Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Kedves Ügyvéd Úr,

Egy frissen átadott társasházban élünk.
Mikor megvásároltuk az ingatlant a fölöttünk lévő tetőtéri szint tárolóként szerepelt az alapító okiraton, így is beszéltek róla, viszont időközben ezek eladásra kerültek és lakók költöztek be, akik életvitelszerűen ott élnek.
Mennyire jogszerű, hogy az alapító okiraton tárolóként megadott helyiségekben életvitel szerűen élnek?
Emelett az eredeti tervekkel és alapító okirattal ellentétben egy plusz bejárati ajtó is kialakításra került az emeletünkön (egy lakást ketté osztottak).
Ezek azért is zavarnak minket, mert a 12 lakásos társasházból így hirtelen 16 lakásos lett, ami rontja az ingatlan értékét.
Gyakorlatilag lettek felső és plusz emeleti szomszédaink is, ami nem fedi az eredeti terveket, és amiért ezt a lakást választottuk.
Érdeklődni szeretnék hogy jogilag van bármilyen lehetőségünk lépni az ügyben? Jogosultak lehetünk akár a vételi díj egy részének visszatérítésére?

Előre is köszönjük a segítséget!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
29 albetétből álló, 5 emeletes, budai társasházban élünk. A ház 1959-ben épült. Kb. két hete nagyon komoly gondba került a lakóközösség.Gázszivárgást észleltek, így egyik napról a másikra mind a fűtést, mind a gáztűzhelyekhez futó vezetékeket el kellett zárni. Azóta nincs fűtés a lakásokban (házközponti, gázkazánról), kisgyerekes családok, idősek töltik a napjaikat 15-16 fokos hidegben.A közös képviselő nagyon gyorsan cselekedett, 1 héten belül a hivatalos szakemberekkel (MVM) és több vállalkozóval is tárgyalt,majd rendkívüli közgyűlést hívott össze.Fontos tudni,hogy egy 2015-ös(!) közgyűlésen már felhívták a lakók figyelmét (sajnos kötelezővé nem tették), hogy a gázvezetékek rossz állapotban vannak, mindenki igyekezzen áttérni a villanytűzhely használatára. A többség és természetesen az újonnan beköltözők ezt meg is tették. Időközben a gázbojlereket mindenkinek kötelezően ki kellett cserélni, mivel a kéményeket is lezárták. Így mára 11 lakásban maradt gáztűzhely.A most kialakult problémakor 7-en azonnal el is kezdték azonnali hatállyal a villanytűzhelyre való átállás ügyintézését illetve a gázról való leválást. A közgyűlés idejére 4 lakó maradt, aki nem hajlandó erre. A fűtési rendszer teljesen külön javítható és újraindítható lenne. De mivel ez a 4 lakó nem mond le a gázról hatalmas pluszterhet jelentene a társasháznak a fűtés és külön "az ő részükre" a gázszolgáltatás biztosítása.Tanácstalanok vagyunk.Egyszerű többségi szavazással rendelkezhetünk-e arról,hogy szűnjön meg a társasházban a gázszolgáltatás és természetesen, amennyiben ők 4-en szeretnék azt megtartani, saját költségükön javíttassák meg a gázvezetékeket? Ez jogszerű vagy nem tehetjük meg?Válaszát előre is köszönjük!

Tisztelt Dr.Nagy Zoltán!

Egy mélygarázsban van tulajdonrészem. Ez egy emelőszerkezetes beálló, ahol egy speciális autólift segítségével egymás felett tudnak az autók parkolni, ahogy ezen a képen látszik: https://swiss-park.com/wp-content/uploads/2017/06/img6-1-1024x753.jpg.
Amikor a szerkezet a leengedett állásban van, tehát a felső autót lehet mozgatni, akkor az alsó beálló alja leér az akna aljára. Ez az akna azonban, feltehetően a rossz szigetelés esetleg csőtörés miatt állandó jelleggel vízben áll. A fémszerkezet, különösen az a része mely a vízbe ér erősen korrodált, nemsokára költséges javításra szorul.
Az emelőszerkezetek magántulajdonban vannak, tehát minden esetleges hiba javítása a tulajdonost terheli.

Véleményem szerint mivel a korrózió miatt nagyrészt az ott álló víz, állandó pára a felelős ezért legalább részben a házat terheli a felelősség, illetve a javítási költség. A közös képviselő szerint azonban konkrétan a hibás rész nem ér bele a vízbe (néha igen, néha nem) és a szerkezet pl. az autókról télen lecsöpögő hólé miatt egyébként is károsodik ezért nem ismeri el a hibát. Valóban a rozsdásodást egyéb tényezők is befolyásolják, azonban az összes többi beálló, melyek alatt nem áll a víz állandó jelleggel, sokkal jobb állapotban vannak. Illetve az teljesen egyértelmű, hogy a víz, pára jót nem tesz a fémszerkezeteknek.

Kérdéseim: Valóban jól tudom-e, hogy ha bebizonyosodik, hogy a ház szerkezeti hibájából adódik a megrongálódás akkotr a házat, illetve annak biztosítóját terheli a felelősség, fizetési kötelezettség?
Hogyan lehet ebben a kérdésben igazságot tenni, illetve, hogyan tudom érvényesíteni a jogaimat amennyiben nem jutunk egyetértésre? Más szóval mi a következő lépés ezügyben?

Van továbbá egy nagyon hasonló eset egy másik házban: Itt az egész szerkezet tartó lábai korrodáltak annyira, hogy szintén drága pénzen cseréltetni kell. Ez a szerkezet nem áll vízben, de valamikor, sok évvel ezelőtt sokáig vízben volt, itt feltehetően beömlő esővíz miatt. A korrózió feltehetően akkor indult. Itt is igaz, hogy sokkal rosszabb állapotban van a szerkezet mint a többi. A közös képviselettel itt sem értünk egyet.

Segítségét előre is köszönöm

Tisztelt Ingatlanjog.hu!
Szeretném kérni a segítségüket az alábbi problémámmal kapcsolatban:
Ha egy lakó, pernyertessége okán végrehajtást indít a TH ellen és a TH-nak nincs annyi pénze, így célbefizetést kell eszközölni. A pernyertes fél azt állítja, hogy neki nem kell a célbefizetést teljesíteni. Ez tényleg így van?
Csak azért nem értem, mert a társasházat perelte be és ő is a társasház tagja.

Előre is nagyon köszönöm a válaszukat.
Üdvözlettel:
Egy elkeseredett lakó

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy több mint ötven éve épült hat lakásos társasházban lakom (első lakóként) sok évtizede. A ház építése során az egyik tulajdonostárs igen sokat tett a közösség érdekében, ezért egy kb. 3,5-4 nm.-es lépcső alatti tároló kizárólagos használati jogát kapta a közösségtől. Az illető több évtizede meghalt az özvegye régen eladta a lakást és máshova költözött, feltehetően már ő is meghalt (a kora miatt). Az adott lakás már többször cserélt tulajdonost, de az előző és a mostani tulajdonos is ragaszkodik ahhoz a teóriához, hogy a megvásárolt lakáshoz hozzátartozik az évtizedekkel ezelőtt, az akkori (első) tulajdonosnak megítélt kizárólagos használati jog, az őt is megilleti.
Az alapító okiratban sem, de sehol máshol sincs szó a kizárólagos használati jogról, arról csak szóban történt megegyezés több év tízeddel ezelőtt, amit a többi tulajdonostárs nem kifogásolt.
Kérdésem T. Ügyvéd Úr felé, hogy jól gondolom-e minek után az illető aki annak idején megkapta a kizárólagos használati jogot már több évtizede meghalt, a családja több évtizede elköltözött, így a kizárólagos használat jog megszűnt, az nem érvényes a következő tulajdonosra aki megvette a lakást, vagyis a kizárólagos használati jog a továbbiakban már nem él.
Megtisztelő válaszát köszönettel várva: Sándor