Tisztelt Ügyvéd Úr!
Új építésű lakóingatlant szerettünk volna venni. Az ingatlanos és az építtető (eladó) sürgető magatartása eredményeként egy nap alatt vételi szándéknyilatkozatot írtunk alá (eladó által biztosított ügyvédi közreműködéssel), és egyben át is adtuk eladó részére az ingatlan értékének közel 8%-át biztosítéki összegként (nem előleg, nem foglaló). A szándéknyilatkozat szerint arra vállaltunk kötelezettséget, hogy egy meghatározott napig adásvételi előszerződést kötünk egymással.
A nyilatkozat szerint amennyiben valamely fél érdekkörébe eső bármely okból az adásvételi előszerződés nem jön létre, úgy vevő esetén a vevő lemond erről az összegről, míg eladó esetén az összeget az eladó köteles visszafizetni.
A szerződés tervezetét a szándéknyilatkozatban megjelölt napon, délután kaptuk meg. Mint utóbb kiderült számunkra, akkor még az építési engedély/bejelentés nem lett benyújtva. Megkezdtük a szerződés tervezetének egyeztetését (írásban és telefonon), de a műszaki dokumentációban több hibát is találtunk, és a szándéknyilatkozat mellékletét képező műszaki tartalmat is csak később tudtuk alaposan megnézni, és módosításokat kezdeményeztünk benne, de az eladó nem mutatott partneri magatartást, csak plusz források bevonásával.
Mindezek alapján elvesztettük a bizalmunkat és az átadott pénz visszafizetését kezdeményeztük. Az eladó kijelentette, hogy semmilyen összeget nem áll módjában részünkre megtéríteni.
Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e fizetési meghagyásos eljárást/polgári pert indítani eladó ellen, megalapozott lehet-e követelésünk.