Tisztelt Cím!
A hagyatéki eljárásban beszerzett adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, ami nem fellebbezhető, de a kiállító hatóság egy éven belül felülvizsgálhatja, megváltoztathatja.
Póthagyatéki eljárás akkor lehet, ha kimaradt egy vagyonelem az örökhagyó hagyatékából, az Önök esetében nem erről van szó, de ez határidő nélkül lehet.
Az 1/2-ed részben tulajdonostársnak bármikor lehet olyan igénye, hogy kér Öntől havi lakáshasználati díjat, mivel Ön több, mint a fele ingatlant használja,- kivéve, ha Ön kulcsot ad neki, és megengedi,hogy bármikor bemenjen, embereket beengedjen, - és ezzel egyidejűleg, kéri a közös tulajdon megszüntetését is. Kéri azt, hogy Ön vegye meg az Ö részét, vagy értékesítsék közösen. Ez alapvető tulajdonosi joga. Nem köteles kifizetni az általa kért értékbecslő által megállapított összeget, de értékbecslőt a másik fél hívhat. Ha maga nem engedi be, akkor az értékbecslő nem mehet be. Kivéve, ha adott kulcsot a tulajdonostársnak, akkor az értékbecslő is bemehet a kapott kulccsal.
Javaslom, közösen kérjenek fel értékbecslőt, és az alapján törekedjenek megegyezésre.
Perben igazságügyi szakértő határozza meg az értéket vita esetén, 150.000.-Ft - 250.000.-Ft szakértői díj ellenében, amit utóbb a felek tipikusan közösen viselnek. Ez alapján a bíróság ítéletben mondja ki, hogy ki kell-e Önnek fizetnie a másik felet, vagy bírói árverés útján kell-e értékesíteni az ingatlant, és mind a ketten megkapják a vételár fele részét. A peres illeték 6%, azzal, is kevesebb lesz Önöknek.
A Ptk. 2013. évi V. tv. vonatkozó része:
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com