Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan közös tulajdonlásának bírósági megszüntetése kapcsán érdeklődök. Ott tartok jelenleg, hogy az első két megszüntetési mód (természetbeni megosztás és társasházzá történő alakítás) nem járható út, a soron következő az egyik tulajdonos által a többi tulajdonos tulajdonrészének magához váltása.
Ha ezen a ponton több tulajdonos is jelentkezik, hogy ő magához váltaná a többiek tulajdoni részét, mi alapján mérlegel a bíró, hogy kit jogosít fel erre?
A helyzet az, hogy én ajándékozás révén kaptam szüleimtől egy nyaralóban kb. 80 %-ot, tehát most lettem tulajdonos (mindkét szülőmnek holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelten, akik a nyaraló építésénél is már tulajdonosok voltak). Rajtam kívül van 2 másik tulajdonos összesen kb. 20 %-al, de ők már több mint 10 éve tulajdonosok. Az ingatlant végig mi tartottuk rendben, a másik két tulajdonos évek óta oda se nézett. Nyaralóról beszélünk, nincs állandó benntlakója. Családomnak az építésétől kezdve kvázi második otthona, a többiek érdemben nem jártak lent az utóbbi években. Én ajánlottam nekik egy árat, amit nem fogadták el, helyette ezt követően ők nagyobb árat ajánlottam nekem, de én nem kívánom eladni, tekintettel a gyerekkori kötődésre, előszereteti értékre.
Mi a bírói gyakorlat ilyenkor? Ki kerül feljogosításra? Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy melyik tulajdonos adja be előbb az eljárási kérelmet?
Köszönettel, Anonymus