ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató
A keresetről
A keresetlevélről
Keresetváltoztatás, viszontkereset, beszámítás
A perköltségről
Bizonyítási teher- és kötelezettség. Vélelmek
A bírósági határozatok kötőerejéről. Jogerő
Fizetési meghagyásos eljárás
Házassági perek
A végrehajtási eljárásról
Polgári peres eljárások illetéke

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra

A házassági perek gyűjtőkategória

Házassági perek közé tartozik:

  1. házasság felbontása,
  2. házasság érvénytelenítése, házasság érvényességének megállapítása (Pl. érvénytelen az egyenesági rokonok házassága, bigámia esetén a második házasság stb.)
  3. házasság létezésének, nemlétezésének megállapítása iránti perek (pl. nemlétező az azonos neműek házassága még akkor sem, ha a házasságkötés helye szerinti törvények alapján az, nemlétező a csak egyházi esküvő, polgári esküvő nélkül stb.)

Ezek közül a leggyakoribb a házassági bontóper.

Hol indítható el a per?

A pert az általános illetékességi szabályok szerint - az alábbi sorrendben - annál a helyi bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén

  1. az alperes lakóhelye,
  2. az alperes tartózkodási helye,
  3. az alperes utolsó belföldi lakóhelye,
  4. a felperes lakó- vagy tartózkodási helye

található .

A fentiek alapján meghatározottakon túlmenően a keresetet azon a helyi bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt .

Ha házassági per van folyamatban, akkor kizárólag annak bírósága előtt indítható ugyanazzal a házassággal kapcsolatos újabb házassági vagy vagyonjogi per .

Ki indíthat pert?

A házassági bontópert csak a házastársak indíthatnak. A többi házassági per indítására bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné (nem létezővé) nyilvánításához jogi érdeke fűződik.

A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

A keresetlevél tartalma

A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmi elemeken (eljáró bíróság, felek, pertárgy, tényállás stb) különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. .

Ezen túlmenően a keresetlevél tartalmát az fogja meghatározni, hogy a felek közös megegyezéssel válnak-e vagy sem.

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság nem "kutatja" a házasság megromlásához vezető okokat. A feleken (illetve a felperesen) múlik, hogy a keresetlevélben előadja a megegyezés részleteit vagy csupán általánosságban utal a megegyezés tényére, melyet majd a tárgyaláson tárnak a bíróság elé jóváhagyás végett.

Ha a felek között nincs megegyezés, akkor fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat és azok bizonyítékait is.

A bontópernek tételes illetéke van, mely jelenleg 12 000 forint.

A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. .

Tárgyalás

Házassági perben - ha e törvény kivételt nem tesz - a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. . A személyes meghallgatás alól három okból lehet "mentesülni":

  1. ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy
  2. ismeretlen helyen tartózkodik,
  3. továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi, azaz a felek a maguk költségeit viselik.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, néhány törvényi kivételtől eltekintve a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. .

Az első tárgyaláson csak akkor hozható érdemi döntés (azaz akkor lehet pl. egy tárgyalás alatt elválni), ha a feleknek nincs közös kiskorú gyereke, vagy 3 éve külön lakásban, "elváltan" élnek és a gyerek elhelyezése, tartása, láthatása sem vita tárgya közöttük, illetve azon fent említett okok esetén, ha a fél bíróság általi meghallgatása is mellőzhető. .

Ideiglenes intézkedés elrendelése

A bíróság hivatalból (azaz külön kérelem nélkül) is hozhat ideiglenes intézkedést a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a gyermek és a szülő kapcsolattartása, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében .

Igazolási kérelem

A felperesnek a bontóper valamennyi tárgyalásán jelen kell lennie: az első tárgyaláson személyesen, a további tárgyalásokon akár már képviselője útján. Ellenkező esetben a pert a bíróság megszűnteti, vélelmezve a felek békülését.

Az alperes mulasztásának nincsenek jogkövetkezményei.

Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolási kérelemnek akkor sincs helye, ha a mulasztás oka csak később jutott a mulasztó fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg .

Közös kiskorú gyermek elhelyezése és eltartása

Hivatalból kell határoznia a bíróságnak a házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén a közös kiskorú gyermek elhelyezése és eltartása felől . A felek jogosultak tartásdíj iránti igényükről előzetesen lemondani. Amennyiben ezt a joglemondást a bíróság nem tartja aggályosnak, akkor az eltartás kérdésében a határozathozatal mellőzhető.

Az elsőfokú ítélet jogereje

Az elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő lejártát követő tizenöt nap elteltével emelkedik jogerőre . Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert ha a fél az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt határidőben igazolási kérelemmel él, és emiatt a jogerőre emelkedett ítéletet hatályon kívül kell helyezni, akkor valamelyik fél időközben esetleg megkötött új házassága megoldhatatlan jogi helyzetet eredményezne. Ha a felek a kötelék tárgyában nem élnek fellebbezéssel, csak az ítélet egyéb rendelkezéseit (pl. a vagyonjogi kérdésekben való döntést) támadják, úgy a házasság felbontása vagy érvénytelenítése kérdésében az ítélet jogerőre emelkedik. A részjogerő beálltát az elsőfokú tanács elnöke a felterjesztést megelőzően köteles megállapítani.

Felülvizsgálatnak nincs helye:

  1. a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében,
  2. az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, ha már mást kell a gyermek apjának tekinteni .

Vagyonjogi kereset

Az érvénytelenítési és a bontókeresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset is összekapcsolható, illetve az ilyen igény viszontkeresettel érvényesíthető . A vagyonjogi keresetre a házassági perekre vonatkozó különleges szabályokat nem kell alkalmazni, az teljesen hétköznapi vagyonjogi pernek minősül. Ha a bíróság a kötelék kérdésében részítélettel dönt, akkor a vagyonjogi kereset tárgyában a per csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Ha a felek a kötelék és a vagyonjog kérdésére egyaránt kiterjedő ítélet ellen csak a vagyonjogi kérdésekben terjesztenek elő fellebbezést, a kötelék kérdésében hozott ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedik, és arra a fellebbezési kérelem és a csatlakozó fellebbezés utólag sem terjeszthető ki.

Forrás: Magyarország.hu


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Cimkefelhő:
ingatlanhirdetés cégjog webdesign ügyvéd ingatlanjog iphone speaker haine online drágaköves ékszer




Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása