Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Birtok és birtokvédelem (idézet a Ptk.-ból)
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra

A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM

I. Fejezet

A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése

5:1. § [Birtokos]

(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.

(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).

(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.

 

5:2. § [A birtok megszerzése]

A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

 

5:3. § [Birtokátruházás]

(1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával megvalósul, ha

a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja; vagy

b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja.

(3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.

(4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél megállapodnak.

 

5:4. § [A birtok elvesztése]

(1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg.

(2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van.

(3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg.

 

II. Fejezet

A birtokvédelem

 

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

 

5:6. § [Önhatalom]

(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet.

(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

 

5:7. § [Birtokper]

(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

 

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre -jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

 

II. CÍM

JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS

 

5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]

(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.

 

5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]

(1) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével - és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.

(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.

 

5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége]

(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.

(2) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.

(3) A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

 

5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására]

(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.

(2) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna - ha lehetséges - értékesíteni kell vagy fel kell használni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

(4) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.



Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.





Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása



Munka Magyarországon
Munka Magyarországon









Cimkefelhő:
ügyvéd ingatlan jogszabályok ingatlan elbirtoklása ingatlanügyletek iratmintái drágaköves ékszer webdesign ingatlanjogi problémák ingatlanok cseréje öröklési illetékkedvezmény cégjog ajándékozási illetékmentesség elbirtoklás társasház ingatlan szerződéstervezetek bérleti szerződés adózás szerződésminta







Ingatlan - Add el magad

Homeinfo
www.homeinfo.hu