Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A Társasházban, ahova áprilisban költöztem, az udvaron évek óta felhalmozódot sittet júniusban sikerült elszállíttatni.
A sitt elhordás költségeinek fizetését 2020-ban közgyűlési határozatban 3 egyenlő részben határozták meg a sittet odahordó 2 tulajdonos célbefizetése (név szerint) és a ház hozzájárulása a közös költségéből. Az egyik, célbefizetésre kötelezett tulajdonos lakását vettem meg.
Miután elköltözött, nem hajlandó fizetni. Számomra júniusban derült ki, hogy ilyen jellegű kötelezettsége van, a lakás vásárlásakor nem tudtam. Kiköltözéskor a közös költség tartozásról kapott nullás igazolást, egyebet nem láttam.
Kérdésem, hogy behajtható-e tőle a célbefizetés összege?
Köszönettel: R.

Jó napot kívánok! Alapító okirat szerinti 6 lakásos társasháznál - melyre a társasházi törvény nem, csak a Ptk. vonatkozik - egy földszinti lakás külső szigetelését szeretném megvalósítani a tulajdoni részemen. Az alapító okirat szerint közös tulajdonban van .... alap- és a külső hőszigetelő téglafalak ......., külső homlokzatvakolat és lábazat. (A kivitelezés a lábazatot nem érintené.) Kérdésem, hogy a Ptk. 5:80. §-a alapján: rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal - "a saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni" a lakók hozzájárulása nélkül is elvégezhetők a szigetelési munkálatok?
Tehát a lakás külső részén (kb. 60 m2) utólagos hőszigetelés (5 és 10 cm-es) végezhető a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül? (Előzetes értesítés a munkákról történt a lakók felé, melyre akkor észrevétel nem érkezett, most sérelmezik.)

Két budapesti, több emeletes társasház egymás felőli falai közti kb 20cm-es légrés beázik. Mi szabályozza azt, hogy ezen rés befedésének költsége hogyan oszlik meg a két társasház között?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2000- ben vásároltunk egy 2 és fél szobás 77nm- és lakást a lakáshoz udvar is tartozik. Az adásvételi szerződésben ez áll: 77nm + a közös tulajdonban maradó részekből 978/10000 hányad képezi. A vételi árban is külön van feltüntetve a lakás ára + külön a telek ára. Eltelt több mint 22 év és mindenki kocsi beállónak szeretné használni az udvart. 10 különböző méretű lakás van a társasházban és ehhez különböző közös tulajdon hányadok, de csak 8 autó fér el az udvarban. Jogilag hogyan oldható meg a probléma, amit határozatba is lehetne foglalni?
Kérem szépen, mielőbbi válaszát, mert közgyűlés elé szeretnénk vinni a megoldás lehetőségét!
Tisztelettel: Egy igazságot szerető tulajdonos
Nevem Önöknél látható

Kedves Zoltán!

Idén május 1-én költöztünk a fent említett címre párommal és nagytestű kutyánkkal. A kutya csípődiszpláziával küzd, gyengék a hátsó lábai, nehezen lépcsőzik. Természetesen ennek figyelembe vételével vélasztottuk ki jelenlegi otthonunkat, ami egy második emeleti lakás, de egy liftes házban.

A lift május második hetében tönkrement, megnézték, majd május 19-20-ra ígérték a javítást. Kiderült, hogy bonyolult a javítás, szavazásra bocsátották a lakók közt, hogy miből finanszírozzák és végül május 24-én megrendelték a munkát. Onnantól egy hétre ígérték a lift javítását, de ez még mindig nem történt meg és információ sincs, hogy mikor történik majd valami.

Ezidő alatt a kutyánk fizikai állapota nagyot romlott és két napja le is esett a lépcsőn. Ennek következménye egy állatorvosi látogatás, fájdalomcsillapítók és injekció. További probléma, hogy mivel nem javult a helyzete, konkrétan kézben kell lecipelni, amit nem feltétlenül egyszerű megoldani, 28 kilós kutyáról van szó.

Mit tudok ebben a helyzetben tenni? Van bármilyen jogi alapom, albérőként, hogy esetleges per belengetésével nyomást gyakoroljak a szerelőcégre? Azt gondolom, hogy "a fáj a kutyám lába" nem elég hatásos indok Magyarországban, hogy végre kijöjjenek és dolgozzanak. Alapvetően meg sem kellett volna történnie ennek balesetnek, három hét alatt illett volna valamit tenni, hiszen idősek is laknak itt.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy társasház földszinti lakásában szeretnék egy szobát konyhává alakíttatni, de a közgyűlésen az hangzott el, hogy ezt nem tehetem meg, mert ehhez vízszintesen kéne elvezetnem a szennyvízcsövet a lakás aljaztában, amire azt mondták, hogy tilos, mert dugulás veszélyes, illetve mert a felettem lakókat esetleg zavarná, hogy a szobájuk egy konyha fölött van, és hogy az azonos funkciójú helyiségek elhelyezkedése a társasházon belül nem variálható.
Erre valóban létezik jogszabály, hogy a saját tulajdonomban lévő lakáson belül nem rakathatom máshová a konyhát a fentiek alapján? Ha a kivitelező azt mondja, hogy elég lejtése lenne a szennyvízcsőnek, akkor se lenne legális a lakáson belüli vízszintes elvezetés, vagy a funckió megváltozás, vagy amiatt mert a szomszédot zavarná?

Segítségüket kérem az alábbi ügyben:
15 éve vásároltam ingatlant, mely 46 m2, öröklakás+erkély, az alapító okirat szerint. Az épület erkélyei beáznak, Igazságügyi szakértői vélemény szerint komoly javítási munkák kellenek. A társasház közös képviselője szerint mindenkinek saját költségén kell helyreállítani az erkélyt. Ez a munka lakásonként több százezer forint kiadást jelentene, ráadásul 2022.08. 31-ig el kellene végeztetni a munkát. Sajnos a lakók ezt megszavazták, a hiányos tájékoztatás miatt.
Tudomásom szerint csak az erkély aljzat burkolatának javítása terheli a tulajdonost,az erkély szerkezeti elem, így a további munkák a társasház feladata lenne. Kérem szíves állásfoglalásukat ez ügyben.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Lakótelepi (panel) társasházunk földszinti lakásához kizárólagos használatú kertrész tartozik. Új lakó költözött most ide, aki a kertbe lebetonozott szerszámos házat és fém pavilon telepített. Mindkettő, az első emeleti két lakás ablaka, illetve (francia)erkélye alatt kb. 50-60 cm-ig felér. Jogszerűen építette e ezeket? Esős időben a fém tetőre kopogó eső zavarni fog minket, mivel pont a hálószoba előtt van ez a tető. Szerintem biztonsági kérdéseket is felvet, mivel így az első emeleti erkély könnyedén elérhetővé vált a kertből.
Továbbá, rendszeresen grillez is a kertben, ami a füst és a szagok iatt lehetetlenné teszi, hogy a szoba és a konyha ablakát kinyissuk, mivel azok elárasztják a lakásunkat.
Jogszerű-e így az ő kizárólagos kerthasználata a többi tulajdonos zavarása mellett? Sajnos az alapító okiratban erre vonatkozóan nincs szabályozás.

Köszönettel és üdvözlettel
Andrea

Tisztelt Ügyvédnő!
Adott egy társasház.Ami alatt a garázs soron egy vendéglátó egység van.Az egység most telepít egy előtetőt ami a homlokzathoz van csatlakoztatva.A homlokzat ha jól tudom közös tulajdon.Kell e a lakók 2/3-ős hozzá járulása?meg sem lettünk kérdezve.mit lehet tenni ebben az ügyben ha kellett volna a lakók hozzájárulása?előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel László

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsára lenne szükségem
Egy 4 lakásos társasházban lakom 1970- ben épült.
az erkély alatt jó állapotú járdát az egyik tulajdonos önkényesen fel akarja bontani és kiszélesíteni a költségét pedig a többi lakóra is rá akarja terhelni megteheti e ha mondjuk az 51% bele egyezik nincs LSZK. alapítva és meg sem bíztuk hogy intézkedjen.
A másik kérdésem
A tető nem igazán új de nem ázik be át akarja rakatni az egész cserepet de arról is beszélt hogy le cseréli az égész tetőt és aki nem fizeti ki a rá eső részt Bírósággal fenyegetőzik meg teheti e?
Szükséges lenne egy ügyvédi irat ennek megelőzése mert ha belekezd akkor már nem tudunk mit csinálni.
Köszönöm válaszát
Krisztina

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán ügyvéd úr!
A kérdéseim a következők lennének:
I. A társasház közös képviselőt választott és a közös képviselővel megkötendő megbízási szerződés aláírására felhatalmazta a Számvizsgáló Bizottságot (SZB). Az aláírt szerződés tartalma nem ismert, az a közgyűlés elé nem lett elfogadásra előterjesztve. A közös képviselet egy társasházkezelő vállalkozás amely nem tulajdonos a társasházban.
1, Kérdés: meg kellet volna-e szavaztatni a közgyűléssel a megbízási szerződés tartalmát?
2. Ha nem szavaztatták meg, akkor az SZB kizárólag az aláírásra feljogosítása egyben a (nem ismert) tartalom kötelezettségét is jelenti a tulajdonosok számára ?
3. Ha nem támadták meg a közgyűlési határozatot, akkor ez kihat-e a fenti kérdések alapján a megbízási szerződés érvényességére, vagy a tartalmat jóváhagyó közgyűlési határozat hiányában nem jött étre szerződés?

II. A közgyűlési határozat megtámadásnak perében a törvény szerint a közös képviselő képviseli a társasházat, a tulajdonostársak ezzel ellentétes rendelkezésé hatálytalan.
Az nem kétséges, hogy a képviseleti jog személyében közös képviselőt illeti meg.
Tekintettel arra, hogy a törvény szerint a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról kizárólag a határozhat ( és értelmezés kérdése, de a közgyűlési határozat viszont korlátozást is jelenthet), a kérdés az, hogy a közös képviselő köthet-e közgyűlési határozat nélkül ügyvéddel megbízási szerződést, amelynek jelentősnek tekinthető várható költsége előre nem meghatározható, az SZMSZ nem rendelkezik erről, ugyanakkor a költségvetés nem tartalmaz erre keretet?

Válaszát köszönöm.