ingatlanjog.hu

Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Öröklési szabályok
Ajándékozási szabályok
Az ajándékozásról
Ajándékozási szerződés
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete. Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Polgári eljárásjogi tájékoztató
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Vissza a főoldalra
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Ajándékozás

 

Az ajándékozás ingyenes szerződés, melynek alapján az ajándékozó vagyona rovására egy másik személynek ingyenes vagyoni előnyt juttat. A megajándékozottnak el kell fogadnia az ajándékot ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön. A megajándékozottnak igénye keletkezik az ajándék tárgyára, tehát ha az ajándékozási szerződés megkötése és az ajándék átadása nem egy időben történik, a megajándékozott követelheti az ajándék átadását. A vagyoni előnynek értékkel kell bírnia és az ajándékozó vagyonát kell csökkentenie, ami azt jelenti, hogy nem elég önmagában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti értékkülönbözet. Ingatlan esetében az ajándékozási szerződés érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.

 

Előfordulhat, hogy az ajándékozó körülményeiben olyan változás áll be, hogy méltánytalan lenne tőle követelni a szerződés teljesítését. Ezért a törvény kimondja, hogy az ajándékozó megtagadhatja a szerződés teljesítését még az ajándék átadása előtt, ha olyan lényeges változás áll be körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz fűződő viszonyában, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.

 

Az ajándékozó felelőssége kiterjed az ajándék tárgyára, a tulajdonszerzésre és az ajándék által a megajándékozott egyéb vagyonában bekövetkezett kárra, valamint akkor is fennáll, ha az ajándékozó nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék általa nem ismert, lényeges tulajdonságáról. Az ajándékozó az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért, valamint az ajándékozás során abban beálló kárért felelős.  A megajándékozottnak bizonyítania kell azt, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.

 

Előfordulhat, hogy az ajándék átadása után olyan körülmények lépnek fel, hogy az ajándékozó jogosult az ajándék visszakövetelésére. Nem lehet azonban bármely ok ürügyén visszakövetelni az ajándék tárgyát, csak a törvényben meghatározott esetekben.

Ezek a következők:

  1. Az ajándékozó, ha létfenntartása érdekében szükséges, visszakövetelheti a megajándékozottnál még meglévő ajándékot, de csak akkor, ha ez nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Az ajándéknak a visszaköveteléskor kell meglennie, ha ezt követően adja el, ajándékozza el, stb. a megajándékozott, akkor az egyéb vagyonával is felel, nemcsak az ajándék tárgyával.
  2. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására. A hozzátartozónak minősülőket kimerítően felsorolja a Polgári Törvénykönyv. Súlyos jogsértés nem lehet a megajándékozott pusztán tiszteletlen viselkedése, viszont bűncselekmény (testi sértés, lopás, stb.) elkövetése, illetve valamely jogi kötelezettség megszegése megfelelő ok az ajándék visszakövetelésére. Ebben az eseten nincs szükség arra, hogy az ajándék meglegyen a megajándékozottnál a visszaköveteléskor, viszont nem csak az ajándékot, hanem az annak helyébe lépett értéket is lehet követelni.
  3. Az ajándékozó akkor is követelheti az ajándék visszaadását, illetve az annak helyébe lépett értéket, ha olyan lényeges körülményre vonatkozó feltevése indította az ajándékozásra, amely később véglegesen meghiúsult, és amely nélkül korábban nem is ajándékozta volna oda az ajándék tárgyát. Csak az általános elévülési időn (5 év) belül követelhető vissza az ajándék, illetve követelhető az annak helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik akkor, ha azt az ajándékozó hosszabb ideig megfelelő ok nélkül nem gyakorolja. Abban az esetben sem gyakorolhatja e jogát, ha feltevésének (amely őt az ajándékozásra indította) meghiúsulását saját felróható magatartása okozta.

Nem lehet visszakövetelni azt az ajándékot, illetve követelni az annak helyébe lépett értéket, ha már nincs meg a jogsértés elkövetésének időpontjában, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Az is megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza az ajándékot. A szokásos mértékű ajándékot (kisebb értékű ajándék, de ezt mindig az ajándékozó és a megajándékozott kapcsolatát, illetve az ajándékozó anyagi körülményeit vizsgálva lehet megállapítani) sem lehet visszakövetelni.