ő adatainál amire utalhatja a vevő a vételárat anélkül hogy bármilyen adófizetési kötelezettségem keletkezzen?

Kedves Hajni, igen, nincs akadálya.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • József 49598 számú kérdése
  • 2021-06-30

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám eladná 1/1 tulajdonú ingatlanját amely árának nagy részét én kapnám. Adás vételi szerződésbe engem, illetve a számlaszámomat bele lehet foglalni úgy hogy nekem nincs az ingatlanba tulajdonrészem.Jó lenne
ha közvetlen nekem utalna a vevő és nem anyukám utalna utólag a vételárból mert így nem kellene fizetnie a bankba az utalás után illetéket,kezelési költséget?

Kedves József!
Igen. Semmi akadálya.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 49593 számú kérdése
  • 2021-06-25

Mobiltelefonos hívást kaptunk egy személytől, hogy a Lízingcég megbízásából jönne ellenőrizni „a lízingelt ingatlan rendeltetésszerű használatát és fényképeket készíteni” (Társasházi lakásról van szó)
Tudjuk, hogy a lízingcég jogosult a lízingelt ingatlan ellenőrzésére, bár az eltelt 13 év alatt még nem történt ilyen.
A Lízingcégtől ezzel kapcsolatban semmiféle tájékoztatást vagy értesítést nem kaptunk. (A kapcsolattartás eddig postai úton, esetenként e-mailben történt a lízingcéggel.)
Mi a teendő?

Kedves László!
Tisztázzák a céggel, hogy valóban az ő nevükben jön-e valaki, miért jön, mit akar látni stb.
Feltételezem, hogy a szerződésben van erre vonatkozó jogosultsága a cégnek, a kérdés csak az, hogy aki jön, az valóban fel van-e jogosítva.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 49570 számú kérdése
  • 2021-06-09

Szomszédságában van egy lakó ingatlan amely egy svájci állampolgár néven van! Mivel jó volt vele a kapcsolatunk évek során ezért azt mondta szoba hogy szeretne nekünk ajándékozni. De itt jön a bokkeno mert ő már nem tud hazajönni Svájcból mert betegsége van és nem vállalja a hosszú utat!
Kérdésem hogy ilyenkor mit kellene tennünk hogy az ingatlan a nevünkret kerüljön? Segítő szándékát előre is köszönon! Tisztelettel Tibor

Tisztelt Tibor!
Elnézését kérem a késői válaszért, de a jelenlegi koronavírus okozta veszélyhelyzet és hivatali, valamint egyéb elfoglaltságaim miatt csak most jutott időm válaszolni a kérdéseire. Kérdéseivel kapcsolatos válaszaim az alábbiak.
Az Ön által jelzett külföldi állampolgár ajándékozási szerződés keretében az Önök részére ajándékozhatja a jelzett („lakó”, azaz vélelmezhetően belterületi ingatlant, termőföld esetén erre – közeli hozzátartozói viszony hiányában nem kerülhet sor).
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) nem írja elő, hogy a természetes személy (járjon el bár saját nevében, meghatalmazottként vagy törvényes képviselőként) azonosításának az ügyvéddel való személyes találkozás során kell megtörténnie.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ugyanakkor csak akkor teszi lehetővé a személyes megjelenés nélküli azonosítást, ha a felügyelő szerv – amely ügyvédek esetében a Magyar Ügyvédi Kamara – meghatározza ennek a módját, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközt előzetesen auditálja. Ebből következően a Pmt. hatálya alá tartozó esetekben akkor végezhető el az azonosítás személyes megjelenés nélkül, ha e feltételek fennállnak, míg a Pmt. hatálya alá nem tartozó esetekben az ügyvéd minden további nélkül azonosíthatja a természetes személyt akkor is, ha az nem jelenik meg előtte személyesen.

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése a személyes megjelenés nélküli azonosítás módját az. 1.2. pontban meghatározottak szerint meghatározta, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközöket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1.2. pont szerint auditálta.

Azaz akár a Pmt. hatálya alá tartozó, akár a Pmt. hatálya alá nem tartozó ügyekben van lehetőség távazonosításra, függetlenül attól, hogy az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd találkozott-e előzetesen az ügyféllel vagy sem.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján, ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdéseivel kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • István 49566 számú kérdése
  • 2021-06-06

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Dunakeszin lakom egy 8 lakásos társasházban az első emeleten. A szemben lakó szomszédommal van néhány probléma. Csinált egy erkélyt ami kb 40 cm körül átlóg a légterünkbe, majdnem a fürdőszoba ablakig terjed. Építéskor szóltam emiatt mégis így csinálták meg. A társasházhoz tartozik egy osztatlan közös telekrész. Nemrég kijelentette, hogy az egész az övé. Írtam emiatt a jegyzőnek, de nem válaszolt.(ahogy elnézem a dolgokat az önkormányzatra nem számíthatok) Ráadásul kapott az önkormányzattól az egész területre fakivágási engedélyt. Ki is vágták szinte az összes fát a területen. Hogy kaphat osztatlan közös telekre egy ember engedélyt? Én viszont a részemet nem óhajtom önként átadni, így dúl a háború. A kérdésim azok volnának, átlóghat a légterünkbe az erkélye, és ezzel az elfoglalt (lekerítette a részét, végül egy 2,5 m-es csíkot otthagyott nekem. Ezt nem fogadom el.) telekkel mit lehet tenni ?

Tisztelettel:
István

Kedves István!
Az első lépés valóban az önkormányzat jegyzője lehet, birtokvédelmi eljárást kell indítani. A következő lépés az építéshatósági eljárás kezdeményezése lehet, amelyben az erkély építésének körülményeit vizsgálhatja - és szankcionálhatja - a hatóság. A fák kivágása kapcsán szintén indokolt lehet egy önkorm. bejelentés.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 49543 számú kérdése
  • 2021-05-25

T. Ügyvéd Úr!
Többen örököltünk több ingatlant, amiből az egyiket birtokba szeretném venni. Az ELMÜ tájékoztatása szerint az új bekapcsoláshoz szükséges a tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozata. Ezt viszont valószínűleg nem fogják aláírni. (Előzmény: Heten örököltük az ingatlanokat, abból 4 örököstárs nem ért egyet a jogerőre emelkedett hagyatéki eljárásban foglalt öröklési rendnek megfelelő elosztással.) Ketten vagyunk 3/12-ed részben örökösök. Kérdésem az lenne, hogy van-e bármilyen mód, hogy az elektromos hálózatot újból hasznáhassam? Köszönettel!

Kedves Ildikó!
Nem sok ötletem van, a szolgáltatók egyedi ötletei ellen neincsenek praktikus megoldások.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: