Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!
Egy 50 éve épült, osztatlan közös nyaralóingatlan tulajdonosai szeretnének társasházzá alakulni. Az egyik tulajdonos, aki kizárólag haszonélvezeti joggal terhelt tulajdoni hányaddal (4/96-od) rendelkezik sajnos nem hajlandó aláírni az alapító okiratot, így bírói végzéssel szeretnénk azt pótolni. A lakások (azonos méretű 4db ) műszakilag már az építés óta jól elkülönültek, átalakításra nincsen szükség, közös tulajdonú épületrész nem keletkezne a szokásos elemek (tető, főfalak, alap, kerítés, stb.) mellett. A tulajdoni hányadok minden tulajdonosnál meghatározottak, nem változnának, a telek osztatlan közös maradna. Érdeklődni szeretnék, hogy ennek a peres eljárásnak lehet olyan kimenet, hogy a bíróság nem támogatja a társasházzá alakulást? Nagyságrendileg milyen költségekkel kell számolnunk és azokat kinek kell megfizetni? Ha a peres eljárás alatt megszűnik a haszonélvezet a fent említett tulajdoni hányadon, akkor az befolyásolhat-e valamit? (pl.: kérheti-e tulajdoni hányad megváltását)
Köszönettel: László