| Főoldal | In English | Az ingatlanjog.hu oldal története | Tájékoztató és jogi közlemények | Letöltésszám | Vendégkönyv |
Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
| A jótállási kötelezettség e rendelet szabályai szerint kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület-berendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület-berendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek. A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együttesen: vállalkozó) terheli. A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell: - a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, - a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, - a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, - az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. 1. számú melléklet A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei: a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei, b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is), c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, d) a lakóépület kéményei, e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények, f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épület-berendezések: a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.), c) a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel), e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.), g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny, h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal, i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat, k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével, l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt, m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is, o) a személy- és teherfelvonó, p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés, q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel, r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 2. számú melléklet A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei: a) tetőterasz, b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló, c) kapualj, d) lépcsőház, e) folyosók és függőfolyosók, f) központi berendezések helyiségei, g) mosókonyha, h) szárítóhelyiség, i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, j) hulladéktároló helyiség, k) gépkocsi-tároló helyiség (garázs, teremgarázs). |