A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. Önálló jogi személy. A 2004. évi CXV. törvény szerint lakásszövetkezetnek minősül a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy üzlethelyiség-építő és - fenntartó szövetkezet (továbbiakban együtt: lakásszövetkezet). Tagjai lehetnek: természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, továbbá olyan külföldi személy, aki a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.

Lakásszövetkezet alapítása

Lakásszövetkezet alapítását legalább tíz alapító tag esetén, az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlést bármely tag, illetőleg az építtető hívhatja össze. Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivételt képez az alapszabály elfogadása, melyhez az alapító tagok kétharmados szótöbbsége szükséges. Az alapszabályt és annak módosításait közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A törvény további részletes szabályokat tartalmaz az alapszabály kötelező tartalmáról. Az alapításához szükséges a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba történő bejegyzése. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tag képviseli. A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye szerinti illetékes cégbíróság látja el.

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetekben

A lakásszövetkezetekben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Abban az esetben, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, akkor az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Ha a lakás a lakásszövetkezet tulajdonában áll, akkor a tagot a meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára a tagok mindegyike jogosult, ha ezt nem a többi tulajdonostárs jogainak sérelmére teszi.   

A lakásszövetkezet szervezete

A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő-bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. A lakásszövetkezeti törvény további részletes szabályokat ír elő a határozatképességre és határozathozatalra. Ha a lakásszövetkezet legalább 100 lakást, vagy használati egységet foglal magába, akkor alapszabálya küldöttgyűlés működését írhatja elő. A lakásszövetkezeti törvény a fentiekben leírt rendelkezéseken túl további, részletes szabályokat tartalmaz az igazgatóság, a felügyelő-bizottság illetve a tisztségviselők működési rendjére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan.

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

A lakásszövetkezetnek tagja lehet az, aki az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Valamint tag lehet a lakás tulajdonosa, illetőleg az, akit az állandó vagy időleges használati jog megillet, továbbá írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti. A tagfelvételről, a tagsági viszony megszűnéséről, a tag kizárásáról, valamint a tagok és nem tag tulajdonosok jogairól és kötelezettségeiről a lakásszövetkezeti törvény részletes szabályokat tartalmaz.

A lakásszövetkezetek gazdálkodása

A lakásszövetkezetek tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

Szervezeti átalakulások

A lakásszövetkezetek egyesüléséről, szétválásáról, illetve lakásszövetkezetből történő kiválás módjáról és szabályairól, valamint a lakásszövetkezet megszűnéséről a lakásszövetkezeti törvény részletesen rendelkezik.