Hozzászólások

  • Péter 30043 számú kérdése
  • 2008-12-31

Tisztelt Ügyvédnő!
Édesanyám tavalyi halála után a testvéreimmel örököltük a szüleim tulajdonában lévő családi ház felét. Édesapámnak az ingatlanra haszonélvezete van, egyedül lakik a házban. A házon tetőfelújítás miatt lakáskölcsön van, melyet a szüleim közösen vettek fel.
Nemrég édesapám felvetette, hogy a lakáskölcsön felét nekünk kellene fizetni, ugyanis a lakás a mi tulajdonunk is, sőt az is felmerült, hogy a költségeken is osztozni kellene( fűtés, vízdíj stb.)
Érdekelne, hogy ebben az esetben mi a jogi álláspont.
Tisztelettel: Péter

Tisztelt Uram, kedves Péter! Mint tulajdonosoknak vannak kötelezettségeik is, így pl. az állagmegóvás, amely esetükben a tetőfelújításhoz kapcsolódik.Emellett nem csak a javakat örököljük, hanem a terheket is. Így a külcsönvisszafizetésbe be kell szállniuk, ellenben a rezsibe szerintem nem, mert hiszen nem Önök a fogyasztók.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Közösségi oldal:


  • Gabi 30029 számú kérdése
  • 2008-12-29

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Két testvérnek osztatlan közös tulajdonu ingatlana volt, ill. van.Az egyik testvér elhalálozása után az örökösök eladnák, de a másik fél nem egyezik bele, de megvenni sem akarja.Ez a kifárasztásos módszer 30 éve kezdődött a két testvér között, hogy az egyik idővel feladja és a másik jut tulajdonba, ezért mindig csak az egyiknek volt eladási szándéka a másikkal szemben.A rossz kis ház nagy része össze is omlott úgy hogy senki sem használta.Én mint szomszéd a kertet megvenném, de nincs helyrajzi száma, csak az utcai telekkel, amin a "ház" van és osztatlan közös az is.Az egyik nagyon megakar szabadulni az ingatlantól, de nem tudjuk,hogy családon kívüli hogy léphetne be tulajdonosként.Haszonélvezet,ajándékozás,eltartás,öröklés, végrendelet?, bérbeadás 99évre nekem és utódaimnak?A telek elhanyagolásának egyéb vonzata is van: parlagfű, szennyvíz odaengedése, elszántás is mert nem lehet kiméretni sem tisztázatlan tulajdonviszonyoknál.
Segítségét köszönöm, tisztelettel! Gabi

Tisztelt Gabi!
Sokféle jogcím szóba jöhet, a legkézenfekvőbb az adásvétel lenne - hiszen valójában ez történne - csak az elővásárlási jognak megfelelő eljárásra kell majd figyelni, de ezt az eljáró ügyvéd nyilván meg fogja tudni oldani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kata 30027 számú kérdése
  • 2008-12-29

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Használati megosztási megállapodással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Családi házunkban - melyben jelenleg egy lakás található - a tetőtér átépítésével fent két lakást, lent pedig egy lakást szeretnénk kialakítani. Magán kölcsönből tervezzük a munkát elkezdeni, de később - amikor már a lakások önállóak (külön bejárat, mérőórák), de még nem készek - szeretnék hitelt felvenni a házra.
A probléma, hogy a ház a két gyermekem tulajdona és az egyik kiskorú.
A hitelhez szükséges - a gyámhatósági engedély elkerülése végett - a használati megosztási megállapodás. Hogyan lehet megoldani, illetve egy ilyen megállapodást én aláírhatok-e a gyerek helyett, vagy ehhez is szükséges gyámhatóság engedélye? (Nekem haszonélvezeti jogom van a házon.)

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kata!
A használatmegosztáshoz is szükséges a gyámhatósági hozzájárulás, de azt nyilván könnyebben megadja a gyámhatóság, mint a hitel esetében. Esetleg még a társasház alapítás jöhetne szóba, ami még jobban fog "tetszeni" a hatóságnak...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 30017 számú kérdése
  • 2008-12-27

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A 29974 sz. kérdésemre adott válaszát ezúton is köszönöm és az alábbi kiegészítéssel kérném a segítségét:
Ténylegesen 96/960-ad tulajdoni hányadot vásároltam. Az adás-vételi szerződésben az szerepelt, hogy a 96/960-ad rész a négy lakásból egy teljes lakást jelent udvarral melléképülettel együtt. A többi ingatlan hányadtól kerítéssel el van választva.
Utóbb kiderült, hogy a 96/960-ad tulajdoni hányad az általam birtokba vett ingatlannak csak a fele. A társtulajdonosok mondták,
utána jártam és igazuk van.
Az adás-vételi szerződést megtámadni állítólag nem lehet, mert már eltelt az egy év.
A fenti kiegészítéssel kérném a 29974 sz. kérdésemre a szíves tájékoztatását.
Válaszát köszönve: Éva!

Tisztelt Éva!
Nem fogok tudni segíteni, a kérdésénél is jobban bele kellene merülni a szerződésbe és a használati viszonyokba, így hajlok arra, hogy nem sok lehetősége van.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kata 30015 számú kérdése
  • 2008-12-27

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Hárman vagyunk testvérek, öröklés útján birtoklunk egy családi házat,melyben nagymamánk él. Egyik testvérünk a tulajdoni részét szeretné eladni nekünk, erre pontos összeget is mondott, amit mi túl magasnak találunk. Ha megpróbálná eladni a tulajdonrészét BÁRKINEK, akkor ebben az esetben él-e az elővásárlási jogunk? Bár tulajdoni lapon nincs bejegyezve, úgy olvastam az Önök jogi magyarázatában, hogy ettől függetlenül a jogszabály szerinti elővásárlási jog illet bennünket. Magyarul tulajdonostársat MINDENKéppen illet elővásárlási jog? Még ha erre nincs is szerződés, vagy nincs a tulajdoni lapra rávezetve? EZzel ellentmond amit szintén az Önök honlapján olvastam: "Amennyiben az elővásárlási jogot nem jegyezték be, úgy a jóhiszemű vevő érdekei lesznek fokozottabban védve, tehát Ő az ingatlan tulajdonjogát megszerzi. Az elővásárlási jogosult ebben az esetben kártérítési igénnyel léphet fel a korábbi tulajdonossal szemben."
Mi érvényesül a mi esetünkben: tehát van-e esélyünk egy potenciális vevővel szemben vagy nincs? Még egy kérdés: utólagosan, tulajdonosi többséggel bejegyezhető-e elővásárlási jog a tulajdoni lapra?
Várom szíves válaszát, Üdvözlettel,
Kata

Tisztelt Kata!
Igen, van elővásárlási joguk, amellyel a konkrét vételi ajánlat ismeretében kell/lehet nyilatkozniuk. Ez független a bejegyzéstől, tulajdonostársak esetében ez a jog jogszabálynál fogva illeti meg Önöket. Nem is kell azt bejegyeztetni, felesleges...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szilvia 30004 számú kérdése
  • 2008-12-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségét kérem ingatlan illeték megállapítása ügyében. 2004-ben vásároltam egy lakást, 2006-ban férjhez mentem. 2008-ban eladtam ezt az ingatlant és a férjemmel fele fele arányban vásároltunk egy házat. Férjemmel 2004 óta élettársi kapcsolatban éltem egészen házasságkötésünkig. A 2004-ben vásárolt ingatlan az én nevemen maradt feleslegesnek tartottuk kettőnk nevére tenni. Az illeték kiszabásánál a 2008-ban eladott ingatlannál csak az én esetemben vették figyelembe a eladott és megvett ingatlan különbözetet. Kérdésem, hogy a 2004-ben vásárolt ingatlan tekinthető-e közös vagyonnak annak ellenére hogy csak az én nevemen volt?

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a 2004-ben vásárolt ingatlan megszerzésekor már házastársak voltak, az általános családjogi és ide vonatkozó polgárjogi szabályok alapján közös, az vagyonnak tekintendő.

Az illetékkiszabás körében azonban az APEH illetékfőosztálya az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni viszonyok alapján dönt az illetékkedvezménnyel összefüggő kérdésekről.

Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Ottó 30002 számú kérdése
  • 2008-12-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Elővásárlási joggal kapcsolatban szeretnék felvilágósítást kérni.
A bejegyzett elővásárlási jog tulajdonosa, milyen formában tud meggyőződni arról, hogy ha nem ő élt jogával - mert neki nem volt megfelelő az ár - valóban azon az áron került megvételre az ingatlan mint amit nem tudott elfogadni?

Tisztelt Ottó!
Erről a földhivatali bejegyzés ad számára bizonyságot, amennyiben Ő a vételi ajánlat összes lényeges eleme alapján tett nyilatkozatot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gyorgy 29982 számú kérdése
  • 2008-12-21

Jo napot kivanok
Ugyved ur!
Az lenne a kerdesem,hogy ha harom tulajdonosa
van egy lakasnak,mindekinek 1/3 resze van benne.Ha csak ketten akarjak eladni a lakast,
a harmadik szemely nem,a masik ketto eladhatja-e a lakast a harmadik szemely tudta es beleegyezese nelkul?Vagy tudjak-e a harmadik szemelyt arra kenyszeriteni hogy o
is beleegyezzen,hogy eladjak a lakast?

Tisztelt György!
1. Mindenki csak a sjaát tulajdoni hányadát adhatja el!!!
2. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben kérheti a tulajdonostársuk - ahogy Önök is - hogy az ingatlanrészeket egymástól "kivásárolhassák", ezt a bíróság meg is ítélheti, így megszűnhet a közös tulajdon.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 29974 számú kérdése
  • 2008-12-19

Tisztelt Ügyvéd Úr! 2006. évben vásároltam osztatlan közös tulajdonból egy részt amelyről kiderült, hogy egy lakásnak csak a fele. Újra akartam vakoltatni, ajtót, ablakot cserélni, de a vakolat leverése után a társtulajdonosok birtokháborításért feljelentettek és meg is büntettek. Másfél évig nem történt semmi. Most bevakoltattam, ablakokat cseréltettem és szeretnék beköltözni. A többi lakáshoz a társtulajdonosok pár évvel ezelőtt bekötötték a szennyvízelvezető csatornát. Az én fél tulajdonom komfort nélküli. Most rácsatlakoztam a többi lakás belső (udvari) szennyvíz vezetékére. A társtulajdonosok azt állítják, hogy meg kellett volna terveztetnem, lakástakarék szerződést kellett volna kötnöm és az ő beleegyezésüket is kellett volna kérnem. Tehát mindent szabálytalanul csináltattam. Lehetséges, hogy újra megbüntetnek birtokháborításért? A csatorna bekötést, hogyan tudom szabályossá tenni? Még vakoltatnom sem lehetett volna? Az számít-e, hogy albérletben lakom és ott szeretnék lakni? A társtulajdonos aki nagyobb hányaddal rendelkezik kazánházat akar kialakítani és a saját lakásához csatolni a felét, a jelenleg üres lakásnak. Akkor nekem nem marad csak 23 nm. Mit tegyek, hogy beköltözhessek a lakásba? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Éva! Az első momentum, amit meg kell vizsgálni, az az adásvételi szerződés, amiből kiderül, hogy mit is vett valójában. Aztán a használati viszonyokat kell megnézni, ami megmutatja, hogy milyen használati jogai vannak az ingatlan egyes részei vonatkozásában. Ezek nélkül nem tudok érdemi segítséget nyújtani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • zoltán 29973 számú kérdése
  • 2008-12-19

Tisztelt Ügyvéd Úr.

Arra a problémámra szeretném ha válaszolna, mit tehetünk testvéreimmel abban az esetben ha az apám után örökölt ingatlanrészünkböl nagybátyánk mint többségi tulajdonos ki szeretne minket játszani.A mi tulajdonrészünk 1/12 ,1/12 Az övé 9/12. Elmondása alapján bármikor eladhatja a teljes ingatlant akár a mi beleegyezésünk nélkül is. Igy a részünkre járó összeget letétbe helyezteti és nincs beleszólásunk, hogy mennyiért értékesiti a házat. Többféle megoldást próbál megjátszani,hogy minél kevesebb összeget kaphassunk a tulajdonunk után.Jelenleg a tető teljes felújításán töri a fejét.Tudomásom szerint már megvette a cserepet is. Azt hangoztatja ,hogy a felujítás árába a ránk eső részt ki kell fizetnünk, vagy levonja majd az eladáskor. Nincs nekünk elővásárlási jogunk amiről le kellene mondanunk ahoz, hogy el lehessen kezdeni az értékesitést? Kérdéseimre válaszát lőre is köszönöm.Tisztelettel Zoltán.

Tisztelt Zoltán! MInden tulajdonos csak a saját tualjdoni hányadát adhatja el! Ebből kiindulva a nagybátyjuk nulla eséllyel indul.
Az más kérdés, hogy a közös tulajdon megszüntetése útján indított perrel eljuthat oda, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonosa Ő lesz, de ez a valós piaci értékeken fog alapulni!
Lehet, hogy meg kellene fontolni ennek a pernek a megindítását az Önök részéről!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Csillag 29972 számú kérdése
  • 2008-12-19

Tisztelt Ügyvédúr!

A következő helyzetbe kerültem, kérem segítsen tisztán látnom!
Van egy lakásom amelyre hitelt vettem fel, férjem aláírta az adóstársi papírokat (én vagyok az egyszemélyes tulajdonos) annak ellenére hogy akkor már külön éltünk, minden terhet én fizetek. Ebben a lakásban ő sosem lakott, nincs is bejelentve. Most a válás során követeli tőlem a lakáskulcsokat, amit persze én nem szeretnék neki adni.
Milyen jogok illetik? Adnom kellene neki kulcsot?

Üdvözlettel:

Csillag

Tisztelettel
dr. Adamik Péter ügyvéd
6800 Hódmezővásárhely, Medgyessy Ferenc. u. 6/c. fsz.6.
+36 30 9747027

adamikpeter@invitel.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsanna 29948 számú kérdése
  • 2008-12-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdonban négy lakás található. Az első lakás felét örököltük meg testvéremmel még 2000-ben. A második lakást nővérem megvásárolta 2004-ben és kiadta azt egy négygyermekes családnak 23000 Ft./hó bérleti díjért. Az első lakás másik felének tulajdonosa lett egy roma származású család, igen furcsa körülmények között. (Nem éltünk az elővásárlási jogunkal, de levelet írtunk az eljáró ügyvédnek, hogy az adás-vételi szerződés nem a valós adatokat tartalmazza. Nem az egész lakást hanem csak annak felét vásárolják meg.) Mégis megvették és beköltöztek az első lakásba. Az egészet használják.
Mi közöltük velük az előtte kialakult használati módot, azóta csak ordibálnak, fenyegetőznek velünk. (Jelen volt a többi társtulajdonos is.)
A második lakás bérlőjétől kaptunk egy levelet, hogy a roma család összeférhetetlensége, állandó zaklatása, kiabálása, kiterjedt vendégserege miatt a továbbiakban nem hajlandó fizetni csak 10000 Ft./hó bérleti díjat. Amennyiben ez nem felel meg elköltöznek.
Nagy a valószínűsége, hogy igazuk van mert velünk és a többi társtulajdonossal is minősíthetetlenül viselkednek a romák.
Szerencsére nem lakunk ott. A 3. 4. lakást tulajdoni hányaduknak megfelelően két rendes család lakja. Az egyik családdal már nem beszélnek a romák.
A kérdéseim a következők: 1. Az első lakás többlethasználati díján kívül kérhetjük-e a második lakás kieső jövedelmét az összeférhetetlen romáktól?
2.Mivel kell bizonyítani, hogy kiesik ez a jövedelem?
3. Mit lehet tenni ha nem fizetnek?
A beleegyezésünk nélkül felújításba kezdtek és a törmeléket nem hajlandók három hónapja elszállítani. Emiatt nem lehet járművel az udvarba bemenni, a tüzifát a többi lakáshoz kézben kellett behordani. 4. Ez birtokháborítás-e?



Tisztelt Zsuzsanna!1. Ön nem köteles a bérleti díjat módosítani, továbbra is követelheti a magállapodott összeget, persze ezzel kockáztatja, hogy felmondják a bérleti szerződést. A többlethasználat jogos, a további igény csak az elmondottakból kiindulva nehezen alapozható meg (bizonyítási nehézség, stb.)
3. Az Ön által felsorolt igények perben érvényesíthetők, jogerős bíróság általi marasztalás esetén pedig bírósági végrehajtás útján kényszeríthetők ki.
4. Igen: A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
Tisztelettel
dr. Adamik Péter ügyvéd
6800 Hódmezővásárhely, Medgyessy Ferenc. u. 6/c. fsz.6.
+36 30 9747027

adamikpeter@invitel.hu

Közösségi oldal:


  • Márta 29910 számú kérdése
  • 2008-12-14

Adott egy osztattlan közös tulajdon, ahol kb 32 tulajdonrész van. Ennek megszüntetésére kb. 5 éve néhány résztulajdonos igényt nyújtott be a körzeti Földhivatalba. Azóta erre nem reagáltak. Nekem is itt van 7, 8 aranykorona értékü résztulajdonom. Ezt a területet kb 15 éve gondozzuk, mivel gazdálkodok vagyunk az a föld az állatok napi takarmányszükségletét biztosította, mivel közel van az otthonunkhoz. Temőképességét évről évre növeltük, ill. gondoztuk a környezetét, ellenben sok másik résztulajdonossal. 2 éve felvásárolta egy személy a többségi tulajdonrészeket. Mivel ez vitát okozott kimérési kérelmet nyújtott be, majd jött az új törvény az ilyen területek megszüntetéséről. A tulajdonosoknak egyességre kellett volna jutniuk, de a többség nem adott be igényt és nem is foglalkozott ezzel az üggyel. Ez vezetett oda, hogy sorsolással újraosztották a földeket. A sorsolásra mindenki kapott meghívót, szintén nem jelent meg mindenki. Időközben "társulások" jöttek létre, a kevés értékek miatt. Volt aki nem vett részt ezen és nem is adott meghatalmazást, mégis földet kapott, így járt az is aki be sem adta az igényét a sorsolásig. Én aki gondoztam a területemet, jártam a legrosszabbul. Elvették az eddigi földem, egy bitangot kaptam távol az otthonomtól. Azokat kellett volna büntettni akik a tulajdonukat nem gondozták. Ez helyett engem büntettek meg ezzel az akcióval. A sorsolást megfelebeztem, elutasították mert nem elég a korona értéke, de van akinek egybeszámolták az erdőt,rét, földet, van akinek mint nekem nem. A sorsolásra kaptam meghívott, ott még is azt mondták, hogy nem vehetek részt rajta. A napokban megkaptam az átvezetési határozatot, ami újjabb érdekeséget tartalmazott. Itt már olyanok is szerepeltek bejegyezve akik eddig fel sem voltak tüntetve.Ill. azok akiket kikellett volna zárni a kiosztásból mert nem jelentek meg ill. nem adtk megbízást. Aztán a társulásként bejelentett részek itt már különálló személyek nevére került. Ezt meg lehet fellebezni.
Szeretném, ha segítenének abban hogy véleményt alkotnak arról, hogy Önök szerint is történhetett szabálytalanság az ügy kimenetelében. Mert lehetőségem van pereseljárással felülvizsgáltatni a földhívatal eljárását.
Köszönöm
Márta

Tisztelt Márta!
A leírtak nem elégségesek a válaszadásra. Javaslom a bírósági út igénybevételét, mert a kérdés összetett az oldalon való válaszhoz.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Közösségi oldal:


  • Mária 29907 számú kérdése
  • 2008-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2005-ben édesanyám halála után 1/4 részben örököltem egy kertvárosi sorházi ingatlant. További tulajdonosok 1/4 rész féltestvérem, 1/2 rész édesanyám férje (testvérem apja) - aki az egész ingatlan özvegyi jogának jogosultja is volt. 2008 szeptemberi határozatában a körzeti földhivatal törölte az özvegyi jogot, mely kérés alapján történt (okát nem tudom).
Mi után tehermentessé vált tulajdonrészem, levélben felajánlottam testvéremnek és apjának azt a jelenlegi piaci értéken; ill. közöltem, hogy ezen az áron hozzájárulok a közös érékesítéshez, mert nem kívánom tovább fenntartani a közös tulajdont. Választ ügyvéd által kaptam, melyben közölték, hogy nem zárkóznak el a békés megegyezéstől és beszélhetünk a megváltásról, de ajánlatuk, hogy közösen bízzunk meg egy független ingatlan forgalmi szakértőt, akinek a megállapított értéke lehet a tárgyalási alap. A levélből egyértelműen kitűnt, hogy igényt tartanak a házra de természetesen "fillérekért", mivel erőteljesen hangsúlyozva lett a világpiaci válság ingatlanforgalomra gyakorolt hatása, a ház lakott állapota. A közös értékesítés lehetőségére nem kaptam választ.
A tények a következők: édesanyám halálát követően mindent megtettek annak érdekében, hogy törvényes örökségemből kiforgassanak. Nem vagyunk kapcsolatban. A házban anyám halála óta nem jártam, kulcsom sosem volt, semmilyen igénnyel nem léptem fel addig, míg özvegyi joggal volt terhelve. Most azonban hozzá szeretnék jutni örökségemhez - ehhez az utat az özvegyi jog törlése tette számomra egyértelműen lehetővé.
Tisztelettel kérem, hogy válaszában segítsen abban, hogy hogyan tudnék tisztességes árat kiharcolni ingatlanrészemért, esetleg milyen nyomatékkal bír egy többlethasználati díj kérésének felvetése?!
Megtisztelő válaszát köszönöm: Mária

Tisztelt Mária! Véleményem szerint élnie kellene a lehetőséggel, és a független értékbecslő által megállapított érték alapján tárgyalnia kellene a megváltási árról. Ha nem tudnak megegyezni, csak peres úton érvényesítheti a közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, ami költséges és hosszadalmas lehet, és nem biztos, hogy jobb eredménnyel zárul. Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Mihály 29906 számú kérdése
  • 2008-12-14

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr

Az lenne a problémám, hogy van egy lakótelepi lakás, amit hármunk nevén van (Én és a két testvérem). Az egyik testvérem lakik a lakásban a barátnőjével, én 1 éve már nem lakom ott. A másik testvérem Angliában dolgozik, tehát ő sem lakik a lakásban. A testvérem mégis azt szeretné, hogy fizessem, illetve a nővérem Angliából fizeti is a közös költség 1/3-át.(lift, szemét, lépcsőház takarítás, stb.).
Szerintem ez nem jogos követelés, mivel nem élek a lakásban.
Én még nappali tagozaton tanulok (19 éves vagyok) tehát nem rendelkezem önálló keresettel.

Illetve én azt halottam, hogy mivel ő használja az egész lakást egyedül, így neki kéne fizetnie nekünk használati díjat.
Kérem, válaszoljon, hogy jogos-e a testvérem követelése?
És hogy a használati díjkövetelésem esetleg helytálló-e? Valamint a használati díj mértékét hogyan szokás megállapítani?
Válaszát előre is köszönöm tisztelettel: M Mihály

Tisztelt Mihály! A közös költség egy része - pl. a felújítási alapba fizetendő rész - a tulajdonjoghoz kapcsolódik, így jogos a testvér kérése. A többi rész azonban a használathoz kapcsolódik, azok az igényei nem jogosak. És valóban: azok a közös tulajdonosok, akik nem használják a saját tulajdoni hányadukat, azok ún. többlethasználati jogra tarthatnak igényt a használókkal szemben.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: