Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem az ingatlan nyilvántartási eljárás során kötelező jogi képviselettel kapcsolatos. Az Inytv. 26. § (2) bekezdése alapján a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Az Inytv. 32. § (3) bekezdése szerint pedig a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Felmerül azonban az a kérdés, hogy mi a helyzet az ingatlan nyilvántartáson kívüli szerzésmódok (mint pl. az elbirtoklás, ráépítés, házassági vagyonközösség) esetén. Abban az esetben, ha a házasfelek a házassági vagyonközösség megléte alatt szereztek közösen egy ingatlant, de az ingatlan nyilvántartásba csak az egyik házasfél tulajdonjoga van bejegyezve, akkor a másik házasfél a Ptk 5:37. §-a alapján igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ebben az esetben gondolom szükség van annak a félnek az engedélyére akinek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba már be van jegyezve. Mivel annak a félnek, aki szeretné bejegyeztetni a tulajdonjogát, a jogcíme házassági vagyonközösség lesz, ezért számomra nem egyértelmű, hogy az Inytv 32. § (3) bejegyzését kell-e alkalmazni jelen esetben, mert ez nem egy konstitutív, hanem deklaratív hatályú bejegyzés, hiszen a bejegyzés nem a tulajdonjog keletkezésére, módosulására vagy megszűnésére vonatkozik, hanem a már meglévő tulajdonjog feltüntetésére, azaz a régóta fennálló valós állapot deklarálására. Ez alapján tehát számomra nem világos, hogy kötelező-e a jogi képviselet egy ilyen esetben.
Előre is nagyon köszönöm a válaszát.