Fogalom és tartalom
A kereset és a keresetlevél nem azonos fogalmak. A keresetlevél az az írásbeli beadvány, amellyel a per megindul, és amely a keresetet - vagyis a felperes bírósághoz intézett kérelmét - és a per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmazza. A pert keresetlevéllel kell megindítani, illetőleg azt az ügyvéd által nem képviselt fél bármely bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja.
A keresetlevélben fel kell tüntetni
- az eljáró bíróságot;
- a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását (azaz hogy felperes vagy alperes);
- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),
- a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban
.
Csatolt mellékletek
A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell . Kötelező jogi képviselet esetén csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.
A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. A példányszám meghatározásánál nem kell figyelembe venni, ha valamelyik félnek esetleg több közös képviselője vagy meghatalmazottja van, nekik csak egy példányt kell kapniuk . Ha a felet ügyvéd képviseli, a peres félnek nem, csak az ügyvédnek kell a keresetlevelet aláírnia. Ha a magánszemély ügyvédi segítség nélkül készíti a keresetlevelet, neki kell aláírnia, és amennyiben nem saját kezűleg írta a keresetet, két tanúnak - aláírásukkal és a lakcímük feltüntetésével - is igazolnia kell, hogy a felperes aláírása szerepel a keresetlevélen.
Az illeték lerovása
A keresetlevélen, mint kezdő iraton le kell róni a bírósági eljárási illetéket, főszabály szerint illetékbélyeggel (kivéve, ha jogszabály más fizetési módot - ideértve az elektronikus illetékfizetés módját - is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt). Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket a keresetlevélre kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni .
2005-től lehetőség van arra, hogy a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetéket az illetékhivatalnál kiszabás alapján készpénzzel, vagy amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával fizessék meg. Ebben az esetben a keresetlevelet ennek egy másolatával az illetékes illetékhivatalhoz kell benyújtani, az illeték megfizetését pedig az eredeti iraton igazolja az illetékhivatal .
A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ez után az érték után kell - főszabály szerint - peres eljárásban 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint illetéket leróni .
Speciális kellékek
Bizonyos különleges perekben a fentieken túlmenően a keresetlevélnek egyéb kötelező kellékei is vannak. A házassági pert megindító keresetlevélben a szükséghez képest azokat az adatokat is meg kell jelölni, amelyekből a keresetindítási jogosultság megállapítható, illetve elő kell adni:
- a házasság megkötésére vonatkozó adatokat (a felek hol és mikor kötöttek házasságot), illetve a keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot,
- a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat (név, születési idő, hely).
A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat (pl. házassági és születési anyakönyvi kivonatot) mellékelni kell, kivéve, ha azok a személyi igazolvánnyal igazolhatók. Ebben az esetben erre a keresetlevélben utalni kell .
A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélhez csatolni kell az alperes ingatlanának tulajdoni lapját. Amennyiben a gyámhatóság a felperes, köteles csatolni:
- az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt,
- az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt,
- ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is .
Közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló perben a keresetlevélnek az általános kellékeken kívül - az arra való utalás kivételével, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban - tartalmaznia kell:
a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát,
a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét,
valamint ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. .
A sajtóhelyreigazítási perben
- a keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát,
- igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte,
- napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében - amennyiben az rendelkezésre áll -, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt .
Forrás: Magyarország.hu