Hozzászólások

  • Maggi79 49925 számú kérdése
  • 2022-06-28

Tegnap már írtam de nem kaptam semmi visszajelzést.

Ennél kicsivel több időt igényel a válaszadásunk, de előbb-utóbb érkezni fog...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Barbara 49922 számú kérdése
  • 2022-06-24

Üdv! Szeretném ha egy kicsit segítene nekem...
2021.szeptemberében vásároltam egy építési telket 4.4 m forintért Vácszentlászlón. Vállaltam a 4éven belüli beépitést és illetékmentességet kaptam. De eladtam a telket 2022. Márciusban 15 M forintért. Ebből a pénzből 12 Millióért vettem Hévízgyörkön egy másik telket Áprilisban és most júniusban eladtam azt is 16.3 m forintért. Itt is vállaltam a 4even belüli beépitést de itt sem valósult meg. Az lenne a kérdésem hogy mennyi osszegszerűen az illetékek meg minden más amit jövőre be kell fizetnem?? Köszönöm a válaszát! Magánszemély vagyok nem cég.

Kedves Barbara!
Mindkét vállalt és nem teljesített kötelezettsége miatt meg kell fizetnie a telkek esetében az elmaradt 4 % vagyonszerzési illetéket, növelve az ilyenkor szokásos pótlékkal. Az illeték összesen 668 eFt lesz, egyébként pedig érdemes lenne mielőbb bejelenteni a NAV_hoz, hogy nem teljesült a vállalása és az adott időpontig kell megfizetnie a pótlékokat.
Az első telek kapcsán 10.6 mFt, a második kapcsán pedig 4.3 mFt jövedelme keletkezett, ezt jövő év májusában kell bevallania, és megfizetni a 15-15 % jövedelemadót.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Judit 49916 számú kérdése
  • 2022-06-20

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Kérem ne haragudjon hogy ismét kérdéssel fordulok Önhöz. Korábban haszonélvezeti jog jogtalan törlésével kapcsolatban kérdeztem, mint utóbb kiderült a Földhivatal papírjaiból a tudtom nélkül eljáró családom és a tudtom nélkül eljáró ügyvéd úgy törölte a haszonélvezeti jogot az ingatlanról mintha az ingatlan soha nem is lett volna terhelve azzal, ami egészen elképesztő.
A passszív-agresszív családi hozzállás miatt ismét felmondták az idegeim a szolgálatot, kórházba kerültem, egy telekeladási ügylet okán: Néhai édesapám hagyatékában volt a testvérem és a magam nevére hagyva egy még özvegyi haszonélvezettel terhelt telek, amire a testvérem vevőt talált. Az adásvételi szerződést ketten írtuk alá, abban még az állt, hogy a telek árát fele-fele arányban kapjuk meg, az eljáró ügyvéd is megerősített ebben.
Ehhez képest a testvérem aláíratott velem egy nem ügyvédi papírt hogy a telek bevételéről teljes egészében lemondok számla(utalási költség) miatt hiszen kevesebb a költség ha egyetlen számlára megy a költség. Ez természetesen a valóságnak nem megfelelő indoklas volt-ő valójában azt gondolja hogy nem érdemlek semmit az örökségből mert néhai anyánk szavaival "úgyis szétszórom." Tudtommal annak, hogy az örökös mire költi az örökséget az örökhagyónak és a másik örökösnek semmi köze nincs, és ezt nem is írhatja elő. Anyánk egyébként végrendelet nélkül halt meg, édesapám hagyott csak végrendeletet. Most bekértem a közjegyzőtől a hagyatéki végzést annyit mondott hogy a mezőgazdasági telek eladási árának ily módon történő elvétele jogtalan volt, forduljak jogi képviselőhöz. Testvéremmel és családjával már nem beszélek, miután kifejtettem, hogy ez jogtalan ahogy a hasznélvezeti jog eltüntetése is az volt, és mindezt anyám és kettőnk állandóan negatív viszonya okozta (testvér hegelése a másik ellen).
Idegileg, lekileg, fizikailag végképp tönkre mentem. Gyámság alatt nem vagyok, tuudtommal csak ekkor és ez esetben lehet embert ilyen durván kisemmizni. Továbbra is csekély, százezezer ft alatti nyugdíjból élek, most már még betgebben mint előtte. Amit megtudtam és ami és ahogy történt teljesen és minden szempontból összetört.
Kérem írja meg, hogy látja az ügyet jogi szempontból, és mit tehetnék, ez a testvéri és rokoni kaocsolat úgyis már helyrehozhatatlan.
Köszönettel várom válaszát:

Üdvözlettel:

Judit

Kedves Judit!
Feltehetően jogos az igénye a testvérrel szemben, ezt egy ügyvéddel folytatott konzultáció tudná megerősíteni, aztán az alapján meg lehet indítani a pert, ami - szintén feltehetően - szükséges az igény érvényesítéséhez. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Nikolett 49908 számú kérdése
  • 2022-06-06

Üdvözlöm!

Olyan kérdésem lenne hogy adott egy ingatlan amit most megvásárolni, a szomszéd vízórája pontosan a házunk mellett van .
Szabályosan történt ennek a telepítése oda ? Nincs erre valami szabály, ami ki mondja hogy pontosan hol lehet elhelyezni a vízóra aknát?
Mivel a megvásárolni kívánt ingatlant pont azon oldalon kezdett megrepedni az a feltételezés hogy ez lehet az egyik oka . Már kerestünk fel szakembert akik injektálással ezt megszüntetik de attól félünk hogy ismét alá fog áztatni a szomszéd aknája.

Kedves Nikolett!
Elvileg vannak erre vonatkozó szabályok, de ezek az idők folyamán változtak, változnak, és nehéz megmondani, hogy az adott esetben ezt a szabályt áthágták-e.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Orsolya 49889 számú kérdése
  • 2022-05-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy 52 lakásos, 5 emeletes társasházban lakom, aminek a körgangon kívül van egy oldalgang része, 2-2 lakással emeletenként. Kb. ilyen formában: "__O".
Ebben az oldalsó gangrészben lakunk férjemmel.

Mellettünk kb. 3 -4 éve kezdödött egy építkezés, aminél lejjebb ástak, mint a mi házunk alapja.
A mellettünk levő építkezés következtében az épületünk megmozdult, az oldalgangi részen minden lakásban, így a miénkben is, a falakon, padlózaton repedések keletkeztek.

Nálunk minden helyiséget érint a falak repedezése, a fürdőben és a lakó-előtérben (egybe lett nyitva annó a konyha előszoba) még a járólapok is megrepedtek.

A mellettünk levő építkezés tulajdonosa kártérítés címen a saját embereivel szeretné rendbe tetetni a károkozását, azonban nem akarja állni a teljes mértékben helyreállítást/felújítást, arra hivatkozva, hogy ő a "jogszabály szerint " csak a tényleges kár helyreállítására kötelezhető (pl. a wc-ben az ajtó feletti falrész repedt, tehát csak annak a helyreállítása az ő sara, a helyiség másik 3 falának a festésének a költsége minket terhel.

Én ezt elég sajátságos hozzáállásnak érzem, hiszen ha festeni kell, az a teljes helyiségre értendő és nem csak 1 falára.

Az általa hivatkozott jogszabályt nem tudta megmondani, így én ezt csak szavakkal dobálózásnak tudom venni.

Kérem segítsen!

Van ilyen jogszabály, ami a károkozás helyreállítására vonatkozik? Ha igen, kérem adja meg a számát.

Mire kötelezhető a károkozó? Kötelezhető pénzbeli megtérítésre? Nekünk inkább a pénz lenne a jobb.

A többi lakóval (kb. 10-12 lakás) gondolkodunk perközösségben, de még nem találtunk ügyvédet.
Tud ajánlani nekünk fenti témában jártas szakembert?

Segítségét előre is köszönöm,
Orsolya

Kedves Orsolya!
Mi szívesen foglalkoznánk az üggyel, ha érdekes lehet, hívjon fel!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tímea 49848 számú kérdése
  • 2022-03-22

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az utcánkban a telektulajdonosok kötelezettsége az útépítés, melyre a lakók egy polgári társaságot alapítottak és rögzítették a telkek területe alapján a rájuk eső arányos költséget. A mi házunk esetében az ikerházak egymás mögé épültek, a telek utca felőli súlypontjába, ezért a mi hátsó házunk egy jóval nagyobb telken helyezkedik el, teleknyélen történő megközelíthetőséggel. A közös tulajdonban lévő telek 2/3 – 1/3 van felosztva, melyeket ilyen arányban is fizettünk és használatát vázrajzon rögzítettünk. A társasház alapító okirat szerint, viszont az épületekre vonatkozó eszmei tulajdonhányad 52/100 (miénk) ill. 48/100 (szomszéd). És itt jön a gond, mert a szomszéd szerint az útépítés költségét telekarányosan 2/3 – 1/3 arányban kell fizetni, szerintem meg 50-50 % a megszokott, mert mindketten 1-1 behajtóval fogunk rendelkezni (+ neki 1 parkoló is jut telken kívül a kerítése előtt), de még a „rosszabb” esetben is 52-48%-ban kellene felosztani a társasház tulajdoni hányada szerint. (Az már csak egy plusz poén, hogy a maximálisan kihasznált beépítés miatt a telkünk 1/4-ről építési jog szerint nem is rendelkezünk, mivel a mi telkünk terhére van biztosítva a szomszéd beépítési és zöldszázalék mutatója.)

Szeretném megkérdezni a véleményét a jogszerű felosztás mértékéről, mivel a szomszéddal történő megegyezés kizárt.

Köszönettel: Tímea

Kedves Tímea!
Ha a megegyezés nem lehetséges, akkor bírósági úton lehet megtérítést követelni a szomszédtól. A válaszhoz azonban ismerni kellene a társasházi alapító okiratot, annak különösen a telekhasználatra és a költségekre vonatkozó részeit, valamint az út létesítésével kapcsolatban létrejött szerződést is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ádám 49829 számú kérdése
  • 2022-02-28

Tisztelt Ügyvédi iroda!
1984ben egyszer megcsinálta az önkormányzat a lakók finanszírozásából az utcánkat. Azóta teljesen beépült és most arra hivatkozva hogy a kerítések rossz helyen vannak nem akarják újra aszfaltozni. A mi keritésünk 1984 óta ugyan az épp ideje lenne felújítani de így nem merek neki kezdeni. Kötelezhet minket az önkormányzat kerítés áthelyezésére? Anno egyébként az önkormányzat jelölte ki a kerítés helyét nálunk.

Kedves Ádám! ELvileg az önkorm. a saját ingatlan határaira kérheti a kerítéseket helyezni, de ha azok most is ott vannak, ahová ők anno kérték, úgy nyilván más a helyzet. Ismerni kellene az önkorm. jogilag is alátámasztott véleményére, hogy pontosabb választ lehessen adni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Móni 49813 számú kérdése
  • 2022-02-14

Jó napot kívánok.
Van egy lakónk jan. 12 óta nem fizeti a szállásdíjat. a rendőrséget kilakoltatás miatt már 2x kihívtuk, mivel nekik sem nyitott ajtót, hogy tudnánk törvényes keretek között kirakni a szállodából?

Kedves Móni!
A rendőrség nem is avatkozhat be a felek polgári jogi vitájába, és ez jól is van így. A szálloda szerződési feltételei nem tartalmaznak rendelkezést ilyen esetre? Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szabolcs 49810 számú kérdése
  • 2022-02-12

Tisztelt Címzett,

Adott egy 6 társasházból álló lakópark. https://konstruma.hu/portfolio/viadukt-lakopark/
A társasházak által körülhatárolt területen belül egy játszótér került kialakításra 2004-ben. Ehhez minden társasház hozzájárult. A játszótér azzal a céllal lett létrehozva, hogy az itt lakók gyerekei használhassák.
2017-ben a játszótéri eszközök tönkrementek le kellett cserélni őket pl új játszóvár. 6-ból 5db társasház anyagilag hozzájárult. (az aki nem járult hozzá továbbra is használhatja?)
2018-ban az egyik kiadó ingatlanba egy családi bölcsöde költözött. Magyarul egy cég aki gyerekek megőrzésével foglalkozik és ebből anyagi bevétele származik. Hirtelenjében megjelent kb 20-25 idegen gyerek akik használják / koptatják a lakópark játszóterének eszközeit, a lakók által megvásárolt játékokat.
A bölcsöde tulajdonosának figyelmét felhívtuk arra, hogy a játszótér nem ilyen céllal jött létre és fejezze be ezt a tevékenységet. Földhivatali szempontból a játszótér 2 db társasház területén létesült. (terkep.biatorbagy.hu - 8209 és 8210 HRSZ a játszótér területe és 8208 az a társasház ahol a cég bérli az ingatlant)

A cég semmilyen engedély nem kért a 8209 és 8210 társasházaktól arra, hogy a játszóteret használhassa.
Hozzájárulást a felújításhoz (festés, törött játékok javítása) nem kíván fizetni.
A megkereséseket sorban elutasította azzal hogy amíg őt a jegyző nem kényszeríti addig ő itt fogja működtetni a bölcsödét.

Tisztelettel kérem segítségüket abban, hogy milyen jogi lehetősége lenne a társasházunknak arra, hogy a cég tevékenységét meg tudjuk akadályozni, mivel nem szeretnénk ha egy cég üzleti tevékenységre használná a lakópark társasházainak tulajdonosi közössége által összeadott pénzből épült, fenntartott játszóteret.

Segtségüket előre is köszönöm!

Kedves Szabolcs!
Meg kellene nézni a társasházi iratokat, különös tekintettel azokat, amelyek a játszótér létrehozásával és a költségek viselésével foglalkoznak, aztán lehet kitalálni, hogy mik a lehetőségeik. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Csilla 49807 számú kérdése
  • 2022-02-10

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2021 áprilisában vásároltunk egy telket (akkor még gazdasági épülettel, ami azóta lebontásra került), amire most építkezni szeretnénk. A helyi szabályozási terv szerint az utcában utcaszélesítés van tervezve, így a telkünkből 4 métert le kellett adnunk. Ugye ehhez szükséges volt földmérővel kiméretni, telekalakítási eljárást lefolytatni, a telken meglevő vízóra akna áthelyezését is meg kell oldanunk. Ezek nem kis összegek, amik azért terhelnek minket, hogy a telkünkből elvegyenek. Vagyis a tulajdonjogunk marad, csak éppen használni nem használhatjuk tulajdonunkként a területet. Van-e lehetőségünk ebben a helyzetben az önkormányzattól bármilyen "kártérítést" kérni, esetleg kisajátítást kérni a területre, vagy bármilyen más megoldást találni? Nyilván a tulajdonjogunk így nagyjából semmit nem jelent, csak maxinum felelősséget, jogot nem. Ilyen formán igazán igényt se tartunk a területre nyilván, de úgy érezném korrektnek, ha minimum a fent említett költségeket nem a mi zsebünk bánná (persze véleményem szerint a terület értekét se kellene csak úgy semmibe venni).
Köszönöm előre is, ha bármilyen segítséget tud adni a témában!

Tisztelt Csilla!

Köszönjük szíves megkeresését. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30. §-a írja elő a kártalanítás szabályait. Abban az esetben, amikor az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másképpen állapítja meg, és ebből a tulajdonosnak kára származik, a tulajdonost kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, akkor a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A kártalanítás iránti igény főszabály szerint a felek megállapodásának tárgya, ezért az a személy, aki kártalanítás iránti igényét érvényesíteni kívánja, mindenekelőtt megállapodás megkötésére irányuló kérelmet köteles előterjeszteni az illetékes települési önkormányzathoz. A kártalanítási eljárást, amely az illetékes kormányhivatal előtt zajlik, csak abban az esetben lehet megindítani, illetve lefolytatni, ha a felek közötti megegyezési kísérlet eredménytelen volt és a megállapodás megkötésére irányuló kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jött létre megállapodás az érintett és a települési önkormányzat között. A kártalanítási eljárásra egyébként kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni az építési törvényben meghatározott eltérésekkel.

Amennyiben kisajátítást szeretne úgy a következőeket kell tudnia e jogintézmény törvényi szabályozásáról. Kisajátítással ingatlan tulajdonjogát csak kivételesen, törvényben meghatározott közérdekű célból, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehet megszerezni. Az Ön esetében a közérdekű cél a törvényi felsorolás alapján az infrastruktúra fejlesztése, illetve a terület és település fejlesztés lehet.

A kivételességég alapján a kisajátítást kérőnek meg kell ragadni minden lehetséges eszközt annak érdekében, hogy a kisajátítást elkerülhesse és mintegy utolsó lehetőségként nyúljon e jogi eszközhöz.

Kisajátításra alapvetően az állam, illetve a helyi önkormányzatok, továbbá olyan egyéb személyek jogosultak, amelyek a kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű tevékenységet látnak el, vagy amelyeket törvény kötelez az állam javára történő kisajátításra.

Első lépésként meg kell próbálni az ingatlan tulajdonjogát oly módon korlátozni, amely a tulajdonost csak minimálisan zavarja, amennyiben ez nem lehetséges akkor piaci alapon, adásvételi vagy csereszerződés megkötésével kell megszerezni az ingatlant. Előfordulhat azonban, hogy nem jön létre adásvételi szerződés, mert a tulajdonosok és az önkormányzat nem tudnak megállapodni

Ha sem a használati jog bejegyzésével, sem pedig adásvétellel nem szerezhető meg a kívánt telek, akkor is csak az alábbi két további feltétel esetén kerülhet sor kisajátításra.
1. A közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor
2. A kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.
Egyes esetekben maga a tulajdonos is kérheti, hogy a földjét kisajátítsák. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó vagy azt megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése érdekében. A tulajdonos kérelmére a visszamaradó részt ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében
a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,
b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik,
c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges.

Bízunk benne, hogy kérésének megfelelő válasszal tudtunk szolgálni, amennyiben bármilyen további kérdése van kérem keressen minket személyes időpont egyeztetésre az alábbi telefonszámon.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Julianna 49805 számú kérdése
  • 2022-02-07

Tiaztelt Cím!
1/1tuljajdonban van egy családi ház. Férjemmel, 2 pici gyerekkel élünk itt. Férjem exe 50%-ban haszonélvező, mert a vagyonmegosztáskor hitelllel tudta kifizetni, mire az ex kezességet vállalt, s elvileg a hiteltartozás törléséig lett volna biztosíték a haszonélvezeti jog. Ez a mondat, vagy ügyvédi mulasztás, vagy másik féllel való megbeszélés miatt nem került a szerződésbe , és a férjem jóhiszeműen aláírta.
A gondom az, hogy hiába van tulajdonomban a ház, 1 éves kisfiam nem tudom ide állandóra bejelenteni, mert az 50%-os haszonélvező kijentette, hogy tőle semmiféle hozzájárulást ne is várjunk. A kisfiam jelenlegi lakcíme megszűnik, mivel az a lakás eladásra kerül.
Kérdésem, mi lesz akkor a kisfiam lakcíme? Ez kimeríti-e a joggal való visszaélés szabályát? Mit tudok tenni?
Másik: a napelem pályázatot szintén elvesztettük miatta. Megteheti ezt?

Kedves Julianna!
Szerintem az ex hozzájárulása nélkül is be tudja jelenteni a gyerekét az ingatlanba, hiszen az ingatlan 1/2 részét Ön jogosult használni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mária 49804 számú kérdése
  • 2022-02-06

Tisztelt Dr. Koczka Judit!

2000-ben megvásároltunk egy építési telket a férjemmel. A tudomásunk volt arról, hogy az önkormányzatnak elidegenítési és terhelési tilalma van bejegyezve a tulajdoni lapra beépítési kötelezettség biztosítására, ami az adásvételi szerződésben fel is lett tüntetve. A telket nem az önkormányzattól vásároltuk, hanem magánszemélytől. Sem az adásvételi szerződésben, sem egyéb okiratban nem volt meghatározva időintervallum a beépítése vonatkozólag. Az illetéket még az adásvételkor megfizettük, mert 4 éven belül nem is terveztünk építkezést. Az azóta eltelt 22 esztendőben sem épült ingatlan a telken. Mi nem adtunk be kérelmet ennek a tehernek a törlésére, és az önkormányzat sem szólított fel bennünket azzal kapcsolatban, hogy nem történt építkezés. A teher jelenleg is be van jegyezve a tulajdoni lapon. A telket nem áll szándékunkban értékesíteni. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha továbbra is a mi tulajdonunkban marad az építési telek, akkor van-e valamilyen teendőnk, és hogy érhet-e bennünket azzal kapcsolatban bármilyen hátrány, hogy nem lett beépítve? Valamit még azt is szeretném megkérdezni, hogy ha gyermekeink most megörökölnék ezt az ingatlant, akkor rájuk milyen szabályok vonatkoznának?

Segítségét előre is megköszönve, tisztelettel: Mária

Tisztelt Cím!

A www.njt.hu oldalon Ön is megtekintheti a vonatkozó szabályokat, amiket lejjebb másolok:

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről

Településrendezési kötelezések
29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében
a) beépítési kötelezettség,
b) helyrehozatali kötelezettség és
c) beültetési kötelezettség
rendelhető el.
(2) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

------------------------------------
Vagyis, a kötelezettségben biztos volt egy ideje. Ami valószínű, már rég lejárt. Az a kötelezettség, ami több, mint 5 éve volt esedékes, főszabály szerint elévült. Azaz nagyon valószínű,hogy ha a teher törlését kérnék az önkormányzattól, akkor a törlési engedélyt az önkormányzat kiadná. Ha azonban nem adja ki a törlési engedélyt, az általam idézett jogszabályrész utolsó mondata szerint a tulajdonos kérésére ki kell fizesse az önkormányzat az ingatlan árát a tulajdonosnak.

Így tehát az önkormányzat két dolog közül választhat. Vagy eltörli a kötelezettséget, vagy fizet a tulajdonosnak. Szerintem keressék meg írásban az önkormányzatot, és lépjenek, indítsák el a folyamatot. Legrosszabb esetben megkapják a terület piaci árát. Így egyáltalán nem gond, hogy egyébként eladhatatlan.

Ha a gyerekek megöröklik, nekik ugyanez lesz a helyzetük, mint a mostani tulajdonosoknak.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal: