ingatlanjog.hu

Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Öröklési szabályok
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete. Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
Az ingatlanok energiatanúsítványa („zöldkártya")
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Polgári eljárásjogi tájékoztató
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Vissza a főoldalra
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
Az új lakásokra jövő év első napjától, a meglévőkre - eladáskor és bérbeadáskor - 2012-től kötelező az energetikai jellemzők tanúsítása, amelyért legfeljebb 11 ezer forintot és költségtérítést lehet felszámítani - az erről szóló kormányrendeletet a Magyar Közlöny tette közzé.
 
A köznyelvben a lakások "zöld kártyájának" hívott energetikai tanúsítványt egy 2002-ben hozott uniós "EK parlamenti és tanácsi irányelv" hívta életre. Magyarországi meghonosítására - többszöri halasztás után - a jövő év első napjától kerül sor.

Az előzményhez tartozik, hogy az akkori tárca nélküli miniszter 2006. szeptember 1-től előírta, hogy az új épületekre csak akkor adható építési engedély, ha azok kielégítik a rendeletbe foglalt energetikai követelményeket. Ezek túl enyhék európai összehasonlításban, például lakóépületeknél a legkedvezőbb felület/térfogat aránynál 110 kWh négyzetméterenként az éves energia-felhasználás, míg sok országban 40-50 kWh felett nem adnak építési engedélyt.

A mostani rendelet szerint a jövő év első napjától tanúsítványt kell kérni minden új lakóépületre, valamint minden ezer négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű, állami tulajdonú középületre. A meglévő lakásokra eladáskor, és egy évet meghaladó bérbeadáskor kell tanúsítványt készíteni, de ez 2011. december 31-ig önkéntes. Nem kell a tanúsítványt elkészíteni - egyebek mellett - az 50 négyzetméternél kisebb épületekre, az évente 4 hónapnál rövidebb ideig használtakra, a legfeljebb 2 éves használatra tervezettekre, és a műemlék épületekre sem.

Az új épületek közül azokra kötelező a tanúsítványt elkészíteni, amelyek engedélyeztetése 2006. szeptember 1. után indult. Amennyiben a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület mindenben - szerkezetileg és gépészetileg is - a tervnek megfelelően készült, akkor a terv alapján kell kiszámítani az energiafogyasztást. A használt lakásoknál az energiaszámlák és a tervrajzok alapján kell elvégezni a tanúsítást.

A tanúsítványt az a felsőfokú végzettségű személy készítheti el, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezési, vagy építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal és letette az energetikai vizsgát is.     A tanúsítvány elkészítéséért legfeljebb 2 óra munkadíj számítható fel, az óradíj maximum 5.500 forint lehet, emellett költségtérítés is felszámítható.
 A 10 évig érvényes tanúsítvány végső formája egy olyan besorolási "matrica", amilyen a háztartási gépek oldalán is megtalálható.

Az A+ nyíl a legrövidebb, míg az I nyíl a leghosszabb, a C-besorolás jelenti azt, hogy az épület megfelel a jelenlegi követelményeknek (ha változik a jogszabály, újra kell készíttetni a tanúsítványt). Az A+ besorolásnál az alapkövetelmény szerinti energiafogyasztás 55 százalékát használja az épület, míg a legrosszabb I kategóriánál 341 százalékos - vagy annál is nagyobb - a többlet. Ha a ház besorolása rosszabb a C-kategóriánál, akkor a minősítést végzőnek javaslatot kell tennie az energiacsökkentés módjára.
 
forrás: http://www.fn.hu/)