Tisztelt Ügyvédi Iroda,
Elhunyt férj után két felnőtt gyermek és az özvegye az örökösök. Az özvegy a gyermekeknek nem édesanyja.
Az örökség tárgya ingatlanvagyon és hitel - mely jelentős bár, de az örökölendő ingatlan értéke azért nagyobb.
A hitelszerződésben az elhunyt férj és egyik gyermeke az adós, a másik gyermek kezes volt. Az özvegy, bár a hitel megkötésekor már feleség volt, a hitelszerződésben nem szerepel (viszonylag friss családtagnak számított akkor).
A haláleset után a gyermekek és az özvegy viszonya súlyosan megromlott, ésszerű kompromisszumok kötése látszólag lehetetlen köztük. A hitelt törlesztik, de mindenki mást állít arról, milyen arányú hitelmegosztás várható.
Pedig az elhúzódó hagyatéki eljárás miatt fontos volna ezt addig is tudni, ehhez kérnénk szíves segítségüket.
Tehát, az alapképlet:
- Adóstárs gyermek: 1/3 örökös, de a hitelszerződésben megnevezett adós is;
- Kezes gyermek: 1/3 örökös;
- Özvegy: 1/3 örökös.
A képlet alapján a legszélsőségesebb értelmezések merülnek fel:
1) Az özvegy a hitelszerződésben nem is szereplő fél, mégis a hitel 50%-át kell rá kiróni, mert a hitel felvételekor házasságban élt az elhunyttal. A másik 50% hármuk közt egyenlő arányban öröklődik (gyermekek értelmezése);
2) Mindhárom fél egyaránt 1/3 arányban örököl a hitelből, mert az adós gyermek osztatlan mértékben volt adós az édesapjával, és az eddig osztatlan hitelt az örökléskor megtörténő felosztáskor az öröklés arányában kell felosztani;
3) Az örökléskor az addig osztatlan hitel arányosan megosztandó, így az adós gyermeknek a hitel 50%-át adóstársként kell továbbvinnie, és a másik 50% az öröklés tárgyaként hármuk között arányosan felosztandó;
4) A hitel 100%-a az adós gyermeké, mert ő az élő adóstárs, így a hitelnek nem is kell az öröklés hatálya alá esni.
Kérjük, szíveskedjenek megítélni, melyik értelmezés helytálló, a törvényi szabályozás szerint. Hálásan megköszönnénk, ha mindezt rövid indoklással is érthetőbbé tennék számunkra. Várjuk megtisztelő válaszukat.