33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés vszínüleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a Földhivatalba. Az egyik állagvevő "ajándékozott lakás"-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára.
33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés vszínüleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a Földhivatalba. Az egyik állagvevő "ajándékozott lakás"-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára.
A kérdésem az, hogy a fenti okok miatt lehet-e részben vagy egészben hatálytalan, érvénytelen vagy semmis a szerződés? Ha igen, milyen jogi eljárás szükséges hozzá? Sikeres megtámadás esetén része illetve tárgya lehet-e az ingatlan a hagyatéki leltárnak és az öröklésnek?
Köszönettel:
Mária