ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Tartás és életjáradék a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szerződés a Ptk.-ban (idézet)
Tartási- és életjáradéki szerződés fogalma, szabályozása
A három szerződéstípus összehasonlítása és elhatárolása
Termőföldért életjáradékot (jogszabály)
A termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról (jogszabály kommentárokkal)
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra

A tartási és életjáradéki szerződés szabályozása és fogalma

A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

A két szerződés fogalmából kitűnik, hogy mindkettő célja a jogosult létfenntartásának biztosítása. Amíg azonban ez a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg, az életjáradéki szerződés alapján a kötelezett pénz vagy terménymennyiség teljesítésére köteles.

A tartási szerződés sajátos vonásai

A tartási és életjáradéki szerződések számos jellegzetes ismérvvel rendelkeznek, amelyek élesen elhatárolják más szerződéstípusoktól. Lényeges ismérve a tartási szerződésnek a visszterhes (azaz nem ingyenes) jellege. A tartási szerződés alapvető formáját tekintve visszterhes ügylet: a tartásra kötelezett ellenérték fejében vállalja a jogosult ellátását. Ugyanakkor, ha a körülményekből más nem következik, közeli hozzátartozók egymás közötti tartási szerződései ingyenes formában jönnek létre, a tartás teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik, illetve a kötelezett a szerződés megszüntetését kérheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé alakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva rá nézve túlságosan nagy megterheléssel járna. Az ingyenes tartási szerződésekre az ajándékozás szabályait (pl. az ajándék visszakövetelése eseteit) is megfelelően alkalmazni kell.

A tartási és életjáradéki szerződések ismérve a tartós jelleg. A tartási és életjáradéki szerződés - a felek ellenkező kikötése hiányában - a jogosult haláláig áll fenn.

A szerződés másik ismérve a bizalmi, illetőleg személyes viszony. A bizalmi viszony azt fejezi ki, hogy a tartási szerződést személyesen kell teljesíteni. A jogosult a tartási szerződés alapján neki járó szolgáltatásokat csak személyesen veheti igénybe, de a kötelezett is főszabályként személyesen tartozik teljesíteni a szolgáltatásokat, olyannyira, hogy a tartásra jogosult nem köteles elfogadni a más által - a kötelezett nevében - nyújtott tartást. Az életjáradéki szerződés esetében a bizalmi viszony nem érvényesül szigorúan, mert az életjáradékot - jellegéből fakadóan - nem csak személyesen lehet teljesíteni.

Szerencse-elem a szerződésben

A tartási szerződés sajátosságai között lényeges az ún. szerencse jelleg. Az eltartott haláláig szóló szerződéseket a gyakorlatban szerencseszerződéseknek nevezik, vitathatatlanul tartalmaz ugyanis e szerződés mind a jogosult, mind a kötelezett oldalán szerencseelemeket. A visszterhes tartási szerződésekben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága meglehetősen bizonytalan. Előfordulhat, hogy a nyújtott tartás többszörösen meghaladja a szerződésben lekötött ingó vagy ingatlan dolog értékét, de az is lehet, hogy a kötelezett rövid idejű tartással nagy értékű dologhoz jut. Megtörténhet az is, hogy a tartási szerződésnek a jogosult oldalán van szerencseeleme, amikor a jogosult által átruházott dolog értéke az időmúlással jelentősen emelkedik. Ilyenkor a jogosult érdekében az áll, hogy szüntesse meg a tartási szerződést és az eredeti állapot álljon helyre.

E kérdésekben a bíró gyakorlat eléggé rugalmas. Önmagában az a tény, hogy a kötelezett költségei lényegesen meghaladják a kapott dolog értékét, nem teszi lehetővé a kötelezettség megszüntetését. Ha azonban a kötelezett körülményeiben a szerződés megkötésének időpontjához képest olyan lényeges anyagi vagy személyi változás állott be, hogy elviselhetetlen terhet jelentene számára a szerződés változatlan teljesítése - a jogosult érdekeinek szem előtt tartása mellett -, lehetőség van a szerződés módosítására.

A szerződés alanyai

A tartási és életjáradéki szerződés alanyai az eltartott és az eltartó. Eltartóként a jogi személyek is köthetnek szerződést, mivel a jogi személy tagjai, alkalmazottai útján ugyanúgy képes a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni, mint a magánszemély.

A szerződés létrejötte

A tartási és életjáradéki szerződést írásban kell megkötni. E szigorítást részben az indokolja, hogy ellenszolgáltatásként általában ingatlant ruház át a jogosult a kötelezettre, az ingatlanátruházási szerződés pedig csak írásban érvényes. A formakényszer mellett szól a reprodukálhatóság is. A felek között fennálló - s az esetek egy részében igen könnyen megromló - bizalmi viszony miatt a szolgáltatások milyenségének és értékének bizonyítása az írásbeliség hiányában nagyobb nehézségbe ütközne.

Az eltartott jogai

Az eltartott jogosult a megfelelő tartásra, életjáradék esetében pedig a meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonkénti követelésére. Az eltartott ugyanakkor - visszterhes szerződés esetén - köteles az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházására és a dolog átadására.

Az eltartó az eltartott megfelelő eltartása körében köteles:

  1. a jogosult részére élelmezést, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani;
  2. orvosi kezeléséről és gyógyíttatásáról, ápolásáról gondoskodni;
  3. halála után illő módon eltemettetni.

A szolgáltatásoknak "megfelelő eltartást" kell biztosítani, vagyis nem minimális létfeltételeket kell az eltartónak megteremtenie a jogosult számára, hanem a "megfelelőséget" a felek körülményei, az eltartott indokolt szükségletei és az általa átruházott vagyon értéke határozza meg. A kötelezett részéről a szolgáltatott ellátás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik.

Az eltartó jogai

Az eltartó visszterhes szerződés esetén ellenszolgáltatásra jogosult. A tartási szerződés alapján a kötelezettet megillető ellenszolgáltatás tárgya lehet ingatlan tulajdonjogának átruházása. Az ellenértéknek ez a fajtája az egyik leggyakrabban előforduló ellenszolgáltatás.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása történhet:

  1. a haszonélvezeti jog fenntartásával, vagy anélkül;
  2. a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a tartási kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével.

A tartási jog bejegyzése egyfajta biztosítékul szolgál az eltartott számára, ugyanis a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kérhet. Ha pedig az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.

A tartás fejében nyújtott ellenszolgáltatás ingóságok tulajdonjogának átruházása is lehet. Az ingó dolgok közül elsősorban lakásberendezési, vagy nagyobb értékű tárgyak átruházása történik tartás fejében.

A tartási szerződésben ellenszolgáltatásként kiköthető bérlakás bérleti jogviszonyának átengedése is. Ebben az esetben az eltartók a bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt folytathatják, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. A jogviszony folytatásának további feltétele, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A szerződés módosítása

A tartási szerződések speciális jellegzetességeiből - tartósság, szerencseelemek, bizalmi viszony stb. - adódóan a felmerülő nehézségek kiküszöbölése céljából a szerződésmódosítás lehetőségének nagy jelentősége van.

Amennyiben a tartási szerződés alanyai a szerződési feltételek módosítását szükségesnek tartják, azt szabad elhatározásukból közös megegyezéssel módosíthatják, vagy a szerződést megszüntethetik. A gyakorlatban azonban a felek közötti konfliktusok nem oldódnak fel egymás között, hanem csak bírósági közreműködés segítségével. Megegyezés hiányában a bíróság a tartási szerződést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja. Általában erre akkor kerül sor, ha az eredeti szerződés bizonyos változtatásokkal a célját még be tudja tölteni.

A tartási szerződések körében ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a természetbeni tartás lehetetlenné válik (ezt személyi okok, de objektív okok is eredményezhetik), ilyenkor bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződésre.

A pénzbeli járadékot úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg a természetbeni tartás valóságos ellenértéke legyen, de figyelembe kell venni:

  1. az eltartott személyes szükségletét, életkorát, egészségi állapotát;
  2. az átruházott vagyontárgy ellenértékét;
  3. a tartásra kötelezett jövedelmi viszonyait;
  4. az eltartók által vállalt szolgáltatások terjedelmét és értékét is.

Az átalakítás történhet véglegesen, de ideiglenesen is. Gyakori eset, hogy a felek közötti viszony csak rövidebb időre romlott meg, vagy az átalakítást objektív okok tették szükségessé (pl. eltartó betegsége) és ezért a tartási szerződés végleges átalakítására nincs szükség.

A tartási szerződés megszűnése

A tartási szerződést megszüntetheti:

  1. a felek közös megállapodása;
  2. a bírósági ítélet
  3. és az eltartott halála.

A tartási szerződés megszüntetésére a szerződő felek közös megállapodással jogosultak.

Erre irányuló kereseti kérelem alapján a bíróság a szerződést megszüntetheti, ha a tartási szerződés fenntartása lehetetlenné vált és a szerződés célja sem a szerződés módosításával, sem életjáradéki szerződéssé átalakításával nem valósítható meg. A bíróság a szerződés megszüntetésekor gondoskodni köteles arról, hogy visszterhes szerződés esetén a felek érdekeit kölcsönösen és megfelelően kielégítse, tehát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságokat kiküszöbölje. A felek megfelelő kielégítésének mindkét fél érdekeinek figyelembevételével, egyidejűleg és kölcsönösen kell megtörténnie.

Megszűnik a tartási szerződés az eltartott halálával. Visszterhes szerződés esetében azonban az eltartó halála nem eredményezi feltétlenül a szerződés megszűnését. Méltánytalan is volna, mert előfordulhat, hogy a jogosult egész vagyonát átruházza, a kötelezett pedig rövid időn belül meghal. Mindezekre tekintettel a tartási kötelezettség átszáll az örökösökre, mégpedig a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint (tehát azért az örökös a hagyaték értékének erejéig felel), amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ebben az esetben tehát a tartási szerződés szerencse jellege nem érvényesül, és a tartásra jogosult további ellátásra tarthat igényt.

Forrás: Magyarország.hu


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Cimkefelhő:
öröklési illeték ajándékozási illeték kölcsönszerződés adatai keresetlevél budapesti ügyvéd tartási szerződés adatai szerződéstervezetek eladási jog, öröklési illetékkedvezmény ingatlan adásvétel ingatlanjog perköltség cégjog társasházakról webdesign jelzálogjogot alapító szerződés adatai ingatlanügyletek lebonyolítása
















Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása





Munka Magyarországon
Munka Magyarországon



Ingatlan - Add el magad