Tisztelt Csilla!
Köszönjük szíves megkeresését. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30. §-a írja elő a kártalanítás szabályait. Abban az esetben, amikor az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másképpen állapítja meg, és ebből a tulajdonosnak kára származik, a tulajdonost kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, akkor a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A kártalanítás iránti igény főszabály szerint a felek megállapodásának tárgya, ezért az a személy, aki kártalanítás iránti igényét érvényesíteni kívánja, mindenekelőtt megállapodás megkötésére irányuló kérelmet köteles előterjeszteni az illetékes települési önkormányzathoz. A kártalanítási eljárást, amely az illetékes kormányhivatal előtt zajlik, csak abban az esetben lehet megindítani, illetve lefolytatni, ha a felek közötti megegyezési kísérlet eredménytelen volt és a megállapodás megkötésére irányuló kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jött létre megállapodás az érintett és a települési önkormányzat között. A kártalanítási eljárásra egyébként kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni az építési törvényben meghatározott eltérésekkel.
Amennyiben kisajátítást szeretne úgy a következőeket kell tudnia e jogintézmény törvényi szabályozásáról. Kisajátítással ingatlan tulajdonjogát csak kivételesen, törvényben meghatározott közérdekű célból, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehet megszerezni. Az Ön esetében a közérdekű cél a törvényi felsorolás alapján az infrastruktúra fejlesztése, illetve a terület és település fejlesztés lehet.
A kivételességég alapján a kisajátítást kérőnek meg kell ragadni minden lehetséges eszközt annak érdekében, hogy a kisajátítást elkerülhesse és mintegy utolsó lehetőségként nyúljon e jogi eszközhöz.
Kisajátításra alapvetően az állam, illetve a helyi önkormányzatok, továbbá olyan egyéb személyek jogosultak, amelyek a kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű tevékenységet látnak el, vagy amelyeket törvény kötelez az állam javára történő kisajátításra.
Első lépésként meg kell próbálni az ingatlan tulajdonjogát oly módon korlátozni, amely a tulajdonost csak minimálisan zavarja, amennyiben ez nem lehetséges akkor piaci alapon, adásvételi vagy csereszerződés megkötésével kell megszerezni az ingatlant. Előfordulhat azonban, hogy nem jön létre adásvételi szerződés, mert a tulajdonosok és az önkormányzat nem tudnak megállapodni
Ha sem a használati jog bejegyzésével, sem pedig adásvétellel nem szerezhető meg a kívánt telek, akkor is csak az alábbi két további feltétel esetén kerülhet sor kisajátításra.
1. A közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor
2. A kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.
Egyes esetekben maga a tulajdonos is kérheti, hogy a földjét kisajátítsák. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó vagy azt megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése érdekében. A tulajdonos kérelmére a visszamaradó részt ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében
a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,
b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik,
c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges.
Bízunk benne, hogy kérésének megfelelő válasszal tudtunk szolgálni, amennyiben bármilyen további kérdése van kérem keressen minket személyes időpont egyeztetésre az alábbi telefonszámon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com