ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Tartás és életjáradék a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szerződés a Ptk.-ban (idézet)
Tartási- és életjáradéki szerződés fogalma, szabályozása
A három szerződéstípus összehasonlítása és elhatárolása
Termőföldért életjáradékot (jogszabály)
A termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról (jogszabály kommentárokkal)
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra

(255/2002. (XII. 13.) Korm. rend.)

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Tv.) módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) az állam javára a 60. életévét betöltött nyugdíjas tulajdonostól (a továbbiakban: jogosult) pályázat alapján legalább 1 hektár, illetve legfeljebb 20 hektár területű, de összesen nem több mint 3 millió forint vételár összegig külterületi, védett, illetve védelemre tervezett természeti területnek nem minősülő termőföldet úgy vásárol meg, hogy annak ellenértékeként e rendeletben foglaltak szerint életjáradékot fizet.

(2) Az állam a termőföldet adásvétel jogcímén szerzi meg, a vételárat e rendelet alapján és feltételei szerint megkötött megállapodásban (a továbbiakban: életjáradéki szerződés) foglaltak szerint folyósítja.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából nyugdíjasnak azt kell tekinteni, aki a 60. életévét betöltötte.

Az un. „termőföldet életjáradékért” program mind birtokpolitikai, mind pedig az alkalmazott jogi konstrukció tekintetében számos sajátosságot mutat.

A rendelet alapvetően birtokpolitikai megfontolásból korlátozza az életjáradéki konstrukció keretében megvásárolható termőföldterület nagyságát. Reálisan kell ugyanis számolni azzal, hogy az EU csatlakozást követően az un. kisbirtokok csak nagyon nagy pénzügyi ráfordítással tehetők alkalmassá arra, hogy azokon egy személy, vagy netán egy család számára megélhetést biztosító jövedelmet lehessen szerezni. Az ma már történeti tény, hogy az EU csatlakozást megelőzően olyan föld tulajdoni struktúra alakult ki magyarországon, amely sok esetben gátja a valódi földforgalomnak, illetve a hosszú távon is versenyképes birtokstruktúra kialakításának.

Az állam amikor döntött a „termőföldet életjáradékért” program beindításáról, alapvetően abból indult ki, hogy az un 1-20 hektár közötti földtulajdonok esetén piaci, és nem hatósági eszközökkel próbálja meg elérni, vagy legalább érdemben befolyásolni a versenyképes birtokméretek kialakítását. E program reális alternatívát kíván adni azon 60. életévüket betöltött földtulajdonosoknak, akik életkoruk, sajátos élethelyzetük, vagy bármilyen más okból a jövőben nem kívánnak gazdálkodni, földjüket sem kívánják haszonbérbe adni, hanem életük hátralevő éveikben a kapott életjáradékból nyugdíjukat kiegészítve kívánnának egy kicsit könnyíteni életükön.

A nyugdíjas fogalmába a 60. életévüket betöltött személyeket sorolja a jogszabály. Ez részben szűkítést, részben pedig bővítést jelent. A sajátos hazai nyugdíjazási rend szerint ma viszonylag nagy azon személyeknek a száma, akik ugyan nem töltötték be a 60. életévüket, azonban különböző jogcímen nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Viszont az a megállapítás is igaz, hogy aki betöltötte 60. életévét, az még nem feltétlenül részesül nyugdíjban. Mivel az életjáradéki konstrukció értelmében a járadék a jogosult élete végéig jár, ezért annak érdekében, hogy annak összege már a kezdet kezdetén is érzékelhető összegű legyen ezért a kormányrendelet a 60. életévben húzta meg azt a határt, amikor egy tulajdonos életjáradék fejében eladhatja földjét az államnak. Az életjáradék összege ugyanis nem csak a megvásárolt föld értékétől, hanem a jogosult nemétől, illetve életkorától is függ. A megkülönböztetés abból adódik, hogy a statisztikai adatok értelmében egy női tulajdonos esetében reálisan kell azzal is számolni, hogy tovább él, mint egy férfi. Ebből viszont az következik, hogy egy nő esetében az életjáradékot hosszabb ideig kell folyósítani mint egy férfinak. Más megközelítésben a férfi tulajdonosnak rövidebb időtartamon belül kell ugyanazt a pénzösszeget kifizetni, mint egy nőnek, így a részére járó összeg is nagyobb.

A 60. életévvel kapcsolatban ki kell még emelni azt, hogy ez olyan objektív feltétel, ami nem követeli meg hogy a tulajdonos ténylegesen nyugdíjas legyen, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesüljön. Az a tulajdonos, aki nyugdíjas, de még nem töltötte be 60. életévét az életjáradéki konstrukció keretében nem adhatja el földjét az államnak, arra viszont meg van a lehetőség hogy a Nemzeti Földalap ezt az általános szabályok szerint napi áron megvásárolja. Az a személy pedig, aki 60. életévét betöltötte, függetlenül attól, hogy részesül-e nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, felajánlhatja a tulajdonában levő termőföldet az államnak azzal, hogy részére életjáradékot fizessenek. Természetesen e tulajdonos választhatja azt a lehetőséget is, hogy földjét készpénzért adja el az államnak. Ebben az esetben viszont a Nemzeti Földalap csak a termőföld napi árát fizeti ki egy összegben, további kedvezményt már nem nyújthat.

A jogszabály további korlátozást is tartalmaz akkor, amikor az életjáradéki konstrukció keretében vásárolható föld értékét 3 millió forintban maximalizálja. Erre azért van szükség, mivel az un. életjáradéki konstrukció szociálpolitikai elemet is tartalmaz. A túlzottan magas vételár olyan összegű életjáradék fizetését feltételezné, amely kedvezmény nyújtása társadalmilag már nem lenne elfogadható, illetve méltányolható.

Az életjáradéki konstrukció keretében csak olyan termőföld ajánlható fel, amely egyébként is a Nemzeti Földalapba tartozna. Így pl. nem ajánlható fel olyan termőföld, ami védett, vagy védelemre tervezett természeti terület, tanya, belterületi föld, lakóingatlan, pince, présház, állattartó telep, takarmányszárító stb. Amennyiben kétség mutatkozik, hogy a felajánlani tervezett ingatlan megfelelő-e, a földhivatalok, a falugazdászok, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet munkatársai adják meg a szükséges tájékoztatást.

A jogszabály értelmében nem szükséges, hogy a felajánlott termőföld egy tagban legyen, azt több földrészletben is fel lehet ajánlani. A legfontosabb követelmény az, hogy a felajánlott termőföld összes területe érje el legalább az 1 hektárt, illetve ne haladja meg a 20 hektárt. Előfordulhatnak speciális esetek is, amelyre a 3.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Az 1.§ (2) bekezdése szerinti jogi konstrukció számos sajátosságot takar. Az állam a termőföldet adásvétel jogcímén szerzi meg, míg a vételárat életjáradék formájában fizeti ki. Ez valójában két önálló, de egymással összefüggő jogügylet. A szétválasztásra azért van szükség, mivel nem célszerű összekeverni a föld adásvételét az életjáradék folyósításával.

Az adásvétel előfeltétele hogy az állam tehermentesen szerezze meg a termőföld tulajdonát. Az adásvételi szerződés megkötését követően jogilag az állam már szabadon rendelkezik a termőföld felett. A Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályok szerint eladhatja, elcserélheti, haszonbérbe adhatja.

2. § (1) Az NFA pályázati felhívást tesz közzé – az internetes honlapján, továbbá sajtó útján, illetőleg más szokásos módon – meghatározva azt a hatvan napnál nem rövidebb időtartamot, amelyen belül e rendelet alapján eladási ajánlat tehető.

Már a rendelet 1.§-a hivatkozik arra, hogy az életjáradéki konstrukció meghirdetésére pályázat alapján van mód. A gyakorlati végrehajtás során elvileg lehetőség lett volna olyan konstrukció kialakítására is, amikor a felajánlásokat az NFA folyamatosan fogadná be. Annak érdekében, hogy az életjáradékkal összefüggő földspekulációt meg lehessen előzni, továbbá a folyamatot pénzügyileg is kezelni lehessen, szükségessé vált a pályázati rendszer bevezetése. A kormányrendelet 2.§-a részletesen szabályozza azokat a feltételeket, amelyek a pályázat kiírásával vannak összefüggésben. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak azt a földet lehet az életjáradéki konstrukcióban megvásárolni, amelyet a pályázati határidőben nyújtottak be. Amennyiben a kérelem elkésett, vagy más okból nem a pályázati határidőben nyújtották be, a kérelmezőnek már csak az a választása maradt, hogy vagy megvárja az újabb pályázat kiírását, vagy az általános szabályok szerint adja el termőföldjét az államnak.

A kormányrendelet nem zárja ki azt, hogy a pályázatot egy évben többször is meghirdessék, illetve a pályázat több éven keresztül meghirdetésre kerüljön. Amennyiben a pénzügyi források rendelkezésre állnak, nincs tehát akadálya annak, hogy mindaddig amíg a kormányrendelet hatályban van, addig az állam életjáradék fejében vásároljon termőföldet.

Az (1) bekezdés értelmében a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam 60 napnál nem lehet rövidebb. Ez garanciális szabály. Ennyi idő alatt ugyanis az érintettek általában információt szereznek a pályázatról, el tudják dönteni, hogy részt kívánnak-e abban venni, a szükséges dokumentumokat be tudják szerezni. Annak sincs akadálya hogy a pályázatot 60 napnál hosszabb időtartamra, vagy – mint ahogy korábban erről már szó volt – évente több alkalommal is kiírják.

A pályázati felhívást az NFA internetes honlapján (www.nfa.hu) a sajtó útján (első sorban vidéki napilapok, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő) valamint más szokásos módon ( külön kiadványok formájában, amelyek beszerezhetők többek között a körzeti földhivatalokban, a falugazdászoknál, illetve az NFA ügyfélszolgálatán, valamint megyei irodáiban.

(2) A pályázati felhívás meghatározhatja azt az összesített legmagasabb területmértéket, illetve vásárlási összeget, amelynek figyelembevételével az NFA a termőföld tulajdonának megszerzésére az adásvételi szerződést megköti, illetőleg életjáradék fizetésére kötelezettséget vállal.

A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés az un. „ pénzügyi biztonsági fék” szerepét tölti be. Mivel az NFA költségvetési forrásokból gazdálkodik, ezért hosszú távú kötelezettségvállalásainál figyelemmel kell lennie az államháztartásban érvényesülő korlátokra is. Az NFA mivel költségvetési szerv, hitelt önállóan nem vehet fel, csak a rendelkezésre álló költségvetési forrásokkal gazdálkodhat.

(3) Az NFA a pályázatokat kizárólag a pályázat benyújtására nyitva álló határnapot követően bírálhatja el.

A (3) bekezdésben foglalt az a rendelkezés, miszerint a pályázatokat csak a rendelkezésre álló határnapot követően lehet elbírálni, szintén a földspekulációt megelőző szabály. Kerülni kell ugyanis, hogy ugyanazon településen belül még csak véletlenül is ne egyforma szempontok szerint kerüljenek elbírálásra a földvásárlási kérelmek. További garanciát jelent, hogy a megkötött adásvételi szerződések legfontosabb adatait nyilvánosságra lehet hozni.

3. § Az NFA elnöke különösen indokolt esetben a jogosulttól 1 hektárnál kevesebb termőföld életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlását is engedélyezheti, feltéve hogy a vételre felajánlott termőföld egyébként az 1. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel, és a vételár a 100 ezer forintot eléri, vagy meghaladja.

Fontos szabályozási alapelv, hogy egy jogszabály tartalmazzon rendelkezést az általános szabályokba egyébként nem illeszthető különleges esetekre. Ilyen szabályt tartalmaz a 3.§ is, amikor az 1 hektárnál kisebb területű felajánlások esetére biztosítja az NFA elnökének azt a jogot, hogy döntsön arról hogy különleges helyzetben a földet életjáradék fejében vásárolja meg az NFA. E szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a jogosult önállóan kíván egy vagy több részletben földet felajánlani. Amennyiben a felajánlott összes terület az 1 hektárt meghaladja, akkor az általános szabályokat kell alkalmazni.

A jogszabály nem határozza meg a különösen indokolt eset körébe tartozó eseteket, de a jogalkotó e rendelkezés megfogalmazásakor első sorban a szociális megfontolásokra volt tekintettel. Egyedüli korlát az, hogy a felajánlott föld összesített értéke érje el legalább a 100 ezer forintot. E korlátozásra azért van szükség, mivel ezen összeg után fizethető olyan mértékű életjáradék, ami a jogosult számára már érzékelhető összegű, illetve a folyósítással kapcsolatos költségek a kifizetett összeghez képest nem aránytalan mértékűek.

A 3.§ alapján felvásárolt területek esetében is érvényes az a korlátozás, miszerint csak olyan földterület vásárolható meg, amely egyébként is az NFA vagyoni körébe tartozik ( lásd 1. §).

4. § (1) Ha a jogosult közös tulajdonon fennálló illetőséget ajánl fel megvételre, azt az NFA akkor vásárolhatja meg, ha a földrészleten a közös tulajdon megszűnik azáltal, hogy az összes tulajdonostárs a vásárlással egyidejűleg a saját tulajdoni hányadát az NFA-ra átruházza.

A sajátos hazai birokviszonyokra figyelemmel egyenlőre viszonylag nagy azon földrészletek száma, amelyen közös tulajdon áll fenn. Az életjáradéki konstrukció kedvező pénzügyi feltételei többek között arra figyelemmel kerültek kialakításra, hogy az életjáradékra jogosult mielőtt felajánlaná földjét az államnak, előtte bizonyos birtokrendezési feladatokat is ellát. Megkeresi a többi tulajdonostársat, hogy azok adják el tulajdoni illetőségüket az államnak annak érdekében hogy a földrészleten a közös tulajdon szűnjön meg. Ezzel az érintettek szervezőmunkájukkal fontos birtokpolitikai feladatot látnak el, hiszen hozzásegítik az államot ahhoz hogy un. tiszta tulajdoni viszonyok alakuljanak ki.

A közös tulajdon megszüntetésének a lehetősége olyan előfeltétel, amelyet mindenképpen teljesíteni kell. A végső cél, hogy az életjáradéki konstrukcióban az állam tehermentesen 1/1 tulajdoni illetőséget szerezzen. Ha ennek a lehetősége nem biztosított, akkor az adott földrészletet az NFA az életjáradéki konstrukció keretében nem vásárolhatja meg.

(2) Ha az átruházás vételár ellenében történik, az eladó a tulajdoni illetősége fejében

a) a vételárat készpénzben kérheti,

b) ha e rendelet szempontjából jogosultnak minősül, életjáradékra tarthat igényt, vagy

c) a vételárat a jogosultra engedményezheti.

A (2) bekezdés lényegében összefoglalja azokat a számba jöhető lehetőségeket, aminek keretében a közös tulajdon megszüntetésre kerülhet.

Lehetőség van arra, hogy a tulajdoni illetőséget az NFA készpénzért vásárolja meg. Ez első sorban olyan esetekben fordulhat elő, amikor a tulajdoni illetőség olyan személy tulajdona, aki 60 évnél fiatalabb. Az sem kizárt hogy a 60. életévét betöltött tulajdonos is úgy döntsön, hogy tulajdoni illetőségét inkább készpénzért adja el az államnak.

Természetesen nyitva áll a 60. életévüket betöltött tulajdonosok számára az a lehetőség is, hogy az életjáradék fizetését válasszák.

A (2) bekezdés c) pontja egy új megközelítés lehetőségét villantja fel. Az engedményezés során ugyanis bármely tulajdonostárs tehet olyan jognyilatkozatot, hogy az egyébként neki járó vételárat a 60. életévét betöltött jogosultra engedményezi. Pl. egy gyermek vagy unoka úgy kíván szülein, nagyszülein segíteni, hogy a neki járó vételárat rájuk engedményezi. Ennek annyiban van jelentősége, hogy az életjáradék összegének megállapításakor már az engedményezésre került összeget is figyelembe kell venni. Így akár meg lehet sokszorozni azt az összeget, amely az idős jogosultaknak járadék formájában kifizetésre kerül. Az engedményezés, mint sajátos jogi eszköz így válhat a családi gondoskodás egyik formájává, a családi kötelék erősítőjévé.

(3) Amennyiben a vételárat a jogosultra engedményezik, az 1.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerinti mérték megállapításánál az engedményezés alapjául szolgáló területet is figyelembe kell venni.

A (3) bekezdés lényegében összeszámítási rendelkezést tartalmaz, amelynek különösen akkor van jelentősége, ha a jogosult 1 hektárnál kisebb földterületet kívánna felajánlani. Az összeszámítási szabály alkalmazása egyben azt is jelenti, hogy akár önállóan, akár engedményezés útján a jogosult az életjáradéki konstrukcióban összesen 20 hektár illetve 3 millió forintot meghaladó összeg után nem részesülhet életjáradékban.

(4) Amennyiben a jogosult AK részarányt ajánl fel megvételre, az NFA azt csak akkor vásárolhatja meg, ha azzal a birtokegyesítés elősegíthető.

A (4) bekezdés azt a lehetőséget kívánja szabályozni, amikor olyan földet ajánlanak fel megvételre, amelyet még nem mértek ki, az AK részarányként van nyilvántartva. Annak érdekében, hogy a részarány tulajdonosok is élhessenek az életjáradék nyújtotta kedvező lehetőséggel szükség volt erre a speciális helyzetre szóló szabályozásra. A cél mindenképpen az, hogy az AK részarány megvásárlásával csökkenteni lehessen az indokolatlanul és idő előtt felmerülő földkimérési költségeket. Az AK részarány megvásárlása után már természetesen az állam (NFA) kerül abba a helyzetbe, hogy idővel kezdeményezze a termőföld természetben való kimérését. Erre pedig csak akkor kerül sor, ha az állam már rendelkezik az adott területen számottevő AK részarány tulajdonnal.

5. § (1) A kérelmet a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az alábbi mellékleteket:

a) a rendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozato(ka)t,

b) a vételre felajánlott földrészlet 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát,

c) az illetékes települési önkormányzat jegyzője által valamennyi földrészletről külön-külön kiállított adó és értékbizonyítványt

d) amennyiben a termőföldet korábban haszonbérbe adták, a hatályos haszonbérleti szerződést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot földrészletenként, illetve személyenként külön-külön kell megtenni.

Az 5.§ azokat a szükséges igazolásokat sorolja fel, amelyek a pályázat benyújtásához, majd ezt követően annak elbírálásához elengedhetetlenek. A mellékletek precíz előkészítése nagyban megkönnyíti az ajánlatok későbbi feldolgozását. A tulajdoni lapot a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatalnál lehet beszerezni. A tulajdoni lap benyújtására azért van szükség, hogy abból pontosan meg lehessen állapítani azokat az adatokat, amelyek alapján a későbbiekben mind az adásvételi, mind pedig az életjáradéki szerződést meg lehessen kötni. A tulajdoni lap benyújtására legkésőbb az életjáradéki szerződés megkötéséig mód van. Így csak akkor merülhetnek fel költségek, ha a szerződés megkötésére ténylegesen sor kerül.

A települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó és értékbizonyítvány iránymutatásul szolgál ahhoz, hogy a felajánlott termőföld vételárát meg lehessen állapítani. Amennyiben a vételár az 500 ezer forintot nem érné el, akkor a vételárat az NFA egyszerűsített vagyonértékeléssel állapítja meg. Amennyiben a vételár összege ezt meghaladja, az NFA részletes vagyonértékelés alapján tesz ajánlatot a vételárra.

Az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatokban amikor az érintett a vételárról nyilatkozik, azt csak ajánlatnak lehet tekinteni. Amennyiben szükséges, az NFA az ajánlati árat megvizsgálja, és nyilatkozik arról, hogy azt elfogadja, vagy sem, illetőleg új ajánlatot tesz. A szerződés csak akkor jön létre, ha az ajánlatot – bárki teszi is azt – elfogadják.

A nyilatkozatokat azért kell földrészletenként, illetve tulajdonosonként külön-külön megtenni, mivel így az adatok feldolgozása során gyorsan kiszűrhetők legyenek azok az esetek, amelyek pl. hiánypótlást igényelnek, vagy nem tartoznak a jogszabály hatálya alá.

A mellékletek közül külön is ki kell emelni a hatályos haszonbérleti szerződés megküldését. Erre azért van szükség, hogy pontosan rögzíteni lehessen azt, hogy az érintett terület kinek a használatában van. A tulajdonváltozás még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a földhasználat automatikusan megszűnik, legfeljebb csak azt eredményezi hogy a haszonbért a jövőben az NFA-nak kell megfizetni.

A pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt címre kell eljuttatni. Az első alkalommal meghirdetésre kerülő pályázatokat a jogosult lakóhelye, vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. Nem fontos mind a két helyre elküldeni az iratot, mivel az adatok feldolgozása során a többszöröződésre fény derül.

Ezt követően az iratokat fel kell dolgozni. Meg kell állapítani, hogy valamennyi iratot megküldtek-e, nincs-e szükség hiánypótlásra, ellenőrizni kell, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok megegyeznek-e az iratokban szereplő adatokkal, az adatokat – szükség szerint az ügyfél bevonásával – pontosítani kell. Amennyiben az iratok rendben vannak, akkor el kell végezni a felajánlott ingatlan természetbeni beazonosítását, illetve meg kell állapítani az ingatlan forgalmi értékét.

Amennyiben a beérkezett pályázat megfelel a jogszabályban írt feltételeknek, akkor azt – az adatok összesítése után – érdemben el kell bírálni. Amennyiben a bírálat sikeres, azt követően fel kell venni a kapcsolatot az ügyféllel annak érdekében, hogy szükség szerint meg lehessen beszélni az adásvételi-, illetve az életjáradéki szerződés megkötésének a részleteit. Amennyiben a tulajdoni lapból megállapítható hogy azon teher van ( tulajdonjog, megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog (önálló zálogjog), végrehajtási jog) akkor tisztázni kell valamennyi érintettel, hogy megteszik-e azokat a jognyilatkozatokat, amelyek alapján az állam tehermentes tulajdont szerez. Ha ez az egyeztetés nem vezetne sikerre, akkor az a földrészlet, amelyre a megegyezés nem jött létre, kizárásra kerül.

A tulajdoni lap tartalmából megállapítható az is, hogy az érintett földrészletre milyen olyan további jogot, illetve tényt jegyeztek fel. Esetenként kell eldönteni azt, hogy a bejegyzett jog, illetve tény az állam tulajdonszerzését, illetve az ingatlannal való szabad rendelkezését mennyiben befolyásolja.

Bár a jogszabály a kötelezően benyújtandó mellékletek között nem sorolja fel azokat az igazolásokat, amelyek a jognyilatkozat megtételével vannak összefüggésben, célszerű pl. a képviseleti jogosultság igazolása ügyvédi meghatalmazással, gyámhatósági végzéssel stb. Erre azért van szükség, mivel az érdemben befolyásolja a szerződés tartalmát, illetve a szerződés érvényességi kellékeit.

6. § (1) A rendelet alapján megvásárlásra kerülő termőföld ajánlati árát az NFA a külön jogszabályban foglaltak alapján állapítja meg.

Az 5.§-hoz fűzött indokolásban már volt szó arról, hogy az NFA mikor alkalmazza az egyszerűsített vagyonértékelést és mikor a részletes vagyonértékelést. A vagyonértékeléssel kapcsolatok rendelkezéseket a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII.13.) Korm rendelet tartalmazza. A jogszabály értelmében a részletes vagyonértékelést olyan közbizalmi ingatlanforgalmi szakértők fogják elvégezni, akik abban lesznek érdekeltek, hogy minden esetben a reális vagyonértékelést készítsék el.

(2) Az adásvételi-, valamint az életjáradéki szerződés megkötésével, a ingatlan értékbecsléssel, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az NFA-t terhelik.

A (2) bekezdés értelmében mind az adásvételi, mind pedig az életjáradéki szerződés megkötésével kapcsolatos költségek az NFA-t terhelik. Ezen költségek első sorban a vagyonértékeléssel, az ügyvédi ellenjegyzéssel, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, valamint az életjáradék folyósításával összefüggésben merülnek fel.

7. § Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg az életjáradéki szerződést a jogosulttal az NFA köti meg, amelyet a megkötését követő 10 munkanapon napon belül eljuttatja az életjáradék folyósítását végző szervhez.

Amennyiben sikerült megállapodni, akkor a jogosulttal két szerződést kötnek. Egyrészt az érintettek megkötik az ingatlan adásvételi szerződést, másrészt az életjáradéki szerződést. A két szerződés bár két külön jogi aktus, azonban egymásra tekintettel kerül megkötésre. Amennyiben a szerződéseket megkötötték, akkor az ingatlan adásvételi szerződést 30 napon belül bejegyzés céljából az NFA benyújtja a földhivatalhoz, míg az életjáradéki szerződést 10 napon belül eljuttatja az életjáradék folyósítását végző szervhez.

(2) Ugyanaz a jogosult csak egy életjáradéki szerződést köthet.

A (2) bekezdés értelmében a jogosult csak egy életjáradéki szerződést köthet. E rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy az életjáradéki szerződést nem a megvásárolt földrészletek függvényében külön-külön kell megkötni. E szabályra épül a (3) bekezdés azon rendelkezése, amely az életjáradéki szerződés módosításával van összefüggésben. Amennyiben valaki utóbb újabb termőföldterületet értékesít, akkor azzal az adásvételi szerződést önállóan kötik meg, míg az életjáradéki szerződést megfelelően módosítják.

(3) Az életjáradéki szerződés legfeljebb összesen 20 hektár területmértékig, illetőleg összesen 3 millió forint vételár összeg figyelembevételével módosítható. A szerződés módosítása során a rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a jogosult időközben meggondolja magát, és újabb földterületeket kíván az életjáradéki konstrukció keretében értékesíteni. Erre a lehetőség adott, de csak úgy, hogy az életjáradéki szerződés vonatkozó rendelkezéseit módosítják. Fontos rendelkezés, miszerint akárhányszor is módosítják az életjáradéki szerződést, alkalmazni kell azokat a szabályokat is, amelyek maximalizálják a megvásárolható összes földterület nagyságát ( 20 hektár, 3 millió forint). Más megközelítésben mivel a jogosult csak egy életjáradéki szerződést köthet, amit csak módosítani lehet – aminek száma nincs korlátozva -, a módosítások eredményeként sem haladhatja meg jogosultanként az életjáradékért megvásárolható 20 hektáros, illetve 3 millió forintos határt.

(4) Az életjáradéki szerződésben a jogosult személyi adatain kívül fel kell tüntetni:

a) a jogosult TAJ számát,

b) szükség szerint nyugdíjfolyósítási törzsszámát,

c) a megállapított és folyósításra kerülő havi összegét,

d) a folyósítás kezdő időpontját.

A (4) bekezdés tartalmazza azokat a legfontosabb egyedi azonosításra alkalmas adatokat, amelyek alapján az életjáradéki szerződés megköthető, illetve ezt követően a folyósítás megkezdhető.

8. § (1) Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába kerülő termőföld vételára – beleértve a jogosultra engedményezett összeget is – kétszeresének megfelelő összeg alapján kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosult a szerződés megkötésekor a hatvanadik életévét már betöltötte.

(2) Az életjáradék mértékét az életjáradék alapjául szolgáló összeg, a jogosult életjáradéki szerződés megkötésekor betöltött életkora, valamint a rendelet 2. mellékletének megfelelően kell megállapítani.

A 8.§ az életjáradék kiszámításának speciális rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az életjáradék havi összegének kiszámítása több lépcsőben történik.

Első lépésként meg kell állapítani a megvásárlásra kerülő ingatlan forgalmi értékét, amelynek alapján meg fogják kötni a tulajdonossal az adásvételi szerződést.

A második lépés annak tisztázása, hogy történt-e a jogosult részére vételár engedményezés.

Harmadik lépésben – figyelemmel az első és második lépésben foglaltakra is – meg kell állapítani az életjáradék alapjául szolgáló összeget. Amennyiben csak adásvételre került sor, akkor az életjáradék alapjául szolgáló összeg megegyezik a vételárral, ami – figyelemmel az 1.§ (1) bekezdésében foglaltakra – nem haladhatja meg a 3 millió forintot. Amennyiben a jogosult részére harmadik személy az egyébként neki járó vételár összeget engedményezte, akkor a jogosulttól megvásárolt termőföld vételára és az engedményezett összeg összeadódik, és az így megállapított összeg lesz az életjáradék alapja. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a jogosult részére engedményezés történt, ebben az esetben összeszámításra kerül sor, és az így megállapított összeg tekintetében itt is alkalmazni kell a 3 millió forintos korlátot. Amennyiben az iratokból azt állapítanák meg, hogy az ajánlatok együttes összege mégis meghaladná a 3 millió forintos határt, célszerű valamennyi érintett bevonásával egyeztetni annak érdekében, hogy az ajánlatok végül is feleljenek meg a jogszabály előírásainak. Természetesen ezt az egyeztetést minden olyan esetben végre kell hajtani, amikor az értékhatárt bármilyen okból túllépik.

Az 1.§ (1) bekezdése értelmében a termőföldet életjáradékért programban olyan személyek vehetnek részt, akik 60. életévüket betöltötték. Az életkornak a szerződés megkötésekor van érvényességi jelentősége. Az a személy, aki a pályázat meghirdetésekor, vagy benyújtásakor még nem töltötte be 60. életévét ajánlatot ettől függetlenül még tehet. Az a fontos, hogy az életjáradéki szerződés megkötésekor a jogosult 60. életévét már töltse be. Figyelemmel a pályázat benyújtására, illetve a pályázatok feldolgozására rendelkezésre álló, illetve egyébként is szükséges időtartamra, indokolt, hogy azoknak a pályázatát tekintsék érvényesnek, akik a pályázat meghirdetését követő 6 hónapon belül betöltik 60. életévüket. Azon személyek esetében, akiknél ezt a feltételt nem teljesítik, a pályázatot nem indokolt érdemben elbírálni, hanem azt – amennyiben újabb pályázat kerül meghirdetésre – az új pályázati fordulóban indokolt elbírálni.

Két példán szemléltetve:

Az első esetben a jogosulttól megvásárolnak 1 hektár termőföldet összesen 200.000 forintért. Ebben az esetben az életjáradék alapjául szolgáló összeg megegyezik a vételár összegével, azaz 200.000 forint.

A második esetben a jogosulttól megvásárolnak 1 hektár termőföldet 200.000 forintért, azonban az egyik családtagja a saját 0,5 hektár tulajdoni illetőségét 100.000 forintért eladja az államnak, azonban a neki járó vételár összeget a jogosultra engedményezi. Ebben az esetben az engedményezett összeggel kell növelni a vételár összegét, ami a példában szereplő esetben 300 000 forint lesz.

Az életjáradék alapjául szolgáló összeget a vételár – ide értve a jogosultra engedményezett összeget is – kétszeresének megfelelő mértékben kell megállapítani. Az első példában a vételár összege 200.000 forint, így az életjáradék alapjául szolgáló összeg ennek kétszerese, azaz 400.000 forint. A második példában a vételár összege – figyelemmel az engedményezett összegre is – 300.000 forint, így az életjáradék alapjául szolgáló összeg 600.000 forint lesz.

Negyedik lépésben az életjáradék alapjául szolgáló összeg megállapítása után meg kell határozni az életjáradék havi összegét. Ehhez a rendelet 2. számú melléklete nyújt segítséget.

Vizsgáljuk meg, hogy az első illetve a második példa alapulvételével milyen összegű havi életjáradékra lenne jogosult egy 60 éves férfi illetve nő.

A rendelet 2. számú melléklete értelmében 100.000 forint életjáradék alapjául szolgáló összeg esetében az életjáradék havi összege 60 éves férfi esetében 1.430 forint, míg 60 éves nő esetében 1.139 forint.

Az előzőekben foglaltak figyelembevételével az első példa szerinti esetben, amikor az életjáradék alapjául szolgáló összeg 400.000 forint, akkor a 60 éves férfi 4x1.430=5.720 forint, míg a 60 éves nő 4x 1139=4.556 forint összegű életjáradékot kap.

A második példa szerinti esetben amikor az életjáradék alapjául szolgáló összeg 600.000 forint, akkor a 60 éves férfi 6x1.430=8.580 forint, míg a 60 éves nő 6x1.1139=6.834 forint összegű életjáradékot kap.

Amikor 2002. novemberében a Kormány elfogadta azt a kormányrendeletet, amelynek alapján a termőföld életjáradék ellenében történő megvásárlására sor kerülhet, egyidejűleg arról is döntött, hogy meg kell mielőbb vizsgálni annak a lehetőségét, hogy e konstrukcióban kifizetésre kerülő életjáradék milyen SZJA kedvezményben részesülhetne. Erről a Kormány javaslatot kíván kidolgozni, és az Országgyűlés elé terjeszteni. Mindaddig azonban, amíg a módosításra nem kerül sor, addig az életjáradék összege a jelenlegi szabályozás szerint 20 % mértékű forrásadó terheli.

(3) Az életjáradék összege 2004-től kezdődően minden év március 1-től az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. Az emelés tényleges mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetés keretében dönt.

A (3) bekezdés értelmében az életjáradék havi összege 2004. évtől kezdődően minden év március 1-jétől kezdődően a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik Az emelés mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetés keretében dönt. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mivel az életjáradék a jogosultat élete végéig megilleti, ezért értelemszerűen az emelés is mindvégig jár. Ez az emelési rend biztosítja, hogy a már megállapított életjáradék ne veszítsen értékéből.

9. § (1) Az életjáradék havonta forintban fizetendő szolgáltatás.

A 9.§-ban foglaltak jogszabályban való rögzítésére azért volt szükség, mivel az életjáradéki szerződést nem a Ptk 586. §-ában, hanem a kormányrendeletben foglaltak alapján kell megkötni. Az eltérés első sorban abban mutatkozik meg, hogy az állam, illetve a nevében eljáró NFA alapvetően nincs felkészülve arra, hogy a felek nem vitásan tartós jogviszonyát bármikor is úgy alakítsa át, hogy a jogosultnak ne pénzbeli, hanem természetbeni szolgáltatással teljesítsen. Ugyancsak nem tud az állam esetleges szerződésmódosítással arra sem kötelezettséget vállalni, hogy a jogosultat az életjáradék fizetése helyett gyógyíttatja, vagy netán eltemettetéséről gondoskodik. Erre még szerződés módosítással sem kerülhet sor. Vonatkozik ez a bírósági szerződésmódosításra is.

Mivel az állam az ingatlant adásvétel jogcímén szerzi meg, ezért arra sincs lehetőség, hogy az életjáradéki jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Erre egyébként a gyakorlatban azért sincs szükség, mivel az életjáradéki szerződést az állam nevében az NFA köti meg, így a polgári jogi kötelezettség az életjáradéki szerződés megkötését követően az államot terheli. Az államnak ezen kötelezettsége alkotmányos védelem alatt áll.

Azért is sajátos a kormányrendeletben szabályozott jogi konstrukció, miszerint az állam az ingatlant adásvétel jogcímén szerzi meg, míg a vételárat egy másik szerződés, életjáradéki szerződés alapján köti meg, mivel ebben az esetben elég korlátozottak az eredeti állapot esetleges visszaállításának a lehetőségei. A Ptk.236. § (1) bekezdése értelmében a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik a tévedés, megtévesztés felismerésekor; jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209. § (1) bekezdés és 209/A. §] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor. Mivel ezekre a körülményekre - figyelemmel a megfelelő tájékoztatásra, valamint a kedvezően megállapított életjáradék alapjául szolgáló összegre – vélhetően csak igen kivételes esetben lehetne hivatkozni, így annak gyakorlati valószínűsége kizárható. Abban a kivételes esetben ha mégis ilyen eset előfordulhatna, akkor a teljesített szolgáltatásokkal el kellene számolni. Nem szabad elfelejteni, hogy a vételár kétszeres összegéhez igazodó kedvezmény csak a kormányrendelet szerint megkötött életjáradéki szerződéshez kapcsolódik, ha ezt netán megszüntetnék, akkor a már kifizetett életjáradék összege már kifizetett vételárrésznek minősülne.

Az előzőekben foglaltakon túl azonban vannak a Ptk-nak olyan speciális rendelkezései, amelyeket a szerződésekre vonatkozó általános szabályokra is figyelemmel alkalmazni kell. Így pl. a Ptk. 280.§ (3) bekezdése értelmében a jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. A Ptk.297. § (1) bekezdése értelmében pedig beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. E rendelkezés az állammal szembeni kötelezettségekre is vonatkozik.

Az (1) bekezdés értelmében az életjáradék havonta, forintban fizetendő szolgáltatás. E megfogalmazás több jogi következményt is takar. Az életjáradék összegét nem lehet több hónapra előre kifizetni, arra előleget felvenni stb. Amennyiben az életjáradéki szerződés jogosultja nem magyar állampolgár – ezt a lehetőséget a jogszabály nem zárja ki, hiszen nagyon szűk körben nem magyar állampolgár is szerezhetett termőföld tulajdont pl. öröklés, vagy kárpótlás útján - és állandó lakóhelye sem Magyarországon van, ebben az esetben sem lehet vele olyan megállapodást kötni, hogy részére az életjáradékot nem a törvényes magyar fizetőeszközben teljesítik. Figyelemmel arra, hogy a forint fizetőeszköz gyakorlatilag konvertibilis, ezért a jogosultat e tekintetben hátrány nem érheti. Végezetül az (1) bekezdés egyértelműsíti azt a körülményt is, miszerint az állam pénzügyi szolgáltatás teljesítésére vállal csak kötelezettséget, természetbeni szolgáltatásra az életjáradéki szerződés nem váltható át. Amennyiben az EU csatlakozást követően magyarországon is bevezetnék az Eurót, akkor az erről rendelkező külön jogszabály fogja meghatározni az átváltás és a folyósítás további feltételeit. Az állam kötelezettségét azonban az esetleges átállás nem fogja érinteni.

(2) Az életjáradék a szerződés megkötését követő hónap első napjától esedékes, és a jogosultat annak élete végéig megilleti.

A (2) bekezdés értelmében külön válik a szerződés megkötésének időpontja az életjáradék esedékességének időpontjától. Az életjáradék ugyanis a szerződés megkötését követő hónap első napjától esedékes. Amennyiben a jogosult az életjáradéki szerződés megkötése és a folyósítás megkezdése közötti időszakban meghal, akkor az örökösök a (6) bekezdésben foglaltak szerinti igénnyel léphetnek fel. Ugyancsak a (2) bekezdés rögzíti azt, hogy az életjáradék a jogosultat élete végéig megilleti. E körülmény a szerződésbe bizonyos kockázati elemet visz be mind a jogosult, mind pedig az állam részéről. Az életjáradéki szerződés megkötését követően ugyanis teljesen függetlenné válik a szerződés teljesítése attól, hogy az állam ténylegesen milyen összegért vásárolta meg a földet a jogosulttól. Az előzetes számítások szerint amennyiben egy 60 éves férfinak mintegy 3 éven keresztül folyósítják az életjáradékot, akkor már mindenképpen megkapta azt az összeget amely a termőföld tényleges piaci ára. Az ezt meghaladó időszak pedig már olyan többletszolgáltatás, amelynek teljesítésére az állam akkor is köteles, ha netán az ingatlan értéke – figyelemmel az időközi értéknövekedésre is – nem fedezné az életjáradék összegét. Az állam ebben az esetben szociális megfontolások alapján döntött, amelyet polgári jogilag érvényes szerződés alapján köteles teljesíteni.

Fel kell viszont hívni a figyelmet, hogy az életjáradéki szerződést csak a jogosulttal lehet megkötni, a szerződést a jogosult másra tovább már nem engedményezheti, az nem örökölhető, és így a hagyaték tárgyát sem képezi. Az örökösök jogvédelmét a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés védi. Egyébként fogalmilag is kizárt az öröklés, hiszen az életjáradék a szabályozás sajátosságából adódóan a jogosult személyéhez kötődik, a feltételeket a jogosult személyére figyelemmel állapították meg (lásd 60. életév betöltése, valamint az életjáradék alapjának a vételár kétszeres összegében történő megállapítása).

(3) Az életjáradékot a nyugdíjak folyósításával egyidejűleg megkülönböztetett módon a szerződésben meghatározott időponttól folyósítják. Az életjáradék folyósítását végző szerv az életjáradék első alkalommal történő folyósításáról az életjáradéki szerződés kézhezvételét követő 30 napon belül gondoskodik.

A (3) bekezdés az életjáradék folyósításról rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy az életjáradék, akárcsak a nyugdíj havonta kerül kifizetésre, ezért mutatkozott célszerűnek az, hogy az életjáradékot ugyanolyan rendszerben, de megkülönböztetett módon folyósítsák, mint a nyugdíjat. Amennyiben a nyugdíjasok értesítést kaptak arról, hogy pl. a postás mely napokon hozza a nyugdíjat, a postás ugyanekkor fogja kézbesíteni az életjáradék összegét is. Aki pedig nyugdíját eddig is bankszámlára kapta, annak az életjáradékoz is ugyanide fogják utalni.

Az életjáradék első alkalommal történő folyósítására az adatok feldolgozása miatt egy kicsit több idő kell. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az életjáradék összegét első alkalommal az életjáradéki szerződés a folyósító szerv által történő kézhezvételét követő 30 napon belül folyósítják. Ha ehhez az időhöz hozzáadjuk a 7.§ (1) bekezdésében meghatározott 10 munkanapos ügyintézési határidőt, amelyen belül az NFA-nak a már megkötött szerződést el kell juttatnia az életjáradékot folyósító szervhez, megállapíthatjuk, hogy a jogosult a szerződés aláírását követő 40-45 napon belül veheti készhez első alkalommal az életjáradék összegét. Ezt követően viszont már minden automatikusan megy hiszen a folyósításra már a nyugdíjakkal azonos módon kerül sor.

(4) Az életjáradékra való jogosultság a jogosult elhalálozása hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

A (4) bekezdésben foglaltaknak annyiban van jelentősége, miszerint ha a jogosult meghal, a halál időpontjától függetlenül ki kell az örökösöknek fizetni az elhalálozás hónapjának utolsó napjáig esedékes életjáradéki összeget.

(5) A jogosult halála esetén az életjáradék nem örökölhető. A fel nem vett életjáradék a hagyaték tárgyát képezi.

Az (5) bekezdés értelmében az életjáradék a jogosult személyéhez kötött szolgáltatás, és így az nem örökölhető. A jogosultnak járó, de fel nem vett életjáradék, ide értve az un tört hónapra eső életjáradék összegét is, a hagyaték tárgyát képezi. Abban a különleges helyzetben pedig ha a jogosult az életjáradéki szerződés megkötése után, de még az első életjáradéki összeg folyósítása előtt meghalna, akkor az örökösök az egyévnyi életjáradéknak, de legfeljebb a vételár összegével megegyező térítésre tarthatnak igényt.

(6) Amennyiben a jogosult az életjáradéki szerződés megkötését követő egy éven belül meghal, az egy évből még fennmaradó időtartamra számított életjáradék összege, de legfeljebb a termőföld vételárának megfelelő összeg a hagyaték szempontjából fel nem vett életjáradéknak minősül, és egy összegben esedékes.

A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés abból a megfontolásból került a jogszabály szövegébe, hogy bármennyire is igaz, miszerint az életjáradék a jog nyelvén szerencseszerződésnek is tekinthető – hiszen senki sem tudhatja mennyi ideig él, illetve az állam sem tudja előre, hogy mennyi ideig kell a jogosultnak az életjáradékot fizetnie – az állam nem teheti meg azt, hogy szélsőséges esetben akár ingyen jusson termőföld tulajdonhoz. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az örökösök részére – a már kifizetett életjáradék figyelembevételével – legalább egy évi életjáradéknak megfelelő összeget ki kell fizetni. Ez az összeg jogilag a hagyaték szempontjából fel nem vett életjáradéknak, és nem pedig vételár részletnek minősül. Amennyiben életkori sajátosságok miatt a jogosult olyan magas összegű életjáradékban részesült, hogy részére egy éven belül már kifizettek a termőföld vételárának – ide értve az engedményezett összeget is – megfelelő összeget, akkor az örökösök természetesen már semmilyen további juttatásra nem tarthatnak igényt. További, a hagyatékot érintő korlátozás, miszerint az örökösök legfeljebb csak addig az összegig tarthatnak igényt kifizetésre, amennyi a termőföld eredeti vételára volt. Természetesen ebből az összegből le kell vonni azt az összeget, amit a jogosultnak már kifizettek, és az örökösök részére csak a különbözetként mutatkozó összeg kerülhet kifizetésre. E rendelkezések abból a megfontolásból kerültek megfogalmazásra, hogy a kormányrendelet szerinti kedvezmény kizárólag a jogosultat illeti meg. A kedvezmény továbbvitelére az az örökös sem jogosult, aki egyébként nyugdíjas. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez utóbbi esetben a nyugdíjas örökös nem termőföldet, hanem ki nem fizetett életjáradéki összeget örökölt, amire pedig már fogalmilag kizárt a kormányrendelet szerinti kedvezmény igénybevétele.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása alapjául szolgáló vételár összeget az életjáradéki szerződésben fel kell tüntetni. A jogosultra engedményezett összeg a (6) bekezdés alkalmazásában jogosultat megillető vételárnak minősül.

A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés megkönnyíti a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazását. Mivel minden szükséges adatot (vételár összeg, engedményezett összeg) az életjáradéki szerződésben fel kell tüntetni, ezért az esetleges hagyatéki leltárhoz a szükséges adatokat a szerződés alapján pontosan meg lehet adni.

10. § (1) Az életjáradékot a megküldött életjáradéki szerződés alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetőleg – a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságától ellátásban részesülők esetében – a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság folyósítja. A folyósításhoz szükséges életjáradéki szerződések átadásának módját, valamint a folyósítással összefüggő ügyviteli eljárást az NFA az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósággal kötött megállapodásban rendezi.

(2) A folyósított életjáradék megtérítése, továbbá az életjáradéki szerződés megkötésével, valamint az életjáradék folyósításával, emelésével kapcsolatos költségek az NFA-t terhelik. Az elszámolás módjáról az NFA az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósággal kötött megállapodás alapján gondoskodik.

A 10.§ az életjáradék folyósításával kapcsolatos technikai rendelkezéseket tartalmazza. A jogosult számára mindenképpen előnyt jelent az, hogy az életjáradék kifizetésére általa egyébként ismert rendszerben kerül sor. A jogosultak számára lehet külön figyelmeztetést, hogy amennyiben a nyugdíjak felvételére más személy részére postai meghatalmazást állítottak ki, szükség szerint – a postai szabályzatoknak megfelelően – a meghatalmazást egészítsék ki az életjáradék felvételének lehetőségével. A MÁV nyugdíjasok számára jelent könnyebbséget, hogy ők is a megszokott rendben kaphatják kézhez az életjáradékot.

11. § A rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a 10. §-ban foglaltak szerinti megállapodások megkötésére a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül kerül sor.

A rendelet 2003. január 1-jén lépett hatályba, azonban e helyen is utalni kell a 2.§ (1) bekezdésének azon rendelkezésére, miszerint az életjáradék meghirdetésére – a rendelet hatályba lépésétől függetlenül – külön pályázatban kerül sor. A pályázat nem csak egy alkalommal, hanem évente akár többször is meghirdethető.

1. számú melléklet a Korm. rendelethez

I.

1.        Nyilatkozat*

Alulírott ………………………….. ( Szül. hely.:…………………, Szül. idő:………………….., anyja neve: ………………………., adóazonosító jele:………………………, nyugdíjfolyósítási törzsszáma:……………………; TAJ száma:…………………….lakcíme:…………………………………….) azzal az ajánlattal fordulok az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, hogy a ……………..hrsz-ú, ………….művelési ágú, …………AK értékű, …….hektár ……… m2 termőföldet ………….Ft vételárért az állam vásárolja meg, és kössön velem a …./2002. (…) Korm. rendeletben foglalt feltételekkel életjáradéki szerződést. A földrészlet ………hányadban képezi a tulajdonomat.

Dátum:

………………………………

aláírás

* A nyilatkozatot azoknak a jogosultaknak kell kitölteni, akik a termőföldet életjáradék fizetése ellenében kívánják az állam részére vételre felajánlani. A nyilatkozatot valamennyi földrészlet esetében ki kell tölteni.


II.

2.        Nyilatkozat**

Alulírott ………………………….. (Szül. hely.:…………………, Szül. idő:………………….., anyja neve: ………………………., adóazonosító jele:………………………, lakcíme:…………………………………………….) azzal az ajánlattal fordulok az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, hogy a ……………..hrsz-ú, ………….művelési ágú, …………AK értékű, …….hektár ……… m2 termőföldet ………….Ft vételárért az állam a …./2002. (…) Korm. rendeletben foglalt feltételekkel a közös tulajdon megszüntetése érdekében vásárolja meg. A földrészlet ………hányadban képezi a tulajdonomat.

Dátum:

………………………

aláírás

** A nyilatkozatot azoknak a személyeknek kell kitölteni, akik a termőföldet a közös tulajdon megszüntetése érdekében kívánják az állam részére vételre felajánlani. A nyilatkozatot valamennyi földrészlet esetében ki kell tölteni.


III.

3.        Nyilatkozat***

Alulírott ………………………….. (Szül. hely.:…………………, Szül. idő:………………….., anyja neve: ………………………., adóazonosító jele:………………………, lakcíme:…………………………………………….) azzal az ajánlattal fordulok az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, hogy a ……………..hrsz-ú, ………….művelési ágú, …………AK értékű, …….hektár ……… m2 termőföldet ………….Ft vételárért az állam a …./2002. (…) Korm. rendeletben foglalt feltételekkel vásárolja meg. A földrészlet ………hányadban képezi a tulajdonomat. A szerződés szerinti vételárat az alábbi jogosult(ak)ra kívánom engedményezni:

1. Név:

anyja neve:

lakcíme:

TAJ száma:

Nyugdíjfolyósítási törzsszáma

engedményezésre kerül a szerződés szerinti vételár …..%-a:

2. Név:

anyja neve:

lakcíme:

TAJ száma:

Nyugdíjfolyósítási törzsszáma

engedményezésre kerül a szerződés szerinti vételár …..%-a:

Dátum:

………………………………

aláírás

*** A nyilatkozatot azoknak kell kitölteni, akik a termőföldet úgy kívánják az állam részére vételre felajánlani, hogy a részükre járó vételár összegét az arra jogosultra kívánják engedményezni. A nyilatkozatot valamennyi földrészlet esetében ki kell tölteni.


2. számú melléklet a Korm. rendelethez

Az életjáradék havi összege 100 000 Ft életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén

A 100 000 Ft-tól eltérő életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén a járadék összege arányosan változik.

Életkor (év)
Férfi
60
1 430
1 139
61
1 497
1 194
62
1 566
1 255
63
1 643
1 322
64
1 727
1 393
65
1 820
1 471
66
1 921
1 556
67
2 027
1 648
68
2 144
1 749

69

2 269
1 859
70
2 454
1 979
71
2 550
2 111
72
2 701
2 248
73
2 866
2 398
74
3 048
2 567
75
3 252
2 754
76
3 476
2 965
77
3 728
3 202
78
4 005
3 466
79
4 317
3 763
80
4 661
4 099
 
Életkor (év)
Férfi
81
5 047
4 476
82
5 479
5 387
83
5 961
1 393
84
6 502
5 934
85
7 107
6 551
86
7 781
7 253
87
8 536
8 047

88

9 379
8 947
89
10 321
9 962
90
11 367
11 105
91
12 511
12 377
92
13 765
13 797
93
15 257
15 373
94
16 920
17 138
95
18 383
18 922
96
20 227
20 722
97
22 213
22 662
98
24 363
24 753
99
26 699
27 016
100
29 236
29 468
101
32 005
32 132


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:












Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása










Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.




Cimkefelhő:
ügyvéd haine online iphone speaker ingatlanjog cégjog webdesign ingatlanhirdetés drágaköves ékszer