| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
| afemini 37414 számú kérdése | Budapest | 2010-08-30 |
| isztelt Ügyvédnő!
Nagyapám kb. 50 évvel ezelőtt vásárolt ingatlana, vagyis a házat szegélyező telehatár földhivatali bejegyzése nem a tényleges, kerítéssel bekerített határvonalat ismeri. Nagyapám 1992-ben elhalálozott, s az édesapám 2009-ben elhalálozott testvére után örökli az ingatlant. A mai napon a szomszéd bejelentése alapján bizonyos részre -tulajdoni joggal érvelve - igényt tart. Lehetséges-e, hogy ennyi idő után a számunkra ismeretlen, az ő elmondása szerint és a földhivatal bejegyzése szerinti telekhatár az érvényes? Jelentős mértékben változik a telek értéke, mert a zsákutca végén elhelyezkedő telek egyetlen kapubejárójának -ami az autó bejutását a telekre - elvenné. Mindössze gyalogosan lehetne az ingatlant megközelíteni. Válaszukat köszönöm! | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-09-05 | |
| Tisztelt afemini!
Elvileg nem kizárt, hogy jogos a szomszéd igénye, de ennél többet ennyi info alapján nem lehet mondani. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Weisz Imre 37358 számú kérdése | Budapest | 2010-08-24 |
| Ha a szerződő felek ügyvéd előtt házassági vagyonmegosztási szerződésben megállapodnak, hogy az egyik fél megváltja a másik fél ingatlanrészét és részletekben teljesít, akkor bejegyeztethető-e az ingatlan nyilvántartásba a szerződésben rögzített tulajdonjog fenntartás? | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-27 | |
| Tisztelt Weisz Imre!
Igen. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Szilárd 37170 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-08-02 |
| Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
Balmazújvárosi ingatlanban 1/4-ed rész tulajdonom van 2004 óta édesapám után, aki az ő édesapjától örökölte. Édesapám testvére (aki szintén 1/4-ed részben volt tulajdonos) 2007-ben meghalt. A rám eső 1/8 részről akkor nagymamám javára lemondtam még a közjegyző előtt. Így nagymamám most 3/4-ed részben tulajdonos és özvegyi joga is be van jegyezve a teljes ingatlanra. Most ő szociális otthonban él 2007 óta (amúgy 86 éves). Minden a házzal kapcsolatos költséget én fizettem illetve számlákkal bizonyíthatóan kb. 500e Ft értékben felújítottam. A 2004-es ill. 2007-es örökségi illeték megállapításánal a házat 4 M Ft-ra értékelték. Most 5,2 MFt-ért szeretném eladni. Kérdésem milyen illetékek megfizetésére számíthatok én illtve nagymamám. illetve vmilyen kedvezményre számíthatok-e? Kitűnő tisztelettel: Szilárd | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-06 | |
| Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a balmazújvárosi ingatlant értékesíteni szeretnék, úgy Önöket nem illeték, hanem adófizetési kötelezettség terheli. Amennyiben az érintett ingatlan ingatlannyilvántartási megjelölése lakás, vagy lakóház, úgy a 2004-ben megszerzett ingatlanilletőség után Önt adófizetési kötelezettség nem terheli, a nagymama 1/8-ad tulajdoni illetősége után azonban a nagymamájának adófizetési kötelezettséggel kell számolnia, míg a fennmaradó tulajdoni hányad utáni adózás kérdése elsősorban a szerzés pontos időpontjától függ. Az esetleges fizetési kötelezettséget és annak nagyságrendjét érintő szabályok körében – a jövedelemszámítás kapcsán – fontos lehet, hogy az ingatlan átruházásból származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, mint például a megszerzésre fordított összeget és ezzel összefüggő kiadásokat, többek között a számlával igazolt értéknövelő beruházások értékét, illetve ahogyan azt a fentiekben is írtam, kiemelkedő jelentősége van a szerzés időpontjának. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Dávid 37167 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-08-01 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy körülbelül 10 millió forintos használt lakás vásárlását tervezzük. A tulajdoni hányadot 1/2 részben apám kapná, 1/2 részben én kapnám. Mik ennek az illetékfizetési vonzatai? Tisztelettel: Dávid | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-06 | |
| Tisztelt Kérdező!
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4.000.000,- forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4.000.000,- forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része 4%-os illetéket kell fizetni. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Norbert 37140 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-07-29 |
| Üdvözlöm!
Egy 15 lakásos társasházban lakom, ahol van egy család 3 gyerekkel akik folyamatosan kárt okoznak a társasháznak (a frissen festett házat összefirkálták, a friss füvesítést kibiciklizték, kerítést rongálnak). Elkészült a társasház házirendje, de azt sem tartják tiszteletben, sőt szándékosan ellene vannak. Azt szeretném megtudni, hogy a közös képviselőnek milyen jogai vannak, hol élhet panasszal, aminek van is eredménye, mert az elbeszélgetés nem hozott eredményt (jegyző, bíróság)? Köszönöm! | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-04 | |
| Tisztelt Kérdező!
Az elmúlt napokban érkezett kérdésével kapcsolatban az alábbi választ tudom Önnek adni. Az igényérvényesítési lehetőségei elsősorban annak függvényében alakulnak, hogy konkrétan mely problémájával kapcsolatosan, s milyen határidőn belül szeretne igényt érvényesíteni. Abban az esetben, ha a károkozás kapcsán, a keletkezett kár megtérítésére szeretné kötelezni a szomszédjait, úgy ez irányú igényének előterjesztésére polgári peres eljárás keretében van lehetőség. Abban az esetben pedig, ha nem kártérítési igénnyel szeretne fellépni, úgy arra alapozva, hogy a szomszédok Önt a birtoklásban zavarják, lehetősége van birtokvédelmet kérni. A birtokvédelem keretében az, akit a birtoklásában zavarnak egy éven belül kérheti a jegyzőtől a zavarás megszüntetését. A jegyző abban az esetben, ha a birtokvédelmi igényt alaposnak találja, a birtoksértőt eltiltja e magatartástól, s határozatot hozhat továbbá a hasznok, károk és költségek kérdésében is. A zavarás megszüntetése egy éven belül a jegyzőtől, egy év eltelte után azonban már csak közvetlenül a bíróságtól kérhető. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| luppancs 37117 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-07-27 |
| Tisztelt Ügyvéd úr !
Az én történetem a következő : 2007 májusában vettem egy házat juniusban össze jöttem mostani párommal akivel közösen ujitgatuk fel édesapámtól kapott örökségből de a párom csinálgatta . most hogy kész lett áruljuk mert nagyobbat szeretnénk . A jövedelmünk egyforma és együtt fizettük a hitelt is 3 évig . Kérdés 3 éves együtt élés után mi illeti meg ill az uj házbol milyen tulajdoni hányad . Neki tökéje nincs és nem is volt mindössze a fizetése. Válaszát elöre is köszönöm | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-02 | |
| Tisztelt Kérdező!
Közös vagyonnal kapcsolatban feltett kérdésére az alábbi választ tudom Önnek adni. Leveléből nem derül ki az a nem elhanyagolható körülmény, hogy Önök házasságot kötöttek-e vagy sem. Abban az esetben, ha Önök élettársak, úgy a polgári törvénykönyv azon szabályát kell alkalmazni, melynek értelmében az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek tulajdonjogot. Abban az esetben, ha a közreműködésük aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Önök esetében, mivel Ön ezt az ingatlant még az együttélésüket megelőzően szerezte, így az a továbbiakban is Önt illeti meg, tekintettel arra, hogy a szerzés nem az együttélés időszakában történt. Az együttélés során eszközölt beruházások, felújítások, s az ennek következtében keletkező értéknövekmény esetén viszont az élettársát megilleti a szerzésben való közreműködésével arányos rész, azaz ha közösen újították fel, közösen egyenlő arányban fizették a hitelt, úgy az értéknövekmény fele az élettársát illeti meg. Abban az esetben pedig, ha Önök házastársak, úgy a házassági életközösség idejére Önök között házassági vagyonközösség keletkezett. Ebben az esetben sem jogosult azonban a férj az ingatlanra, illetve az ingatlan értékesítése esetén a befolyt vételárból vásárolt új ingatlanra, ugyanis bár főszabály szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, ez alól kivételt képez mindaz, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A házasságkötéskor már megvolt vagyontárgy (jelen esetben az ingatlan) pedig különvagyonnak minősül, s ugyancsak különvagyonnak minősül a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is. Abban az esetben viszont, ha a későbbiek során a vagyonközösség megszüntetésére kerülne sor, úgy a másik félnek lehetősége van arra, hogy a közös vagyonból a külön vagyonba történő beruházások értékét, továbbá a fenntartási, kezelési költségek megtérítését igényelje. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Ági 37105 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-07-26 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsát szeretném kérni a lehetőségeimet illetően. Egertől 10 km-re van egy kb. 800 négyszögöles szőlősöm, amit el szeretnék adni. A vevő már meg is van, azonban a területhez tartozik egy kis erdős terület (200 négyzetméter), ami 2 elhunyt unokatestvérem nevén van. Ennek a területnek közös a helyrajzi száma az én szőlőmmel, nincs a földhivatalnál leválasztva. Ezt a területet még az édesanyám íratta rájuk, ők ezért annak idején nem fizettek, és sohasem jártak ezen a területen. Az örököseik messze élnek, tudomásuk sincs erről a területről. A tulajdonomban van az a szerződés, amelyben annak idején a felek rögzítették, hogy a földterületen belül kié lesz az erdős rész, és kié lesz a szőlős terület. Eladhatom-e én az örökösök tudta nélkül az én tulajdonrészemet, ill. a tulajdonosok halála után elbirtokolhatom-e ezt az erdős területet? Nekem erre valójában nem is lenne szükségem, mert csak a saját tulajdonrészemet, a szőlőt szeretném eladni, amit a szüleim telepítettek. Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Barta Árpádné | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-02 | |
| Tisztelt Bartha Árpádné!
Az ingatlan értékesítésével, illetve elbirtoklásával kapcsolatos kérdésére az alábbi választ tudom Önnek adni. Annak nincs akadálya, hogy Ön a saját tulajdoni hányadát értékesítse. Az értékesítés során azonban meghatározott szabályokat be kel tartani, mely szabályok elsősorban annak függvényében változnak, hogy az értékesítés kinek a részére történik. A közös tulajdonra vonatkozó szabályok értelmében a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, illetve a 1994. évi LV. törvény értelmében más, az elővásárlásra meghatározott sorrendben jogosult személyek is vannak (haszonbérlő, helyben lakó szomszéd; helyben lakó, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében a magyar állam) ezen elővásárlási jog azonban nem áll fenn a közeli hozzátartozók illetve a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén. A termőföldről szóló törvény nem csak az elővásárlásra jogosultak körét, hanem az értékesítés szabályait is részletesen meghatározza, mely szabályokat az értékesítés során szintén be kell tartani, de ezen szabályok betartása mellett nincs akadálya annak, hogy értékesítse az ingatlanon belül Önt megillető tulajdoni hányadot. Az elbirtoklás bekövetkezéséhez számos feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Az elbirtoklás abban az esetben lehetséges, ha az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja, és ezen idő alatt nem merül fel olyan körülmény mely az elbirtoklás nyugvását vagy megszakadását idézi elő. Abban az esetben ugyanis, ha a tulajdonos menthető okból nincs olyan helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb idő lenne hátra. Abban az esetben pedig, ha tulajdonos a birtokost a dolog kiadására felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul, ha a dologgal rendelkezik, illetve ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve ha egy éven belül nem kéri a bíróságtól, hogy a dolog birtokosa a dolgot adja vissza, úgy ezek a körülmények az elbirtoklás megszakadását eredményezik, melynek következménye, hogy az elbirtoklásból addig eltelt időt nem lehet figyelembe venni, s a megszakadást okozó körülmény megszűnését követően az elbirtoklási idő újból kezdődik. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn és a föld nem megosztható. Az elbirtoklás bekövetkezéséhez tehát a 15 éven át tartó sajátkénti szakadatlan birtoklás fennállása szükséges anélkül azonban hogy a nyugvást illetve a megszakadást előidéző körülmények bekövetkeznének. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Ferenc 37095 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-07-25 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Aziránt érdeklődöm, mint nyugdíjas szeretném kiadni egyik lakásomat milyen adófizetési kötelezettségem van. Nyugdíjam 1070000 Ft/év lakáskiadás 600000 Ft/év Köszönettel: Ferenc | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-08-02 | |
| Tisztelt Kérdező!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így azután Önt adófizetési kötelezettség nem terheli. Ingatlan magánszemélyként (nem egyéni vállalkozóként) történő bérbeadása esetén a magánszemélynek adószámot kell kiváltania, és a bevételi díjról számlát vagy más számviteli bizonylatot kell kiadnia. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel pedig főszabály szerint teljes egészében adóköteles jövedelemnek minősül, a bevétellel szemben költség nem számolható el. Az adó mértéke 25 %. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| lala 36932 számú kérdése | Tolna | 2010-07-06 |
| Tisztelt ügyvéd Úr!
Szeretnén egy ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját látni. Az ingatlan Dunaföldvár, Duna u.7 szám alatt van. Kérem segítsen, hogy miképpen juhatok hozzá. Tisztelettel: lala | ||
| dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza | 2010-07-06 | |
| Tisztelt lala!
Nem hiteles tulajdoni lapot bármely ügyvédi vagy közjegyzői iroda tud Önnek biztosítani ellenérték fejében, ahol van Takarnet hozzáférés. Az illetékes földhivatalban pedig Ön személyesen beletekinthet a tulajdoni lap tartalmába, tudomásom szerint ingyenesen. Tisztelettel dr. Forgács Gábor ügyvéd H-7045 Györköny, Fő u. 491. +36 20 3890254 gforgacs@t-online.hu | ||
| Linda 36882 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-30 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint egy külterületi, a földhivatalnál zártkertként nyilvántartott, 1280 m2-es, szőlő + gazdasági épület ingatlan kielégíti-e a 2008. évi XXXVI. törvénnyel módosított 1994. évi LV. törvény 3. § a) bekezdésében szereplő "termőföld" meghatározást, tekintettel a 89. §-ra, mely szerint: "Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni." Ezt az ingatlant el lehet-e ajándékozni, vagy vonatkozik rá a fenti tv. 4. § (3) bekezdése? Köszönöm a segítséget! Linda | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-07-02 | |
| Tisztelt Kérdező!
Figyelemmel arra, hogy a szőlő termőföldnek minősül, vonatkozik rá a Földtv. 4.§. (3) bekezdése, vagyis azt el lehet ajándékozni közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyházi jogi személynek és a Magyar Államnak. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Judit 36825 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-24 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szüleimtől örököltem egy 52m2-es lakást amelynek az 1/2 része ez év augusztusában lesz két éve a tulajdonombam./a másik 1/2 része már jóval meghaladta az öt évet,hogy a tulajdonomba került/.Az lenne a kérdésem,hogyha eladásra kerül a lakás az 1/2 rész után mennyi % SZJA-t kell fizetnem ha magasabb összegért értékesitem mint amennyiért 2 évvel ezelőtt felértékelték,és mivel ingatlan iroda közreműködik az értékesítésben az Ő általuk kidott számla összege levonható-e a fizetendő SZJA-ból Várom mielőbbi válaszát Tisztelettel Judit | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-25 | |
| Tisztelt Kérdező!
A két éve megszerzett tulajdoni illetőség értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összegeket és ezzel felmerülő egyéb kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos, számlával igazolt költségeket (pl.: ügyvédi költség, hirdetési díj, ingatlanközvetítői jutalék). Az adózás alapjául szolgáló jövedelem az így számított összeg 90%-a, figyelemmel arra, hogy az értékesítésre a megszerzést követő második évben kerül sor, mely jövedelem után az adó mértéke 25%. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Irén 36794 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-22 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Évekkel ezelött Hs-ban lévő ingatlanomon bőviteni szerettem volna ezért információ kéréssel írtam levelet az önkormányzatnak( a kerítéstől mennyire lehet az utcafront, Mekkora lehet az ingatlan). A válaszlevélben közölték, hogy az ingatlan teljes tilalom alatt áll, mert városrendezésiterv részét képezi. 2007-ben írtam az önkormányzatnak kértem vásárolják ki az ingatlant. Kérelmemet elutasították. A házból már elköltöztünk. az ügyben előrelépés nem történik. Azóta nem tudom mitévő legyek. Kérem segítsen! | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-25 | |
| Tisztelt Kérdező!
Figyelemmel arra, hogy levele az üggyel kapcsolatos leglényegesebb információkat nem tartalmazza, így pusztán általánosságban tudom arról tájékoztatni, hogy ingatlant kisajátítani közérdekű célokra lehetséges, amely célok egyike a terület és a településrendezés. Terület és településrendezés céljából akkor lehetséges a kisajátítás, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési cél a területrendezési tervben, vagy a helyi építési szabályzatban szerepel, a cél az érintett ingatlantulajdonosai részéről nem valósítható meg, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelemmel járna. Amennyiben az ingatlan kisajátítását építésügyi korlátozás felszámolása teszi indokolttá, úgy az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga bizonyos feltételekkel az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan tulajdonjogát a tulajdoni korlátozás előtt szerezte meg.,Ebben az esetben a tulajdonos kérheti a közérdekű cél jogosultjának, ennek hiányában az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését, ha az ingatlan adásvételre vonatkozó megállapodás annak kezdeményezésétől számított három éven belül nem jött létre. A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjog elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért teljes, azonnal és feltétlen kártalanítás illeti meg. A kisajátítási eljárás lefolytatására a közigazgatási hivatal jogosult. Figyelemmel arra, hogy a kisajátításról szóló jogszabály 2008. januárjában lépett hatályba, ezért mindenképpen indokoltnak tartanám az önkormányzat illetékeseinek felkeresését az ügyben történő továbblépés érdekében. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Hajnalka 36739 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-16 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Az előző kérdésem kapcsán ami a 36698 számú volt mi szerint a Társasházunk , ami telekhatárra épült és a szomszéd nem egyezik bele a szigetelési munkálatok elvégzésébe. Mi a szomszédnak ajánlottunk kártérítést de nem engedi továbbra sem a ház leszigetelését az ő felé eső oldalon,mivel nekünk ott már nincs mesgyénk.Kötelezhető e rá valamilyen módon? Tisztelettel: G.Hajnalka | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-18 | |
| Tisztelt Kérdező!
Figyelemmel arra, hogy a tervezett építkezés a szomszéd telkének nagyságát is befolyásolja, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján - álláspontom szerint - a szomszéd ezen munkák elvégzésének tűrésére nem kötelezhető. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Krisztina 36714 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-15 |
| Tisztelt ügyvédi iroda!
2005. 08. 09.-én vettünk egy új építésű társasházi lakást, szeptember 13. án kaptuk meg rá a hitelt és 2007-ben vettünk használatba. Hitelt és két gyerek után vettünk fel szocpolt. Az egyik gyerek már megvolt a másik 2007-ben született. Most elszeretnénk adni és egy nagyobb, de régi és olcsóbb lakást szeretnénk venni. A hitelt egy összegben visszafizetnénk és egy másik banktól vennénk fel kisebb összegű hitelt! A kérdésem az hogy így csinálhatjuk-e? Másik kérdésem hogy a szocpolt vissza kell -e fizetni? | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-15 | |
| Tisztelt Kérdező!
Elvileg annak nincs akadálya, hogy a hitelt egy összegben visszafizessék, az előtörlesztés lehetőségeiről és járulékos költségeiről azonban kizárólag a pénzintézet tud felvilágosítást adni. A lakástámogatás korábbi szabályai alapján a támogatás felhasználásával vásárolt ingatlan értékesítésekor a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésére volt lehetőség, a jogintézmény 2009. júliusi megszűnése óta a jellemző bizonytalanság miatt a tényleges gyakorlatról a Magyar Államkincstár munkatársai tudnak Önnek információval szolgálni. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
| Hajnalka 36698 számú kérdése | Hajdú-Bihar | 2010-06-14 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy társasházról van szó amely pont telekhatárra épült, Tehát mezsgye már nincs. Hála Istennek ebből nincs gond a szomszéddal. viszont most a szigetelést szeretnénk megoldani az államilag támogatott zöld program keretében. a gond csak annyi, hogy ez a falon a szomszéd felé 8 cm-t jelent pluszban de csak a levegőben, viszont ezt a szomszéd már nem akarja. Ebben az esetben mi a teendő? Tisztelettel G. Hajnalka Debrecen | ||
| dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza | 2010-06-15 | |
| Tisztelt Kérdező!
2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsó kert méretét, illetve utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti, a telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. Ezek az építésügyi szabályok, a kérdés azonban szomszédjogi szempontból is hasonló, vagyis a szomszédot semmi nem kötelezi arra, hogy az Ön által említettekhez – bármiféle kompenzáció nélkül – hozzájáruljon. E vonatkozásban a szomszédjogi rendelkezések egyik legfontosabbika, hogy a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges, a hangsúly azonban a kártalanítás tényén van Ezen rendelkezés is azt támasztja alá tehát, hogy az oldalhatáron álló fal hőszigetelése kapcsán szükséges a szomszéddal megegyezésre jutniuk. Tisztelettel dr.Rácsai Lajos ügyvéd H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3. +36 52 432326 http://racsaidr.hu racsai@racsaidr.hu | ||
