ingatlanjog.hu

Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Öröklési szabályok
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete. Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
A vagyonszerzési illetékek változásai 2010. január 1-től
Visszterhes vagyonátruházási illetékek, kedvezmények, mentességek
Az új lakások illetéke 2005. január 1-től
Ingyenes - öröklési és ajándékozási - vagyonszerzési illetékek
A vagyoni értékű jogok /pl.: haszonélvezeti jog/ értékének meghatározása
Definíciók az illetékekről szóló törvényből (jogszabályi idézet)
Az illetékkötelezettség keletkezése (jogszabályi idézet)
Illetékmentesség (jogszabályi idézet)
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK (jogszabályi idézet)
A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK (jogszabályi idézet)
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Polgári eljárásjogi tájékoztató
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Vissza a főoldalra
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Ingatlanok és illetékek 2010-től

A közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosítások 2010-től jelentős változásokat idézhetnek elő az ingatlanpiacon. Alacsonyabb mértékű illeték terheli majd az ingatlanszerzést, de nem lesz kibúvó a fizetés alól a kereskedelmi ingatlanok forgalmánál sem.

Az idei jogalkotási hullám azzal a nem titkolt szándékkal módosította az illetéktörvény visszterhes vagyonátruházásra vonatkozó rendelkezéseit, hogy minden egyes ingatlanforgalom után ténylegesen beszedje az államnak járó illetéket. Az évről évre szaporodó irodaházak, bevásárlóközpontok adás-vételei után ugyanis nem sok bevétel keletkezik az államkasszában. Az ilyen ingatlanok zöme olyan társaság tulajdonában áll, amelynél a tulajdonos egy „ingatlanos társaságot” alapít, s ennek a cégnek a vagyonát képezi az eladásra szánt ingatlan. Az adásvétel során nem az ingatlan, hanem az ingatlanos társaság cserél gazdát, így elkerülhető a jelenlegi 10%-os vagyonszerzési illeték megfizetése. 2010 január elsejétől a jogszabály illetékkötelesnek nyilvánítja az ingatlannal rendelkező társaság legalább 75 százalékos arányú megszerzését, ám cserébe csökkenti az ingatlanszerzés után fizetendő illeték mértékét. Az új szabály szerint 1 milliárd forintig 4%-ot, míg az ezt meghaladó rész után 2%-ot, de legfeljebb 200 millió forintot kell majd megfizetni.

Ingatlanos társaság megszerzésének illetéke

Az ingatlanos cég megszerzése esetén illetékkötelezettség abban az esetben fog keletkezni, ha a személy olyan társaságban szerez részesedést, amely rendelkezik belföldi ingatlanvagyonnal, továbbá, ha a megszerzett vagyoni betét aránya eléri az összes vagyoni betét 75%-át. Abban az esetben, ha a 75%-os részesedést több vétel során szerzi meg – például három alkalommal vesz 25%-ot -, akkor illetéket a harmadik rész megvétele alkalmával kell fizetni. Az illeték alapját a gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlan forgalmi értéke képezi, így egy 75%-os részesedés megszerzése esetén a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értékének a 75%-át kell alapul venni. A visszaélések elkerülése érdekében a jogszabály figyelemmel van a vagyonszerző házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, illetve a szülő szerzésére is az adott gazdálkodó szervezetben. Amennyiben a felsorolt személyek – illetve a többségi tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek - részesedése egy cégben együttesen eléri a 75%-ot, beáll az illetékfizetési kötelezettség. Természetesen a rendelkezés nem csak magánszemélyekre vonatkozik, így egy részesedést szerző társaság kapcsolt vállalkozásainak szerzésére is irányadók a fenti szabályok. Az illeték mértékére a törvény ingatlanszerzésre megállapított szabályai irányadóak.

Az ingatlanos cég szerzésére vonatkozó illetékkötelezettség csak a 2010. január elsejétől megszerzett részesedésekre vonatkozik, így ha valaki 2009-ben vette meg a cég 50 %-át, majd 2010-ben további 25%-ot szerzett, akkor az illeték alapja csökken a 2010 előtti hányaddal és csak a 25% után kell illetéket fizetni.

Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése tekintetében a jogszabály nem tartalmaz könnyítést vagy értékhatár szerinti megkülönböztetést az egyes ingatlanoknál. Ha a cég belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik - és részesedéseit értékesítik -, akkor az illetékfizetési kötelezettség minden esetben beáll. Egy kisebb értékű ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében tehát ugyancsak fizetni köteles a vevő.

Átalakulással történő vagyonszerzés

A jelenleg hatályos törvény alapján illetékmentes egy cég átalakulással történő vagyonszerzése, amikor a létrejövő társaság a korábbinak a jogutódjává válik. A módosítás szerint azonban jövő évtől vagyonszerzési illeték terheli majd az ilyen típusú vagyongyarapodást, s csupán a kedvezményezett átalakulásnál marad meg az illetékmentesség.

Csökken a lakásszerzési illeték

Ugyancsak kedvezőbb lesz 2010-től a lakóingatlanok vásárlása után fizetendő illeték mértéke is. Míg a jelenlegi szabály szerint 4 millió forintig 2%-ot, az ezt meghaladó összeg után 6%-ot kell fizetni, az új rendelkezés szerint a 4 millió forint feletti összeg után már csak 4% lesz az illeték mértéke. Ez egy 12 millió forint forgalmi értékű lakás esetében idén 560.000.- Ft illetéket jelent, ám ugyanilyen értékű lakóingatlan 2010 után történő megvásárlása esetén csak 400.000.- Ft összeget kell fizetni. Az utóbbi időben az ingatlanpiacon megfigyelhető lassulás talán ilyen okoknak is köszönhető. Sokan halasztják ennek megfelelően jövő évre a tervezett lakóingatlan megvásárlását.

Az illetéktörvény módosítása az ismertetett jelentős változásokon kívül néhány átmeneti könnyítést is biztosít. Az ingatlanforgalmazók által igénybe vehető 2 százalékos illetékkedvezménynél főszabályként továbbra is két év áll rendelkezésre az eladásra – illetve pénzügyi lízingbe adásra -, ám ha az ingatlanszerzést 2006. október 1. és 2009. május 31. között jelentették be az adóhatóságnak, akkor további két évvel meghosszabbodik a továbbértékesítésre nyitva álló határidő. Lakóház építésére alkalmas telek illetékmentességének megállapításához változatlanul 4 év áll rendelkezésre a ház felépítésére, aki azonban a bejelentésnek 2004. október 1. és 2009. május 31. között tett eleget, annak 4 évről 6 évre nő a törvényes határidő.

(forrás: www.fn.hu)