Hozzászólások

  • Kinga 49717 számú kérdése
  • 2021-10-14

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán!

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásároltam 4 éve, egy helyrajzi számon 3 ingatlan van. Én a középsőben lakom. Az utcáról való bejárat a szomszédom udvarán vezetett keresztül ez év nyaráig, hiszen 2 év után rájött, nem tetszik neki, hogy az udvarán keresztül közlekedem a családommal. Egyik alkalommal közölte, megszünteti a régi bejáratot és kialakít számomra egy 90 cm széles bejáratot az ő bekerített udvara és a szomszédház 8 méter magas tűzfala között. Jeleztem a szomszédomnak, hogy ez a 90 cm nagyon keskeny, legalább 130-150 cm széles bejárat lenne elfogadható részemről. Ő nem akarta ezt elfogadni, szóbeli vita alakult ki, levélben leírtam, mik lennének az elvárásaim, ha elfogadom az általa felajánlott bejárati részt, de ő azt elvetette, és anélkül, hogy én beleegyeztem volna, végül kialakított egy 100-110 cm széles bejáratot, ami 7 méteren keresztül vezet az én telkemre és lezárta előttem a régi bejáratot, valamilyen szinten kényszerített, hogy más bejáratot használjak, mint addig. Sajnos, ez egy olyan helyzetben lévő ingatlan, hogy az én lakásom benyúlik az ő lakásába, például a fürdőablakom az ő teraszára nyílik, a konyhaablakom pedig a pincelejárata fölött van, vagyis a pincéje az én lakásom alatt helyezkedik el.
Tehát, ez a szomszéd teljesen körbe kerítette az ingatlanát, sőt, most a konyhaablakomat is körbe akarja keríteni, mindezt az én beleegyezésem nélkül, sőt, ez utóbbit nem is jelezte nekem. Kamerát is szerelt a teraszára, a konyhaablakom és a fürdőablakom közé, ami hangot is felvesz és az én bejáratomra, vagyis arra a folyósóra van irányítva, amit ő alakított ki számomra. Ez egy 180 cm magas paravánnal van elválasztva az ő udvarától. Azzal is problémázik, hogy azt a folyósórészt ne használjuk kutyafuttatóként, csak be meg kijárásra. Ez normális, elfogadható?
Amit még fontosnak tartok, a megosztási szerződés, amiben nem lettek részletek megfogalmazva, csak annyi, hogy a kizárólagos használatomban lévő ingatlanrész bejárata kizárólagosan az adott utca felől található. Ezt hozza fel számomra a szomszéd, hogy ő biztosította ezt számomra.
A padlásfeljárat mindkét lakás részére az én udvaromon keresztül vezet. A szomszéd úgy zárta körbe a telkét, hogy átjöhessen az udvaromon keresztül a padlásra. Viszont, én egy idő után megszüntettem számára ezt az átjárást, ő se jöhessen át az én telkemre, főleg, amikor nem tartózkodom itthon. Azt kértem, jelezze, mikor szeretne feljutni a padlására és akkor szabaddá teszem az utat számára. Jelenleg az a problémája, hogy állandó átjárást kér tőlem a padlására, alakítsak ki számára egy útvonalat, hiszen ő is biztosítja számomra, hogy bejuthassak a lakásomba. Pillanatnyilag erre nem látok utat, lehetőséget, hol tudnék egy külön részt biztosítani számára.
A kérdésem az lenne, hogy egy osztatlan közös tulajdonú, jelen ingatlan esetében az egyik tulajdonos megteheti az általam leírt dolgokat a másik tulajdonos beleegyezése nélkül? Kamerát szerelhet fel? Építkezhet úgy, hogy az én jogomat sérti? Jogilag támadható az, hogy én nem biztosítok a szomszédom részére állandó feljutást a padlására? A padlásra való feljutás egyenlő a lakásba való bejutással?

Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát!
Tisztelettel,
Kinga


Kedves Kinga!
Az adásvételi szerződés és a használat-megosztási megállapodás rendelkezéseit kellene ismerni a korrekt válaszhoz, ezek nélkül csak azt tudom mondani, hogy az egyoldalú módosítása a használati viszonyoknak támadható lehet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 49711 számú kérdése
  • 2021-09-30

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán!

Adott egy frissen vásárolt, osztatlan közös tulajdonban lévő ikerház, melynek 50/100-os eszmei hányadát birtokoljuk az adásvételi szerződés és tulajdoni lap szerint. A telek területe felépítménnyel együtt 650 m², az aláírt szerződésben az szerepel, hogy az utcafronti lakás a miénk, az eszmei hányadrész mellett hozzá tartozik a:

"felépítményt is magában foglaló, az ingatlan udvarterületéből az alapító okirat mellékletét képező változási vázrajz szerinti, kb. 327 m² alapterületű udvarrész jogutódokra is kiterjedő hatályú, kizárólagos használatának és birtoklásának a joga, mely területrészen maga a felépítmény is található."

Ezzel szemben az ingatlan leíró adatainál az szerepel, hogy

"A lakáshoz tartozik 3,24m2 területnagyságú belépő, továbbá a lakásingatlan másik lakással közös elválasztó falától az utcafronti kerítésig terjedő, a lakás bejárati falával egy vonalban lekerített területrész (udvarrész) mely területrészen maga a lakóépület is található (jogutódokra is kiterjedő) használatának és birtoklásának joga."

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződésben foglalt kb. 327 m² alapterületű udvarrészből fizikailag kb. 220 m² a miénk, a 430 m² a szomszédé, melyre a szomszéd igényt is tart a földhivatali információs rendszerben szereplő adatok szerint.

Nem értjük, hogy az alapító okiratba és az ingatlan leíró adataiba mi alapján kerültek fel az információk.

Kérdésem az lenne, van-e lehetőségünk jogot formálni az 50/100-ad fizikai értelemben történő birtoklására, azaz a közös udvarrész egyenlő arányban történő megosztására?

Kedves Attila! Nem világos a kérdés, pl. milyen alapító okiratról beszélünk? Nem tudom tehát hogy mi az a két okirat, ami ellentmondásban van. Ezek ismeretében lehetne kitalálni, hogy mi lehet a megoldás...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 49698 számú kérdése
  • 2021-09-15

Tisztelettem az volana a kérdésem hogy kötelezhet e bármilyen úton módón a társtulajdonosom. A jelenleg osztattlan tulajdonú házrész hogx legyen osztott tulajdonú házrész. Kezdemenyezheti megtamadhat e birosagi úton hogy én is legyek a ő érdeke mellett. De közben elváltak a társtulajdonosomék és kell e mind a kétt félnek az ellenem való akkár birósagi inditványhoz hogy egyezek bele az osztot tulajdoni rész elinditásába. Vagy elég ha az egyik fél akarja a pert. A 2/3 tőbbsége az én részem tulajdonom az adasveteli szerződésen minden ingóság hózzám tartozó épület fel van sorolva és a kétt társtulajdonosom ezt az adás vételkor aláírásal elfogatták ügyved es tanuk előtt. Mit kell tennem ebben a helyzetben az volna a legfőbb kérdésem köszönettel János

Tisztelt Cím!

Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon természetben való megosztását, azaz azt, hogy az ingatlan két külön ingatlanná legyen osztva. Ennek alapvető feltétele, hogy osztható legyen, a mérete, adottságai alapján. Ezt a helyi építésügyi szabályok és a földhivatal tudja megmondani, hogy egyáltalán osztható-e. Ha perben, bíróság előtt kéri ezt a tulajdonostárs, a perben igazolnia kell a megoszthatóságot. Elég, ha egy tulajdonostárs akar pert indítani.

Önnek nem lesz kevesebb a vagyona, csak az történik ilyenkor, hogy szét lesz osztva, azaz egy ingatlanból kettő lesz. Az ön rész nem lehet kevesebb, mint amekkora most is megfelel a tulajdoni hányadának.

Kérdezze meg a helyi polgármesteri hivatalban, hogy osztható-e a telek. Ha nem osztható, akkor nem lesz megosztva.

Ez nem jelenti azt, hogy a használatot nem lehet szabályozni. Azt is kérheti bármelyik tulajdonostárs a bíróságtól, hogy az ingatlan maradjon egy ingatlan, csak az legyen szabályozva, hogy ki melyik részt használja. Ehhez nem kell a korábban említett megoszthatóság, mert a használat rendezésének nincs akadálya.

Kérdezze meg a tulajdonostársat, hogy mit szeretne, egy ingatlanból kettőt, vagy csak használati megosztást.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Attila 49697 számú kérdése
  • 2021-09-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következőkben szeretném kérni a segítségét.
Az Olajbogyó utcában lévő 74 lakásos társasház IV emeletén lévő lakást igyekszünk értékesíteni. 2007-ben épült, se albetét, se használatbavételi engedély, se használati megosztás nincs. Anno minden lakás eladásra került annak módja szerint: adásvételi, bitrokba adás, hrsz alapján, majd a beruházó csődeljárást indított és lelépett. Azóta a műszaki alaprajzot sem tudjuk beszerezni a földhivataltól sem senkitől ami az albetét egyik alap fő pillére lenne. Használati megosztás 74 lakásos társasház esetén nem reménytelen csak nemileg nehezen kivitelezhető. Természetesen jóval áron alul értékesítjük az ingatlant , de mégis majdnem mindenki valami biztosítékot szeretne kérni mint pl használati megállapodás ami ebben az esetben nagyon időigényes. Létezik e az, hogy bármilyen adatot szeretnénk lekérni a földhivatal archívumából az mindig egy másik dokumentum hiánya miatt akadályba ütközik és nem tudjuk beszerezni vagy esetleg azt mondjak nincs meg pl műszaki alaprjaz, szintenkénti lakások alaprajza…? Az albetétesítés befejezésére felkértek egy céget a társasház lakói, de eredményessége igencsak kérdőjeles! Mi lenne az Ön tanácsa, hogyan értékesíthetjük “legegyszerűbben” a lakást?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Attila

Kedves Attila, az ilyen jogi helyzetben lévő ingatlanoknál - több ilyet láttam már szerte a fővárosban - némileg kisebb vevői kör vállalja be a kockázatokat, de azt tapasztalom, hogy az ingatlan(hányad)ok forgalomképessége fennáll. A vevő nyilván nyilatkoztatja Önt, hogy mely lakás használatát jelenti az adott tulajdoni hányad megvásárlása, de hangsúlyozom, nem szokott ezzel gond lenni, bár kétségtelen, hogy némi diszkontot ilyenkor elvárnak a vevők.
Sajnos nem is tudok más megoldást, a TH-alapítás vagy a használat-megosztási megállapodás lenne a megoldás - ezek kb. hasonló nehézségeket jelentenek ilyen tulajdonosszámnál - de nem tudok 3. útról...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Károly 49678 számú kérdése
  • 2021-08-31

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Biatorbágy Öreg hegyen rendelkezem egy telek 50% tulajdonjogával a, illetve a válóperi vagyon megosztás alapján a 100%-val. Az átírásával nem foglalkoztam mert jó viszonyt ápolok a volt feleségemmel, és a telek nem igazán értékes, viszont így teljesen értéktelenné vált számomra. Rajta végrehajtottak egy adósságot, így a telek 50%-t megvásárolta egy fiatalember. Írtam neki, hogy megkívánja-e vásárolni a telek másik felét a válasza igen volt. Az árat amit ajánlott elfogadtam, viszont azóta nem válaszol az üzeneteimre.
Én külföldön élek Máltán, úgy tudom ez nem akadálya az eladásnak.
A kérdésem az mit tudok tenni ebben a helyzetben?

Kedves Károly!
Valahogyan meg kell találnia a vevőt, és aztán lehet szerződni, ebben nem lesz akadálya, hogy külföldön él, haza sem kell jönnie, megoldható a "távaláírás". A vevő felkutatásában csak annyit tudnék segíteni, hogy levelet írok a tulajdoni lapon szereplő címre, de ezt Ön is meg tudja tenni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Eszter 49677 számú kérdése
  • 2021-08-30

Tisztelt Ügyvédnő!
Röviden. Mamám Papám meghalt így Apukám és 2 testvére örökölt egy ingatlant egyenlően.
Ebbe az ingatlanba lakik az egyik testvér.
Sajnos Apukám is meghalt így én örököltem az ő részét,viszont eltartási szerződést kötöttek az ott élő testvérrel és a másik testvér is lemondott a részéről.
1 kérdésem. Így nekem megmaradt a részem ,mert azt állítják ,hogy nem.
2. Ha megmaradt akkor mi lesz a köztartozásokkal amit az eltartók csinálnak. Mert sajnos az is van már.
Nekem is ki kell fizessem a" részem?"

Tisztelt Eszter!

Ha Ön nem írt alá ilyen tartalmú okiratot, akkor az édesapja testvérével kötött eltartási szerződés az Ön tulajdonrészére nem terjed ki.
Az ingatlan helyrajzi száma alapján beszerezhető tulajdoni lapról egyértelműen megállapítható, hogy ki és mélyen arányban tulajdonosa az ingatlannak, valamint az is hogy esetleg milyen teher van rajta.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Matyas 49672 számú kérdése
  • 2021-08-26

Üdvözlöm !

Kérdezni szeretném, hogy abban az esetben, ha 2 tulajdonosnak van 95% egy ingatlanban, a többi 5 % további 7
( hozzávetőlegesen több mint 50 éve elhunyt ) személy nevén van, akkor a 2 többségi tulajdonos egymásnak eladhatja a tul.részét
a többi 7 tulajdonos hozzájárulása nélkül?
Nincs szükség van a többi 5% tulajdonrész elbirtoklására?

Kedves Mátyás!
Igen, a tulajdonostársak egymás között szabadon köthetnek ügyletet, még az elővásárlási joggal sem kell foglalkozniuk.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 49670 számú kérdése
  • 2021-08-24

Tisztelt Ügyvéd úr!
Debrecenben a Káka utca 24 szám alatt 2 ingatlan található, két tulajdonossal egy osztatlan közös tulajdonú telken. Meg szeretnénk osztani, hogy külön helyrajzi számot kapjanak a telkek. Mi ennek a menete? Milyen nyomtatvány szükséges hozzá? Milyen költségekkel jár?
Tisztelettel : Nagy Éva

Tisztelt Éva!

Köszönettel fogadtuk megkeresését. Az alábbi válasszal tudunk szolgálni:

Az Ön esetében a hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) rendelkezései alapján az 5:83. § valamint az 5:84. § bekezdései az irányadóak. A jogszabály sorrendet állít fel a közös tulajdon megszüntetésére, mely alapján a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ezt a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megváltása követi, végül a társasházzá alakítás is megoldást jelenthet.
Azonban peren kívüli eljárásra is van lehetőség, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályán lehet kezdeményezni. Ha az ingatlan megosztható, akkor földmérőt kell igénybe venni egy vázrajz (megosztási rajz) elkészítéséhez, mellyel kapcsolatban költségek merülhetnek fel. Ez alapján lehet a megfelelő okiratot elkészíttetni, melynek költsége szintén egyéni megállapodás tárgyát képezi. Mindezeken felül a Kormányhivatal is számít fel bejegyzési költségeket, melynek összege helyrajzi számonként hozzávetőlegesen 12.000 forint, valamint az újonnan kialakult ingatlanoknak is szükséges kiállítani egy tulajdoni lapot, mely szintén további költségekkel járhat.
Az 1990. évi XCIII. Illetéktörvény 25. § (1) bekezdése szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.


Amennyiben egyéb kérdés merülne fel Önben, keressen bizalommal minket.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Edina 49653 számú kérdése
  • 2021-08-09

Tisztelt Ügyvédnő!
Édesanyám és testvére közös tulajdonában van egy külterületi szántó és egy külterületi tanya, ezekből 2/3 rész édesanyámé, 1/3 rész a testvéréé. Édesanyám szeretné eladni a részét, a testvére használja az ingatlant és a szántót is, ott lakik, kiadja a földet és a bevétel is az övé. Semmilyen kommunikációra nem hajlandó, nem lehet vele békés úton egyezkedni.
A kérdéseim a következők lennének:
-Mihez van joga édesanyámnak? Meghirdetheti-e eladásra az egész tanyát és szántót, vagy csak a saját 2/3 részét árulhatja?
-A közös tulajdon megszüntetése peren kívül is kérhető?
-Mi az eljárásrend ilyen esetben? Milyen sorrendben kell intézni az ügyeket, hogy törvényes és szabályos legyen?
-Ha perre kerülne sor körülbelül milyen ügyvédi költségekkel kell számolni?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Cím!

Az édesanyja kérheti a közös tulajdon megszüntetését, és kérhet használati díjat is. A közös tulajdon megszüntetése lehet az, hogy az egyik fél kifizeti a másikat, vagy közösen eladják. A használati díj annak az összegnek a 1/3-ad része, amely ellenében az ingatlan bérbe adható lenne. Először tértivevényes levélben vonja meg, 15 napos határidővel az édesanyja a 2/3-ad rész tekintetében a szívességi használatot, és jelölje meg, hogy havi hány forintot kér, a 2/3-ad rész használatáért. A levélben azt írja meg, hogy a 2/3-ad részét hány forint ellenében adná el a testvére részére. Ha erre nincs válasz, vagy nem történik semmi érdemi, akkor pert kell indítani, amelyben ugyanezeket a kereseti kérelmeket kell leírnia. A pertárgyérték, ami az illeték alapja, a használati díj egy évi értéke, plusz a pénzösszeg, amit az édesanyja a 2/3-ad részért kér. Ezeknek az együttes értékének a 6%-a a peres illeték, de lehet illetékkedvezményt kérni a bíróságtól. Ha 100.000-Ft körüli összeg az egy főre eső jövedelem, akkor a bíróság meg szokta adni a kedvezményt. És nem kell előre kifizetni az illetéket. Ha az ellenfél a perben az értékeket vitatja, akkor szakértőt kell kérni, ami 200.000.-Ft, 250.000.-Ft is lehet. Erre is kiterjed a kedvezmény, illetve erre is kérheti. Az ügyvédi díj változó, de kb. a pertárgyérték 5%-a. Gyakran óradíjat alkalmaznak az ügyvédek. A 2/3-ad részt az édesanyja árulhatja is.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • László 49624 számú kérdése
  • 2021-07-16

Tisztelt Ügyvédnő !
Hosszú házasság után, elváltunk . Szeretnék vagyonmegosztást peren kívül a volt feleségemmel, én nem szeretnék már maradni a "közös" lakásunkban, melyet a válóperben a Bírónő itélete szerinti megosztásban használtunk, ezideig.Szeretnék ebből az áldatlan helyzetből kilépni.Első körben benne volt, hogy megváltja a tulajdon részemet, de most kihátrált ebből a megoldásból, én nem is tudom, és nem is akarok a közös lakásunkban maradni, (50-50%) tulajdon.Az lenne a kérdésem eladhatom e a tulajdon részem valakinek, természetesen felajánlanám előbb neki az elővásárlási joga miatt. Közös értékesítés kilőve, mert ha én eladnám kb. 12 mill. ft-ért, ő biztosan, 14-et szeretne. Vagy pedig a mindkettőnknek fájóbb Bírósági per, értékesítés? Akarata ellenére a Bíróság kényszerítheti e a lakás elhagyására, eladás esetén.
Várom Megtisztelő válaszát !
Tisztelettel: Kovács László

Tisztelt Érdeklődő!

A per drága, ezért ha van peren kívüli lehetőség, akkor azt igénybe kell venni. Ön természetesen a saját 1/2-ed részét meghirdetheti, és ha van jelentkező, a szerződést megkötheti, a megkötött szerződést kell közölni a feleségével. Határidő szabása mellett, hogy él-e elővásárlási jogával.

A közös értékesítés lenne a legideálisabb, peren kívül is, ha nincs kívülálló vevő az Ön részére, és a felesége sem akarja megvenni az Ön részét.

A közös értékesítés esetén Önök zsebre teszik a vételárat, megosztoznak, és ennyi. Per esetén 6% az elsőfokú illeték, az ingatlan értéke után, míg a szakértő 150-250.000.-Ft. Persze lehet költségkedvezményeket kérni, de a totális ingyenesség ritka, tipikus, hogy nem kell előre fizetni a költségeket, de utólag igen. Nem kötelező ügyvédet igénybe venni, de a munkadíj szintén emeli a költségeket. Végrehajtás esetén, további végrehajtói díj merül fel. Azaz, az ingatlan per esetén is csak annyit ér, amennyit per nélkül, de az eladók pénze kevesebb lesz összességében, mert minden előzetes költséget ők fizetnek, a vevő meg csak a vételárat.

https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/12017-ix-11-pk-velemeny

A fenti linken találja a Kúria véleményét a közös tulajdon megszüntetését illetően, az 5. pont szerint főszabály, hogy a feleségének el kell majd hagynia az ingatlant.

Tisztelettel:




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Attila 49606 számú kérdése
  • 2021-07-03

Szeretnék tanácsot kérni ingatlan ügyében.Arról van szó hogy nekem egyik élő szülővel anyámmal 1/2 részben tulajdonos vagyok.Van egy testvérem akit ide fogadna az én engedélyem nélkül.Azért mert zűrös albérlet miatt kirakták.Én egy mozgássérült vagyok és nem szeretném,hogy az egészségem rovásomra menjen.Anyám mindenben a testvéremet támogatja.Azzal fenyeget az ő részét ráíratja a testvéremre. A testvéremnek semmilyen tulajdonvagyona nincs a házon.De még csak nem is költött ide.Halottam van olyan lehetőség,hogy tulajdonközösség megszüntetése.Miként lehet ezt igénybe venni.Én még soha nem pereskettem.Mivel mozgássérült vagyok nehezen tudok biróságra járni.Nem tudom a hasonló helyzetben lévő embereknek milyen jogi segítséget tudnak igénybe venni.Valamint anyagi helyzetem is nehezen engedi meg a drága bírósági költségeket.
Válaszukat előre is köszönöm: Attila

Kedves Attila!
Sajnálatos helyzet, az édesanyja a saját részével azt csinál, amit akar (kis túlzással). Ezt nem tudja megakadályozni. Valóban van közös tulajdon megszüntetés iránti per, amelyet Ön is kezdeményezhet, amelynek részleteiről és költségeiről az ingatlan tulajdoni lapjának ismeretében tudnék véleményt formálni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anita 49601 számú kérdése
  • 2021-07-01

Üdvözlöm
A segítségét szeretném kérni. Férjem nevén van egy ingatlan Dunakeszin, a másik tulajdonos a testvére. Anyósom holtig tartó haszon élvező. Erre az a ajándékozásra több éve került sor, mert anyósomnak sajnos voltak olyan ügyletei amik miatt még akár a házat is eljátszhatta volna. Ezért apósom döntött erről (ő azóta elhunyt)
A házban anyosom és a sógorom lakik. Férjem 9 éve nem él velük, most mégis arra kérik szálljon bele anyagilag a ház szigetelésébe és egy új kazán vételébe. Mi 9 éve albérletben élünk. Nem tudunk még erre is pénzt kiszoritani és bánt is minket, hogy önhibáján kívül semmit nem élvez abból ami az övé. Az lenne a kérdésem ha mi korrekten szeretnénk eljárni, milyen lehetőségeink vannak.? Jogos az érvelésük, hogy mivel a férjemé a fél ház ezért neki is állni kell a költségek felét.?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Anita!
Elvileg jogos a kérés, hogy a tulajdonos járuljon hozzá az ingatlan felújításához, az más kérdés, hogy a használó testvér ily módon előnyben részesül. Ezt valamiképpen kompenzálni kellene/lehetne pénzügyileg, így érdemes lenne ebben a kérdésben megbeszéléseket folytatni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Valéria 49592 számú kérdése
  • 2021-06-24

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az anyósom elhunyt a napokban és az ingatlanra amelyben lakott haszonélvezeti és özvegyi joga volt. Az anyósom tulajdonrésze 3/12 , a két fiának 3/12 és az apai 3/12 rész megörökölt része. A lakást az anyósom használta kizárólagosan a haláláig, viszont a halála után a férjem testvére önhatalmúlag lecserélte a zárakat és a férjem nem tud bejutni az ingatlanba. Kérdésem az lenne ,hogy milyen hatósági/jogi lehetőség van az ingatlanba való bejutásra? A testvért már felszólítottuk szóban és írásban is de elzárkózik a beengedéstől és a kulcsok átadásától.

Köszönöm a válaszát!

Kedves Valéria! Az anyósa halálával az özvegyi és haszonélvezeti jogok megszűntek, tehát attól a pillanattól kezdődően a tulajdonosok jogosultak az ingatlant használni. Ebből egyik tulajdonost sem lehet kizárni, ha el akarnak ettől térni, akkor a tulajdonosoknak kell megállapodniuk. A jelen helyzetben a testvér jogszerűtlenül jár el, és zárja el a férjét az ingatlan használatától. Amennyiben békés, tárgyalásos eszközökkel nem jutnak eredményre, úgy a bírósági út marad, amelyben egyrészt ún. többlethasználati díjat követelhet a férje a testvértől - tekintve, hogy a férje részét is használja - ill. kérheti a közös tulajdon megszüntetését is, akár megváltás (kivásárlás), akár közös értékesítés formájában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisz 49590 számú kérdése
  • 2021-06-23

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Hat éve lakunk egy ingatlanban a feleségemmel ill 14 éves kisfiunkkal mind a hárman állandóra vagyunk ide bejelentve.
Az ingatlan tulajdonosa a testvérem. Válás esetén a feleségem jogot formálhat bármilyen módon az ott lakásra ha azt a testvérem aki az ingatlan tulajdonosa nem szeretné? Ha igen kérhet valamit akár albérleti díjat? Egyébként a feleségemnek van egy saját 1/1 es ingatlana bár egy kicsit felújításra szorul a szülei laktak benne (már nem élnek)
Választ előre is köszönöm


Tisztelt "Krisz"!

Az idegen ingatlanban lakókat a szerint illeti meg az "ottartózkodás" (birtoklás, használat) joga, hogy miben állapodtak meg az ingatlan tulajdonosával. A két benttartózkodó közötti jogi viszony megváltozása (válás pl.) önmagában nem befolyásolja a tulajdonos és a benttartózkodó közötti viszonyt, ám nyilván nem biztos, hogy fenntartható marad a birtoklási helyzet, ami miatt a helyzet rendezést igényel. Ebben ennyi információ alapján annyi mondható bizonyosan, hogy a két fél nem kell, hogy egy fedél alatt maradjon.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Nikolett 49577 számú kérdése
  • 2021-06-13

Tisztelt ügyvédúr! Tanácsot szeretnék kérni hogy mik a jogaim és mit tehetek meg. A helyzetem a kővetkező: Szüleim elváltak 2012ben. Édesapám építette családiházban éltünk egy ikerház felében. Tulajdoni lapon csak apám szerepelt tulajdonosként. 20 év házasság után váltak el és nem akart osztozni a házon sem eladni édesanyámmal. Édesanyám megállapodott vele hogy ajándékozással a fele ház tulajdonjogát irassa rám és akkor elválnak. Ez megtörtént azóta fele arányban tulajdonos vagyok de apám haszonélvező is. Tavaj vettem fel az én részemre jelzálog hitelt mert fel kellett újítani a tetőt ahol egy saját lakrészt külön bejárattal kialakítottam és itt élek a férjemmel és 2 kiskorú gyermekemmel. El szeretném adni a részem hogy külön költözzünk. Édesapám nem akarja eladni a házat továbbra sem. Kifizetni se tudja a részemet. Mit tehetek meg, mire, milyen arányban vagyok jogosult? Ezek lennének a kérdéseim. Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Nikolett!

A kérdés kissé bonyolultabb - és további információkat igénylő - mint amit ezen a fórumon meg tudnék válaszolni. A haszonélvezeti jog miatt Önnek elvileg nem volt birtoklási és/vagy használati joga, mégis épített egy lakrészt, amire viszont nem terjed ki a hélv. jog. Elsőként az ön pontos helyzetét kellene tisztázni, aztán megpróbálni az édesapjával valamilyen megoldásra jutni, ill. végeredményben pereskedni is lehet, de talán annak szükségessége nem merül fel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: