Tisztelt Cím!
A kerítés ugyan nem épület, de építmény, ezért meglátásom szerint a vonatkozásában a Ptk. lejjebb bemásolt szabályai az irányadók.
Amennyiben a kerítés rossz helyen épült, mert nem a mezsgyén, akkor Ön és a szülei 15 év alatt azt a bizonyos plusz 50cm-t elbirtokolták. Ráadásul nem a helyi építési hatóság, hanem a földhivatal adatai a hitelesek abban a tekintetben, hogy pontosan hol is van a telekhatár. De ha valóban a szomszéd telkén van az Ön szülei által épített kerítés, akkor az a "szomszédé", bár közösen jogosultak használni, és fele részben kellett volna a költségeket is állni a kerítéssel kapcsolatban. Más kérdés, hogy ha a szomszéd 30 éve nem fizetett bele semmit, akkor az már elévülés miatt nem követelhető.
Szerintem az a megfelelő rendezés, ha vagy megindítja az elbirtoklás alapján a tulajdonjog megállapítása iránti pert a szomszéd ellen arra az 50 cm-re, vagy arrébb teszi a kerítést a pontosan kimért (földhivatali adatok, földmérő)mezsgére, és ennek költségét, a bontási és építési költségek felét a szomszédtól követeli, a Ptk. 103.§ (2) bekezdés alapján.
Ptk.137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg ha a föld megosztható a föld megfelelő részének a megvásárlására.
Ptk.103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Ptk.100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Ptk.121. § (1)163 Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu