Tisztelt Tibor!
Elnézését kérem a késői válaszért, de a jelenlegi koronavírus okozta veszélyhelyzet és hivatali, valamint egyéb elfoglaltságaim miatt csak most jutott időm válaszolni a kérdéseire. Kérdéseivel kapcsolatos válaszaim az alábbiak.
Az Ön által jelzett külföldi állampolgár ajándékozási szerződés keretében az Önök részére ajándékozhatja a jelzett („lakó”, azaz vélelmezhetően belterületi ingatlant, termőföld esetén erre – közeli hozzátartozói viszony hiányában nem kerülhet sor).
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) nem írja elő, hogy a természetes személy (járjon el bár saját nevében, meghatalmazottként vagy törvényes képviselőként) azonosításának az ügyvéddel való személyes találkozás során kell megtörténnie.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ugyanakkor csak akkor teszi lehetővé a személyes megjelenés nélküli azonosítást, ha a felügyelő szerv – amely ügyvédek esetében a Magyar Ügyvédi Kamara – meghatározza ennek a módját, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközt előzetesen auditálja. Ebből következően a Pmt. hatálya alá tartozó esetekben akkor végezhető el az azonosítás személyes megjelenés nélkül, ha e feltételek fennállnak, míg a Pmt. hatálya alá nem tartozó esetekben az ügyvéd minden további nélkül azonosíthatja a természetes személyt akkor is, ha az nem jelenik meg előtte személyesen.
A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése a személyes megjelenés nélküli azonosítás módját az. 1.2. pontban meghatározottak szerint meghatározta, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközöket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1.2. pont szerint auditálta.
Azaz akár a Pmt. hatálya alá tartozó, akár a Pmt. hatálya alá nem tartozó ügyekben van lehetőség távazonosításra, függetlenül attól, hogy az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd találkozott-e előzetesen az ügyféllel vagy sem.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján, ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.
Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdéseivel kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.
Tisztelettel:
dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com