Hozzászólások

  • Liza 45226 számú kérdése
  • 2013-11-04

Tisztet Ügyvéd úr!
Idén augusztusban vásároltam egy 60 nm-es lakást. Rögtön nem költöztem be, mert bizonyos felújításokat kellett végezni, fürdőkád csere, járólapozás, csempézés stb. Szept. 22-én költöztem be. Sajnos nagyot csalódtam a lakásban, mivel benne lakva észleltem csak, hogy igen "áthallásos", vagyis bármit csinálnak a szomszédok, mindent lehet hallani, állandó kopogó hangok, járkálások, ajtócsukások stb. Ilyen áthallást egyik korábbi lakásomba sem tapasztaltam, és nem is gondoltam rá hogy ez probléma lehet ebben a házban. Kérdésem, hogy ez rejtett hibának számít-e, illetve tájékoztatni kellett volna-e az eladónak erről a tényről.
Köszönöm válaszát.

Tisztelt Liza!

A kérdés eldöntése szakkérdés. Első körben célszerű lenne egy szakértőt megbízni, hogy állapítsa meg, mi okozza az "áthallást": a nem megfelelő hangszigetelés, mely rejtett hibának minősülhet, vagy a szomszédok birtokháborító magatartása, mely utóbbi nem minősül rejtett hibának.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

Közösségi oldal:


  • Bogi 45122 számú kérdése
  • 2013-10-13

Tisztelt Ügyvéd úr!

Nemrégiben vásároltam egy tulajdoni lap szerint 37 nm-es garzonlakást. A felújítás során kiderült, hogy egy 1,5 nm-es helyiség hiányzik. Pontosabban megvan, csak nem a mi előszobánkból, hanem a szomszéd lakásból közelíthető meg. A mi oldalunkról le van falazva, a szomszéd pedig WC-nek használja. A társasházi alapító okirat (és mellékletét képező alaprajz) szerint 1995-ben még a mi lakásunkból volt megközelíthető a helyiség. A helyiségek méreteit összeadva is hiányzik az a 1,5 nm.

Kérdésem az lenne, hogy miként járjak el jogilag helyesen, hogy ez a kis helyiség mielőbb visszakerüljön a mi használatunkba?

Köszönettel:
Bogi

Tisztelt Bogi!

Az adásvételi szerződés és az alapító okirat, valamint a tulajdoni lap ismeretében lehet meghatározni a pontos megoldást és az oda vezető lépéseket, fő kérdés ugyanis, hogy a társasházi alapító okirat szerint kinek a külön tulajdonához tartozik az adott ingatlanrész.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Brigitta 45108 számú kérdése
  • 2013-10-10

Üdvözlöm segitségez szeretnék kérni sajnos 2011 ben vettünk Tiszakécskén egy öreg de nem düledező házat3.600.000ft ért amit havi 84000 ft os tőrlesztő részlettel fizetünk soha nem is volt elmaradásunk semmi baj ebből nem származott még probléma amikor be költöztünk akkor kezdődött meg néztük a szerződés kötés előtt a házat de akkor nem látszodott a belsején semmi de beköltöztünk és örökösen küzdünk a penésszel és olyan szinten repednek a falak hogy félelmetes és ebben szeretnéma segitségüket kérni ezek számitanak e rejtett hibának vagy ezt már muszály le nyelni hiszen becsületesen fizetem 5 gyermekem mellet de nem látok ki utat a hibákbol nagyon köszönöm válaszát!!!!

Tisztelt Brigitta!

Ez nem jog-kédés, hanem szak-kérdés, melyre egy műszaki szakértő tudna választ adni azt követően, hogy megtekintette a házat. Kérem, szíveskedjék eggyel felvenni a kapcsolatot.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Rainer 45069 számú kérdése
  • 2013-10-02

Vettünk a párommal egy házat,és jól átvágott minket a tulaj!Szeretném megkérdezni hogy, van -e valami esélyünk kártérítést követelni,úgy,hogy fényképekkel tudjuk bizonyítani,hogy nézett ki a ház,amikor megnéztük,illetve a eladó testvére mellettünk áll,és tanúsítja,hogy miben állapodtunk meg! Csak az a baj,hogy szóban!És ezt az adásvételibe nem írattuk bele!Igazából az ingóságokról lenne szó,mert azt mondták,azokat is ott hagyják,és miután aláírtuk az adásvételit,kiürítette az illető a házat,de üresre!

Tisztelt Rainer!

Igen, elvileg elképzelhető, hogy a szerződés kapcsán szavatossági vagy érvényességi kérdésben pert indíthat. Az elmondottak alapján azonban a bizonyítás nehézségekbe ütközhet.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erika 45050 számú kérdése
  • 2013-09-30

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Véleményt szeretnék kérni az alábbi problémával kapcsolatban!
Tavaly novemberében eladtuk ingatlanunkat, idén júniusban a Vevő keresetet nyújtott be és visszakövetel a 18 milliós vételárból 8 millió Ft-ot. Indoklásul azt hozza fel, hogy REJTETT és LÁTHATÓ hibák miatt az ingatlan életveszélyes és mi becsaptuk. Az ingatlan 1995-ben épült, 1999-ben lebontattuk a tetőt és egy felső szintet építettünk rá, melyre 2001-ben megkaptuk a lakhatási engedélyt.
Az ingatlan 210 nm-es, alsó-felső szinten különálló lakásos. Mindkét lakás nappalival + 3 hálószobával, konyhával, fürdővel, terasszal, gáz kombi fűtéssel rendelkezett + az alsó szinten kandallóval. A telek (1600 nm) leírása: szépen karbantartott, örökzölddel, gyümölcsfákkal parkosított, külön lekerített hobbikert, kiépített pihenős grillező + egy jól kihasználható melléképület, járólapozott kocsibeálló, és az egész kerítéssel bekerített. Az ingatlanon 10 éve nem történ felújítás. A Vevőnek minden tudott és látható hibát elmondtunk, megmutattuk. Nagyon tetszett nekik minden, az árnak külön örültek, mert a községben ilyen kaliberű ingatlant dupla áron tudtak volna venni, a saját elmondásuk szerint is. Mi elmondtuk, hogy azért adjuk áron alul a házat, mert javításra, szigetelésre szorul, azért nem is tataroztattuk, hogy minden látható legyen rajta. A Vevő elégedett volt, elmondta, hogy ők sok átalakítást fognak végezni, nem találtak semmiben kivetni valót. A Vevő a szerződés kötés előtt és után is sok rokont, szakembert hozott és mindenkinek megmutatta a házat, úgy hogy mi nem is mentünk velük. Egyedül járták körbe a házat és a felső szintet, sőt az alsót is, ahol mi még bent laktunk. A szerződésben is rögzítésre került, hogy megtekintett állapotban, 10 éve nem karbantartott, javított, vagy újított állapotú a ház. Az ingatlan energetikai bevizsgálása során B besorolást kapott, kihangsúlyozva, hogy szigetelés után megkapja az A besorolást. A szerződés kötéskor minden iratot, tervrajzot átadtunk a Vevőnek. A Vevők egy héttel előbb beköltöztek a felső szintre és velünk együtt laktak (mi az alsó szinten). Az együttlakás alatt nem merült fel semmi probléma. A vételárból 10 milliót önerőből, 8 milliót banki jelzálog kölcsönnel fizettek ki.
A keresetet 2013. júniusában kaptuk meg, ami már a bíróságtól jött. Még nem történ semmi az ügyben (még tárgyaláson nem voltunk).
Érthetetlenül állunk az üggyel szemben, mert mi becsületesen, tisztességesen árultuk és adtuk el az ingatlant. A rejtett hibákról nem tudhattunk. A Vevő azt állítja, hogy ez év márciusában a tetőt akarta szigeteltetni és a szakember életveszélyesnek minősítette a házat. Szerinte az ácsszerkezet nem megfelelően lett összeillesztve, megjegyezve, hogy azt valóban mi nem láthattuk, meg szerinte minket könnyű volt megvezetni . Szóval sértő hangnemet használ. Úgy érezzük, hogy nem kell elnézést kérnünk, hogy nem értünk az ácsmunkához, építkezéshez, hiszen ezért építtettünk. Nem mi csináltuk és nem is ellenőriztük, hogy a tervrajz szerint készül-e. Soha nem volt probléma a 12 év alatt a tetővel. Az tetőn Bramac cserép van (köztudott, hogy annak milyen súlya van). Az ingatlan végig magasan biztosított volt, soha nem kellett igénybe venni a biztosító segítségét. A látható hibákat is leírja, annak ellenére, hogy azok a hibák még a meghirdetett fotókon is jól láthatóak. Mi nyugdíjasok vagyunk, lányaink (akik a tulajdonosok voltak, mi haszonélvezők) közül az egyik egyedül neveli gyermekét és egy éve diplomás állásnélküli, a másik külföldön élő magyar állampolgár és minimálbéres. Úgy gondoljuk, hogy az ingatlan áránál a befektetett munkát és pénzt nem licitáltuk felül, sőt leáraztuk, ami megfelelt a Vevőnek, akkor most miért kellene nekünk majdnem a fele árat még visszafizetnünk!? Ha egy ingatlan megfelel a vevőnek, nincs kifogása az árral szemben, akkor miért nyújt be keresetet ellenünk? Lehet esélye? A Vevő a gazdagságával kérkedett, autókereskedéssel foglalkozik, kapott egy házat két lakással, nagy telekkel és még minket vádol azzal, hogy becsaptuk? Nyerhet egy olyan ember aki azt állítja, hogy egy 18 éves ház értéke csak 10 millió Forint? Kérem és előre is köszönöm szíves válaszát!

Tisztelt Erika!
A bíróság szakértőt fog kirendelni a ház hibáinak és a forgalmi értékének a megállapítására. A szakértő figyelembe fogja venni az adásvétel összes körülményét (például a fotókat is), ezek figyelembevételével állapítja meg az értéket.

Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Közösségi oldal:


  • Nikolett 45016 számú kérdése
  • 2013-09-22

Tisztelt Ügyvéd!

Szeretnék érdeklődni, hogy tavaly vettünk meg ezt a házat nagy sietségben, mert anyósékkal összevesztünk és mihamarabb elakartunk jönni onnan!Ezt a házat bérlés céljából néztük meg, mert itt sehol se volt bérelhető ház és jobban körbe akartunk nézni.A tulajék nagyon erőltették, hogy inkább vegyük, meg és inkább eladni akarják, bár a férjemnek úgy mondták, hogy kiadó-eladó...
Férjem vissza is jött megnézetni nem is egyszer, de azt mondták az akkori kinézet alapján jó lesz!Mivel siettünk nem is alkudtunk csak jöhessünk el anyóséktól.A gázóra nem volt fenn, de mi nem is kértük és jófejségből nem is vonattuk le a ház árából ezt sem.Elkezdtük csinálni és a szomszédokkal is beszélgettük és most lassan egy éve, hogy itt vagyunk és csinálgatjuk előjönnek az előző lakó gányolásai miatti plusz munkák és költségek!Persze ez benne van a pakliba máshol is, de itt szinte az egész házat le kéne tarolni olyan gányolások vannak!Sok mindenbe elszólta magát a tulaj akitől vettük, de sok mindenre választ se kapunk vagy mindig mást!
A kérdésem a következő lenne!
Nekünk novemberbe kéne még az utolsó milliót odaadnunk, de nemjött össze a pénz mi ezt jeleztük is a tulajnak mivel ki kellett cseréltetni a villanyvezetéket és a tetőre új cserépléc és cserép kellett ugyanis szétmállott a férjem a kezében amikor kiakarta cserélni a repedtet.Nem tetszett a tulajnak persze, de a hátunk mögött ő emiatt tud nekünk kellemetlenséget okozni?Főleg mivel tudta, hogy mennyi pénzünk van és ő így is belement a vásárlásba, mivel előtte ugye ők erősködtek, hogy vegyük meg!Mi nem tudunk valamit csinálni ezzel, hogy össze van gányolva minden és majdnemhogy új házat kell csinálni?Ezzel az erővel építhettünk volna is újat:(
Tulajdonképp ezt a milliót mi már rá is költöttük, sőt még többet is...
Lehet hülye kérdések, de nagyon nem vagyok elégedett és 2 gyerekkel félek nehogy újabb meglepetések érjenek...
Köszönöm a válaszát!
Szpisjakné Balázs Nikolett

Tisztelt Cím!

Két irányból kell megközelíteni az helyzetet. Az egyik az, hogy az eladónak a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól tájékoztatnia kell a Ptk. 367.§ (1) bekezdés szerint. A jelek szerint ezt nem tette meg az eladó, sőt, azóta is, amikor csak teheti, hallgat.

A másik az, hogy a vevőnek vételár-fizetési kötelezettsége van.

Az eladó tájékoztatási kötelezettségének a hiánya egyrészt a kellékszavatosságot, másrészt a szerződés partner megtévesztésének, tévedésben tartásának a lehetőségét veti fel. A kellékszavatosságra vonatkozó törvényi rendelkezéseket lejjebb másolom. Az csak akkor irányadó, ha a felek szerződéses kikötésének, vagy jogszablynak nem felel meg az eladott dolog. Feltételezem, hogy az Önök szerződésében nem voltak leírva olyan kikötések, amiket sértenek az épület hibái, így a kellékszavatosság csak elvi lehetőség.

A megtévesztésnek, tévedésben tartásnak akkor van jelentősége, ha az olyan súlyú volt, ami miatt a szerződés létre sem jött volna. Ha tehát az eladó korrektül tájékoztatta volna Önöket mindenről, akkor nem vették volna meg a házat. Ennek az a jogi jelentősége, hogy a megtévesztés felismerésétől számított egy éven belül írásban a tévedésben lévő fél a szerződést megtámadhatja, és akkor az eredeti állapotot kell helyreállítani. Vagyis a szerződést "vissza kell csinálni". A teljes, eddig átadott vételár visszajár, és el kell számolni az ingatlanon végzett beruházásokat is. Azt, hogy azok az ingatlanban mennyi értékemelkedést idéztek elő. Ez, hogy megtámadja-e a szerződést, a vevő szíve-joga. Ha az eladó nem fogadja el a megtámadást, akkor pert kell indítania a vevőnek az igénye érvényesítése iránt, és ebben a perben neki kell igazolnia, hogy az eladó őt lényeges kérdésben nem tájékoztatta, és annak a tájékoztatásnak az ismeretében a szerződést nem kötötte volna meg.

Az eladó meg persze, ha nem kapja meg a pénz, akkor elállhat a szerződéstől, aminek az esetén ugyanaz a helyzet, mint a sikeres megtámadás esetén. Ha pedig nem akar elállni a szerződéstől az eladó, akkor fizetési meghagyásos eljárásban kérheti a pénzt.

Próbáljanak meg egyezkedni. Nem hiszem, hogy jólesne az eladónak visszaadni a pénzt, és megtéríteni a házon végzett munkákat, és új vevőt keresni. És igaz, hogy a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szerintem nem éri el a helyzet, mert nem volt a háznak szerződéses kikötése, aminek a ház nem felel meg (feltételezem, nem volt kiköktve, hogy felújítás nélkül 5 évig lakható, nem volt kikötve, hogy összkomfortos, vagy, hogy van benne gáz), ennek ellenére próbáljanak árleszállítást kérni, a hibák és a tájékoztatás hiánya miatt, próbáljanak megegyezni.

Másolom a kellékszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket:

A hibás teljesítés

Ptk.305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

Ptk.305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Ptk.306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

Ptk.306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.


Ptké.84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnnek.


Ptk.307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni





Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Közösségi oldal:


  • Benke 44974 számú kérdése
  • 2013-09-12

Tisztelt Ügyvéd úr!

Jótállási perben vagyok mint felperes és szeretnék beidézni egy tanút. Kétszer is sikertelen kézbesítéssel jött vissza az idézés, a tanú által megadott címről amely egy munkásszálló. Sajnos mivel az alperes felújítási munkákat ad a beidézni kívánt tanúnak,vagyis jóban vanna, függőségi viszony van közöttük, valószínüleg megmondta neki az aleperes hogy ne válaszoljon a hívásaimra az idézés pedig a bizonytalan cím miatt nem jut el hozzá.

Milyen lehetőségem van arra, hogy megjelenjen a következő tárgyalási időponton?

Tisztelettel: Viktor

Tisztelt Benke!

Formálisan a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a tanú előállítása kapcsán ne csak az idézést alkalmazza. DE: Azt érdemes végiggondolni, hogy egy ilyen helyzetben lévő tanútól milyen - értsd mennyire támogató vagy segítő - tanúvallomásra számíthat. Akár visszafelé is elsülhet az Ő meghallgatása, én egy ilyen esetben nem "erőltetném" az adott tanút, mint bizonyítási eszközt.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Nóra 44908 számú kérdése
  • 2013-08-29

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy hónappal ezelőtt vettem egy tetőtéri lakást. A ház kb.40 éves, de a tetőtéri lakásokat még csak 6 éve építették rá. A cirkos gázkazán a pár napja elromlott. Amikor felhívtam a szervízt a szerelő közölte velem,hogy ez a típusú gázkazán kb. 30 éves,és ki kell cserélni,nem lehet már megjavítani.Több szerelőt is kihívtam,mindegyik ezt mondta. Esetleg van-e ilyen esetben szavatosság?
köszönettel!

Tisztelt Nóra!

Az új lakások esetében 3 év a kötelező jótállás (garancia) időtartama, tehát ezen az alapon már nem támaszthatnak igényt az eladóval szemben.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gy 44862 számú kérdése
  • 2013-08-20

Tisztelt Szakértő!

Lakásom eladását tervezem és szeretném az esetleges rejtett hibákból eredő felelősségemet kizárni és egyben a vevőt korrekten tájékoztatni. Kérdésem az lenne, hogy rejtett hibának minősülnek-e a következők és ha igen, milyen módon tájékoztassam róluk a vevőt:

1. A lakás villanyhálózata régi, kb. 50 éves, emiatt túlterhelhető. A villanyvezetékek egy része szemmel is látszik, így elvileg ezt a vevő is látja, de én biztosabbnak gondolnám szerződésbe foglalni.

2. A ház függőfolyosós, melynek vízszigetelése régi/rossz, emiatt az őszi-téli időszakban a függőfolyosón a járólapok alá becsorgó víz egy része a lakás falába is szivárog, így az nedvesedik. Emiatt a WC egyik falán a festés kb. 1 m magasságig lepergett, de (a szokásos tavaszi kiszáradás után) 1 hónapja le lett csempézve. Penészesedés soha nem volt! A csempe ragasztót emiatt különösen erősre és vastagra kértem, a csempe várhatóan a következő 1 évben nem fog leesni, bár a fal kívülről történő vizesedése a ház felújításáig (ami ki tudja mikor lesz) nem fog megszűnni. A nedvesség eddig is részben a külső falon távozott, ami az ott több helyen lejött vakolaton egyértelműen látszik. A lakás lakhatóságát a probléma nem befolyásolja, a vizesedés nem jelentős, de a csempe pár év múlva leeshet ill. a konyhában a sarokban kismértékben szintén lejön a festés (kb. 10 cm-es részen 5 cm magasságig). A fenti gond az utóbbi 5-6 év alatt jött ki, a következő 6 hónapban látványos változás nem várható. A konyhát most festetem ki, így a festék lepergés nem fog látszani. De: nem szeretném a vevőt becsapni. Elég erről szóban tájékoztatni vagy foglaljuk írásba a tájékoztatást esetleg árengedménnyel a felelősségemet kizárva? (megj: a hiba a ház függőfolyosójának a szigetelése, nem a lakásban van)

3. A lakásban hajszálrepedések vannak, szakértő szerint mozog a födém az áthaladó forgalom miatt. Statikus a jövő héten jön, jegyzőkönyvet vesz fel. Ha véleménye szerint minden rendben van (nincs statikai probléma), szükséges-e erről a vevőt tájékoztatnom?
A kérdés azért lényeges, mert hamarosan festetem a lakást, így a hajszálrepedések már nem fognak látszani. Vagy hagyjam azt a részt festetlenül, mondván hogy 'megtekintett állapotban' veszi meg a lakást?

4. 15 éve lett parkettázva, látványra most is szép mintha új lenne, de már nagyon recseg, ami feltehetően csak újrarakással oldható meg. A 'megtekintett állapotban' szerződéses kitétel elegendő-e erre, hiszen a vevő nyilván tisztában van a parketta recsegéssel ha bejön a lakásba?

Válaszukat előre is köszönöm!
Gy

Tisztelt Gy!
A vitatható - leírt - körülmények kapcsán támogatom, foglalják szerződésbe azokat, vagy készítsenek az ingatlan állapotáról szöveges mellékletet és/vagy fényképeket.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anna 44787 számú kérdése
  • 2013-08-01

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházi lakásunkat még az építkezés kezdetén vásároltuk az építtető kft-től. A szerződésünkben az építtető a kivitelező kft-re engedményezte a szavatossággal kapcsolatos kötelezettségeket, és ezen –bár kértük- nem volt hajlandó változtatni. Utóbb derült ki, hogy a garanciális javítások elvégzésére az építtető a kivitelezővel kötött szerződésben visszatartott bizonyos összeget, és ő akarja eldönteni, hogy milyen javítást fog finanszírozni. Most időszerű a javítások elvégzése, de két –szerintünk súlyos- minőségi hiba javítására nem hajlandók (teremgarázsban nincs vízelvezetés a kocsikról leolvadó csapadék eltávolítására, súlyosbítja a helyzetet, hogy hibás kivitelezés miatt a mi kocsi-beállónkba folyik össze a mindkét szomszédos kocsiról leolvadó csapadék. A másik hiba az erkélyek tervtől eltérő kivitelezése, ezért annak ellenére, hogy van vízlepergető lemez beépítve, alááznak az erkélyek, és a 3 éves épület erkélyein illetve az erkélyek alatt a falon már átázási foltok és csíkok jelzik a minőségi problémát. Fényképekkel is felhívtuk a figyelmüket a jelzett hibákra. Mindkét hiba rontja az életminőségünket (főleg csapadékos időben) továbbá csökkenti a lakásunk esetleges eladási értékét is.
Kérdésünk: ha nem jön létre megegyezés az elfogadható javításra, megalapozottnak látja-e igényünket egy esetleges perben -a mai viszonyok között- a minőségi hibák megfelelő javíttatására vagy célszerűbb az építtetőt perelni kártérítés címén a minőségrontó hibák okozta értékcsökkenés miatt? Illetve Ön szerint mit tegyünk a probléma megoldása érdekében?
Köszönettel várjuk válaszát.

Tisztelt Anna!
Az igényük az elmondottak alapján megalapozott, akár perben is érvényesíthetik. De választhatják azt is, hogy megjavíttatják és a költségeket kérik megtéríteni. Mindkét esetben a kardinális kérdés, hogy van-e/lesz-e fizetési képessége a kötelezettnek...



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 44781 számú kérdése
  • 2013-07-30

Tisztelt ügyvéd úr / nő

Vásároltunk Pest megyében egy kertes családi
házat meg tekintetük láttuk lesz vele munka .
csak a vizel nem számoltunk amiről az eladó
elfelejtett teljes egészében tájékoztatni mi is
történt három négy éve. A víz megjelent az
önkormányzat csöveket tett le van amelyiket
el felejtették rákötni a vízelvezetőre nem
tudnak segíteni amit lehetett azt ők
elvégezték ,a talajminta vételt , víz minta vételt
mi intézzük az a bevizsgáltatást . Ahol gödör
van a telken áll a víz .Szóltunk az eladónak hogy beszélnünk kell de nem mozdul . Kérdésem
mit tehettünk van jogi megoldás?


Tisztelt Éva!

Nem világos a kérdése alapján, hogy mi valójában a probléma...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • BZ 44757 számú kérdése
  • 2013-07-23

Tisztelt Ügyvédnő!
Most vásároltunk egy lakást Kecskeméten ingatlanközvetítő irodán keresztül. A hirdetés szövege szerint a lakáshoz udvari kocsibeálló tartozik, melyre a helyszíni megtekintések során az ingatlanközvetítő külön felhívta a figyelmünket.
Az adás-vételi szerződés megkötése után számunkra a közös képviselőnél derült ki, hogy az ingatlanhoz mégsem tartozik kocsibeálló. Ezen információt azonnal közöltük az ingatlanközvetítővel, aki türelmünket kérte, amíg tisztázza a helyzetet. Az ingatlanossal történt további levelezések és telefonbeszélgetések során az ő állítása szerint az eladó vezetett félre mindenkit, mivel a kocsibeállót már 2005-ben eladta. Az eladó szerint, pedig az ingatlanközvetítő a hibás, mivel ő erről tájékoztatta az ingatlanost, aki a biztos üzlet reményében inkább elhallgatta előlünk ezt az információt. Bemásolom az eladó és az ingatlanos között történt levelezés szövegét:
"Kedves ...., még egyszer szeretném rögzíteni a parkolóval kapcsolatos tényeket.
Én a parkolót 2005-ben eladtam. Hogy szerepel-e az alapító okiratban vagy sem, azt nem tudom, mert alapító okiratot én még nem láttam. A szomszédok szerint nem szerepel benne.
Veled 2010-ben találkoztam. Előtte - más banki ügylet miatt - kikértem tulajdoni lap másolatot, amin legnagyobb megdöbbenésemre az 5 éve eladott parkoló szerepelt. Erre mondtam neked, hogy bár ténylegesen már nincs parkolóm, az ingatlan nyilvántartásban még szerepel. Azt is mondtam, hogy ennek ellenére, hogy tulajdonomban nincs parkoló, az udvarba be lehet állni, mert a szomszédokkal lehet egyezkedni, illetve az egyik szomszédom felajánlotta, hogy bérelhetem tőle az övét, ha szeretném. valószínűleg ez rögzült benned úgy, hogy van parkolóm. Sajnos, a vevőkkel kötött szerződés előtt nem hívtál fel, hogy rákérdezz a helyzetre, és azt sem mondtad, hogy parkolóval hirdetted a lakást. Ezt nem tudhattam. A szerződéskötéskor azt mondtam: ezek szerint nincs benne a parkoló a tulajdoni lapban, hiszen azt eladtam. mire te bőszen bólogattál. Azt hiszem, hogy a jóhiszeműséget nem kell vitatni egyik részről sem, de az is tény, hogy én a vevőknek egyszer sem mondtam, hogy van parkoló. nem is mondhattam, hiszen nincs. nem szeretném, ha a jövőben ezzel kapcsolatban még egyszer megpróbálnád a felelősséget rám terhelni, mert ez a felelősség nem az enyém. szükségtelen vádaskodni és egymásra mutogatni, az ügyvédre hivatkozni, aki semmit sem érthet az egész helyzetből. Ő annyit mondott, hogy a tulajdoni lapon nem szerepel. Ennek én örültem, mert arra gondoltam, hogy a több éve rendezetlen jogi helyzet rendeződött. Az alapító okiratot az ügyvéd említette, amire én azt mondtam, hogy lehet, hogy abban van valami, de nem számít, hiszen és most ismétlem magam - közben rád néztem és azt mondtam, hiszen a parkolót eladtam. Én pusztán arra gondoltam, hogy slendriánság miatt, azért, mert senki nem foglalkozott soha az alapító okirattal, lehetséges, hogy van benne valami a parkolókról, de hál istennek nem számít - gondoltam - mert már végre jogilag is az a helyzet, ami valójában: a lakáshoz nem tartozik parkoló. ennyi a sztori.
azóta az egyik szomszédtól megtudtam - aki eredeti lakó és valamikor a 10 év során látott alapító okiratot, hogy a parkolók nincsenek benne.
Sajnálom, hogy félretájékoztattad a vevőket, de volt lehetőséged, hogy tisztázd a részleteket és megkérdezd tőlem, hogy mi a helyzet a parkolóval. De nem tetted.
Én azért nem beszéltem velük erről, mert biztosra vettem, hogy tudják, hogy nincs. Számomra ez teljesen egyértelmű volt.
Részemről az ügyet lezártnak tekintem. "
Erre írtuk az alábbi levelet az ingatlanosnak:
"Kedves xxx!

Mai telefonbeszélgetésünkre hivatkozva írásban is szeretném megerősíteni, hogy az eladó tájékoztatása (e-mailben és telefonon egyaránt) szerint a ..... szám alatti ingatlanhoz nem tartozott az eladás időpontjában kocsibeálló.
Szemben a hirdetéssel, és minden helyszíni bemutatással, ahol minden alkalommal kocsibeálló meglétéről biztosítva voltunk, amit mi jóhiszeműen el is hittünk.
Az ingatlanok keresésekor alapfeltételünk volt, hogy kocsibeálló vagy garázs tartozzon a lakáshoz.
Mivel az ingatlanhoz nem tartozik kocsibeálló, és ez csak a szerződés aláírása után derült ki, továbbá, az eladó tájékoztatása szerint ezen információnak Te is a birtokában voltál, úgy érezzük, jogos a kártérítési igényünk.
Kérjük az ügy mielőbbi tisztázását, illetve a minket ért anyagi kár megtérítését.
Várjuk visszajelzésedet."
És végül az ingatlanos válasza:
"A pénteki telefonbeszélgetést követően számomra az derült ki, hogy az eladó nem hajlandó a beálló ügyében tovább egyeztetni és kártérítéssel élni felétek, és erre vonatkozóan kértek egy állásfoglalást, hogy ilyen helyzetben mi lehet a megoldás, így én erre ígértem az Ügyvéddel való egyeztetést. Az ügyvéd szabadságon van jelenleg, így vele csak kb. 2 hét múlva tudunk beszélni. Meglepetten olvasom a levelet, mely szerint tőlem kártérítést vártok. Én is szeretném tisztázni az ügyet:
Az ingatlant 2010-ben az ... ingatlaniroda képviseletében vettem fel és foglalkoztam vele, majd 2011. márciusában megnyitottam a .... ingatlanos céget, így újra szerződtem a lakás tulajdonosával. A megbízási szerződés mellékletét képezi az ingatlan adatlap, ahol továbbra is egyértelműen úgy nyilatkozott a tulajdonos, hogy a lakáshoz udvari nyitott beálló tartozik, az pedig a bejárattól rögtön balra a fal melletti beálló, így oda csak kis méretű autóval lehet beállni - korábban ő is használta, amíg volt autója. A hirdetésekben ennek megfelelően tüntettem fel 1 db udvari gépkocsibeállóval a lakást. Tehát ha a beállót -a mostani elmondása szerint - 2005-ben már eladta, és oda csak a szomszédok engedélyével lehet beállni, akkor már a megbízási szerződés időpontjában is félretájékoztatást adott részemre, amiért én nem vállalhatom a felelősséget. Az általa írt levélből és a szerződéskötést követő közös képviselővel történt találkozó után az eladó volt nálam az irodában, szerinte az udvarba továbbra is be lehet állni, ha van szabad parkolóhely, és ha tartozna is a lakáshoz beálló, akkor sem tudnátok használni, tehát nem lennétek előnyösebb helyzetben. Elmondása szerint az egyik szomszéd utca felőli garázst ki is lehet bérelni, vagy meg lehet vásárolni. Az általa készített kézi rajzból akkor derült ki, hogy a lakáshoz korábban sem az a parkolóhely tartozott, amit nekem mutatott, mert az kerékpár tároló. Én mindvégig a tulajdonos tájékoztatása szerint mutattam minden egyes alkalommal az érdeklődőknek a beállót. Amennyiben ő megfelelően tájékoztatott volna a helyzetről, hogy a lakáshoz már nem tartozik beálló, akkor én sem mutattam volna az érdeklődőknek 3 éven keresztül, - nem csak a ti esetetekben - és a mostani szerződéskötés előtt erre ezért nem tértünk ki, mert egyértelmű volt a beálló kérdése.
Tulajdoni lapot már egy korábbi adás-vételi tárgyalás miatt 2011. végén le kellett kérni, így az sem igaz, hogy az eladó a mostani adás-vételkor szembesült a beálló törléséről. A megbízási szerződésen időközben kizárólag az ár vonatkozásában változtattunk és az általa felvett szoc.pol,miatt egyeztettünk. Alapító okiratot nem láttam, így arról nyilatkozni nem tudok.A közös képviselőnél én nem voltam az átíráskor, így az ott elhangozottakról csak általatok rendelkezek információkról, de a feleséged szerint talált a közös képviselő alapító okiratot és abból derült ki a valós helyzet, az eladó szerint nem találta meg az alapító okiratot.

Üdvözlettel,"

Kérdésünk az lenne, hogy élhetünk-e, és ha igen melyik fél felé kártérítési igénnyel, melynek mértéke 400.000 Ft.

Várjuk mielőbbi válaszát.

Üdv,
BZ

Tisztelt BZ!

Igen élhetnek kártérítési igénnyel, és ebben a helyzetben az egyetemleges kötelezés lenne a tanácsos, amely azt jelenti, hogy mindkét féltől kérik a teljes összeget (nyilván csak egyszer), aztán majd ők eldöntik egymás között, hogy ki a felelős(ebb) és milyen mértékben. Ez ugyanis valójában Önökre már nem tartozik.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsa 44678 számú kérdése
  • 2013-07-05

Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvéd úr!
Családtagom 1/8 részben, további két személy
1/8, és 2/8 részben öröklés utján lett tulajdonos
egy nyaralóban évekkel ezelőtt. Ez a három új tulajdonos a nyaralót csak az utcáról látta, be nem jelentkeztek, az ingatlant nem használták. A másik 4/8 rész tulajdonosa szerette volna az ingatlant megtartani, de kifizetni nem tudta a többi tulajdonost, Így most értékesítésre kerül. Az adásvételi szerződésben kötelező Szavatossági nyilatkozatot tenni. Hogyan tehetnének ilyet azok a tulajdonosok, akik az ingatlan nem is látták, nem tudják a közüzemi számlákon kívül, hogy mi terheli és mi nem. A későbbiekben esetleg felmerülő költségeket meg
közössen fizessék!?
Milyen jogi megoldás létezik erre, hogy ne kelljen olyanról nyilatkoznia, amiről semmit nem tud és még számára hátrányos is, mivel az ingatlant kizárólag a régi 4/8 részben tulajdonos
használta, ő volt bejelentve, a számlákat ő kapta. Bármilyen tartozás terhelheti az ingatlant, amiről nem kell 0-ás igazolást bemutatni.

Várom szíves válaszukat

Tisztelt Zsuzsa!

Egy adásvételi szerződésben eltérhet egymástól az elaldók kötelezettsége a szavatosság kérdésében, tehát elképzelhető, hogy senki nem tesz lyan nyilatkozatot, amiről érdemben nem tud nyilatkozni, míg más - aki pl. benn lakott az ingatlanban - tesz ilyet. De ha pl. egy szavatossági per kapcsán árleszállítást igényel a másik fél, azt mindegyik eladóval szemben érvényesítheti.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • éva 44629 számú kérdése
  • 2013-06-22

Tisztelt Ügyvédnő!
2012 decemberében vettük meg a házat,amit előtte burkoló mesterrel nézettünk meg.Semmi hibát nem találtunk és az eladó sem mondott semmit. áprilisban költöztünk ki és most június elején elkezdtem fulladni ,és kiderült hogy az ágyneműtartó penészesedik ahol szőnyeg van leterítve a parkettára ott is látszanak penészfoltok és ez sajnos mindenhol látható.pici babám van és félek hogy ártalmas lesz neki.valószínű a parketta és a járólap alatt sincs szigetelés de a falon semmit sem lehet látni hitelből vásároltuk és nem tudunk még erre is költeni
a villanyról nem is beszélve,zárlatos lett megkérdeztem a szerelőktől és azt mondták ez sem új keletű dolog kérem adjon tanácsot mit lehet ilyenkor tenni,ha rejtett hibáról van szó .Köszönettel :éva

Tisztelt Éva!
Könnyebb a helyzet jogilag, ha az adásételi szerződés tartalmazza, eladó szavatosságot vállal. Nagyon nehéz, ha bele lett írva, hogy nincs tudomása eladónak ún. rejtett hibákról. Bár azt nehezen tudom elképzelni, hogy a penészesedés az ő ott lakásuk alatt ne lett volna észlelhető valamilyen formában, módon, hiszen annak vannak külnyomai, látható, de szaga is. Meg kéne mindenképp legelőször is békésen rendezni ezt a helyzetet az eladóval úgy, hogy vételárleszállítást kérjen. Legalább akkora összegben, amekkora ennek az állapotnak a megszűntetéséhez szükséges. Ha így nem tudnak megállapodást kötni, csak a bírói út marad.



Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 44626 számú kérdése
  • 2013-06-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Néhány hete vásároltam egy belvárosi házrészt. Az udvarban többen laknak. Az említett ingatlan az utolsó, ennek az egynek van önálló, 300m2 saját, körbekerített telke, a többi rész viszont osztatlan közös tulajdonban van. A gond itt kezdődik.
Az utca felől egy hatalmas, kétszárnyas nagykapun keresztül lehet a közös udvarba jutni, onnan pedig -a többi lakóépület előtti járdán keresztül- át a saját telkemhez. Autója senkinek nincsen, viszont az előző tulajdonos, akitől az ingatlant megvettem, azt mondta, hogy ez nem akadály, hiszen széles (kb. 4 méter) az udvar, nyugodtan be tudok hajtani a saját telkemre, hiszen közös az osztatlan rész, ugyanolyan jogom van használni nekem is, mint a többieknek. Ezt mi naívan el is hittük, természetesen az adás-vételi szerződés megkötése előtt erről senkit nem kérdeztünk, nyugodtak voltunk, hogy ebből baj nem lehet.
Miután megköttetett az üzlet, találkoztunk a szomszédokkal, akik közölték, hogy a telekre ez előtt és ez után sem állhat be autó.
Az udvar és a bejárati nagykapu adottságai hiába vannak meg hozzá, ők mégsem járulnak hozzá, hogy a saját telkemre (ami már mellesleg nem osztatlan, hanem magán tulajdon) nem állhatok be autóval, hiszen ezért vettem kertes házat, hogy a kocsinak ne kint kelljen éjszakáznia az utcán.
(Megjegyzem, az előző tulajjal nem lehettek túl jó viszonyban a lakók, erre több jel is utalt. Na de emiatt most nekem kell bűnhődnöm?)

Azt szeretném megkérdezni az Ügyvéd Úrtól, hogy ebben az esetben nekem milyen jogaim lehetnek?

Válaszát várom és segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!

Maradok tisztelettel,
K.Ildikó

Tisztelt Ildikó!

Az adásvteli szerződést és a tulajdoni lap állapotát pontosan kellene ismernem a korrekt válaszhoz, a kérdése alapján egyelőre az a véleményem, hogy jogos lehet az igénye a közös ingatlan használatára.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: