| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
| Tamás 37491 számú kérdése | Zala | 2010-09-08 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az 1994 évi földtörvény újabb, elővásárlási jogot érintő változásáról szeretnék érdeklődni. Abban az esetben ha az érintett szántó területet a helyi Rt. használta és érvényes haszonbérlete van, az új elővásárlási jog szerint a részvényesének, helyben lakó részvényesének van elővásárlási joga? A módosításban nem látok erre utalást! Köszönettel: Varga Tamás | ||
| dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza | 2010-09-09 | |
| Tisztelt Tamás!
Ebben nem történt módosítás. 2002-től érvényes, hogy termőföld vagy tanya eladása esetén első helyen elővásárlási jog illeti meg a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét. Tisztelettel dr.Szűcs Vince ügyvéd 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B. +36 92 596979 szucsesd@t-email.hu | ||
| István 37460 számú kérdése | Budapest | 2010-09-05 |
| Tisztelt ügyvéd úr! A kérdésem a szívességi földhasználattal kapcsolatos.
A testvérem pár éve megbetegedett és a földjét én használtam mint szívességi földhasználó. Július elején a testvérem meghalt a hagyatékról még semmilyen döntés nincs. Az a kérdésem hogy a szívességi földhasználat a testvérem halálával hogyan változott. Időközben én is beteg lettem. A földet szóban rábíztam egy ismerős földszomszédra aki azt elhanyagolta és parlagfüves lett ami miatt bírságot szabtak ki. A területet a betegségem miatt nem tudtam ellenőrizni. Ilyen esetben kinek kell megfizetni a bírságot. Válaszát előre is köszönöm. | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-09-05 | |
| Tisztelt István!
A használat a hagyaték átadásáig - ha nincs örökösi igény - megilleti Önt, a művelés és a parlgfűmenteítés a tulajdonos kötelezettsége, ha más a használó, akkor - a megállapodásuk értelmében - a használó. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Beáta 37415 számú kérdése | Békés | 2010-08-30 |
|
Tisztelt Ügyvédnő! Azt szeertném kérdezni,hogy a férjem kb. 6 évvel ezelőtt ajándékozás címén kapott termőföldet, melyet a helyi MGTSZ használ,mert a nagyapjának haszonélvezeti joga volt rajta,és kiadta haszonbér- be a Tsz-nek. A nagyapa meghalt,és mi szeretnénk felmondani a haszonbérleti szerződést,de a TSZ csak öröklési törvényeket ismeri,és mi szeretnénk megtudni mit tehetnénk! Hogyan mondhatnánk fel a szerződést minél előbb?? Válaszát előre is megköszönve:Bottóné | ||
| dr.Koczka Judit ügyvéd válasza | 2010-08-31 | |
| Tisztelt Cím!
Az az alapkérdés, hogy a haszonbérlet meghatározott időre, vagy határozatlan időre került megkötésre. Ha határozott időre, akkor a határozott idő után szűnik csak meg, alatta csak akkor ha azonnali hatályú felmondásnak van helye. A határozatlan időre kötött szerződés hat hónap felmondási idővel a mezőgazdasági év végére fel lehet mondani. Általában 5 évre szoktak szerződést kötni, adómentesség érdekében. Idézem a Ptk-t: A haszonbérlet megszűnése Ptk. 457. § (1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. (2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. (3) Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. (4) A felmondás csak írásban érvényes. Tisztelettel dr.Koczka Judit ügyvéd 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. + 36 66 450055 koczkajudit@vodafone.hu | ||
| Zsolt 37178 számú kérdése | Borsod-Abaúj-Zemplén | 2010-08-02 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szántó művelési ágú 4 ha földterületet bérbe adtam, a bérlő ültetvény beruházást hajtott végre. A földhasználatot illetve a művelési ág változást a földhivatal bejegyezte. A bérbe vevő kölcsönt vett fel egy hitelintézettől, a kölcsönszerződés mellékletét képezte a keretbiztosítéki jelzálogszerződés amit aláírtam. A felvett kölcsön nem került visszafizetésre, jelenleg peresítés alatt áll. Kérdésem az lenne, hogy a felelősségem meddig terjed, csak az ingatlanra illetve annak értékéig? A peres eljárás során felmerülő egyéb költségek (perköltség) kit terhelnek? Ha végrehajtásra kerül az ingatlan a bérlővel szemben jogi követeléssel élhetek-e az eredeti ingatlan értéke megtérítése érdekében? Előre is köszönöm válaszát. | ||
| dr.Tóth László ügyvéd válasza | 2010-08-09 | |
| Tisztelt Zsolt!
A felelőssége az ingatlan értékéig terjed, és az Önt ért kár megtérítése iránt külön peres eljárásban érvényesítheti az igényét a bérlővel szemben. A költségek az adóst terhelik, ha Ön indítja majd az eljárást vele szemben, és az anyagi lehetőségei korlátozottak, kérhet költségmentességet vagy illeték feljegyzést, mert per indítás esetén az illetéket, ami jelenleg a perérték 6%-a, a pert indító félnek meg kell előlegezni. Tisztelettel dr.Tóth László ügyvéd 3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1. +36 46 340233 tothl@tiszavas.hu | ||
| Éva 36982 számú kérdése | Budapest | 2010-07-12 |
| Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Nagymamám halála után (9 éve) testvéreimmel (apai rész okán) örököltünk egy részt egy szántóból. Nagybátyám (nagymamánk kisebbik fia) nővére lemondása után 2/3 részt kapott, mi 3-an osztozunk az 1/3-on. Nagybátyám a minap megkeresett azzal, hogy el lehetne adni a földet, de apám nevén (aki már 18 éve elhunyt) még mindig ott van az apai rész (édesapja több mint 50 éve halt meg), amíg annak sorsa nem rendeződik, addig nem adható el. Apukám hagyatéki végzésébe ez a földtulajdon nem került bele, mivel mi gyerekek és édesanyám sem tudott róla, apám még élő édesanyja és testvérei pedig nem tájékoztattak minket. Kérdéseim: 1. Tehetünk-e bármit ennyi idő után az apai örökség nevünkre íratása érdekében? 2. Öcsém tartózkodási helye ismeretlen, már 9 éve sem jelentkezett a nagymama hagyatéki végzésén. Hogyan adható el a föld, ha nem tudjuk kideríteni a hollétét? 3. Nagybátyám állítása szerint a szántó folyamatosan haszonbérbe volt adva tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Erre volt joga? Ha nem, az eladáskor ezt figyelembe véve kérhetünk magasabb összeget a tulajdoni hányadnál? Előre is köszönve szíves válaszukat. | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-07-18 | |
| Tisztelt Éva!
1. Igen, póthagyatéki eljárástkell kezdeményezni. 2. Kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni mellé/helyette. 3. A haszonbért a tulajdoni arányok szerint kellene megosztani, így annak arányos részét kérhetik megtéríteni. Tisztelettel dr. Nagy Zoltán ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Veronika 36950 számú kérdése | Tolna | 2010-07-08 |
| Tisztelt Címzett! A kérdésem a következő: Ismerősöm anyósa birtokában van egy szőlő terület, szántóval. Mivel a területet évek óta az ismerősöm műveli az lenne a kérdés, hogy az anyós milyen formában tudja átruházni a vejére a szóban forgó területet. (az anyós szándéka is az hogy a vő tulajdonába kerüljön a terület) Ajándékozás útján lehetséges-e? Vonatkozik-e ebben az esetben is az a szabály hogy elővásárlási joguk van a szomszédoknak? Előre is köszönöm válaszát | ||
| dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza | 2010-07-15 | |
| Tisztelt Veronika!
Ajándékozni termőföldet csak közeli hozzátartozónak lehet, a házastárs egyenesági rokona nem az, tehát marad az adásvétel, amit azonban a vonatkozó szabályok szerint ki kell függeszteni ajánlattételre, ahol a szomszédoknak törvényes sorrend szerint elővásárlási joguk van. Tisztelettel dr. Forgács Gábor ügyvéd H-7045 Györköny, Fő u. 491. +36 20 3890254 gforgacs@t-online.hu | ||
| Péter 36936 számú kérdése | Heves | 2010-07-06 |
| Tisztelt Ügyvéd úr azt szeretném meg kérdezni ha van 1600nm szántóm Ostoroson az utolso háztol kb 800m-re arra hogyan kaphatnék épitési engedélyt és mekkora részét lehet be épiteniteni köszönöm segitségét | ||
| dr.Boros László ügyvéd válasza | 2010-07-13 | |
| Tisztelt Péter! Az országos előírások szerint, ha a terület meghaladja a 6000 m2-t, akkor 3%-os beépítésre van lehetőség, de a helyi előírások ennél szigorúbbak is lehetnek. Azt tanácsolom, hogy érdeklődjön a polgármesteri hivatalban.
Tisztelettel dr.Boros László ügyvéd 3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2. +36 36 411214 http://www.borosugyvediiroda.hu boros.ugyvediiroda@chello.hu | ||
| Magdi 36846 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-25 |
| Tisztelt uram/hölgyem,. Az lenne a kérdésem hogy el lehet -e birtokolni úgy hogy engedély és kérés nélkül egy gyümölcsöst ki irtott és beszántotta.Az édes anyám s most az én örökségem lenne.A bitorló bírósági úton próbál érvényt szerezni akaratának.A terület zár kertként van be jegyezve.Az ni8ndoka az hogy harminc éve műveli és fásítani akar(Ami nem igaz hiszen azt is ki irtotta)És hogy az általa elbitorolt terület elenyésző összegben. 300h 6000.arany korona.KÉRDÉSEM:Vissza tudom e tőle szerezni a földet?Követelhetek e kártérítést a gyümölcsös ki irtásáért?Kérhetek e bérleti díjat az általa meg adott 30évre vissza menőleg?Köszönettel veszem a válaszuk. | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-29 | |
| Tisztelt Kérdező!
Elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki azt sajátjaként 15 éven át szakadatlanul birtokolja Aki bűncselekménnyel, vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog/ingatlan birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Ezek tehát az elbirtoklás kapcsán alkalmazandó főszabályok, ahhoz azonban, hogy az üggyel kapcsolatban konkrét véleményt formálhassak, nyilván annak valamennyi részletét ismernem kellene. Amennyiben a bíróság az elbirtoklás jogcímén előterjesztett tulajdonjogi igénynek helyt ad, úgy az ingatlant megállapodásuk függvényében esetleg vissza tudja szerezni, azonban a tulajdonjogi igényből arra lehet következtetni, hogy arra az elbirtokló ténylegesen is igényt tart. Ha a tulajdonjogi igényt elutasítják, lehetősége van kártérítési igényt, illetőleg bérleti díj iránti igényt előterjeszteni, azonban e vonatkozásban az általános 5 éves elévülési idő korlátot szabhat az igények érvényesítésének. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Pál 36836 számú kérdése | Pest | 2010-06-24 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő ügyemben kérem a szíves segítségét: Egy állami termőföld fél éve történő adásvétele során az MNV Zrt. megsértette az elővásárlási jogomat oly módon, hogy (igazolhatóan) csak kb. egy hete jutott a tudomásomra, hogy a velem egy sorba sorolt nyertes vevő regisztrációs számmal NEM rendelkező őstermelő volt. (Én amellett, hogy őstermelő vagyok, még külön jogszabály szerinti regisztrációs számmal is rendelkezem). Egyebekben minden más feltételnek azonos módon feleltünk meg a nyertes vevővel. Sajnos a helyzetet bonyolítja, hogy időközben az ingatlant banki jelzálogjoggal megterhelte a nyertes vevő. Egy ismerősöm azt mondta, hogy elvileg kérhetem a szerződés hatálytalanítását, de a bank jóhiszemű harmadik félnek minősül, ezért az ingatlant terhelő jelzálogjoggal nem tudok mit kezdeni. A kérdésem: Lehet-e sikerrel perelni egy olyan adásvételi szerződést, amelynek tárgyát már elzálogosította a tulajdonos. Egyáltalán ki ellen kellene fordulnom? Az MNV Zrt., a vevő, vagy a bank ellen? Tudom-e egyáltalán tehermentesíttetni az ingatlant, vagy ha rászánom magam a perre, akkor csak jelzálogjoggal tudnám megszerezni? Ez esetben ki téríti meg a károm? Vagy a vételárból visszatarthatnám a zálogjog értékét? Azt a bíróság megállapíthatja? Tisztelettel várom tanácsát! Köszönettel és tisztelettel: Pál | ||
| dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-06-24 | |
| Tisztelt Pál!
Ön a szerződést támadhatja meg, ennek keretében pedig a szerződő feleket kell perbe vonnia, és a kötelező perbenállás okán a bankot is. A banki zálogot is megtámadhatja, azt majd a bank "lejátssza" a tulajdonossal, mindez viszont csak bírósági úton érvényesíthető... Tisztelettel dr. Nagy Zoltán ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Gábor 36745 számú kérdése | Baranya | 2010-06-17 |
| Tisztelt Ügyvédúr.
Halastavamat határozott időre haszonbérbe adtam. A szerződés lejárta elött két hónappal, átfogó ellenőrzést végeztem a bérlőőnél. Ennek során kiderült, hogy a tavak vízjogi engedélye megsztünt, az áramszólgáltatás kikötve, a gátak állapota nagyon rossz. Tömören, a tó használhatatlan állapotban van! Ezen fellül, még bérletidíj tartozása is van. Ezek után közöltem vele, ha nem rendezi a tartozását és nem lesz a tó használható állapotban a szerződés lejártakor, nem kötök vele újabb hazonbérleti szerződést. A szerződés lejártakor minden ugyan olyan állapotban volt, mind két hónappal előtte és a tartozását sem rendezte. Úgy gondoltam a továbbiakban nem neki adom bérbe a tavat. Kerestem egy bérlőt, aki -a bérleti díj kivételével- mindent rendez és a saját bérleti díját is fizeti. Ám ekkor jelentkezett a régi bérlő, hogy ő kíván élni az előhaszonbérleti jogával!(?) Kérdésem az lenne, hogy ebben a konkrét esetben megilleti-e őt ez a jog? Válaszukat előre is köszönöm. | ||
| dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza | 2010-06-25 | |
| Tisztelt Gábor!
Amennyiben a korábbi haszonbérlőt valóban előhaszonbérleti jog illeti meg, úgy sajnos abban az esetben sem tagadhatja meg a haszonbérleti szerződés vele történő megkötését, ha ő korábban szerződéses kötelezettségét nem teljesítette. Amennyiben azonban a haszonbérlő az új szerződés alapján sem teljesíti jogszabályi és szerződéses kötelezettségét, úgy a tulajdonos súlyos szerződésszegés esetén jogosult a haszonbérletet rendkívüli felmondás útján megszűntetni, és a másik féltől a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését is követelni. Ön hasonlóképpen jogosult a korábbi jogviszonyból eredő követeléseit is érvényesíteni a haszonbérlővel szemben, az új szerződés megkötésének megtagadására azonban jogszerű lehetősége. Tisztelettel dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd 7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6. +36 72 224227 http://www.schvertfogel.com office@schvertfogel.com | ||
| Dobrovitz Klára 36740 számú kérdése | Bács-Kiskun | 2010-06-16 |
| Tisztelt Ügyvédnő!
A minap hallottam egy reggeli műsorban - egy közjegyző nyilatkozott a föld öröklésével kapcsolatos kérdésekre. A földkiadással kapott földeket külön vagyonként kezelik és a (tszbe) beviteli dátumot kell figyelembe venni, mivel a földtörvények 1993-asak. Hát nem tudom, hogy érthetően fogalmaztam-e, de leírom milyen helyzetben vagyok. Édesapám 2009-ben elhunyt. Végrendeletében rendelkezett, hogy ki az örököse a szántóföldjei után. A tulajdoni lapon az szerepel, hogy 1993., 1996., 1997-es földkiadással kerültek 1/1 arányban a tulajdonába. Én viszont emlékszem, hogy már 20 éve is dolgoztam édesanyámmal ezeken a földeken. Édesapám kb. 1960-tól tsz-tag volt. 1994-ben meghalt édesanyám, édesapám 1995-ben újra nősült. A végrendeletében rám hagyta a (1996-os dátummal földkiadással kapott) egyik szántóföldet, amire a felesége házastársi közös vagyonként bejelentette a hagyatéki tárgyaláson az igényét. A közjegyző még nem zárta le a tárgyalást így ennek a tisztázására nem került sor. Az a kérdésem, hogy ezek a földek édesapám külön vagyona-e vagy osztatlan házastársi közös vagyon? Közben már érdeklődtem az illetékes (sárbogárdi) földhivatalnál. Sajnos olyan választ kaptam, amit nem igazán értek. Azt írják, hogy a volt tsz különlapjáról megállapították, hogy édesapámnak nyilvántartott tsz részarányból 57 AK-t már a földrendezéskor számvavettek �öldrendezés jogcímen�50 Ak örökléssel szerzett 1334/1984. sz. alatt az édesanyjától. és további adatok az irattárukban nem fellelhetők. Van olyan földtörvény, ami a problémámra választ ad? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: D. Klára | ||
| dr.Baksa Erika ügyvéd válasza | 2010-06-21 | |
| Tisztelt Dobrovitz Klára!
Anélkül, hogy az iratokat látnám, általánosságban az alábbiakat tudom válaszolni kérdésére: Nem a Földtörvény, hanem a Családjogi törvény ad erre a problémára megoldást. Amennyiben édesapja a 60-as évektől tsz-tag volt, akkor a földhivatali igazolásban szereplő részarány (AK) egy részét tagsági viszonyára tekintettel kapta, ami a kialakult bírói gyakorlat szerint különvagyonnak minősül. Vélhetően volt édesapjának bevitt földje, és vagy ugyanazt visszakapta, vagy hasonló értéken másikat, de ennek az eredete a bevitt földig visszavezethető, amely szintén különvagyon, mert a házasságkötés előtti időszakban megvolt, tehát akár ugyanaz, akár az annak helyébe lépett vagyontárgy különvagyonnak minősül. (Csjt. 28.§ (1) bek. a.) és d.) ponjai) Egyébként ez is benne foglaltatik a földhivatali igazolás "számbavett" tételében nagy valószínűséggel. Végezetül amit édesapja öröklés címén szerzett az édesanyjától, az pedig a Csjt. 28.§ (1) bek. a. és b.) pontjai alapján minősül különvagyonnak, mert ha a nagymama már a házasságkötés előtt elhunyt, akkor az örökséget édesapja már akkor megszerezte, tehát házasságkötés előtti vagyon --- különvagyon, ha meg a házasság fennállása alatt hunyt el, akkor meg azért különvagyon, mert az öröklés címén szerzett vagyontárgy annak minősül. Tehát a túlélő házastársnak az a valószínű gondolatmenete, hogy házastársi közös tulajdon a házasság fennállása alatt szerzett vagyon, itt a fentiek miatt nem fog megállni. Tisztelettel dr.Baksa Erika ügyvéd 6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B + 36 76 479605 drbaksae@t-online.hu | ||
| Edit 36737 számú kérdése | Budapest | 2010-06-16 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
A 36716 számú kérdésemre adott újabb válaszát is nagyon köszönöm. Előre is elnézést kérek, hogy "kukacoskodok", de megkérdezhetem, hogy melyik jogszabályra alapozta a válaszát? Ugyanis már napok óta bújom a különböző rendelkezéseket, de ilyen megközelítéssel még nem találkoztam. Nagyon szépen kérem, segítsen egyértelműsíteni ezt a zártkert=termőföld? kérdést; nagyon fontos lenne számomra, hogy biztosan tudjam a helyes választ! Köszönettel: Edit | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-06-17 | |
| Tisztelt Edit!
Nem emlékszem rá, hgy honnan tudom ezt... :-( Termőföldről szóló tv. talán? Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Marianna 36720 számú kérdése | Budapest | 2010-06-15 |
| Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Édesapám halálát követően /1999/ nővéremmel földterületet örököltünk. E szántó 1999-től folyamatosan édesapám nővérének tényleges használatában áll. Ezidáig semmilyen lépést nem tettünk e földterülettel kapcsolatban, kizárólag rokonunk birtokolja, szedi hasznait, stb. A földterületet még csak nem is láttuk. 15 év szakadatlan és háborítatlan használat után elbirtokolható. Az elbirtoklási idő megszakad, amennyiben vételre kínálom elővásárlási joguk miatt valamennyi tulajdonostársnak a földterületet? Ehhez a gyakorlatban egy tértivevényes levélben küldött adásvételi szerződés vagy más típusú ajánlat elegendő? Tekintettel arra, hogy nagyon csekély méretű földről van szó, elképzelhető, hogy testvérem odaajándékozná nekem. 150 ezer forintig az ajándékozás után nem kell illetéket fizetnem? Ha esetleg a földhasználatáért igénnyel lépnék fel édesapám nővérével szemben, azt max. 5 évre visszamenőleg tehetem meg? Ennek mértékét, hogy állapíthatom meg (forintösszeg)? Nyilván mivel kiadások is felmerültek a földhasználattal kapcsolatban, elképzelhető, hogy ezeket érvényesíti velem szemben? Hol nézhetnék utána, hogy e terület átminősítése várható-e? Illetve, hogy e terület értéke mennyi? Ha értékesítem, mekkora illetékkel számolhatok? Válaszukat előre is hálásan köszönöm! Marianna | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-06-16 | |
| Tisztelt Marianna!
Az elbirtoklást akár a leírt módon is meg lehet szakítani. Az ajándékozás nyomán illetéket kell fizetni. A használati díjat elévülési időn - 5 év - lehet követelni, akár bírósági úton is. Az átminősítés kapcsán a helyi önkormányzat az illetékes információforrás. Eladás nyomán nem kell illetéket fizetni, legfeljebb szja-t, amit az ingatlanjog.hu honlap kalkulátoraival tud kiszámolni. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Balázs 36718 számú kérdése | Budapest | 2010-06-15 |
| Tisztelt Ügyvédnő/Úr!
Kérdésem: A termőföld haszonbérleti szerződés tulajdonosváltás esetén is jogfolytonos ahogy tudom. Jogilag korrekt ha a haszonbérleti szerződést csak közös megeggyezéssel ill. egyoldalúan (Haszonbérlő) bonthatja fel? Az új tulajdonosnak nincs lehetősége felbontani, csak a földtörvényben foglalt "dúrva" sérelmek esetén? Köszönettel: Balázs | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-06-15 | |
| Tisztelt Balázs!
Nem korrekt, bár elvileg jogszerű lehet, hiszen a Ptk. elég tág teret biztosít a szerződő felek szerződéses szabadságának. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Kovács János 36668 számú kérdése | Bács-Kiskun | 2010-06-10 |
| Tisztelt Ügyvédnő.
Van egy termőföld, ami osztatlan közös tulajdonban van. Az én tulajdoni részem 2/3 és elszerettem volna adni, de a kisebb rész tulajdonosa nem egyezik bele. Azt szeretném kérdezni, hogy az Ő beleegyezése nélkül eltudom-e adni az én tulajdonrészemet. Előre is köszönöm: Kovács János | ||
| dr.Baksa Erika ügyvéd válasza | 2010-06-15 | |
| Tisztelt Kovács János!
Igen, amennyiben talál olyan vevőt, aki így is meg kívánja venni, amire azért termőföldek esetében általában van is esély. Tisztelettel dr.Baksa Erika ügyvéd 6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B + 36 76 479605 drbaksae@t-online.hu | ||
