Hozzászólások

  • Dezső 22344 számú kérdése
  • 2007-12-31

Tisztelt ügyvédnő !

Osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban kérek tájékoztatást. Átolvastam az archívumban evvel kapcsolatos ügyeket, egy kérdésre nem találtam választ. A helyzet röviden a következő:
Egy kertes családi ház osztatlan közös tulajdonban van, 2 családé, családonként 2-2 tulajdonos társsal. A házban évtizedek óta 2 külön lakás van kialakítva a 2 családnak. Mintegy 30 évvel ezelőtt a szobák úgy lettek átalakítva, hogy az egyik család azóta a tulajdoni arányánál nagyobb területet használ. Ez természetesen a másik család jóváhagyásával történt, erről egy rajz született amit mindegyik fél aláírt. használatmegosztási szerződés viszont nem készült.
A közelmúltban az történt, hogy az a család, amelyik a tulajdoni hányadnál kisebb területet használ írásos igényt nyújtott be, többlethasználati díjat kérnek, 10 évre visszamenőleg a többlet 10m2 területre.
Kérdésem:
- Elfogadható e használatmegosztási szerződésnek az ügyvéd közreműködése nélkül készült, de aláírt rajz ?
- Ha nem, akkor követelhetnek e visszamenőleg többlethasználati díjat, és hány évre visszamenőleg ?
- Hasonló szituációban de közös telek estén, használatmegosztási szerződés nélkül, többlet telekhasználat címén, követelhetnek e visszamenőleg többlethasználati díjat ?

Üdvözlettel és BUÉK
Dezső

a használati megosztásáról szóló okirat nem kötött ügyvédi ellenjegyzéshez, amennyiben az egy rajz és egyértelműen kiderül belőle, hogy melyik fél mit használ, és minden érdekelt aláírta, úgy elfogadható ilyen tartalmú megállapodásként.
Tisztelettel
Dr. Czenczi Anikó ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Színház u. 8. fsz. 2.
+36 22 311925

czenczi@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Péter 22336 számú kérdése
  • 2007-12-30

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megtudni a következőket.

Közös tulajdonom van a testvéremmel 50 - 50 %-ban.
A testvéremnek van saját lakástulajdona, nekem pedig csak a közös tulajdonrészem van. Ide is vagyok bejelentve. Ténylegesen máshol lakom, de havonta néhány alkalommal 5 - 6 nap, a lakásban tartozkodom. A testvéremnek szabad bejárása van az ingatlanba.
Azt szeretném megtudni, hogy kérhet-e lakáshasználati díjat, mivel ő nem használja, mert nem akarja,mivel máshol lakik, illetve kérhet-e többlethasználati díjat tőlem?
Ha kérhet, ennek irásban is létre kell jönnie?
Illetve a másik kérdés:
Én szeretnék teljesen egyedül, kizárolagos joggal lakni benne, ezt lehet kérni tőle? Félek, hogy mivel bármikor be tud jutni a lakásba, olyan dolgokat is elvihet, amihez nincs semmi köze. Ebben az esetben kérhetem tőle azt, hogy adja nekem a kulcsát?
Harmadik kérdés:
A közös tulajdon megszületésére törekszünk, ő ügyvéden keresztül próbál meg hatni rám, ami eléggé időigényes, közben sürgeti, hogy minnél hamarabb létrejöjjön egy egyezség. Én szerettem volna megváltani az ingatlant, de elutasította. Ő felajánlotta, hogy megváltja tőlem azon okból, hogy majd ő egyedül értékesíti. Mi van akkor, ha ő anyagi fedezettel nem rendelkezik. Ő mindenáron közös beleegyezéssel szeretné eladni az ingatlant. Én pedig ezt a lehetőséget nem kivánom elfogadni, mert tudom, hogy nem akar semmit tenni az ügyért, csak a hasznot kivánja megszerezni. Megtehetem azt, hogy ha nem akarja megvenni tőlem mégsem, hogy azt mondjam neki, hogy akkor nem egyezem bele az eladásba?
Ha megkötjük az adásvételi szerződést, hogy ő megveszi a tulajdonrészemet, és kiderül, hogy mégsem tudja, akkor mik a következmények?

Várom válaszát
Köszönettel

Péter

Tisztelt Péter!
Ha a közös tulajdonosok valamelyike nem használja a közös tulajdon tárgyát, a másik fél pedig kizárólagosan használja azt, úgy az előbbi többlethasználati díjra jogosult.
A közös tulajdon megszüntetése - amennyiben peren kívül történik - nagy szabadságot ad a feleknek a megállapodás megkötésében. Mivel Ön nincs nagy bizalommal a testvére irányába, nem ártana egy jogi képviselőt is megbízni az érdekeinek a képviseletével, mert általánosságban és ezen a fórumon nem lehet minden részletre kiterjedő választ adni.
Ha kötnek egy szerződést, és Ő azt nem teljesíti... a szerződés tartalmától függ, hogy miylen következményekkel jár, így erre is vonatkozik az előző bekezdésben írt válaszom...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 22301 számú kérdése
  • 2007-12-28

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám (1/6-od rész) és testvére (5/6-od rész) tulajdonában van a szülőktől örökölt vidéki ház, melyben a testvér lakik. Először a testvér ügyvéden keresztül felajánlotta, hogy megvásárolja anyukám tulajdonhányadát, de anyukám alacsonynak tartotta az összeget, majd ő is ajánlott egy árat, amit a testvér nem fogadott el, ill. nem reagált a megadott határidőig, mely lejárta után anyukám pert helyezett kilátásba.
Túlhasználati díj idén április (nagymama halála) óta "ketyeg", melyről testvér tud, de eddig nem fizetett.
Hogy jobban lássa a helyzetet, anyukám és a testvér nem beszélnek egymással, igen rossz a viszony kettőjük között.

Kérdésem:
- közös tulajdon megszüntetése iránti pert hol kezdeményezhet (hova címezzen) anyukám (ha nem muszáj, ügyvédet nem szeretne fogadni)?
- milyen költségekkel kell anyukámnak számolnia a per során?
- ha terheli őt költség, kérhet-e költségmentességet és milyen címen?
- a túlhasználat díját is rendezheti e peren belül?
- mire kell nagyon odafigyelnie a per kapcsán, amiről a fentiekben esetleg még nem esett szó?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Üdv.: Andrea

Tisztelt Andrea!
1. Az alperes lakhelye szerinti helyi bíróságon, ami feltételezésem szerint Kiskunhalason van.
2. A pertárgy értékének 6 %-a lesz az eljárási illeték, ehhez meg kell becsülni a testvér tulajdonában lévő 5/6-od rész értékét, de nem szükséges értékbecslőt igénybe venni. A per során szakértő fogja majd meghatározni az ingatlan értékét, ennek költségét is előlegeznie kell majd. A költségek kapcsán az édesanyja költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet terjeszthet elő, ehhez a bíróságon meg tudja kapni a kitöltendő formanyomtatványokat.
3. Igen, a többlethasználati díj is érvényesíthető ugyanebben a perben.
4. Erre nehéz válaszolni, elvileg a bíró a jogi képviselő nélkül eljáró felet folyamatosan tájékoztatja a történésekről és lehetőségekről, de váratlan helyzetekben nem "ártana" az ügyvédi segítség...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Timea 22288 számú kérdése
  • 2007-12-27

Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem a következő lenne.86-ban a nagypapa halálakor ajándékozás címén a testvéremre és rám iratták az ingatlan 1/4 és1/4 részét.További 1/4 rész édesányámé, 1/4 rész az ő testvéréé.A nagymamának holtigtartó haszonélvezete lett bejegyezve.Az ingatlan akkor fel lett becsültetve,értéke 800000ft volt.Azóta a korszerűtlen levegőbefúvásos fűtés 2-szer korszerűsítve lett.Most van gázfűtés és kazános központifűtés is.Egyéb más dolgok is lettek felújítva az értékmegóvás felett.A múlt héten a nagymama meghalt.Ha a ház eladásra kerül,az egyes tulajdonosok mekkora részt kérhetnek a ház árából?Az akkori értéknek megfelelőt,vagy a mostaninak megfelelőt,illetve a mostani értéknek a ráfordított korszerűsítési kölcséggel csökkentett árát?86 óta szüleim laknak az ingatlanban.Először a testvérének lett felajánlva,hogy költözzön haza,de ő ezzel nem élt.Ekkor lett a nagymama része rám és testvéremre iratva.Évente1-2 alkalommal látogatta édesanyám testvére . Az utobbi időben teljes ellátásra és ápolásra szorult amit édesanyám végzett.A korszerűsítés szűleim és az én új családom érdeme.Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Timea!

A közös tulajdoni hányad módosulását eredményezheti, ha az egyik tulajdonostárs a közös tulajdonban levő épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. A Legfelsőbb Bíróság azonban azt is megállapította, hogy nem lehet a tulajdoni arányok módosulását eredményező építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát.- ide tartozik a fűtés korszerűsítése is.-De ettől fügetlenül ezen beruházási költségek arányos részének megtérítését önök követelhetik a testvértől.
Az 1986-os érték ma akkor sem lenne irányadó, ha semmit sem újítottak volna Önök fel az épületen, tehát alapvetően a mai értékből kell kiindulni.
Ha értékesítésre kerül sor, mindenképp célszerű egyúttal az Önök között fennálló elszámolási kérdéseket is rendezni, de a kérdés bonyolultságára tekintetel (haszonélvezeti jog, beruházások, tartás, gondozás stb.)mindenképp javasolom, hogy jogi képviselő segítségét vegyék igénybe.



Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Klára 22257 számú kérdése
  • 2007-12-26

Tisztelt, Dr. Schneider Erzsébet!

Örököltem az Édesapjától egy 6ha-os erdőben, 77/1676 tulajdoni hányadot. A többségi tulajdonos gyérítésre kapott engedélyt az erdészeti hatóságtól (200 m3), és kiadta egy vállalkozónak a munkát. Kérésemre ezt az engedélyt nem mutatta meg! Érdeklődtem számíthatok-e valamekkora fa mennyiségre a tulajdoni hányadom miatt, de sajnos azt a választ kaptam, hogy többe kerül a kivágás, mint a fa értéke. Részletesen: 3500Ft/m3-ért vágják ki + 3000Ft/m3-ért kiközelítik, tűzifaként 6000Ft/m3-ért adja el. Szavait idézve: örüljek, hogy nem kell fizetnem!
Kértem, hogy a rám eső fa mennyiséget Én elhozhassam a területről, természetesen a kivágási díj ellenében, de ebbe nem egyezett bele, mivel Ő nem így egyezett meg a vállalkozóval!

Kérdéseim, az ügyel kapcsolatban:
1. Egy ilyen munkát nem kell jelezni a tulajdonos társaknak?
2. Én választhatok-e, hogy a rám eső részen saját magam oldom meg a gyérítést? Megjegyzem: a költségek feléért!
3. Jogosan tiltja meg, hogy fát hozzak el a területről?
4. Az erdőt érintő papírokba nincs jogom belenézni, esetleg fénymásolatot kérni?

Válaszait előre is köszönöm!

Kedves Klára!

Közös tulajdon esetén az egész tulajdonnal csak a tulajdonostársak mindegyikének közös döntésével lehet rendelkezni. A többségi tulajdonos egyedül nem dönthet. Ha azonban az erdőgazdálkodási terv szerint az öröklést megelőzően gyérítés volt előirányozva, akkor csak a vállalkozó kiválasztásához kell az Ön hozzájárulását kikérni.
Megegyezés hiányában Ön megválaszthatja a vállalkozót, akivel a munkát elvégeztetheti, az engedélyben meghatározott kikötések betartásával a sajár tulajdoni hányadát érintő rész mértékéig Ön is elvégezheti a gyérítést.
Fát csak az erdőgazdálkodási szabályok betartásval hozhat az erdőből.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Közösségi oldal:


  • Nagy Anna 22217 számú kérdése
  • 2007-12-20

Tisztelt ugyved ur!
nagyon koszonom az elozo kerdesemre adott valaszat. Idokozben megtortent a hagyateki targyalas, amin a masik fel nem jelent meg. A hagyatek atado vegzes szerint az edesapam egy fel haz orokose. Szamunkra az lenne a legjobb megoldas ha kozosen eladnank a szoban forgo ingatlant, majd a penzt fele-fele aranyban elosztanank. Mivel a masik fel nem igazan kollaboral velunk, milyen uton tudjuk az ingatlant ertekesiteni, es ezzel hozzajutni az orokseghez?
Koszonettel, Nagy Anna.

Tisztelt Anna!
A közös tulajdon megszüntetését - akár fizikai megosztás, akár megváltás (kivásárlás), akár közös értékesítés útján - bírósági úton is kérhetik, ezzel lehet áthidalni a másik fél vonakodását. Gyakran a pernek a felemlegetése már megváltoztatja a másik fél negatív hozzáállását.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 22216 számú kérdése
  • 2007-12-20

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Ketten vagyunk testvérek. Édesapánk tizenöt éve elhunyt. Édesanyánk 2004 áprilisában követte Őt.
A hagyatéki tárgyalás annak rendje és módja szerint megtörtént, a felmerült költségeket, illetékeket befizettük. Az ingatlan így kettőnk nevére kerűlt bejegyzésre 50-50%-os arányban. Szüleim családi házában azóta is testvérem lakik, aki lassan négy éve hallani sem akar arról, hogy eladjuk azt. Én felajánlottam számára, hogy vásárolja meg a részemet, de erre sem hajlandó. Türelmes ember lévén vártam, hátha fordulatot vesznek a dolgok. De semmi nem történt. Mit lehet ilyenkor tenni? Én is lassan közeledek a hatodik x-hez, és mivel más városban, emeletes társasházban lakom a negyedik emeleten, lakáscserén gondolkozunk feleségemmel. Nehezebben esik már a járás. Ahhoz, hogy cserélhessünk kevés a jelenlegi lakásunkért esetllegesen kapott összeg. Banki kölcsönt nem akarunk felvenni, mert minek is, mikor van egy ötven százalékos tulajdonrészem ami bőséges fedezetet nyujtana.
Válaszát Tisztelettel megköszönve:
janesz@ominet.hu

Tisztelt János!
A közös tuladon megszűnetetésére bírósági eljárást kezdeményezhet, amiben a Bíróság kötelezni fogja a testvérét, hogy vagy fizesse ki Önt, vagy közösen értékesítsék az ingatlant, vagy az is felmerülhet, hogy Ön kifizeti Őt.
Kellemes Ünnepeket és
Isten éltesse a Jánosokat!



Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Közösségi oldal:


  • Picur 22200 számú kérdése
  • 2007-12-18

Tisztelt Ügyvéd Úr!Nagyon szépen köszönöm a 21654 kérdésemre a válaszát.1990 évben az apai részből hárman vagyunk örökösök,az anyai részből ketten.Itt kezdödtek a gondok mikor anyám meghalt 2005-ben.Közjegyzői tárgyaláson hogy a hugom az anyámmal kötött egy öröklési szerződést.És ez az szerződés alakilag hibás.Én ezt megtámadtam ,most biróságon van az ügy,mert a szerződés nem érvényes.De most követeli tőlem a tartásdíjat visszamenőleg mikortól a szerződést megkötötték anyámmal.Anyámat 2005.08-tól kellett ápolni mert ekkor megbetegedett.Én ezt nem is vitatam.De ha a korházi ápolást leszámitom két hónapos ápolás is úgy történt hogy a saját házából kirakta, egy mellék épületbe ,és ott jól össze fázott.2005 Decemberében pedig meghalt.Köteles vagyok-e ezek után tartást díjat fizetni?Szeretném megkérdezni hogy aki rendelkezik nyugdíjal azt kell-e tartani?Mert az anyámnak több volt a nyugdíja mint a hugom keresete.Mikortól kérhetem lakbért?Vagy használati díjat?Amikor bejelentetem a bíróságon, vagy visszamenőleg is kérhetem?Melyikkel járok jobbban?Mert ő lakja a házat a családjával!Ezek után milyen jogaim vannak?Vagy milyen paragrafus vonatkozik rám?Jogi képviselőm van de nem ér semmit!Előre is köszönöm válaszát.És Kívánok Kellemes Karácsonyi Ünnepeket,és Boldog Új Évet!És Sok Sikert a munkályához!Tisztelettel:Picur

Tisztelt Picur!
A Tartásdíjra való jogosultság nem függvénye annak, hogy az eltartó és eltartott jövedelme hogyan viszonyul egymáshoz.
A tulajdonostársaitól az ún. túlhasználati díjat elévülési időn belül követelheti, tehát visszamenőleg is. A közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól bármikor kérheti a Ptk. 147.§ alapján, ennek során a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat ebben az esetben elővásárlási jog illeti harmadik személlyel szemben az értékesítés során.
A bíróság végső soron fenti lehetőségek között szabadon választhat, de nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

Közösségi oldal:


  • albert 22142 számú kérdése
  • 2007-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!

3 évvel ezelőtt vásároltam egy kispesti ingatlant, melyhez tartozott/tartozik egy padlástér. Akkoriban el volt intézve hozzá minden építési engedély, statikai elemzés, stb. A gond, hogy elnéztem az épitkezés kezdeti határidejét, ami most már egy éve lejárt.

Sajnos a szomszédaim rettentő irígyek, és rosszindulatúak, legfőképpen az alsó szint, több vitánk is kialakult már "filléres", kicsinyes dolgokon. Fiatal vagyok, mondhatni sikeresebb az átlagnál, viszont meg is dolgozom érte, nem kevésszer éjszakázom azért, amim van. Ez egy régi építésű, 6-lakásos társasház, mindegyik lakáshoz tartozik egy kis elkerített kertrész, az én részemet szakképzett kertész építette meg, de az egész kert osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve az alapító okiratba. Egyik ilyen kicsinyes probléma volt az, hogy nyáron kertlocsolás közben a megnövekedett víznyomás miatt a víz átlocsolt a szomszédba, ezzel nem egyszer találtak már meg, elég bunkó stílusban, előfordult már részükről késsel a kézben való fenyegetés, tettlegesség is, de nem is ez a lényeg.

Elhatároztam, hogy újra elkezdem az engedély beszerzésének procedúráját, ám ehhez, az önkormányzat szerint a szomszéd lakások tulajdonosainak 4/5-ének a beleegyezésére volna szükség (ez volt 2006. januárjában).
A felső szint aláírásainak megszerzésével nem volt gond, legfőképpen amiatt sem, mert az egyikük is be szeretné idővel építeni a tetőteret, a másik lakásban pedig már évek óta be van építve a tetőtér. Igaz, fent lakásonként egy tulaj van, ami két aláírást jelent, lent pedig lakásonként ketten vannak, vagyis összesen hatan. Hozzá kell tennem, hogy a 92-ben módosított alapító okirat szerint az egész padlástér átkerült a felső lakásokhoz, így a lakásom felett található padlásrész a lakásomhoz tartozó KÜLÖN tulajdonként van bejegyezve (ezt mondjuk furcsállotta is a közös képviselő, de amikor megnézte, elhitte). Emellett ugyebár egyszer már megvolt az engedély, amit mindenki aláírt.

Többek között a fenti okokból kifolyólag az alsó szint nem hajlandó aláírni a beleegyezést, erre másik okuk is volt, mégpedig az, hogy a beépítés által nekem "meg fog nőni a tulajdonhányadom", és hogy "bármikor leszavazhatom őket". Tudtommal társasházban nem négyzetméterre történik a szavazás, persze lehet, hogy tévedek.

Kérdésem, milyen esélyekkel indulnék egy esetleges polgári perben a szomszédaim ellen, az aláírásuk megszerzéséért, és az életkörülmények megnehezítése, ellehetetlenítése miatt? A lakás jelenleg úgy van kialakítva, ahogy azt annak idején az előző tulaj a beépítéshez előkészítette, vagyis egybe van nyitva a két szoba, egy nagyobb helyiségből, amerikai-jellegű konyhából, előszobából, és fürdőből áll a lakás. Párommal lassan gyereket szeretnénk, de jelen helyzetben ez esélytelen, mert hárman egy helyiségben nem igazán fogunk tudni normálisan elférni.

Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel
sa

Tisztelt Albert!
Nehéz megjósolni, hogy az építési engedélyt ki tudná-e kényszeríteni bírósági úton, de hajlok arra, hogy nem feltétlenül. Bár a korábban megadott hozzájárulás miatt nem is zárom ezt ki. A lakótársak félelmét - tulajdoni arányok megváltozása a beépítés következtében - egy megállapodásban lehet rendezni, nevezetesen, hogy a beépítés nem változtatja meg a tulajdoni arányokat.
Megoldást jelenthetne - és ez lehet egy javaslat - ha megindítana egy közös tulajdon megszüntetése iránti pert a tulajdonostársak ellen, amelynek a módja társasház alapítás lenne. Ennek nyomán véleményem szerint nagyobb sikerrel indulna az építési engedély iránt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ferenc. 22109 számú kérdése
  • 2007-12-13

Tisztelt ügyvéd úr. Nagyon kínos ügyben szeretném tanácsát kérni. Kedves anyósom 1980 ban vásárolt leánya nevére egy lakótelket,majd vetetett fel 260000 ft építési kölcsönt és 80000 ft bankkölcsönt{a kölcsönöket ketten fizettük vissza a feleségemmel}A nejem akkor még hajadon volt ezért a szocpoltol is elestünk. Ezekből a pénzekből felépült egy kétszintes lakóház. Abban az időben adtam el egy tulajdonomban lévő ingatlant.Házasságkötésünk után elköltözött vissza a férjéhez közös ingatlanukba.A pénzemből ő is és mi is {mostmár tudom nagy hiba volt}álattartásba kezdtünk.Rossz kibírhatatlan természete miatt apósom gyorsan kidobta és így vissza került hozzánk,az emeletre{kétszoba öszkomfort,mi rendeztük be},Azóta egyfojtában szekál és meglop minket. Odajutottunk,hogy megtürt személyek lettünk.Az egészségi állapotom nagyon megromlott súlyos szívbetegségem lett Most bíróság előtt van az ügy,egy szobába akar szorítani ötünket,és lakbért követel. minden évben egyszer kétszer elmegy afrikába,Skóciába,most elfogyott a pénze velünk akarja megfizettetni.Én lakbért fizetni nem tudok azt sem tudom miből fizetem ki a perköltséget és az ügyvédet Köszönettel várom mielöbbi válaszát. Berlin Béla Ferenc

Tisztelt Ferenc!
A perről nem tudok érdemben nyilatkozni, mivel nem ismerem a keresetet és a periratokat, ugyanezen ok miatt a többlethasználati díj kapcsán sem tudok felelősséggel tanácsot adni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Péter 22076 számú kérdése
  • 2007-12-12

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Kérdésem egy épülő 6 lakásos társasházi lakásról szól, melyet szeretnék megvásárolni.A lakás a kezdetben 1db kb 85-90 nm -es lakás volt, melyet a későbbi tervek szerint két részre osztottak. Egy nagyobbra és egy kisebbre. A nagyobb rész már elkelt, én a kisebb részt vásárolnám meg. Az épitő azt állitja, hogy jelenleg mindkét lakás egy helyrajzi számon szerepel, melyet egy használatmegosztási szerződés megkötésével szét lehetne osztani, vagyis az én lakásom kapna egy pl. 1234/a helyrajzi számot. A kérdésem az lenne, hogy tulajdonjogilag ez hogyan érintene engem? vehető e fel erre a lakásra hitel? Ha nem tévedek, akkor ebben az esetben olyan helyzet állna elő, mint pl. egy ikerháznál, tehát a szomszédomnak elővásárlási joga lesz?

Válaszát elére is köszönöm.

Tisztelt Péter!
Nem téved... elvileg a hitel sem kizárt, de azt tudnia kell, hogy ebben az esetben nem lesz egy önálló ingatlan tulajdonosa, ami egy esetleges hitelfevételnél, vagy eladásnál akadályt jelenthet...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Balazs 22073 számú kérdése
  • 2007-12-11

Tisztelt Ugyved Ur!

A vasarolni kivant ingatlannal egyetemben meg szeretnenk vasarolni egy felszini parkolot. Ez a parkolo egy osztatlan kozos tulajdonnak a resze, amelynek viszont tobb mint szaz tulajdonosa van.
Ebben az esetben is be kell gyujteni az elovasarlasi jogrol lemondo nyilatkozatokat az eladonak, vagy lehet arra hivatkozni, hogy ez nagy nehezsegekbe utkozik a magas tulajdonos-szam miatt?

Valaszat koszonom!

Tisztelt Balázs!
Lehet az utóbbira hivatkozni mentesülni a kötelezettség alól.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kné V. Margit 22058 számú kérdése
  • 2007-12-11

Tisztelt Cím!

3 évi együttlés után 10 évvel ezelőtt kötöttem házásságot felenlegi férjemmel.
A házasságkötéskor készíitettünk házassági szerződést de egy baj van vele. (A férjem ismerőse intézte, és nincs ellenjegyezve).
A szerzősést mindktetten, egy ügyvéd és két tanú írta alá).
A lakás amiben lakunk az én tulajdonom. Időközben férjem eladta a lakását hiába mondtam, hogy ne tegye. A pénzből 2 db telket vásárolt a saját nevére. Az egyik szerződést alá is írtam, hogy nincs semmilyen közöm hözzá mert a saját vagyonából vásárolta. És még ráadásul a szerződésebe sokkal kevesebb árat írtak mint ami a tényleges vétel ár.
Múltévben rábeszélt, hogy jelzálog hitelt vegyünk fel a lakásomra. (2 millió) Abból régebbi adóságait rendezte, egy autó előleget fizetett és a többivel tőzsdézett.
A jelzálog részleteit lejenleg ő fizeti. De közben meglehetősen megromlott a házasságunk az italozó magatartása miatt.
És most, hogy a válás eshetősége felmerült arra jutott, hogy mivel neki "nincs" fedél a feje felett teljes vagyon megosztást kér.
Azt szertném kérdezni, hogy az én lakásomból amiért én szenvedtem meg jogilag van-e köze.
Kell-e valamit adni neki. Mert szerinte a fél lakás őt illeti meg.
Tisztelettel: M

Kedves Margit!
Az Ön lakása külön tulajdonnak minősül, hisz az 1/1 arányban az Ön nevén van. Annyiban keletkezhet közös tulajdon a lakáson, amennyiben érték növelő beruházást végeztek rajta, közös költségen. A házassági vagyonjogi szerződés, ha nincs is ellenjegyezve, az esetleges peres ügy során alkalmas bizonyítási eszköz a külön tulajdonba tartozás hiteles igazolására.


Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Közösségi oldal:


  • Erzsike 22034 számú kérdése
  • 2007-12-10

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A férjem halála után a fiam és én örököltük a lakást.Fele a fiamé,fele az enyém.Élettársamnak hét éve eladtam az én részem felét,akkor 2 500 000 FT-ért ,ez van az adásvételi szerződésben. A lakás 1/4 része az élettársamé.Most követeli,hogy fizessem ki,mert el akar menni,nekem nincs ennyi pénzem,csak ha eladom ezta lakást!Akaratom ellenére,mert maradni szeretnék!Bírósággal fenyeget,hogy oda viszi az ügyet,ha nem adom ki a részét!
Meg teheti e ezt?
A lakás 1/4 kaptam 2 500 000 annyit kell e vissza adnom,vagy a mindenkori lakás ára után,vagy is amennyit most ér a lakás annak az 1/4 ára illeti és nem a 2 500 000 FT ?
Köszönöm a segítségét
Tisztelettel
Erzsike

Tisztelt Erzsike!
A tulajdonostársának joga van a közös tulajdon megszüntetését kérni, akár az ingatlan eladása útján is. Amennyiben ezt bírósági per fogja megoldani, akkor a szakértői véleményben meghatározott ár 1/4-ét kell majd fizetnie, ami feltehetően több lesz, mint 2.5 millió forint. Érdemesebb lenne peren kívül megegyezni valmiképpen, mert a bíróság jó eséllyel meg fogja szüntetni valamilyen módon a közös tulajdont.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Henriett 21976 számú kérdése
  • 2007-12-07

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Megpróbálom röviden összefoglalni a kérdésem:
Öröklés útján társtulajdonosa lettem (3/5-öd arányban) egy III. ker.-i teleknek. A jelenlegi övezeti besorolás szerint a telek beépíthetősége 3%, max. 45 m2 összesen. Tulajdonostársaim ebből 30 m2-t már felhasználtak kb 20 évvel ezelőtt mindenféle hozzájárulás nélkül. Most ezt az épületet átépítenék, ami nem jár a beépítettség növelésével. Ehhez én a terveket nem írtam alá, az építkezést engedély nélkül elkezdték, de a szomszédunk feljelentette őket így most jognyilatkozat pótlásra akarnak kötelezni. Az én telekrészemen egy kb. 16 m2-es kis faház áll. A telket el szeretném adni, de így még az arányaiban a telekrészre eső beépíthetőséget sem lehet kihasználni, a telek jelentősen veszített értékéből. Felajánlottam a társtulajdonosoknak, vegyék meg egy részét, hogy javítsunk az arányokon, (úgy érzem, ez így lenne igazságos) de erre úgy tűnik nem hajlandók. Milyen esélyeim lehetnek egy esetleges perben?

Köszönöm a válaszát!

Tisztelt Henriett!
Jó esélyekkel indulna egy közös tulajdon megszüntetése iránti perben, mivel ez minden (közös) tulajdonostársnak állandó joga.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: