| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
A tulajdonjog megszerzése Általános szabályként a dolog tulajdonosától átruházással lehet a tulajdonjogot megszerezni, ez alól csak törvényi szabályozás határozhat meg kivételeket. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából kikerült és a tulajdonjog megszerzőjének rendelkezése alá került. Gyakrabban előforduló tulajdonjogot keletkeztető jogcímek: - adásvétel - csere - ajándékozás - öröklés - elbirtoklás Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ez a rendelkezés alkalmazandó többszöri ajándékozás v. csere esetén is. Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog (szerződés tárgya) tulajdonjogát és birtoklásának jogát a vevőre átruházni, a vevő pedig a szerződéses vételár megfizetésére és a dolog átvételére kötelezett. Nem lehetnek adásvétel tárgyai a forgalomképtelen dolgok. Adásvételi szerződés alaki követelményei: Az adásvételi szerződés megkötése alaki (formai) szempontból - néhány esetet, pl. a személygépkocsik és ingatlanok adásvételét kivéve - nem igényel írásos formát, szóban és ráutaló magatartással egyaránt megköthető. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy szóban vagy ráutaló magatatással megkötött szerződés esetén mind az elhangzottak, mind pedig a tényleges szándékok vitathatóbbak és utóbb nehezebben bizonyíthatóak. Költségviselés: A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a dolog átadása költségeinek viselője az eladó és szintén az ő kötelezettsége a tulajdon-átruházás időpontjáig a dolog jogi helyzetének rendezése, míg a szerződéskötés és a dolog átvételének költségei, a vagyonszerzési illeték és a tulajdonosváltozás regisztrálásának költségei a vevőt terhelik. Szavatossági kérdések: Az eladó szavatossági kötelezettsége kétirányú. Egyrészt szavatolnia kell, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog rendeltetésszerű használatra alkalmas (kellékszavatosság). Másrészt az eladó köteles azért szavatolnia, hogy a szerződés tárgyát képező dolog tulajdonjogát a vevő korlátozástól mentesen megszerzi, és a dolgon harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezt akadályozná vagy veszélyeztetné (jogszavatosság). |