| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
| KRISZ 37434 számú kérdése | Somogy | 2010-09-01 |
| Tisztelt Ügyvédnő!
20 lakásos társasházban az egyik lakástulajdonos kitalálta, hogy az osztatlan közös területen lévő tároló helységet szigetelni akarja, ezáltal az ő lakása melegebb lesz. (Az első emeleten lakik, alatta található a tároló, mely nem fűtött.) Tégla, egyedi gázos lakásról van szó.) Erre aláírást gyűjt a lakóktól. Mivel ezen társasháznál közös képviselők vagyunk a párommal együtt kérném jogi véleményét az ügyel kapcsolatosan. Szervezeti és működési szabályzatunk, valamint az alapító okiratban foglaltak alapján (ez még 1968-ban készült ugyan, de teljesen megfelel a mai tv-i követelményeknek) minden a rendes, megszokott működésen felüli döntésben a 2/3-os többséget írja elő. Véleményem alapján, egyáltalán nem megfelelő módon jár el a lakástulajdonos az aláírásgyűjtéssel. Fel kellene kérnie a közös képviselőt a rendkívüli közgyűlés összehívására. Egyáltalán van-e jogi lehetősége arra, hogy saját költségen a közös tulajdont felújítsa az saját önös érdekében, vélhetően nem csak a fűtési díjak csökkentése hanem saját tároló kialakítása céljából. Tisztelettel kérném jogi állásfoglalását a fenti ügyben. Köszönettel: KRISZ | ||
| dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza | 2010-09-02 | |
| Tisztelt KRISZ!
A közös tulajdonú részt érintő bármilyen átalakításhoz közgyűlési döntés szükséges. Az érintett lakó csak annak érdekében gyűjthet aláírásokat, hogy Önök, mint közös képviselők a rendkívüli közgyűlést hívják össze. Tisztelettel dr.Schneider Erzsébet ügyvéd 7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10. +36 82 424720 http://www.foris.hu drschneider@axelero.hu | ||
| Ákos 37406 számú kérdése | Vas | 2010-08-29 |
| Tisztelt Ügyvédnő
Kilenc lakásos társas házban lakom. Az épületben van egy12 m3-es kerékpár tároló. Mivel ez kevésnek bizonyult az udvari részen a garázsok mögötti területen létesítettünk még egy faszerkezetű tetővel befedett helyet hogy a két helyen minden kerékpár elférjen. Ezután jött csak a gond. Néhány lakó kitalálta, hogy az épületben lévőt, mint kerékpár tárolót ne használjuk, hanem esetleg itt lehessen polcokon például személyes dolgokat burgonya, befőttek stb stb tárolni. Az alapító okiratban ez a helyiség mint osztatlan közös tulajdonú helyiségként van feltüntetve kerékpártároló megnevezéssel. Ha pedig ebben az van, akkor ezt a helyiséget csak kerékpár tárolásra lehet használni? A mi SZMSZ-ben az van, hogy az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs egyhangú szavazata szükséges. A társasházi törvényben is hasonlót olvastam. Elnézést a hosszú felvezetés miatt, tehát az lenne a kérdésem, hogy akár egy tulajdonos "NEM" szavazattal meg lehet akadályozni a "befőttesüveg" tároló létrehozását. Várom válaszát Előre is köszönöm Ákos | ||
| dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza | 2010-08-30 | |
| Tisztelt Ákos!
Igen, ha csak egyetlen lakó is ellenzi, marad kerékpártároló. Nem beszélve arról, hogy az udvaron ilyen tároló kialakítása álláspontom szerint építésügyi hatósági engedélyköteles. Ha ez nincs meg, akár le is bontathatják, amely esetben nem marad bringatárolójuk. Tisztelettel dr.Kocsis Rita ügyvéd 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3. +36 30 3331184 http://www.forcekft.hu drkocsisrita@forcekft.hu | ||
| Bálint 37402 számú kérdése | Budapest | 2010-08-29 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Nagyszüleimmel közösen lakom egy társasházban, az egyik az én, míg a másik lakás a testvérem nevén van. A két lakás egy azonos lépcsőházból nyílik, sőt az egyik lakás lakrésze a felső, a konyha az alsó szintjéről közelíthető meg. A lépcsőházat legalább 40-50 éve más nem használja. Kérdésem az lenne, hogy elbirtokolni ezt a lépcsőházat nem tudjuk, ha a szabályokat jól értelmezem, mert 2 különböző személy használja, ráadásul az egyik lakás csak 5 éve van a tulajdonunkban. Gondolom viszont, a közgyűlés beleegyezésesével tulajdonjogot lehet erre szerezni? Milyen lehetőségeim lennének a tulajdonjog megszerzésére és így az ingatlanok együttes értékestésére, mert, így akkor egy lakás válhatna belőle? Válaszát előre is köszönöm. | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-09-05 | |
| Tisztelt Bálint!
Utóbbi - tehát az adásvétel útján történő megvásárlás - jöhet szóba, amihez a közgyűlés határozata szükséges, érdemes feltérképezni a tulajdonostársak hozzáállását, ill. pénzbeli elképzelését, aztán össze lehet hívni a közgyűlést, de azt már érdemes ügyvédi közreműködéssel tenni, mert az alapító okiratot is módosítani kell, ill. az adásvételhez is szükségszerű az ügyvéd... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Pál 37399 számú kérdése | Somogy | 2010-08-29 |
| Tisztelt Ügyvédnő!
A társasház jelenlegi közös képviselőjének megbízása határozott időre szól, jövő májusig. Egy rendkivüli közgyűlésen most szeptemberben le akarjuk váltani. Ezt megtehetjük-e? A felmentés és a határozott idő végéig lehet-e bármilyen kötelezettsége a társasháznak a közös képviselő felé? üdv Pál | ||
| dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza | 2010-09-02 | |
| Tisztelt Pál!
A közös képviselőt közgyűlési döntéssel vissza lehet hívni a határozott idő lejárta előtt is. Arra nem tudok választ adni, hogy lehet-e követelése a társasházzal szemben. Ennek eldöntésénél a megválasztásáról rendelkező közgyűlési határozatban foglaltakat kell figyelenbe venni. Tisztelettel dr.Schneider Erzsébet ügyvéd 7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10. +36 82 424720 http://www.foris.hu drschneider@axelero.hu | ||
| Ildi 37393 számú kérdése | Budapest | 2010-08-28 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
2 éve épült 6 (2×3 sorház) lakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok. Már az építkezés sem volt zökkenőmentes (10 hónapot csúszott), de a 6 tulajdonossal közös nevezőre jutni még bonyolultabb. Társasházi alapító okiratunk van, de sem közös képviselőnk, sem SZMSZ-ünk nincs, tehát gyakorlatilag nem a társasházi törvény szerint, hanem a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint „működünk“. Merthogy nem működünk. Egyetlen közös költségünk jelenleg a közös villany, ami lakásonként évi cirka 1000ft-ra rúg. Ezt egyik tulajdonostársunk fizeti, majd évente egyszer összedobjuk neki. Javasoltam, hogy kezdjünk el közös költséget szedni (tervben van a társasház közös biztosítása is), illetve képezzünk felújítási alapot. Tegnap volt egy kis megbeszélésünk, de nem jutottunk dűlőre. Az alapító okiratban tételesen fel van sorolva,mi tartozik közös tulajdonba.Úgy gondolom, hogy ezek karbantartása, javítása, felújítása közös ügyünk, illetve közösen álljuk ezek költségeit, de sajnos van olyan tulajdonos társ, aki ezt nem fogadja el. (2×3 lakásról beszélek, egymással szemben egy telken, középen közös területtel, járdával, a lakások bejárata mellett két oldalon található gondozott előkerttel.3 lakás a szomszéd telekre, 3 az utcára néz.) Kérdéseim: 1. A társasházat körülölelő kerítés közös tulajdon az alapító okirat szerint. Mivel én vagyok a középső, sarki ház, nekem jutott a kerítésből a legtöbb. Felvetettem, hogy egy esetleges kerítésléc csere költsége őket is terheli (ezért is kellene a felújítási alap), a tulajdonosok nagy része közölte, hogy mindenki ki tudja cserélni a saját kerítésléceit (3 lakónak van kerítése, a másik 3-nak nincs, 2-nek minimális számú lécet kellene kicserélnie, nekem rengeteget). Jogos ez a felvetés, vagy valóban nekik is állni kell az ezzel járó költségeket? 2. A mellettem lakó tulajdonos a közös tulajdonban lévő területre ( az előkertjébe) szeretne engedéllyel nem, de beton alappal rendelkező faházat emelni, mert nem akarja a kertjébe tenni. Ezt megteheti-e?A tulajdonosok írásbeli hozzájárulása szükséges-e ehhez? Ha egy lakó nem hozzá, de a többiek igen, akkor felépítheti-e? 3. Ha egy eseteges hirtelen jött karbantartási, javítási munkát kell elvégezni (elavult csőcsere, elavult vezetékcsere), és mivel nincs felújítási alap, tehát mindenki elvileg az aktuális munkát saját zsebből állja, mi van azzal, aki abban a pillanatban nem tud fizetni? 4. lehet-e felújítási alapot képezni úgy, hogy csak 4 lakó érintett a dologban, kettő viszont írásban vállalja, hogy egy aktuális hibaelhárításnál a rá jutó összeget zsebből fizeti? 5. Az egyik lakó állítása szerint jól körülhatárolhatóak az ingatlanok és egy tetőcsere úgy is végrehajtható, hogy mindenki saját magának cseréli le a tetőt, amikor az aktuális.(A tető is közös tulajdon és összefüggő). Ez lehetséges? Köszönöm a segítséget. Ildi | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-28 | |
| Tisztelt Ildi!
1. Jogos a felvetése. 2. Csak a tulajdonostársak hozzájárulásával teheti ezt meg. 3. A ráfordítások vele szemben akár bírósági úton is érvényesíthetőek. 4. Elvileg elképzelhető, de nem tartom szerencsésnek. 5. Elvileg ismét csak igen a válaszom, de sem jogilag sem technikailag nem célszerű. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| judit 37384 számú kérdése | Budapest | 2010-08-27 |
| Tisztelt Ugyved Ur!
Szeretnem megtudni, ha en egy tobb lakasos tarsashazban lakom es csak nekem van cirkofutesem, mely a kozos kemenyben van bekotve /a tobbi lakonak csak a gaz-vizmelegitojuk van ebben a gyujtokemenybe bekotve/ de jelenleg koteleznek a kemeny belelesere azt kinek kell fizetni / csak nekem ?/ mert a haznak elfogoytt a kozos penze. Megtehetem e, hogy en megcsinaltatom es az osszeget lelakom ??? azaz nem fizetek kozoskoltseget egy ideig.? ez szabalyszeru-e ? Esetleg kaphatok-e e tamaban jartas ugyved cimet, aki ebben segiteni tud ??? Koszonom valaszat. Udvozlettel: Szabo judit | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-28 | |
| Tisztelt judit!
A kémény a közös vagyon része, ennélfogva a karbantartása is közös kötelezettség. A lelakás csak a társasház engedélyével valósulhat meg. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Ibolya 37310 számú kérdése | Pest | 2010-08-18 |
| Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd úr!
Egy olyan osztatlan közös tulajdonkénként bejegyzett ikerház az ügyében szeretném segítségüket kérni amely már régóta csak huza-vona tárgya. Kb.10 éve vásároltuk meg a tulajdonhányad 1/2 részét. Az előző tulajdonos és a másik rész tulajdonosa egy kézzel írott 2 tanúval aláírt megállapodást kötött a telek valamint az azonlévő " félkész " garázs használatról. Bejegyezve sehová nem lett. Több mint 2/3 telekrészt (178 n3) -ből, ennek ellentételeként egy 10m2 nyitott a mi ház oldalfalunkhoz épített tetőszerkezet,és a beto-nit oldalfal, és egy csík betonaljzat lett adva. Ezután a szomszéd a telket lekerítette.Megvétel után mi nem írtunk alá ilyen megállapodást, és azóta is többször kértük szóban a szomszédtól tulajdonjogunk szerinti használatot illetőleg mivel lényeges értékkülönbözet van a megosztásban javasoltuk, hogy értékbecslővel megállapított azonos értéken végezzük el a telek megosztását, teljesen eredménytelenül, csak több havi haragszom rád volt a válasz. Mellette csak plussz szolgáltatásként a közös kerítés mentén végig 10 métereren 8 db tuját és egy diófát ültetett kifejezett tiltakozásunk ellenére ( a mi telek méterünk a házfaltól a kerítésig 6 m.) A fák teljesen leárnyékolják semmi nem marad meg , a föld mohásodik Jelenleg ismét kértük szóban a fentieket, amelyre az volt a válasza, hogy mi az "Ő" telkére be nem tehetjük a lábunkat,és ő megállapodott az előző tulajdonossal és ő feltételekkel vete meg a ő egy teljesen más tulajdonostól a részét Ha nem tetszik menjünk Bíróságra, megjegyezve mellé , hogy neki VAN IDEJE. Szeretném kérdezni, hogy osztatlan közös tulajdon esetén tényleg csak ez az út járható? Én sajnos tavalyi év folyamán nagyon beteg lettem ( többszörösen áttétetes rákos) és ezért szeretnén a családom ( férjem, és gyermekeim akik még főiskolán és egyetemen tanulnak) részére már mindenféleképpen ,számomra is megnyugtató módon rendezni a tulajdonviszonyokat. Kérem szíves tanácsukat. Előre is köszönöm : Ibolya | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-20 | |
| Tisztelt Ibolya!
A korábbi megállapodások és szerződések ismerete nélkül nem tudok érdemi segítséget nyújtnai, de az elmondottak alapján nem tartom kizártnak, hogy valóban csak bírósági úton lehet ezt a helyzetet megoldani, főként ha nincs a felek között a megegyezésre közös törekvés... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Hugi 37309 számú kérdése | Pest | 2010-08-18 |
| Tisztelt dr. Nagy Zoltán Úr!
A társasház, ahol lakunk, 4 üzlethelyiségből, és 7 lakásból áll. Most bérbeadták a mi lakásunk alatti üzlethelyiséget, ahol tudomásom szerint egy ételbárt fognak létrehozni. Már meg is kezdték az átalakítási munkákat. A lakókat senki nem kérdezte meg, és nem is tájékoztatta e tevékenységről. Úgy tudom, hogy az üzletműködéshez nem szükséges már engedélyezés, inkább bejelentésről van szó, de nem tudom, hogy a társasház lakóinak bármiféle hozzájárulása (különösen a közvetlen szomszéd lakás esetén) nem szükséges-e. Mit tehetünk ez ügyben? Nem szeretnénk megakadályozni az ételbár működését, vélhetően nem is tudnánk, de azt igencsak sérelmezzük, hogy nem tudjuk, hová fogják elvezetni a levegőt, hol fogják tárolni az ételhulladékot, mettől-meddig tart nyitva, ilyesmi. Addig azonban, míg nem tudjuk, egyáltalán bármi beleszólásunk lehet-e a dologban, s ha igen, hány %-os többség kell ehhez, s mi a megfelelő forma erre, nem szeretnénk belebonyolódni a dologba. Várom szíves válaszát, előre is köszönöm. Üdvözlettel: Hugi | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-20 | |
| Tisztelt Hugi!
Az alapító okirat adhat választ a kérdésére. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Mária 37303 számú kérdése | Budapest | 2010-08-17 |
| Társasházunk 6 épület, 252 albetét. Épületenkénti költségvetési tervvel és gazdálkodással,ezeknek részét képezi a TH egészét érintő kiadások is. Egyik épületünk az előtte lévő közös területen úgy végeztetett el betonozási munkát, hogy egyik épület költségvetési tervében sem szerepelt, a számlát a kivitelezőnek kifizették és utólag kérték a többi 5 épülettől a 100-100 eFt megfizetését.
1. Ha baleset miatt végeztették el a munkát, kell-e minden esetben jegyzőkönyvnek lennie, akkor is, ha a károsult nem él kártérítési igénnyel? 2. Az egy épület részére fenti költség megfizetését a Közgyűlés határozatban elutasította. Jogos lehet-e a határozat? Köszönettel | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-20 | |
| Tisztelt Mária!
1. Csak társasházi hozzájárulással lett volna ilyen elvégeztethető, ha baleset volt - ill. további baleseteket akartak elkerülni - akkor pedig ezt "nem árt" dokumentálni, az az Ő számukra könnyítené meg a többiektől való megtérítést. 2. Ezt a kérdést nem értem... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Etelka 37274 számú kérdése | Pest | 2010-08-15 |
| Tisztelt Ügyvéd Úr!
2x4 lakásos társasházba lakom -két ház- a felső emeleten sajnos a TETŐ BEÁZIK. Már azon vagyok, hogy a fél tetőt megcsináltatom, de az müszakilag nem nagyon oldható meg. Abban az esetben ha megcsináltatom hogyan perelhetem az összeget a másik 3 lakótól. Abból is 1 lakásban örökösök vannak -üres, eladásra vár-. Nagyon el vagyok keseredve!!! A másik kérdésem, amelyik lakásban tavaly meghalt a bácsi jún-ban. a gyerekei nem akarják fizetni a közös költséget -mondván nem laknak itt-. Ilyenkor mit lehet tenni. A közös képviselőnk aki volt május 31-én felmondott. Itt állunk megfü- rödve. Önkormányzattól kaptunk volna hőszige- telő pályázatot, de nem tudtuk megvalósítani. Költségvetést 8 cégtől beszereztem. MITÉVŐ legyek! Köszönöm segítségüket. ö Tóth Lászlóné | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-15 | |
| Tisztelt Etelka!
Elsőként javaslom a társasház belső rendjét helyrehozni, azaz kellene egy új közös képviselő, aki aztán behajthatná a közös költségeket ill. intézkedhetne a felújításról. A közös költség egyébkén tottlakástól függetlenül fizetendő. Ha a felújítást megcsinálja, úgy a többiekre eső részt perben követelheti, de érdemes körültekintően és mindent ledokumentálva eljárni a felújítás során. Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Ferenc 37271 számú kérdése | Veszprém | 2010-08-15 |
| Üdv! Kérdésem a következő lenne.A közös képviselőt le akarják váltani a lakok,többségében a nem fűzetők,a törvény erre nekik biztossitt lehetőséget de az SZMSZ viszont úgy rendelkezik hogy a hátralékosok,bizonyos összeghatár felett, nem szavazhatnak a társasházat érintő ügyekben.Válaszát előre is köszönöm. | ||
| dr.Czilli Teréz ügyvéd válasza | 2010-08-17 | |
| Tisztelt Ferenc!
A közös képviselő visszahívásához és új közös képviselő választásához a társasházuk alapszabálya és SZMSZ-e szerinti többségi döntés szükséges. Az ebben a körben való szavazási joga a közös költséget nem fizető tulajdonostársakra vonatkozóan nem korlátozható. Tisztelettel dr.Czilli Teréz ügyvéd H-8200 Veszprém, Kossuth u. 10. + 36 70 3772031 czilliterezdr@t-email.hu | ||
| József 37236 számú kérdése | Budapest | 2010-08-10 |
| Tisztelt Ügyvéd úr!
Lakásszövetkezetünk gazdasági beszámolóit, mérlegét az elmúlt évekre vonatkozóan a közgyűlés nem fogadta el. Ezután az igazgatóság a küldöttgyűlés elé vitte, de az sem fogadta el. Majd egy őjabb küldöttgyűlést hívott össze, ahol elfogadták a mérlegeket. A közgyűlésre meghívták és szavazati jogot kaptak a nem tag tulajdonosok is. A küldöttgyűlésekre szintén meghívták a nem tag tulajdonosokat is, de szavazati jogot nem kaptak. A kérdésem az lenne: Lehet e egy el nem fogadott beszámolót ismét szavaztatni? Lehet e az, hogy a nem tagok egyszer szavazhatnak, egyszer pedig nem? A törvény biztosítja a szavazati jogot a nem tagnak is. A küldöttgyűlésekre nem küldötti minőségben tag tulajdonosok is eljöttek, de nekik sem biztosítottak szavazati jogot, pedig a törvény szerint járna a szavazati jog nekik is. A kérdésem az ellene ezzel kapcsolatban, hogy abban az épületben ahol küldöttet választottak, de a tag tulajdonosok is elmennek a küldöttgyűlésre a küldöttel együtt, akkor a tagtulajdonosnak is jár a szavazati jog, ha a beszámolók (mérlegek) kerülnek szavazásra? Mit lehet tenni, ha a szövetkezet nem biztosítja a szavazati jogot? Köszönöm válaszát! József | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-17 | |
| Tisztelt József!
A szövetkezet alapszabályának ismerete nélkül nem tudok felelősséggel nyilatkozni. Annak egyébként nincs akadálya, hogy ugyanazon kérdésről több szavazás legyen, mint ahogy ezek ellenkező eredménye is elképzelhető. Amennyiben a szavazati jogával nem élhet az, akinek egyébként lenne szavazati joga, úgy a meghozott határozat megtámadható... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Ferenc 37233 számú kérdése | Budapest | 2010-08-09 |
| Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd Úr!
Nem szeretném hosszasan rabolni az idejüket, ezért csak nagy vonalakban ismertetném az ügyet. Társasházunkban az egyik lakó több mint 20 éve elkerítette a közös kert egyetlen használható részét. A 9 lakásos társasházban az elmúlt 20 évben nem volt csecsemőkorú gyerek. Ezért a bekerítés ellen több mint 10 évig nem tiltakoztak a lakók. Társasházunkba új lakó költözött, akinek ottlakása alatt gyermeke született. Az elsőfokú itélet megsemmisítette a közös használat visszaállításáról szóló közgyűlési határozatot. A fennálló használati rendet jóváhagyta és a körülmények lényeges változásának a lakó beköltözését vette figyelembe, amit nem tartott elégségesnek, és ezért a lényeges változást elutasította. 1. Jól gondolom-e, hogy a kisgyerek születése, erősebb érv és ha ezt a másodfok helyesen veszi figyelembe, akkor nőnek az esélyeink. (Költözés vs. születés.) 2. Az itélet meghozataláig eltelt idő alatt a lakó kiköltözött, részben azért, mert a gyermekei (most már kettő van) nem tudtak hol játszani. (bár a lakását nem adta el). Jól gondolom-e, hogy ezt a későbbi változást a bíróság a 2009. márciusi közgyűlési határozat megsemmisítésekor nem vehette volna figyelembe, hiszen az akkori tények alapján hoztuk a határozatot. Van ilyen jogi alapelv? Tudom, hogy a fenti kevés alapján nem lehet érdemben nyilatkozni az ügyben, de egy elvi vélemény is nagyon hasznos lenne a számomra. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel Ferenc. | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-17 | |
| Tisztelt Ferenc!
Folyamatban lévő perben - különösen elsőfokú ítélet birtokában - nem lehet felelősséggel nyilatkozni... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Dániel 37229 számú kérdése | Budapest | 2010-08-09 |
| Tisztelt Dr. Nagy Zoltán Úr!
A szomszédos társasházi lakást szeretnénk megvásárolni és a mi lakásunkkal összenyitni. Szeretnénk azonban, ha a két lakás jogilag továbbra is megőrizze önálló identitását (később igény szerint újra fizikailag is szétválaszthatóak és külön-külön eladhatóak legyenek). Kérdésem, hogy ilyen esetben is 1. Szükséges-e a lakók hozzájárulása? 2. Kell-e módosítani a társasház alapító okiratát? 3. A fentieken kívül elég-e az önkormányzat építési engedélye? Köszönettel Dániel | ||
| dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza | 2010-08-15 | |
| Tisztelt Nagy Dániel!
1. Ismerni kellene a társasház alapító okiratát, feltételezem, hogy ez nem igényelne hozzájárulást. 2. Nem. 3. Feltételezem, hogy igen, ez a maximum, amire szüksége lesz, az ügyvéden kívül, aki lebonyolítja a vásárlást. Ebben az Irodánk is készséggel közreműködik... Tisztelettel dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd 1068 Budapest, Városligeti fasor 24. +36 1 352 7290 http://www.drnagy-ugyved.hu info@innosec.hu | ||
| Judit 37227 számú kérdése | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2010-08-09 |
| Tisztelt Ugyved ur!
36 lakasos tarsashazban elek a legfelso emeleten es a lakasom beazik mar 6-7 eve. A biztosito nem fizet arra hivatkozassal, hogy a teto elavult. A kozos kepviselohoz fordultam, aki evekkel ezelott talalt egy vallalkozot aki dolgozott rajta, azonban a problema megmaradt. A kozos kepviselo azota azt mondogatja, hogy az egyetlen megoldas a satorteto megepitese lenne (a haz ugyanis lapostetos), arra viszont nincs penze a haznak. En elfogadtam, mas megoldast nem latvan, de az elmult idok nagy esozesei utan most mar ujabb helyeken azik a lakas es en hivtam szakembert, aki arajanlatot adott a tetoszigetelesre (nem a satortetos megoldasra). Tudom, hogy a lakogyulessel el kell fogadtatni, hogy a kozos penzbol meg legyen csinaltatva. Sajnos azonban a teto problemajat az alacsonyabb szinteken lakok nem erzik sajatjuknak es nem gondolom, hogy elfogadjak majd azt. Azt szeretnem tudni, hogy en mint tarsashazi lako milyen jogokkal rendelkezem a problema elharitasat illetoen? Illetve mit tehetek akkor ha a lakogyules elutasitja a lakasom feletti tetoresz szigeteleset? Ha sajat penzembol csinaltatom meg, akkor van eselyem hogy valaha a kozos penzbol visszakapjam, ha termeszetesen szamlaval is rendelkezem? Segitseget nagyon koszonom! Tisztelettel: Krutak Judit | ||
| dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza | 2010-08-11 | |
| Tisztelt Judit!
A tető az ingatlan közös tulajdonú része függetlenül attól, hogy a hibájának csak ön látja kárát, és ezért a közös költségből kell karbantartani. Egy esetleges felújításról valóban a közgyűlés dönt, de ha a javaslatát elutasítják az okozott érdeksérelem miatt bírósághoz fordulhat. Tisztelettel dr.Szegedi Zsolt ügyvéd 4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3. +36 30 289 2889 mail@drszegedi.hu | ||
