| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
| Péter József 2121 számú kérdése | 2002-01-05 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
14 lakásos társasházban élünk,a földszinten.A zárt udvarunkban 5 garázs és 4 kocsibeálló van kialakítva,az engedélyeket viszont 8 kocsibeálló garantált kialakításával kaptuk meg.A kérdésünk arra vonatkozna jogosultak vagyunk e a kocsibeállónkra mobil ponyvagarázst felállítani ill. mi minősül mobil ponyvagarázsnak és nem engedélyköteles? Az ablakunk előtt 3-4 méterre nagy zajjal járó játszóteret épített fel a lakóközösség a mi megkérdezésünk nélkül.Érdekel jogosan jártak e el,mivel a tervrajzon nem szerepel.A garázsok 3+2 elosztásban épültek,közöttük két kocsibeálló létesült.E két helyet a kivitelező eladta(az egyiket már meglévő garázstulajdonosnak,egyéb helység néven bejegyzésre került a földhivatalnál)),valamint tetőt épített rájuk. Válaszát előre is köszönjük! | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2004-08-30 | |
| Tisztelt Péter Úr!
Tartok tőle, hogy nem fogok tudni válaszolni a rendelkezésre álló információk alapján,ugyanis a mobilponyva minősítése meghaladja a képességeimet, bár én azt nem gondolom engedélykötelesnek. A játszótér kialakításának jogosságát a társasházi közgyűlés összehívásának körülményei,ill. a határozathozatal dönti el. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Petra 2120 számú kérdése | 2002-01-05 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megtudni, hogy ha 1999-ben édesanyám házának eladásából ajándékozással nevemre iratott egy lakást, majd 2002-ben vásároltam egy házat, melynek szerződésébe beleírtuk, hogy édesanyám x összeggel hozzájárult a vételhez egy időközben eladott ház árával és édesanyám 2003-ban meghalt, akkor testvérem követelhet-e tőlem pénzt a jövőben? Testvéremnek is vásárolt édesanyánk 1997-ben házat. Köszönettel: Petra | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2004-08-30 | |
| Tisztelt Petra!
A konkrét számokat is kellene ismerni a kérdés megválaszolásához, hiszen nyilvánvalóan nem közömbös az egyes gyermekere fordított "örökség" mértéke. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Katalin 2119 számú kérdése | 2002-01-05 | |
| T Ügyvéd úr! Az lenne a kérdésem ,hogy a férjem ági vagyon tulajdonosa,gyermeke nincs.mi 3 éve vagyunk házasok de már 10 éve vagyok vele,ki örököl a testvére vagy én.
köszönettel Katalin | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2004-08-30 | |
| Tisztelt Katalin!
Az ági vagyon sajátossága, hogy ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös - jelen esetben ez Önre igaz - akkor az "visszaszál" az ereeti ágra. A házasság időtartama nem releváns. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Mária 87 számú kérdése | 2002-12-29 | |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Albérleti szerződést szeretnénk kötni. Tudna esetleg egy mintát küldeni a mellékelt e-mail-re? Előre is nagyon köszönöm: Szabó Mária | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2003-01-02 | |
| Tisztelt Szabó Mária!
A kért iratmintát az E-mail címére elküldtem. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Sipos József 86 számú kérdése | 2002-12-29 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr,
Édesanyám betegsége miatt rám szeretné hagyni az ő tulajdonában levő családi házat. Ha jól tudom nekem minden esetben (adásvétel, ajándékozás, öröklés)esetében 11 % illetéket kell fizetnem. Édesanyám magyar állampolgár, viszont nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, sem bejelentett lakcimmel Magyarországon, mivel 27 éve Horvátországban él, és mint ,,külföldön letelepedett,, van nyilvántartva. Gondolom ennek semmi köze a tulajdonjoghoz, csak a tisztánlátás érdekében irom le. Én 24 éves vagyok és rendelkezem minden magyar okmánnyal, egyetemista vagyok Budapesten. A szociális helyzetünk nem teszi lehetővé az esetleges 11 %os illeték egy összegben történő kifizetését. Van lehetőség az illeték részletekben történő kifizetésére? Másik kérdésem az volna, hogy melyik volna a legolcsóbb megoldás, minden esetben fel kell becsültetni az ingatlan értékét vagy pl.egy adésvételi szerződésnél elég egy alacsony de még korrektnek tűnő összeget megjelölni? Az ingatlant kb.6 éve vásároltuk. Egy udvarban található egy másik házzal, a tulajdoni lapon 24/32 rész a miénk. A másik személynek úgy tudom elővásárlási joga van abban az esetben ha eladásról van szó, ezért nem biztos, hogy célszerű hivatalosan egy alacsony összeget megadni eladási árként. Hivatalosan az ingatlan nem rendelkezik nagy forgalmi értékkel mivel erősen felújitásra szorul. 6 éve 1.400.000 ft.ért vettük,akkor elfogadták szemrevételezés után ezt az összeget hivatalosan is de most megvásárolnák kb.5-6 millió ft.ért.Festésen kivül nem újitottunk rajta mást, csak a legszükségesebbeket. Válaszát előre is köszönöm! u.i: megköszönném ha az e-mail cimemre válaszolna. | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2003-01-02 | |
| Tisztelt Sipos Úr!
A választ elküldtem a megjelölt E-mail címre. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Anita 85 számú kérdése | 2002-12-16 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ezúton kérem segítségét. Lakásomat 10M Ft-ért el szeretném adni, s vásárolni szeretnék 6M Ft-ért egy másikat. Jól értelmezem a jogszabályokat, s a fennmaradó 4M Ft-ból adófizetés esetén levonható az a 3M Ft, amennyiért anno vásároltam a most 10M Ft-ért eladandó lakásomat, továbbá levonható az a 0,5M Ft, amit számlával tudok bizonyítani, hogy a lakásra költöttem? Tehát adóznom a fennmaradó 0,5M Ft után kell 20%-ot? Az illetékfizetés a vásárolni kívánt használt lakás után, hogy s mint alakul? A 4M Ft után kell fizetnem illetéket (a 10M-ból levonható a 6M?), vagy a 6M Ft után, megosztva: 4M Ft-ig 2%-ot a fenmaradó 2M-ra 6%-ot? Igaz, hogy jövőre emelik az adó ill. illetékfizetés mértékét? Lehet-e tudni, hogy mekkora százalékra? Segítségét előre is köszönve, tisztelettel: Berta Anita | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-12-17 | |
| Tisztelt Berta Anita!
Az adózás a lakáseladás utána következőképpen alakul (részben pontosítva, részben megerősítve az Ön által írtakat): A szerződéses eladási árból le kell vonni a szerzésre fordított összegeket (vételár, illeték, ügyvédi költség), majd a ráfordított és igazolható költségeket, végül pedig az eladással kapcsolatban felmerült költségeket. Az így kapott értéket még tovább lehet csökkenteni abban az esetben, ha a szerzést követő min. 6. évben kerül sor az értékesítésre, mégpedig a 6. évtől kezdődően évi 10-10 %-kal. A fenti számítás eredménye lesz az Ön jövedelme, amelyet 20 %-os mértékű személyi jövedelemadó terhel. Az adót abban az esetben nem kell megfizetnie, ha a jövedelmét saját maga vagy a közeli hozzátartozója lakáscéljára fordítja. Jelen esetben tehát, ha a számított érték nem haladja meg a hatmillió forintot, akkor mentesül az adó megfizetése alól. Ha a számított érték meghaladja a hatmillió forintot, úgy annak az összegnek és a hatmillió forintnak a különbsége után kell az adót megfizetnie. Az illetékfizetés ügyében a kedvezőbb verzió valósul meg, nevezetesen a két lakás forgalmi értékének a különbsége után kell illetéket fizetnie - ha az eladás és a vétel egymáshoz képest egy éven belül történik meg - tehát az Ön által fizetendő illeték - a négymillió forint 2 %-a - nyolcvanezer forint lesz. A jövő évi illetékváltozások a visszterhes szerzést nem érintik, ellentétben az öröklési és ajándékozási illetékekkel, ill. a különböző eljárási illetékekkel. Ezen változásokkal kapcsolatban hamarosan olvashat ezen az oldalon egy részletes tájékoztatót. Amennyiben további kérdése lenne, vagy a konkrét lebonyolításban segítségére tudok lenni, úgy kérem, hogy keressen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| György 84 számú kérdése | 2002-12-10 | |
| Tisztelt ügyvéd úr! Élettársammal szeretnénk összeköltözni. Az ő tulajdonában van egy befejezésre váró családi ház, az edesapjának hasznélvezeti joga van az ingatlanon. A ház befejezéséhez a pénzt én biztosítanám, az eladott lakásomból és OTP Lakátakarékpénztár hitel felvételével. Az OTP kölcsön és saját vagyonom érdekében tulajdonossá kell váljak az ingatlanban. A kérdésem az lenne, hogy mi képpen oldható meg? 1./ Az élettársamtól tuajdonrész vásároljak, de akkor 20% SZJA kell fizessen az ebből származó jövedelem miatt? A neki kifzetett pénzből csinálnánk a felújítást, de gondolom hiába van felújításról számla, a 20%-ot az APEH-nek mindeféleképpen ki kellene fizetni. Nekem pedig a vagyonszerzés miatt illetéket kell fizetnem?
2./ Az ingatlant ajándékozza élettársam, de ekkor pedig 10% ajándékozási illetéket kell fizetnem? A haszonélvezőnek kell e illetéket fizetnie? A segítségét előre is köszönöm! | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-12-12 | |
| Tisztelt György!
Ha az élettársától tulajdonrészt vásárol, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élettársnak adóznia kell. Az Öntől származó vételár ugyanis nem jövedelem, csak abban az esetben, ha nagyobb összeget kap, mint amit Ő ráfordított az ingatlan megszerzésére és a szerzés óta eltelt időben. Az Ön vagyonszerzése miatt illetéket valóban kell fizetni, négymillió forintig 2 %-ot, a négymillió forint feletti résznek pedig a 6 %-át. Ha csak egy részét vásárolja meg az ingatlannak, akkor a négymillió forintnak is csak az arányos része után fizetheti a kisebb mértékű illetéket. Az illeték szempontjából az adásvétel lenne - az ajándékozáshoz viszonyítva - "olcsóbb" megoldás, amennyiben az adásvételnél a fenti számítás alapján az adót el lehet kerülni. A haszonélvező a haszonélvezeti jog megszerzésekor már megfizette az illetéket, így az Ön és az élettársa jelen ügylete a haszonélvező helyzetét - jogi és pénzügyi szempontból - nem érintené, ha a haszonélvezet változatlanul fennmarad. Amennyiben az ügyben további kérdései merülnének fel, vagy a konkrét lebonyolításban segítségére lehetek, úgy kérem, hogy keressen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Salamon Mária 83 számú kérdése | 2002-12-08 | |
|
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2002.novemberében a férjem eladta családi házát 8750 mft-ért és vásárolt is 2002. augusztusában egy lakást Bp-en, mely velem közös tulajdon lesz (50-50%), a lakást összesen 10400 mFt-ért vettük. Én vettem saját részemre egy lakást,melyet az Illetékhivatal 3900 mFt-ra értékelt, 3500 mFt-ért vettem 2002. májusában.E lakás a volt férjem által kifizetett közös lakásunk árából vettem. Van Budapesten egy lakásom, melyet a napokban fogok eladni 12200 mFt-ért, de a két gyermekem nevére vennék belőle még az idén két kisebb lakást úgy, hogy a haszonélvezeti jogom rajta lenne. A gyermekeimnek ez lesz az első lakásuk, de föld-,illetve kerttulajdonuk van.150 n-öl zárt kert kettőjüknek, illetve 3000 nm hegyoldan kettőjüknek) 20 és 21 évesek a gyerekek. Kérdésem az lenne, hogy mennyi illetéket kell fizetni a férjemnek, nekem, ill. a gyermekeim lakástulajdon-szerzése, valamint az én haszonélvezeti jogom után? Van-e mód arra, hogy a gyerekek lakásszerzését másképp oldjam meg, ill. mikor lehetne kevesebb illetéket fizetni? Mennyi lenne az illeték akkor, ha a saját nevemre vásárolnék két lakást, nem a gyerekek nevére? Köszönöm mielőbbi válaszát: Tisztelettel: Salamon Mária . | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-12-09 | |
| Tisztelt Salamon Mária!
A férje 71000 Ft illetéket lesz köteles fizetni - ha az adásvételi szerződések megkötése során igénybevette a vonatkozó illetékkedvezményt. A számítási metódus: 10400 eFt/2-8750 eFt = illeték alapja, amelynek 2 %-a a fizetendő illeték. a kedvezmény igénybevételének - egy formanyomtatvány kitöltésének és elküldésének - érdemes lehet utánanézni. Önnek a megvásárolt kis értékű lakás után szintén 2 % mértékű illetéket kell fizetnie, ami jelen esetben 78000 Ft. Ha vásárol két lakást a gyermekeinek, úgy nekik négymillió forinos forgalmi értékig 2 %, a négymillió forint feletti rész után pedig 6 % mértékű illetéket kell fizetniük. A forgalmi értéket csökkenti a haszonélvezet, mint vagyoni értékű jog után fizetendő illeték - számítás ugyanaz, mint az előző mondatban - de annak pontos értékéhez ismerni kellene a lakások vételárát és az Ön korát. A gyermekek által fizetendő illetékek max. 40000 Ft-tal csökkenthetőek, ha a gyermekek első lakásszerzőnek minősülnek - nincs 50 %-ot elérő (lakás-) tulajdoni hányaduk, a koruk alapján pedig a további feltételt teljestíik is, ill. a vásárolt lakás értéke nem haladhatja meg a 8000 eFt-ot. Az illetékkedvezmény az egyik lakás haszonélvezete kapcsán is igénybevehető, de a másik lakás szerzését sajnos figyelmen kívül kell hagyni. A gyermekek egyéb ingatlantulajdona nem befolyásolja a fizetendő illetékek mértékét. Ha a saját nevére vásárolná a két lakást, úgy Önt nem illetné meg a 40000-40000 ft kedvezmény, illetve - ha feltételezzük, hogy két, közel hasonló értékű lakást fog venni - úgy az első bekezdésben foglalt illetékkedvezménnyel sem tud érdemben előnyhöz jutni, ugyanis - mivel csak az egyik lakással szemben vehető figyelembe - az egyik lakás után fizetne 6100 eFt forgalmi érték után illetéket, a másiknál - a kedvezményt igénybevéve - pedig 12200 eFt - 6100 eFt érték után, és mint látható az illeték alapja mindkét esetben ugyanaz lenne. Remélem, sikerült minden kérdésére válaszolnom, ha mégsem, úgy kérem, hogy keressen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Laci 82 számú kérdése | 2002-12-08 | |
| Tisztelt Ügyvéd úr !
Feleségemmel vásároltunk egy lakást már 5 éve, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal. Tavalyi év során feleségem édesapja beköltözött a mellénk lévő lépcsőházba - eladva az előző lakását - és az új lakást már a lányára írta, az örökösödés miatt. A jövő évi tervünk, hogy új építésű lakásba költözködjünk, kihasználva a szoc.pol-t és az ÁFA kedvezményt, mivel időközben megszületett kislányunk és a közeljövőben tervezünk még egy gyermeket. A kérdésünk az lenne, ilyenkor, hogyan lehet legolcsóbban megúszni az illetékfizetést ill. igénybe venni a szoc.pol-t, mivel csak annak jár akinek nincs nevén 50 %-os lakástulajdona. Továbbá Én már 33-éves vagyok, és úgy olvastam, hogy csak 35 év alatti házaspárok tudják igénybe venni a szoc.polt. Várom mielőbbi válaszát Köszönettel Laci | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-12-09 | |
| Tisztelt Laci!
A kérdésben felsorolt információi - a 35 éves korra és az 50 %-os tulajdoni hányadra vonatkozóan - helytállóak. Ennek következtében az adásvételi szerződést a megvenni szándékozott új lakásra a 35. életév betöltése előtt meg kell kötni, ill. a felesége tulajdonában lévő ingatlanon legalább az 1/2-ed tulajdoni hányadot el kell idegeníteni, hogy a közvetlen támogatásokra ("szocpol" és adóvisszatérítés) jogosultak legyenek. Az első feltétel teljesítése talán az egyszerűbb, a másodiknál pedig arra kell figyelni, hogy az együttköltözők tulajdonjogát egybe kell számolni, tehát nem jó megoldás pl.: a nagypapa által lakott lakást a kislányunokának ajándékozni. A megvásárolt új lakás szerzése - bizonyos feltételek teljesülése esetén - illetékmentes lesz, viszont a fenti 1/2-ed tulajdoni hányad átruházása után a vagyonszerzőnek meg kell fizetni az illetéket. Ennek mértéke - adásvétel esetén - négymillió forintig 2 %, a négymillió forint feletti résznek pedig 6 %-a. Ennek elkerülésére vagy csökkentésére nem tudok legális javaslatot adni. A meglévő lakásuk eladása nyomán illetékfizetés értelemszerűen nem, adófizetési kötelezettség pedig várhatóan nem keletkezik, hiszen - feltételezem - hogy a teljes befolyó vételárat az új lakás megszerzésére fordítják, ami egyébként szintén feltétele a közvetlen támogatások megszerzésének. Remélem teljes körűen sikerült válaszolnom, amennyiben nem, vagy a lebonyolításban a segítségére lehetek, úgy kérem, hogy keressen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Laci 81 számú kérdése | 2002-12-08 | |
| Tisztelt Ügyvéd úr ! | ||
| Hamarosan válaszolunk kérdésére! | ||
| Petrovay Miklós 80 számú kérdése | 2002-12-02 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!Barátnőmmel szeretnénk ingatlant vásárolni, és összeköltözni. Mind a ketten felsőoktatási intézményben tanulunk, és dolgozunk egyszerre. Sikerült összespórolnunk annyi pénzt, hogy úgy gondolom van rá esélyünk, hogy megvalósítsuk álmainkat. A kérdésem az lenne, hogy ezt a összeget milyen állami(vagy akár másmilyen) támogatásokkal tudnánk kiegészíteni. Hallottam olyasmiről, hogy akinek még nem volt a nevén lakás, annak lehetősége van plussz támogatáshoz jutni, mint első lakásszerző. Ha igazak az értesüléseim, a részleteknek hol tudnék utána nézni?
A barátnőm szülei lakáselőtakarékossára befizettek 600e Ft-ot, ami után ugyanennyit fel lehet venni hitelre(a pénzt ingatlanra kell fordítani). Ha ezt igénybe veszük, ettől függetlenül vehetünk fel hitelt máshonnan is? Ha tud még más lehetőségről is, ami egy kis segítséget adhat a próbálkozásainkhoz, kérem írja le azt is! Válaszát előre is köszönöm!Öszinte tisztelője: Petrovay Miklós | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-12-04 | |
| Tisztelt Petrovay Úr!
Részben tudok csak válaszolni a kérdéseire, ugyanis azok egy részét valamelyik pénzintézetnél kellene feltennie. Adott bankok tudnak arra vonatkozóan - a részletes feltételekkel együtt - válaszolni, hogy milyen hitelkonstrukció(k) érhető(k) el az Önök számára, figyelembevéve a rendelkezésre álló saját erő nagyságát, a a megvásárolni kívánt ingatlant, a vállalható havi törlesztőrészletek mértékét és a hitel fedezetéül felajánlott ingatlan(ok) paramétereit (többek között). A lakhelyük szerinti Önkormányzatot is érdemes felkeresni, mivel - egyedileg változó módon - ők is támogathatják a lakásszerzést. A munkáltató is nyújthat a lakásvásárláshoz támogatást, de ez ügyben természetesen a munkáltató vezetője illetékes válaszolni. Az első lakásszerzőket a vagyonszerzési illeték kapcsán illeti meg - max. 40000 Ft mértékig - kedvezmény (ha a lakás vételára nem haladja meg a Nyolcmillió forintot), de ennek csak akkor van jelentősége, ha használt lakást vásárolnak, mivel az új lakás vásárlása - néhány feltétel teljesülése esetén - egyébként is illetékmentes. A lakás-előtakarékosság nem zárja ki más támogatás vagy hitel párhuzamos igénybevételét. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| István 79 számú kérdése | 2002-11-29 | |
| Szeretnék kölcsönt adni egy ismerösömnek.A háza lenne a fedezet.Mi van akkor ha nem adja vissza a lejárat napján?Én adnék 400000ft-ot,a ház pedig 6Mft-ot ér.Természetesen ezt a kölcsönt közjegyzö elött szeretnénk megtenni,és jelzálog formájába.
Ha nem adja vissza akkor az enyém lesz az ingatlan?Vagy ennek más megoldása van? Köszönettel:István | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-11-30 | |
| Tisztelt István!
A közjegyző előtt tett szerződéses akarat és jelzálogjog alapítás, ill. az erről született közokirat alapján - amennyiben a kölcsönt aza dós nem fizeti vissza - végrehajtásnak van helye. Nem kerül tehát az ingatlan közvetlenül az Ön tulajdonába, a vgérehajtó lesz jogosult az ingatlan árverezésére, a vételárból a saját költségének és az Ön követelésének kiegyenlítésére. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Márta 78 számú kérdése | 2002-11-28 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Barátommal vásároltunk 50-50%-ban 2 éve egy beépitetlen telket, melynek beépitését vállaltuk 4 éven belül. Közben összeházasodtunk, hogy kölcsönt tudjunk felvenni amely nem valósult meg. Elváltunk. A házassági előszerződésben meghatározottak szerint (miszerint én fizettem az egész telket, csak közös néven volt) vagyonközösség megszüntetése jogcimén a volt férjem 50 %-a is az én nevemre került és vállaltam, hogy a továbbiakban felmerülő költségeket, illetékeket fizetem a telekkel kapcsolatban. Mivel férjem nem tudta igy teljesiteni a 4 éven belüli beépitést az illetéket kéri az Ill. Hiv. A kérdésem a köv. lenne: Ha vagyonközösség megszüntetésénél a felosztott vagyon adó- és illetékmentes akkor miért kérhetik az illetéket? hiszen nem vagyonszerzés céljából került más nevére az ingatlan, ráadásul Ő nem is lenne fizikailag képes beépiteni, hiszen én beépitettem és 1 héten belül beadom a lakathatási engedély kérelmemet. Mi történt volna akkor, ha közös néven marad és ugyan kettönk nevén van a telek, de én vagyok az épitettő és én szerepelek csak a lakhatásin? Akkor is kérik tőle az illetéket arra a telekre amire csak egy ház épithető?Fellebbezés esetén nem lehet a vagyonközösség megszüntetésre hivatkozni? Válaszát előre is köszönöm! | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-11-29 | |
| Tisztelt Márta!
A házassági vagyonközösség megszüntetésekor az eljárás és a vagyonszerzés valóban illetékmentes, de itt nem csak erről van szó. (Az Ön által is hivatkozott rendelkezés ugyanis a vagyonközösség megosztása révén bekövetkező tulajdonjogszerzést teszi - bizonyos feltételek esetén - illetékmentessé.) A partnere adásvételi szerződést kötött egy telekre vonatkozóan, és vállalta, hogy ezt négy éven belül beépíti. Ezen vállalását nem teljesítette - az okok és a körülmények sajnos másodlagosak - ezért meg kell fizetni a telek után fizetendő illetéket - ill. annak rá eső részét - és a késedelmi kamatokat. Megpróbáltam találni hasonló ügyben született bírósági határozatokat, de ezek sem adnak támpontot arra, hogy hogyan lehetne mégis mentesülni ezen illetékfizetési kötelezettség alól. A másik - fikción alapuló - kérdésére a válasz az, hogy ebben az esetben a telken felépült volna a lakás (lakóház), így teljesült volna a szerződéses vállalás, mivel a felépítmény osztja a telek jogi helyzetét - bár ezzel ellentétes megállapodást is köthettek volna. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Olivér 77 számú kérdése | 2002-11-26 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő problémával fordulok Önhöz: édesanyám három éve meghalt, utána örököltem egy panel lakás 1/4 részét. Ez a lakás az ország másik felében van, nevelőapám lakik benne, ő a haszonélvező. Ebből a házasságból van egy féltestvérem, aki ugyanabban a városban él, de külön. A kapcsolatot (különböző családi viszályokat követően) két és fél éve nem tartjuk, ezért a kérdésem az lenne, hogy kérhetem-e őket, hogy fizessenek ki a lakásból, és milyen értéket vesznek ilyenkor figyelembe: a jelenlegi értékét a lakásnak, vagy az akkori értéket, amikor a hagyatéki tárgyaláshoz felbecsülték a lakás árát? Válaszát köszönöm, üdvözlettel: Olivér | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-11-26 | |
| Tisztelt Olivér!
Kérheti a lakás többi tulajdonosát, hogy váltsák magukhoz az Öntulajdonában lévő 1/4-ed tulajdoni hányadot. Ennek megvalósítása történhet "békés úton", bíróságot mellőzve, valamint polgári per keretében, amelynek célja a közös tulajdon megszüntetése, oly módon, hogy valamely fél (tulajdonostárs) magához váltja a másik vagy többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Az érték meghatározása során - amennyiben nem kerül sor bíróság igénybevételére - szabad alku keretében lehet megállapodni, a bíróság út esetén az eljáró bíróság alapvetően a jelenlegi értékét fogja a alapul venni, egyik esetben sem szabad arról elfeledkezni, hogy a neveleőapja haszonélvezeti joga is befolyásolja majd az ingatlan értékét - függően attól, hogy mennyi idős. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
| Ancsa 76 számú kérdése | 2002-11-26 | |
| Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő kérdéseimre szeretnék Öntől választ kapni. Jelenleg a férjemmel és a kislányommal a szüleim lakásában élünk. Van egy hugom, aki még anyukámékkal lakik egy másik városban. Azt a lakást, amelyben most élünk, szeretnénk megvásárolni, de nem tudjuk, hogy milyen lehetőségeink vannak ilyenkor. Kérdés, hogy én, mint a lányuk megvehetem-e a lakásukat, vagy a férjem legyen a vásárló? Esetleg érdemesebb először a két lányra (a hugomra és rám) átíratni, és akkor a hugomtól veszem meg az ő részét, tehát a lakás felét? Persze, nem tudom, így adnak e lakásvásárlási hitelt a bankok? Ezek után ráírathatjuk-e a lakást a lányunkra, vagy várjunk vele, amíg felnő? Előre is köszönöm válaszát, maradok tisztelettel: Ancsa | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2002-11-26 | |
| Tisztelt Ancsa!
Nincs akadálya annak, hogy Ön egyedül vagy a férjével kettesben megvásárolja a szülei lakását. Felesleges lenne a huga szerződéskötése és tulajdonszerzése, az csak meghoszabbítaná és megdrágítaná az elérni kívánt célt. Tekintettel arra, hogy családon belül történik az értékesítés, javaslom, hogy a hitelehezjutás feltételeiről egyeztessen a kiválasztott bankkal vagy bankokkal, akik ebben a helyzetben egymástól eltérő üzletmenetet folytatnak. A lányuk tulajdonszerzéséek sincs akadálya - bár a bankok a kiskorúak tulajdonszerzését szintén eltérően és némi üzleti aggodalommal finanszírozzák - viszont ebben az esetben a nagykorúvá válásáig a lakással kapcsolatos nyilatkozatai érvényességéhez gyámhatósági hozzájárulás lesz szükséges. Ennek felvállalása az Önök döntésétől függ, amire figyelemmel kell lenniük, hogy a gyámhatóság fog őrködni a kiskorú vagyoni érdekei felett, tehát ha pl.: el kívánják mejd adni a lakást, úgy az abból befolyó vételárat szintén a kiskorú (lakás-)tulajdonszerzésére kell majd fordítaniuk. Amennyiben további kérdése lenne vagy a lebonyolításban tudok segítségére leni, úgy kérem, hogy keressen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd | ||
