ingatlanjog.hu

Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Öröklési szabályok
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete. Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Polgári eljárásjogi tájékoztató
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
F.F. 614 számú kérdése2003-12-30
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Az alábbi ügyben szeretnék Öntől jogi tanácsot kérni.Nagynéném és férje 1986-ban vásároltak egy családi házat fele-fele tulajdoni hányaddal.
A férj 1991-ben elhunyt,leszármazóik nem lévén,nagynéném örökölte a ház másik felét.Feleségemmel együtt 1995-ben öröklési szerződést kötöttünk a nagynénémmel, melyben rögzítésre került, hogy nagynéném halála esetén a házát tartás és gondozás fejében mi örököljük. Az öröklési szerződésben szerepel," ha ezt az ingatlant az eltartók az eltartottal együtt közös
szándékuk szerint eladják és másikat vesznek helyette,akkor az ingatlan helyébe az újonnan vásárolt ház vagy az öröklési szerződésben lekötött ingatlan vételára lép." Mi közös megegyez%némmel, melyben rögzítésre ker%F rögzítésre került, hogy nagynéném halála esetén a házát tartás és gondozás fejében mi örököljük. Az öröklési szerződésben szerepel," ha ezt az ingatlant az eltartók az eltartottal együtt közös
szándékuk szerint eladják és másikat vesznek helyette,akkor az ingatlan helyébe az újonnan vásárolt ház vagy az öröklési szerződésben lekötött ingatlan vételára lép." Mi közös megegyez%némmel, melyben rögzítésre került, hogy
nagynéném halála esetén a házát tartás és gondozás fejében mi örököljük. Az öröklési szerződésben szerepel," ha ezt az ingatlant az eltartók az eltartottal együtt közös szándékuk szerint eladják és másikat vesznek helyette,akkor az
ingatlan helyébe az újonnan vásárolt ház vagy az öröklési szerződésben lekötött ingatlan vételára
lép." Mi közös megegyezéssel idén értékesítettük az öröklési szClt, hogy
nagynéném halála esetén a házát tartás és gondozás fejében mi örököljük. Az öröklési szerződésben szerepel," ha ezt az ingatlant az eltartók az eltartottal együtt közös szándékuk szerint eladják és másikat vesznek helyette,akkor az
ingatlan helyébe az újonnan vásárolt ház vagy az öröklési szerződésben lekötött ingatlan vételára
lép." Mi közös megegyezéssel idén értékesítettük az öröklési szerződésben megjelölt ingatlant 4 700 000 Ft vételáron. Nagynéném ( 87 éves )3 éve velünk él, mondhatni problémamentesen. Jómagam 1997 és 1999-ben szüleimtől örököltem egy családi házat testvéremmel együtt fele-fele arányban. Az öröklési illetéket 1997-ben 913 850 Ft /anyai rész/,1999-ben 3 250 000 Ft (apai rész) után megfizettem.A házrészemet idén testvéE9ssel idén értékesítettük az öröklési szerződésben megjelölt ingatlanerződésben megjelölt ingatlant 4 700 000 Ft vételáron. Nagynéném ( 87 éves )3 éve velünk él, mondhatni problémamentesen. Jómagam 1997 és 1999-ben szüleimtől örököltem egy családi házat testvéremmel együtt fele-fele arányban. Az öröklési illetéket 1997-ben 913 850 Ft /anyai rész/,1999-ben 3 250 000 Ft (apai rész) után megfizettem.A házrészemet idén testvéE9ssel idén értékesítettük az öröklési szerződésben megjelölt ingatlant 4 700 000 Ft vételáron. Nagynéném ( 87 éves )3 éve velünk él, mondhatni problémamentesen.
Jómagam 1997 és 1999-ben szüleimtől örököltem egy családi házat testvéremmel együtt fele-fele arányban. Az öröklési illetéket 1997-ben 913 850 Ft /anyai rész/,1999-ben 3 250 000 Ft (apai rész) után megfizettem.A házrészemet idén testvérem
családjának eladtam 7 500 000 Ft vételáron.
Feleségem 2000-ben örökölt édesapja után egt 4 700 000 Ft vételáron. Nagynéném ( 87 éves )3 éve velünk él, mondhatni problémamentesen.
Jómagam 1997 és 1999-ben szüleimtől örököltem egy családi házat testvéremmel együtt fele-fele arányban. Az öröklési illetéket 1997-ben 913 850 Ft /anyai rész/,1999-ben 3 250 000 Ft (apai rész) után megfizettem.A házrészemet idén testvérem
családjának eladtam 7 500 000 Ft vételáron.
Feleségem 2000-ben örökölt édesapja után egy zártkerti ingatlant. Az öröklési illetéket 3 500 000 Ft után fizette meg, az ingatlant tavaly
értékesítettük 3 400 000 Ft áron. Valamennyi ingatlan eladásból származó jövedelmet összevontuk,abból vásároltunk és felújítottunk egy családi házat . Az ingatlan vételára 11 100 000 Ft. A tulajdonjogi bejegyzés : vétrem családjának eladtam 7 500 000 Ft vételáron. Feleségem 2000-ben örökölt édesapja után egy zártkerti ingatlant. Az öröklésy zártkerti ingatlant. Az öröklési illetéket 3 500 000 Ft után fizette meg, az ingatlant tavaly
értékesítettük 3 400 000 Ft áron. Valamennyi ingatlan eladásból származó jövedelmet összevontuk,abból vásároltunk és felújítottunk egy családi házat . Az ingatlan vételára 11 100 000 Ft. A tulajdonjogi bejegyzés : vétrem családjának eladtam 7 500 000 Ft vételáron. Feleségem 2000-ben örökölt édesapja után egy zártkerti ingatlant. Az öröklési illetéket 3 500 000 Ft után fizette meg, az ingatlant tavaly értékesítettük 3 400 000 Ft áron. Valamennyi ingatlan eladásból származó jövedelmet összevontuk,abból vásároltunk és felújítottunk egy családi házat . Az ingatlan vételára 11 100 000 Ft. A tulajdonjogi bejegyzés : vétel címen 2/3 -ad rész az én , 1/3-ad rész a feleségem tulajdonába került. Nagynéném sem tulajdon -sem haszonélvezeti jog bejegyzését nem
kérte, mivel ügyvédi illetéket 3 500 000 Ft után fizette meg, az ingatlant tavaly értékesítettük 3 400 000 Ft áron. Valamennyi ingatlan eladásból származó jövedelmet összevontuk,abból vásároltunk és felújítottunk egy családi házat . Az ingatlan vételára 11 100 000 Ft. A tulajdonjogi bejegyzés : vétel címen 2/3 -ad rész az én , 1/3-ad rész a feleségem tulajdonába került. Nagynéném sem tulajdon -sem haszonélvezeti jog bejegyzését nem
kérte, mivel ügyvéd tájékoztatása szerint közöttünk az öröklési szerződés továbbra is fennáll. Jól gondolom-e azt,hogy nagynéném háza után halála esetén kell majd öröklési illetéket fizetnünk ?
Konkrét kérdésem az lenne, kinek mennyit adót kell fizetnie >l címen 2/3 -ad rész az én , 1/3-ad rész a feleségem tulajdonába került. Nagynéném sem tulajdon -sem haszonélvezeti jog bejegyzését nem
kérte, mivel ügyvéd tájékoztatása szerint k% tájékoztatása szerint közöttünk az öröklési szerződés továbbra is fennáll. Jól gondolom-e azt,hogy nagynéném háza után halála esetén kell majd öröklési illetéket fizetnünk ?
Konkrét kérdésem az lenne, kinek mennyit adót kell fizetnie >l címen 2/3 -ad rész az én , 1/3-ad rész a feleségem tulajdonába került. Nagynéném sem tulajdon -sem haszonélvezeti jog bejegyzését nem
kérte, mivel ügyvéd tájékoztatása szerint közöttünk az öröklési zerződés továbbra is fennáll. Jól gondolom-e azt,hogy nagynéném háza után halála esetén kell majd öröklési illetéket fizetnünk ?
Konkrét kérdésem az lenne, kinek mennyit adót kell fizetnie ? Válaszát megköszönöm.
E-mail címem: bizsoka@freemail.hu
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-30
Tisztelt F.F.!
Kérem, hogy ismételje meg a kérdését úgy, hogy minden csak egyszer szerepel leírva, ugyanis egyrészt az ismétlések, másrészt az ismételt mondatokban szereplő eltérő számok miatt jelenleg nem tudok korrekt választ adni. Megértését előre is köszönöm.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

kiss kata 613 számú kérdése2003-12-30
Tisztelt Ugyved Ur!
szeretnek segitseget kerni;elettarsi kapcsolatban eltem 4 evig.A volt baratom jelenleg nos es van egy lanya,es szeretne a sajat neven levo ingatlanjat ugy ram iratni vagy nekem ajandekozni ugy ,hogy abba a kesobbiekben sem a leanya sem a felesege ne tudja azt megtamadni vagy visszaperelni.Milyen
modon lehetseges ez a sima ajandekozas jarhato-e?Ha nem mi modon lehetseges?
koszonom a valaszt.
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-30
Tisztelt Kiss Kata!
Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy az ingatlan nem képezi-e a házastársi vagyonközösség részét. Ha igen, úgy az elidegenítés vagy az elajándékozás sem mehet végbe a feleség hozzájárulása nélkül.
Ha nem része a házastársi közös vagyonnak, úgy az ajándékozás lehet a megfelelő megoldás, bár annak illetékvonzata meglehetősen jelentős lesz (lásd: www.ingatlanjog.hu oldal - ingyenes vagyonszerzési illetékek rovat). A másik - még inkább problémamentes - megoldás, ha az ingatlanra adásvételi szerződést kötnek - még akkor is, ha a vételár kifizetésére ténylegesen nem kerül sor. Ennek illetékvonzata is alacsonyabb, amelyről a hivatkozott oldalon szintén olvashat.
Amennyiben további kérdései merülnének fel vagy a lebonyolításban tudok a segítségére lenni, a meglehetősen jelentős lesz (lásd: www.ingatlanjog.hu oldal - ingyenes vagyonszerzési illetékek rovat). A másik - még inkább problémamentes - megoldás, ha az ingatlanra adásvételi szerződést kötnek - még akkor is, ha a vételár kifizetésére ténylegesen nem kerül sor. Ennek illetékvonzata is alacsonyabb, amelyről a hivatkozott oldalon szintén olvashat.
Amennyiben további kérdései merülnének fel vagy a lebonyolításban tudok a segítségére lenni, a meglehetősen jelentős lesz (lásd: www.ingatlanjog.hu oldal - ingyenes vagyonszerzési illetékek rovat). A másik - még inkább problémamentes - megoldás, ha az ingatlanra adásvételi szerződést kötnek - még akkor is, ha a vételár kifizetésére ténylegesen nem kerül sor. Ennek illetékvonzata is alacsonyabb, amelyről a hivatkozott oldalon szintén olvashat.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

László 612 számú kérdése2003-12-30
Tisztelt Ügyvédúr!
Köszönöm szives válaszát. A vízmerítési szolgalmi jog sajnos rajta van a tulajdoni lapokon. További kérdésem, hogy az elbirtoklás lehetősége mekkora használaton kívüli idő után lehetséges? Illetve ha most a szomszéd újra élni kíván a vízmerítési jogával, akkor nem késtünk-e el ezzel a visszaperléssel?
Köszönettel és tisztelettel: László
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-30
Tisztelt László!
A megszűnés akkor állhat fenn, ha már tíz éve nem gyakorolta a szomszéd a a szolgalomból eredő jogát. Emellett - ahogyan korábban írtam - Ön is bírósághoz fordulhat annak megállapítása érdekében, hogy a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nincs a szolgalomra szükség, így az megszüntethető. Ez az igénye egyébként a szomszéd által esetlegesen indított perben - mint két ellenérdekű és egymást kizáró kérdés - is eldönthető.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

kukujka 611 számú kérdése2003-12-29
Köszönöm a gyors választ. :))

A jelek szerint kedvezőbb életjáradékit kötni, mert akkor kevesebbet kell befizetni. Jól látom?

Kukujka
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-30
Tisztelt Kukujka!
A válasz attól is függ, hogy milyen rokoni kapcsolat van az örökhagyó és az örökös között, amely meghatározza, hgy a táblázat mely sorát kell alkalmazni az öröklési illeték kiszámításánál.
Tiszteletettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Bőcs Bálint 610 számú kérdése2003-12-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A 30milliós ház eladását követően ( amin 7milliós hitel volt és áttetettem anyós házára) telket vennék és új házat szeretnék építeni .

Kérdésem:- az új ház építési számlái + telek ár összege lehet -e 30mill - 7mill(hitel)= 23mill. annak érdekében, hogy ne keljen adót fizetni.
A hitelnek van-e szerepe?

- ha esetleg használt házat veszek 25mill-ért, és felújjítom 5 mill-ért, kell-e adóznom?

Válaszát előre is köszönöm, melyet e- mailen kérek.
Tisztelettel: B. Bálint
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-29
Tisztelt Bőcs Úr!
A válasz a kért módon hamarosan továbbításra kerül.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

kukujka 609 számú kérdése2003-12-29
Tisztelt Nagy Zoltán!

"Ha az ingatlan tulajdonjoga életjáradéki szerződés alapján száll át Önökre, öröklési illetéket nem kell ugyan fizetni, azonban az általános szabályok szerinti vagyonátruházási illetéket igen. Az ingatlanszerzés különböző
módjainak illetékkötelezettsége függ az ingatlan forgalmi értékétől. Mivel nem tudok pontos adatokat az ingatlanról, az alábbi táblázatban foglalom össze az ezzel kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján eldönthetik, hogy melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Lakásra Egyéb ingatlanra

Öröklési illeték

18 M Ft forgalmi értékig
2,5 % 11 %
Forgalmi érték 18 M Ft fölötti része után
6 % 15 %

Visszterhes vagyonszerzési illeték
(életjáradéki szerződés alapján pl.)
4 M Ft forgos adatokat az ingatlanról, az alábbi táblázatban foglalom össze az ezzel kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján eldönthetik, hogy melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Lakásra Egyéb ingatlanra

Öröklési illeték

18 M Ft forgalmi értékig
2,5 % 11 %
Forgalmi érték 18 M Ft fölötti része után
6 % 15 %

Visszterhes vagyonszerzési illeték
(életjáradéki szerződés alapján pl.)
4 M Ft forgalmi értékig
2 % 10 %
Forgalmi érték 4 M Ft fölötti része után
6 % "

Ezt a választ adta egy előző érdeklődőnek.

Nekem csak az nem világos, hogy akkor most 6% vagy 15 % öröklésnél, vagy életjáradéknál 2 vagy 10 %, mert nagyon nem mindegy.

Köszönettel: kukujka
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-29
Tisztelt Kukujka!
Kérem, hogy látogasson el a www.ingatlanjog.hu oldal "Visszterhes vagyonszerzési illetékek..." és "Az ingatlanok ingyenes szerzésének vagyontáruházási illetéke..." rovataihoz, ott az összes vonatkozó kérdésére választ kaphat. "Az érthetetlenséget egyébként az okozta, hogy a korábbi válasz rosszul került tördelésre."
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

László 608 számú kérdése2003-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az előző kérdésemhez kapcsolódóan hogyan tudnék megszabadulni ettől a vízmerítési szolgalmi tehertől. Köszönettel várom válaszát.
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-29
Tisztelt László!
A válasz a kérdés első részénél található.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

László 607 számú kérdése2003-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ingatlanomat egy vízmerítési szolgalmi jog terheli, amely egy 30 éve létesített, 4 telket érintö törpevízmű létesítéséhez kapcsolódott. Ugyanis akkor még nem volt vezetékes víz, és építési engedélyt nem kaphatott volna senki sem a vízellátás biztosítása nélkül. Azóta a víz- és csatorna hálózat kiépült, a törpevízmű használaton kívüli és erősen amortizált állapotba került már vagy 15 éve. A felújítása nem lenne gazdaságos.

Az egyik telektulajdonos most kitalálta, hogy szeretne egy búvárszivattyút telepíteni az én telkemen lévő kútba, amiről locsolná a saját kertjét. A szivattyút távkábellel működtetné a telkéről, de mind az elektromos vezeték, mind a vízcső a saját területemen menne kereszül 20 méteres szakaszon. Ehhez nem járrpevízmű használaton kívüli és erősen amortizált állapotba került már vagy 15 éve. A felújítása nem lenne gazdaságos.

Az egyik telektulajdonos most kitalálta, hogy szeretne egy búvárszivattyút telepíteni az én telkemen lévő kútba, amiről locsolná a saját kertjét. A szivattyút távkábellel működtetné a telkéről, de mind az elektromos vezeték, mind a vízcső a saját területemen menne kereszül 20 méteres szakaszon. Ehhez nem járulok hozmű használaton kívüli és erősen amortizált állapotba került már vagy 15 éve. A felújítása nem lenne gazdaságos.

Az egyik telektulajdonos most kitalálta, hogy szeretne egy búvárszivattyút telepíteni az én telkemen lévő kútba, amiről locsolná a saját kertjét. A szivattyút távkábellel működtetné a telkéről, de mind az elektromos vezeték, mind a vízcső a saját területemen menne kereszül 20 méteres szakaszon. Ehhez nem járulok hozmű használaton kívüli és erősen amortizált állapotba került már vagy 15 éve. A felújítása nem lenne gazdaságos.

Az egyik telektulajdonos most kitalálta, hogy szeretne egy búvárszivattyút telepíteni az én telkemen lévő kútba, amiről locsolná a saját kertjét. A szivattyút távkábellel működtetné a telkéről, de mind az elektromos vezeték, mind a vízcső a saját területemen menne kereszül 20 méteres szakaszon. Ehhez nem járulok hozzá, mivel érintésvédelmi szempontból életveszélyesnek ítélem meg ezt a megoldást.
A fűnyíró vagy a rágcsálók által megrongált szigetelés veszélyeztet minket, arról nem beszélve, hogy az érintett szakaszon mi is locsolunk, ami egy meghibásodás esetében halálos áramütést is okozhat. Most a szomszédom peres úton akarja érvényesíteni az igazát.
Kérdésem, hogy kötelezhető vagyok-e ezt a fajta megoldást eltűrni, vagy a v%Eulok hozzá, mivel érintésvédelmi szempontból életveszélyesnek ítélem meg ezt a megoldást.
A fűnyíró vagy a rágcsálók által megrongált szigetelés veszélyeztet minket, arról nem beszélve, hogy az érintett szakaszon mi is locsolunk, ami egy meghibásodás esetében halálos áramütést is okozhat. Most a szomszédom peres úton akarja érvényesíteni az igazát.
Kérdésem, hogy kötelezhető vagyok-e ezt a fajta megoldást eltűrni, vagy a vízmerízá, mivel érintésvédelmi szempontból életveszélyesnek ítélem meg ezt a megoldást.
A fűnyíró vagy a rágcsálók által megrongált szigetelés veszélyeztet minket, arról nem beszélve, hogy az érintett szakaszon mi is locsolunk, ami egy meghibásodás esetében halálos áramütést is okozhat. Most a szomszédom peres úton akarja érvényesíteni az igazát.
Kérdésem, hogy kötelezhető vagyok-e ezt a fajta megoldást eltűrni, vagy a vízmerízá, mivel érintésvédelmi szempontból életveszélyesnek ítélem meg ezt a megoldást.
A fűnyíró vagy a rágcsálók által megrongált szigetelés veszélyeztet minket, arról nem beszélve, hogy az érintett szakaszon mi is locsolunk, ami egy meghibásodás esetében halálos áramütést is okozhat. Most a szomszédom peres úton akarja érvényesíteni az igazát.
Kérdésem, hogy kötelezhető vagyok-e ezt a fajta megoldást eltűrni, vagy a vízmerítési jog ezt nem szabályozza? Köszönettel várom válaszát.
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-29
Tisztelt László!
A leveléből nem tűnik ki egyértelműen - de nem is zárható ki - hogy a szolgalmi jog már megszűnt, hiszen elképzelhető, hogy már az elbirtoklás időtartamán keresztül nem gyakorolja a szolgalomból fakadó jogokat. Amennyiben nem szűnt volna meg, úgy Önnek is jogában állna bírósági útat kezdeményezni a megszüntetés és az ingatlan-nyilvántartásból történő törlés iránt. A szomszédnak is joga van bírósági utat igénybe venni, de az adott helyzetben azt gondolom, hogy az Ön érvei kizárják a szomszéd elképzeléseinek megvalósulását, de természetesen a végső szót a bíróság fogja kimondani.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

V.Klára 606 számú kérdése2003-12-23
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az új családi házban a lakások nem önálló ingatlanok, jogilag egy ingatlannak számítanak. A volt nyaralóm üdülőként volt nyílvántartva. Szeretném kérni, hogy az illetékre ne csak egy összeget meghatározni szíveskedjen, hanem pár mondatban leírni azt, hogy kell számolni ebben az összetett esetben. Köszönettel: V. Klára
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-26
Tisztelt Klára!
Terjedelmi okokból a választ közvetlenül az E-mail címére küldtem meg.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

V. Klára 605 számú kérdése2003-12-20
Tisztelt Ügyvédúr! Ezév decemberében eladtam a nyaralómat 17M. Ft-ért. Januárban el fogom cserélni a lakásomat (14M. Ft) egy családi házra (45M. Ft). Az új házban két lakás lesz, a másik lakásba a szüleim költöznek. Õk ezért eladják a tulajdonukat képezõ lakásukat (14M. Ft). Az új ház mindkét lakása az én nevemre fog kerülni, a szüleim részére haszonélvezettel az õ lakásukra. Kérdésem, hogy kinek mennyi illetéket kell fizetni. Köszönettel! Boldog Karácsonyt kívánok!
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-23
Tisztelt Klára!
A kérdés megválaszolásához ismerni kellene a családi ház jogi helyzetét, nevezetesen, hogy ez két jogilag önálló ingatlanból álló - bár fizikailag egységes - lakóház, vagy jogilag is egy önálló ingatlannak minősül, ill. a nyaraló minősítése is fontos lenne, azaz üdülőként van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban vagy lakóházként. Amennyiben ezeket a kérdéseket megválaszolja, úgy pontos választ tudok adni a fizetendő illetékkel kapcsolatban.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

K.Tamás 604 számú kérdése2003-12-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tavaly novemberben szerződtünk le egy új társasházi lakás felépítésére egy építőipari KFTvel. Az előszerződésben szereplő kulcsrakész átadási dátum 2003 augusztus 31. Sajnos erre az időpontra az építkezés jó indulattal is csak 5%-os készültségi fokot ért el, és jelenleg is ennyi.
A szerződéskötéskor és utána 3 hónappal befizettem a vételár közel 50%-át, a fennmaradó összegre pedig hitel igérvényt kapam 1 banktól amit az előszerződésben bele is foglaltunk.
A határidő lejárta után adtam az építő cégnek 2 hónap türelmi időt, hátha elkezdik/folytatják az építkezést, de továbbra sem történt semmi említésre méltó.
Ezek után természetesen szeretném visszakapni a befizetett pénzemet, de a cég nem hajlandó visszaadni, pedig a foglaló érvényesítéséről és a ködbérről is lemondtam volna.
A kérdésem az lenne, hogy mit lehet ilyenkor tenni? A cég azt mondja, hogy pereljem be őket, mert az úgyis évekig eltart és addig csak történik valami, és ők meg tovább használják a pénzemet.

Válaszát előre is megköszönve, melyet Email címemre kérnék

Tisztelettel

K.Tamás
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-19
Tisztelt Tamás!
A válasz hamarosan E-mailben érkezik.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Szűcs Pál 603 számú kérdése2003-12-18
Tisztelt Ügyvéd Úr !

A napokban jutottam hozzá életem első ingatlanjához egy budapesti, használt, lakótelepi, 12,5 milliós lakás képében, 20 évre szóló hitel segítségével. (Köztsztviselőként, 28 évesen egyedüli tulajdonos vagyok)

Kérdéseim a következőek:
- mekkora lesz az illeték, ill. lehet-e bármilyen kedvezményt kérni, (gondolok csökkentésre, halasztott vagy részlet fizetésre stb.)?

-élettársammal, akivel szándékozom hamarosan összeházasodni, házasság után együtt fizetnék a lakáshitel részleteit. Kell-e ehhez valamilyen vagyonszerződést kötni, és igy milyen tulajdonjoghoz jut majd a feleségem ?

- ha összeházasodunk, felvehetünk- erre a lakásra szocpol-t, hogyan, mennyit ( milyen jogszabály renfdelkezik erről a témáról)?

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, ha lehet e-mailben (is) válaszoljon !



Tisztelettel : Sz. P.

dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-18
Tisztelt Szűcs Úr!
A vagyonszerzési illeték mértéke 590,000 Ft, az eljárási illetéké pedig 3,000 Ft lesz. Ezek mérséklésére nincs formális lehetőség, de részletfizetés kérhető a vagyonszerzési illeték kapcsán. Ennek részletes feltételeiről javaslom, hogy az illetékhivatalnál érdeklődjön.
Házassági vagyonjogi szerződést kötni nem kötelező, de a lehetőség természetesen megvan, és a hiteltörlesztés kapcsán felmerülő tulajdoni igényeket is ebben a megállapodásban rendezhetik. A tulajdonszerzés mértéke az Önök szabad megállapodásának kérdése.
"Szocpolt" csak új lakás vásárlása, építése, vagy 3 gyermek nevelése esetén használt lakás vásárlásra, ill. bővítésre vehető igénybe, tehát ezen ingatlan kapcsán nem lesz rá lehetősége.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Király Lajos 602 számú kérdése2003-12-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő: 1990 szeptemberi szerződésnél kikötött 3 évre szóló visszavásárlási jog és elidegenítési tilalom érvényesíthető-e 2003 novemberében. Illetve ez gátja lehet-e ingatlanom szabad értékesítésének?
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-18
Tisztelt Király Úr!
a korábbi terheket az ingatlanról töröltetni kell, és azt követően nincs akadálya az értékesítésnek.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Ráczék 601 számú kérdése2003-12-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A segítségét szeretnénk kérni. Problémánk összetett:
Ingatlanunkat ingatlanközvetítőn keresztül próbáltuk értékesíteni (2%-os jutalékkal). Amikor komoly érdeklődőt hoztak, mi is elkezdtünk érdeklődni más lakás után és természetesen a banki lehetőségeinkről. Még a lakásunk foglalójának átadása és bármilyen szerződés aláírása előtt sikerült megtudnunk, hogy önhibánkon kívül felkerültünk a banki tiltólistára. Ennek a fontos információnak birtokában természetesen az adás-vétel nem születhetett meg. A bank elismerte a hibáját, de a közvetítő kéri a közvetítői díját, de mivel nem adtam el a lakást nem áll módomban kifizetni őket, mert nincs rá keretem. Mit tehetünk ilyenkor? (Sajnos a Megbízási szerződésünkben észlelt ellentmondásos részeket csak most, amikor probléma van, vettük észre.) Várom válaszát, ha lehet e-mailbe.
Köszönettel.
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-18
Tisztelt Rácz Úr!
A válasz a kért módon továbbítva.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Frank 600 számú kérdése2003-12-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kérdésem, hogy ha az eladott ingatlanom után nem szeretnék adót fizetni, meddig kell új lakást vennem? Ez év Dec 31-éig vagy az adóbevallás időpontjáig kell új lakást vennem? Illetve ha pl. januárban adom el akkor jövő év meddig kell megvenni? Illetve lenne még egy kérdésem ha van egy telkem és jövőre szeretném eladni magánszemélyként akkor arra vonatkozik-e a telekáfa?
Köszönettel: Ferenc
dr. Nagy Zoltán válasza2003-12-17
Tisztelt Ferenc!
Az adóbevallás benyújtásáig kell a jövedelmet lakáscélra fordítani - mentesülni ezáltal az adó megfizetése alól - tehát idei értékesítésnél 2004. március, 2004. évi értékesítésnél pedig 2005. március a "kritikus" dátum.
A telekáfa Önt nem fogja érinteni.
Ha további kérdése merül fel a lebonyolítás során, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Következő 15 hozzászólás >>>