• András 40899 számú kérdése
  • 2011-10-12

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

Nem régen költöztünk be újonnan épült ingatlanunkba. Az építkezésbe minden előzetes tapasztalat nélkül vágtunk bele. A vállalkozó, aki generálkivitelezőnek adta ki magát, a szerződésben "szerkezetkész állapot"- ban történő átadást jelölt meg. Az előzetes tárgyalás alkalmával arra a kérdésre, hogy mit ért ez alatt, a következőt válaszolta: azt, hogy ha nem akarnak kijönni az építkezésre, nem kell, majd szólok, hogy mikor adom át a kulcsot...
Az építkezés teljes bekerülési költségét is ő vette fel, az utolsó fillérig. Az összegről kézírással tételes elszámolást (összegzést) nyújtott be, amit számlákkal nem tudott teljes mértékben lefedni!
Bár az építkezést folyamatosan nyomon követtük, néhány alvállalkozójával egyáltalán nem találkoztunk, tehát velük eleve szerződést sem köthettünk.
A használatba vétel után sajnos súlyos hiányosságokra derült fény, melyek kijavítására, illetve kijavíttatására a vállalkozó nem hajlandó, mondván, hogy ő "csak segített nekünk mestereket keresni", tőlük követeljük a garanciális hibák kijavítását. Ez egy-két esetben meg is történt - az alvállalkozók jóindulatának köszönhetően. De volt, aki egyáltalán nem állt szóba velünk.
Kérdéseim a következők: Számon kérhető e az, ha egy vállalkozó a szerkezetkész állapot létrehozására vállalkozik, ugyanakkor generálkivitelezőként viselkedik a félrevezetett építtetőkkel? Érvényesíthető-e a garanciához való jog a kivitelezőn keresztül az alvállalkozókkal szemben?
Köszönettel:
András

Tisztelt Kérdező!

A kérdéseinek megválaszolásához mindenképpen szükség lenne a "vállalkozó"val kötött szerződés áttanulmányozására, hiszen abból derülne ki, hogy pontosan mire vállalt kötelezettséget. A kérdéséből sajnos az sem derül ki a számomra, hogy pontosan milyen szerződést kötöttek (vállalkozói, építési, egyéb). A garanciális, jótállási, szavatossági szabályok jelen esetben történő alkalmazása is nagy mértékben attól függ, hogy a szerződés mit tartalmaz.
Az alvállalkozókkal kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Ptk. 391. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése szerint a vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

Álláspontom szerint – az ügy bonyolultságára tekintettel – mindenképpen vegyenek igénybe ügyvédi segítséget.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu

Közösségi oldal: