ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Öröklés a Ptk.-ban (idézet)
Törvényes öröklés a Ptk.-ban (idézet)
Végintézkedésen alapuló öröklés a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szerződés a Ptk.-ban (idézet)
Kötelesrész a Ptk.-ban (idézet)
Az öröklés jogi hatásai a Ptk.-ban (idézet)
Az örökös jogállása a Ptk.-ban (idézet)
Törvényes öröklés
Végrendeleti öröklés
Kötelesrész
Hagyatéki tartozások
Hagyatéki eljárás
Öröklési illeték
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
LIII. fejezet
A végrendelet
A végrendelkezés joga
623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet.
(2) Végrendelkezni csak személyesen lehet.
A végrendelet fajai
624. § (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
Közvégrendelet
625. § (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni.
(2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának, bejegyzett élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
626. § A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók.
Írásbeli magánvégrendelet
627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.
628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.
630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.
Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre
633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
Szóbeli végrendelet
634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.
LIV. fejezet
A végrendelet tartalma
Örökösnevezés
636. § (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja.
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás
637. § (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik.
(2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható.
Az örökrész meghatározása. Növedékjog
638. § Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek.
639. § (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog).
(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből más nem következik.
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
Helyettes örökös
640. § (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös).
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni.
Hagyomány. Meghagyás
641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.
(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.
(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.
643. § A hagyományra és a meghagyásra - amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem következik - a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
LV. fejezet
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
A végrendelet érvénytelensége
644. § Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak.
(2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal - a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig - sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.
647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.
648. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.
649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.
(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
A végrendelet hatálytalansága
650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók.
(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.
651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik.
(2) A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel.
(3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága
652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez - feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik - a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem érinti.
A végrendelet megtámadása
653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül.
654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti.


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:








Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása


Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Cimkefelhő:
drágaköves ékszer ingatlanjog ingatlanhirdetés ügyvéd haine online webdesign cégjog iphone speaker